Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)
1975-06-05 / 23. szám
ÄZ ÚJSÁG 1975. JÚNIUS 5. Vitéz Dusk a László: NINCS MARADANDÓ IGAZSÁGTALANSÁG HŐSÖK NAPJÁRA: CLEVELAND ben 1975 június 1-én. A magyar történelem tele van gyönyörű fejezetekkel, hősi époszokkal. Olyan nemzet a magyar, mely minden korban és minden helyzetben, győzelemben éppúgy, mint bukásban, kitermelte a maga bőseit. Olyan' bősöket is, akiknek a példáján és életáldozatán okulva, de olyan bősöket is, akiknek szívós munkája nyomán és azt követve, újra és^ újra talpra állt a nemzet. Győzelem után könnyű öröm mámorban úszni. De azok a népek, amelyek nem tudják, bogy gyözelmü kkel mit kezdjenek, és a békekötésnél az igazságról megbdejtkeznek, azok a népek elvesztették a békét és talajt adtak a következő háborúnak. így cselekedtek az I. világháború győztesei, így jött a világ nyakára a II. világháború. A II. világháborút egy még elvakultabb békediktátum fejezte be, abol az igazságtalanság valóságos orgiákat ült. Ezt sinylik meg most a győzők. Olyan állapotban kell élniük, ami se háború, se béke. Ami minden, csak nem győzelem. Mert a lelkeket a hamis illúziók, mint titkos férgek fogai szétrágták, és a győzők önértékelése lesüllyedt a mélypont alá. Ez a vége az olyan győzelemnek, melynek eszménye és csillaga az aranyborjú volt. Százszor inkább a becsületes, hősies elbukásból jöjjön a felemelkedés, mint ahogy Lecbmezőt, majd Merseburgot 955 után követte a tanulság levonása és Magyarország alapjainak lerakása Géza fejedelem és Szent István alatt. Ahogy Muhi puszta hősi elbukását 1241 ben követte IV. Béla királyunk második honalapítása: —» ahogyan az 1526-os Mohácsi vészt követte a i 50 éves török hódoltság, á magyar lélek ‘ meg nem kódolásával , ugyanúgy minden későbbi bukásunkat is megszentelte a hősök áldozata és a rákövetkező még hősibb erőfeszítés a talpraállásra. I 100 év alatt 7-szer buktunk el, de hetedszer is talpra fogunk állni. Minden magyar nagypénteket húsvét vasárnapja követett. A történelem nem ismer maradandó igazságtalanságokat. Az igazságot keresztre feszíteni lehet, dé az igazság feltámadását meggátolni nemi ^ A magyar golgota útja bármilyen hosszú, a szégyenfának szánt kereszt mégis az igazság jövetelét jelenti. Mi tehát a leendőnk ma? — Semmi más, mint az igazság eljövetelének nem a várása, *— hanem az előkészítése! HOGYAN? Mielőtt a hogyanra próbálnék lelelni, úgy érzem lelki támasztékot kell keresnem. Amikor Jézus szemei előtt megjelent Jeruzsálem pusztulása és hazája romlása, akkor Jézus sírva íakadt. — Az Ő könnyei megszenteltek minden könnyet, amit valaha valaki hazája sorsán ejt. *— Es ha minékünk nem fáj a saját fajtánk fogyása, romlása, akkor nem tudom, kinek fájhat. . . . mondotta 350 évvel ezelőtt Pázmány Péter, a protestáns családból származott bíboros. Én hiszek abban, hogy az Úristen NEMCSAK vezeklés céljából tette a vállunkra a keresztet, amit megérdemeltünk, hanem útmutatás gyanánt is arra, hogy a felemelkedést hol és hogyan keressük. Az Úristen adott nekünk egy olyan hőst, akinek a nagysága arányban áll avval a mélységgel, melybe a magyarság zuhant. Mindszenty példa nélkül áll a történelmünkben! de a világtörténelem sem tud hasonlót felmutatni. Calgary megyéspüspöké mystique figure -nek mondotta