Katics Antal (szerk.): Baranyavármegye és Pécs Szab. Kir. Város Közigazgatási Almanachja (Pécs, 1933)

I. RÉSZ Monographiák

volt hivatva. Címerpecsétjében is talán ezért vette föl később a bástyát zárt kapujával. Élén, mint katonai és polgári tisztviselő a várispán áll, ki egyúttal hitvédő s ellenőrzi a királyi birtokok különféle népének vallásos életét. Első ismert várispánunk Illés, kivel 1055 körül Helios néven találkozunk a tihanyi apátság alapítólevelének záradékában.

A püspöki szék s a pécsváradi apátság a vármegye hivatott hitterjesztői és a kultúra fáklyavívői. Működésük zavartalansága az új hit ellen fegyveresen fölkelt Koppány somogyi vezér népének közelsége miatt a szent király kiváló gondosságának tárgya. A püspöki székbe bizalmas emberét, Bonipertust küldi ; utóda a legendás és szentéletü író, Boldog Mór püspök, a XI. század egyik legkiválóbb egyénisége. A pécsváradi monostor templomának fölszentelési ünnepségén Szent István az ország előkelőségeivel személyesen résztvesz, kihirdeti az apátság alapítólevelét és védelmére 200 vitézt rendel. A kolostornak történeti emléke, hogy körülbelül egy századdal később itt volt elrejtve Vak Béla király. Ma csak román stílű altemplomának romjai hirdetik hajdani nagyságát, mely kultúrmunkájával és fegyveres erejével az egész vidék védelmi bástyája volt, A környék e kiváltságos helyzetében találhatjuk magyarázatát annak, hogy az első királyunk idejében hazánkban menedéket keresett angol hercegek a szomszédos Püspök- nádasd táján a „terra Britannorum‘‘-on kaptak birtokot.

A magyar királyság első századainak államszervezési munkája a kereszténység átalakító erejére volt alapozva, azért az egyházi méltóságok, az egyházak és ezek alattvalói részesülnek a legkiterjedtebb kiváltságokban. így III. Béla király által a pécsi püspökségnek 1190-ben adott kiváltságlevél szerint a püspökség népe sem a királynak, sem az országnagyoknak nem adózik, hanem egyedül a püspöknek és egyházának. Az egyházat illeti az összes polgári és büntető ügyekben az igazságszolgáltatás, mely csak az esetben hárul a várispánra, ha az egyház azt teljesíteni vonakodik. Az egyház tehát külön kormányzati terület volt, ahol a király emberei általában csak a végrehajtó hatalmat gyakorolták. Kitűnik a kiváltságlevélből, hogy az egyház területén lakó nép az egész országban vámmentességet élvezett, ami kétségkívül a helyi ipar és kereskedelem föllendülését vonta maga után. Ily kedvezmények vonzó hatása növelte a népességet s természetes következménye az anyagi és szellemi erők kifejlődése.

11