Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

fejedelmi látogatásával ismételten kitüntette Baranyát s 1416-ban Pécsett országgyűlést is tartott. Alatta erősödött a megyei autonómia.

A nemesség kiküzdötte az alispáni állás függetlenítését. Alispánjaink okmányaikban már csak ritkán hivatkoznak a főispánra; gyakran közvetlenül leveleznek a királlyal : helyzetük tehát közjogi. A vármegye hivatalos kiadványai az alispán és a négy szolgabíró címeres pecsétje alatt keltek. Ismert legrégibb ily oklevelünk, melynek hátlapján még megvan az öt pecsét helye, 1492-ből ered. Zsigmond uralkodása alatt a török veszedelem közvetlen közelünkbe férkőzött. Okleveles bizonyságunk van reá, hogy ismételt betöréseik miatt hadban volt Baranya egész népe.

Az I. Ulászló trónrajutását kísérő pártviszályokat a mi földünk is megsínylette. Gara László s a megye előkelősége Ulászló párthívei ellen támadt. Hunyadi János leverte az ellenpártot s ez alkalommal Siklós várát ostromolta.

A Hunyadiak uralma anyagi és szellemi fejlődésünk kora. Közéletünk szereplő egyéniségei közül kimagaslik Csezmiczei János, a Janus Pannonius néven ismert európai hírű humanista, pécsi püspök-költő. A megyei élet elhagyja egyidőre százados tanácskozási helyét Nagyfalut ; a megyegyülésekkel a Garaiak kedvelt birtokán, Trinitáson — mely ma puszta — találkozunk. Figyelemreméltó a korszak okleveles tanúsága, hogy vármegyénknek a Dráván inneni lakói színmagyarok, a falvak mind magyar ne- vűek. A szlávajkú nép tehát csak később, a török nyomása alatt telepedett meg itt.

Hunyadi Mátyás halálát általános hanyatlás kisérte. Az új királyválasztás során Baranya nemessége Hampó Emest Zsigmond pécsi püspökkel Corvin János királyságát támogatta, fegyveres fel- készültségük azonban meghiúsult. A vezérek közül a legkitartóbb, Zsigmond püspök is meghódol és csakhamar II. Ulászló bizalmasa, az ország kincstartója lett. Az 1495. évben egy hónapig vendégül látta a Pécsett tartózkodó királyt. A törökkel kötött béke és Miksa követeinek fogadtatása alkalmából megyénk fényes ünnepségek színhelye volt. E királyi látogatásról fennmaradt számadások tanulságos képet nyújtanak a megyei ipar és kereskedelem fejlettségéről. Megtudjuk belőle, hogy Baranyavármegye a legtöbb adót fizető megyék közé tartozott s adója az 1495. évben 15.018 és fél forint volt.

A következő évtizedekben a török mozgolódás egyre aggasz13