és az oltár mellől hangsúlyozta ki büszkeségét, hogy eljöhetett a megboldogult bíboros népe és barátai közé. Vagy ahogy Caracasban mondották az egyik venéz híradási osztályon, félig tréfásan és mégis komolyan: Hogy jönnek a magyarok ahhoz, hogy kisajátítsák Mindszenty bíborost? Vegyék tudomásul, hogy Mindszenty nemcsak a maguké, de a miénk is! Az egész szabad világé! A jó Isten a szemünk láttára tett csodát, amikor egy meggyötört, megkínzott, megalázott, testi fájdalmakkal küzdő törékeny aggastyán! küldött a földkerekén szétszór népe felkeresésére, hogy nekik szóban és személye varázsával megadja az irányítást, az útmutatást. A másik csoda pedig az, hogy emlékiratait ki tudta adni s azok futótűzként terjedtek, számos nyelvre lefordítva, hogy hirdessék az igazságot. És az Ür csak akkor szólította magához, amikor küldetését véghez vitte. A Hősök emlékműve a budapesti Ezeréves-emlék előtt 5. DLDAU KHALED KIRÁLY NYILATKOZATA MELYIK AZ IGAZI? Radnay Ru dolf: Szaild-Arábia uralkodója, a meggyilkolt Laisal király utóda, a Washington Post munkatársával folytatott beszélgetés után Riyadhban írásban válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ezek között legérdekesebb az a kijelentése, hogy a szaud-arabok teljesítik kötelességüket arab testvéreikkel szemben, köztük a palesztinokkal szemben is, mihelyt azok állama megalakul. Ha erre sor kerül és Izrael kivonul minden megszállt területről Jeruzsálemet is beleértve, Izrael 1967-es határain belül fennmaradhat. Egy másik figyelemre méltó válaszában Khalid király arra hívta fel az Egyesült Államokat, hogy fegyverezzék fel Egyiptomot és Szíriát s ezzel vessenek véget annak, hogy ezek az államok a Szovjetuniótól függjenek. TÜNTETÉS AMERIKA ELLEN Laosz fővárosában, Vientiane-ban a tanulóifjúság hatalmas tüntetést rendezett Amerika ellen. Az amerikai követségtől néhány háztömbnyire lévő győzelmi emlékmű körül több mint 3000 diák és tanító gyűlt össze, hogy az Egyesült Államok követségének épülete elé vonuljon. A tömeg ruclakra erősített plakátjain ilyen feliratok voltak olvashatók: Jenkik, menjetek haza! Cl A, takarodj ki! Vágjátok el a jobboldaliak torkát! Az áremelkedés és a külföldi kereskedelem uralma ellen tiltakozó tömeg az amerikai követség épületére kőzáport zúdított. Két fiatalember az amerikai zászlót is le akarta tépni, egy amerikai tengerész-gyalogos azonban kiragadta kezükből a zászlót, mielőtt a földre tudták volna dobni. A tüntetők a követség területére is benyomultak, a kommunista-barát Pathet Lao és a kormányzat rendőrsége csak nagy nehezen tudta őket visszaszorítani. Sérülés nem történt. Amint az amerikai követségről a tömeg a stádiumba vonult, néh.ány tüntető kivált a sorból s az üzleti negyedben a francia és kínai feliratokat kezdte letépni az üzlethelyiség ek fal airól és ajtairól. A stádiumban a tanulóifjúság vezetői éleshangú beszédeket mondtak az inlláció, az energiahiány, az áremelkedés és az élelmiszerellátási nehézségek ellen. A szónokokat a tömeg sokszor megtapsolta. Kétled-e Magyar Testvérem, hogy lesz feltámadás? De a feltámadást nem ölhetett kézzel kell kivárni, hanem minden erőnkkel dolgozni kell érte. Cselekedni úgy, ahogy zászlósurunk meghagyta: a 4 megszentelt intézmé nyen keresztül: templom *— család — iskola *— temető. A temető az elhunyt szülők és nagyszülők, az ősök és hősök tiszteletét parancsolja. Ezért vagyunk itt ma együtt. Mi öregek tudjuk, hogy miért szállította haza a magyar nemzet Kossuth hamvait I urinból, vagy Rákóczi hamvait, Rodostóból a Kassai Dómba. Igaz, ma azt a várost Kosicének hívják, de újból Kassa lesz a neve, amikor Mindszentyl fogja a nemzet hazaszállítani Esztergomba. Odahaza egyházaink gúzsba vannak kötve, a magyarság pedig némaságra kárhoztatva. így bontakozik ki a másik három feladatunk. Ezek közül a legfontosabb a magyar egyházainknak, templomainknak, mint igazi magyar végváraknak megtöltése, fenntartása és megerősítése. Egyházaink nélkül minden magyar megmozdulást homokra és iszapra építünk. A következő feladatunk: Ifjúságunk megtartása, szülői szeretettel, pedagógus bölcsességgel, nem türelmetlen erőszakkal, mert avval pont az ellenkezőjét érjük el. LIa mi folyton azt hangoztatjuk gyermekeinknek, hogy odahaza minden jobb voll, itt pedig minden rosszabb, akkor egy természetes folyamattal szállónk szembe, mert hiszen többékevésbbé mindenki megszereti azt a helyet, ahol nevelkedett s állói ifjúságát töltötte. Ezzel szemben, ha beléjük oltjuk Zrínyi Miklós mondását, hogy "EGY NEMZETNÉL SEM VAGYUNK ALÁBBVALÖK”, akkor sokkal messzebb jutunk. Tudó-1 mányokban, művészetekben, irodalomban mindig adtunk szellemóriásokat az emberiségnek, amit nagyon könnyű a tényekkel, lexikonokkal igazolni. Ez a legalkalmasabb mód gyermekeinkben a magyar öntndatot lelébreszteni és fejleszteni. Ide viszont kell a magyar iskola, ami ma még van. De tanító egyre kevesebb. Honnan vegyünk magyar tanítókat? Vannak helyek, ahová Magyarországról kértek tanerőt. Itt hárul ránk a legsürgősebb és legsúlyosabb feladat. 1 Ezért szorgalmazza1 az MHBK központja a Széchenyi Társaság Magyarságtudományi 1 anszék mozgalmát. Nemkevésbbé fontos feladatunk az, hogy szószólói legyünk az otthon elnémított véreinknek. A tennivaló ezen a téren is óriási, mert nemcsak hogy az egész nyugati világ laz ellenségeink szájából ismerte meg a magyar problémákat, nemcsak hogy a szláv és kommunista érdekek vernek egyre mély ebb gyökeret a7 nyugati egyetemeken, hanem soraink I közé is beférkőztek a moszkvai ügynökök, akik intrikával, kis ellentétek eltorzításával, egyletek és egyházak mesterséges és fantasztikusan ravasz összeugrasztásával akarják a meglévő magyar intézményeket szétrombolni és a magyarok önbizalmát megrendíteni. A clevelandiak példát mutatóan kimagaslónak akár az ifjúsági programmot, akár a Széchenyi Alapítvány támogatását tekintjük, amely hivatott az emigráció jövő ifjúságának és tanítógárdájának felkészítésére, az igazság hirdetésére, és hogy szószólója legyen az otthoniaknak. Itt szeretném minden magyar nevében megköszönni annak a bátor clevelandi kislánynak a kiállását, aki a leghatásosabb módon és ott leplezte le a kommunista kétszínűséget, ahol az a Házónk rabtartóinak a legkínosabb volt, amikor a szovjet hordák dulását felszabadulásként akarták ünnepeltetni. 11 Szeretném megismételni, hogy a történelem nem ismer maradandó igazságtalanságokat, de az igazság útját ki kell taposni, munkával, verítékkel, bátor kiállással, szellemi és anyagi erőfeszítéssel. Minden eszközünk megvan hozzá Vállal nunk kell az erőfeszítés minden formáját, mert ezt a kötelességet rójja ránk, ÉLETBEN MARADÓITAKRA a, világ legárvább népének szolgálata, a hősök életáldozata. És erre kötelez bennünket az otthoni ünnepélyesen honvédeskü, melynek utolsó mondata, hogy BECSÜLETTEL ÉLÜNK ÉS HALUNK! ISTEN MINKET ÚGY SEGÉLJEN! A múlt év őszén az Egyesült Államok és Kanada magyarlakta városait végiglátogatta Czine Mihály, a budapesti Látóhatár helyettes főszerkeztője és a mai magyar irodalomról tartott előadásokat. Az előadások jó visszhangot keltettek Amerikában. Az egyik fiatal költő a magyar irodalom utazó nagyköveteként köszöntötte, aki "nem politizál, ennek még árnyékát sem észlelheti a hallgatóság. . . barátságunkra, megbecsülésünkre és meghallgatásunkra érdemes. Ezek után meglepetésként hatott Czine Mihály Megnőtt ég alatt címmel írt tanulmánya a Budapesten megjelenő Új írás 1975 márciusi számában, melynek irodalmi és politikai értékelése szöges ellentétben áll mindazzal, amit az amerikai magyarság hallott Czine Mihálytól. A kritikus részleteket minden megjegyzés nélkül az alábbiakban közöljük: "Oroszország után Magyarországon győz először a szocialista forradalom: az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság és a szocializmus találkozott. Megvolt a remény, hogy a magyar irodalom egésze realistábbá válik és szocialistává színeződik. A Tanácsköztársaság bukásával a nagy remények távolabb estek, de á magyarság és a szocializmus nagy találkozása az irodalom további alakulását is erősen meghatározta. A polgári irodalomban indulók humanizmusát mélyebbé tette, azokat pedig, akik a forradalmak idején, a világ-k ezdeti ragyogásban kapták útra indító élményeiket, a szocializmus felé öszönözte. Az 1919 után jelentkező írók jobbjai már tudták: a liberalizmus és a polgári demokratizmus kora lejárt, s a jövő útját a számtalan gátló, zavaró és eltérítő tényező ellenére, híve-hitetlenül, szinte valamennyien a szocializmus irányában keresték. A szocialista eszmét, 1919 örökségét a forradalmi emigráció írói (Lukács György, Révai József, Komját Aladár, Karikás Frigyes, Zalka Máté, Illés Béla, Barta Sándor, Lengyel József, Balázs Béla, Gergely Sándor, Hidas Antal, Gaál Gábor töretlenül vitték tovább. Bár elsősorban pártmunkások voltak — szükség szerint szerkesztettek újságot, igazgattak gyárat, vettek részt ellenforradalmi puccsok leverésében, vagy vezényeltek fegyveres erőket a spanyol köztársaságért folyó harcokban —* a pártmunka szüneteiben többen prózában is jelentősét alkottak (III és Béla, Karikás frigyes, Zalka Máté). Együtthaladtak a szocialista irodalom nemzetközi mozgalmival, a magyar prózát bekapcsolták a nemzetköziség áramába . . . 1945-ben a második világháború befejezésével új szakasz kezdődött a magyar történelemben. Az ellenforradalom negyedszázados uralma végétért, a Szovjet Hadsereg, győzelmei nyomán a magyar nép is lehetőséget kapott élete demokratikus rendezéséhez. I avasz köszöntött Magyarországra, a demokratikus átalakulás, a szocialista építés történelmi korszaka. Bár nagy veszteségekkel érkezett az irodalom a felszabaduláshoz *— a lasizmus mintegy száz magyar írót elpusztított a művészetekben is nagy korszak ígérkezett. .. A felszabadulással a próza is közel került az ígéret földjéhez. Ábrázolási eszközei korszerűek és gazdagok voltak ... az írói szemléletet a marxizmus és az egyre jobban megismert szovjet irodalom termékenyítette. Ennek a nemzedéknek a kibontakozása sem történhetett simán: jött az 1956-os nagy megrázkódtatás. Az imperializmus aknamunkája s a szocialista építésben elkövetett belső hibák következtében 1956-ban az ellenforradalom reális veszély lett Magyarországon. Az ellenforradalmi kísérlet elfojtása utón — ez is szovjet segítséggel történt *— a helyzet gyorsan konszolidálódott: azóta a politikaigazdasági és kulturális fejlődés harmonikus . . Ezek után olvasóinkra bízzuk, hogy eldöntsék, melyik Czine Mihály igazi arca, s hogy Eötvös Lorárid egyetem magyar irodalmi tanszéke valóban soha nem volt-e jobb kezekben, mint, ahogy valaki Amerikában írta.-S -JT SZENTTÉAVATÁSOK A SZENTÉVBEN VI. Pál pápa az idei szentév folyamán hat szenttéavatást tervez. Ezek közül az első kettő máris megtörtént. Mindkét új szent spanyol nemzetiségű. Juan Bautista de la Conception 1561-ben született, 24 éves korában lett pap és 1599-kapott engedélyt VII Kelemen pápától a szerzetesi élet megreformálására. 1631-ben halt meg és VII Pius pápa 1819-ben avatta boldoggá. Vicenta Maria Lopez 1848-ban Cascanteban született és ő volt a Szeplőtelen Fogantatás Leányai rendjének megalapítója, amelynek ma több mint 2000 tagja van Európában és Dél-Amerikában. Legközelebb, mint már korábban közöltük, szeptember 14-én, Seton Anne Elisabeth szenttéavatására kerül sor. Ö lesz az első amerikai születésű szent. SZABAD VÁLASZTÁSOK ÍGÉRETE Jaafar el Numairi, Szudán elnöke, Kahartoumban kijelentette, hogy 1977 októberében, amikor hat évre szóló elnöki megbízatása véget ér, "szabad" választások lesznek az új elnök kijelölésére. Nyilatkozatában arra is Ígéretet tetl, hogy 1977 januárjában "szabad általános népszavazás lesz a Szudáni Szocialista Unió vezetőjének megválasztása céljából. Az Unió az ország egyetlen engedélyezett politikai pártja.- KÉRELEM Ft. Kótai Zoltán dr. Mindszenty hercegprímásunk Máriacell-i temetésén a Cleveland-i Magyarság képviseletében való részvé telt nek költségei fedezésére a következő adományok érkeztek: Madácsy János 5 $; Klapka János és neje 20 $. Dr. Molnár Gyula, Portsmouth, Oh. $10.00 Mind en beküldött összeget hírlapilag nyugtázunk. Az adományokat a Magyar Társaság címére (1450* Grace Ave., Cleveland, OH. 44107) kérjük beküldeni. MINDSZENTY SZOBRA A REQUIEMÉN - HÁROM SZÁL SZEGFŰ A MÁJUS 1 l-én vasárnap délután megtartott Mindszenty requiem-ről már beszámoltunk AZ ÚJSÁG olvasóinak. A felejthetetlen mise vallásos meghatottsága valami felbonthatatlan finomságban egyesült a művészetek magas- Ságokba emelő érzésvilágával, a zene, ének és képzőművészet hódolatával nagy vallási és nemzeti hősünknek emlékezetére. Mindszenty bíboros a nemzet egyik legkiemelkedőbb, de egyben legtragikusabb alakja marad, ameddig magyar él e földön. A szentek aureolója van már feje felett és mártír arcára a magasságok dicsőítő fénye hull alá. * * * MINDSZENTY bíboros hercegprímásunk nagyonnagy ember volt! Áldozatos élete tele van emberi jelképekkel, c^melyek új tartalommal tölthetik meg a mát és a jövendőt! A misén szobor alakban is megjelent köztünk. Alkotója egy fiatal tehetség, komoly tehetség — ilj. vitéz Hollósy Ervin. A főoltár szószéke elé helyezték és én most egy pillanatra megállók, gondolatban idézem Mindszenty bíborost, úgy ahogy a művész ábrázolta őt. Századjelző mérföldkő előtt álltunk valamennyien, akik ott voltunk azon a gyászmisén, amelyet nekünk clevelandiaknak nem lehet, nem szabad soha elfelejtenünk, mert Ö érte tartottuk, aki a nemzetszeretet Iegbátrabb hőse volt. Értelemtől, szellemtől sugárzó főt ábrázolt a művész, mélyretekintő szemekkel, melyekből árad: hogy szereti hazáját és minden népek közül a magyart. Igen ... az alkotó művész megalkotta a magyarok világának Mindszentyjét, azt, aki az igazi szabadságharcosa volt minden időknek . . . i * * * A SZOBOR jelenlegi anyaga terrakotta, csak a bronz fémszinére van átfestve de még mostani anyaga is elárulja, hogy a művész valójában bronzban gondolkozik. Rövid ismertetésemnek az a célja, hogy a közfigyelmet ifj. HoIIósyra irányítsam, akitől munkája alapján joggal várhat a magyarság mindent — amit megérdemel és el is fogja érni. Még tanul, illetve most fejezi be rövidesen tanulmányait, de jelentős, jövőbeli képzőművészprofilja máris megjelenik mű vében. Talentumának legexpressziyebb formájában tűnt fel első nyilvános nagy művében és Mindszentynk felejthetetlen lénye mintegy megelevenedve állt Cleveland hálás, a kitűnő alkotástól meglepett közönsége előtt, e sorok írójának legnagyobb örömére. * * * A MELLSZOBORBAN benne van a nagy egyházfő vezető Ielkiereiének szimbolikusan megsejtett volta is. Hol lósy bizonyára egy művészi vízióból indult ki, ez vezette, hogy munkája magas kvalitást jelentő értékén kívül, abban egy nemzeti formaérzék kibontakozásának is tanúi lehetünk. Érzelmi naturalizmusa folytán úgy érezzük, hqgy Mind szenty szobra felette alkalmas arra, hogy azt a jövőben véglegesen is a magunkénak mondhassuk! A requiemről mindenképpen mély érzésekkel távoztun k. de előbb meg kell említenünk egy végtelen szép momentumot. A gyászmise éppen megkezdés előtt állt, amikor megjelent a szobor előtt egy mély gyászba öltözött, fekete fátyollal fején, egy magyar asszony. Megállt lehajtott tővel a szobor előtt —< majd térdet hajtott és három szól szeglűt tett lassan a márvány ballusztrádra. Odamentem és megtudtam az okát felette szép női megemlékező tettének és ő így szólt: "Ma anyák napja van mondotta *— bíborosunk édesanyjának napja is, róla akartam megemlékezni! és mert éppen püspöki kívánság volt, hogy a requiem erre a napra essék, én úgy éreztem, erről nekünk, élő magyar anyáknak nem szabad elfeledkeznünk! Elgondolkozva, mélyen megilletődve hallgattam szavait! Körülnézve a sok megjelent ünneplő asszony díszes csoportjain, úgy éreztem, hogy ő tette a megemlékezés szép gesztusát valamennyiők nevében . . . egyedül, azzal a három szál szegfűvel, melyek lélektanilag is jellemzők voltak, de szinte illatos lett körülöttem a levegő amikor égyszer re, újra a szoborra tekintettem és —- és mintha nagy szentünk mindkét szeme tele lett volna könnyel . .. KÖN Y VU J DONSÁG: Az ÖSSZES magyar kutyafajtáról még sohasem jelent meg összefoglaló mű. Ezt a hiányt pótolja BUZÁDY TIBOR: MAGYAR KUTYAFAJTÁK című munkája. Nem szárazán tudományos kiadás, hanem meleghangú, élménytadó és ismeretterjesztő könyv. 123 kutyakép művésznyomásban. Ára 25.*— német márka (díszesebb kötésben 30.*— márka). KEDVES OLVASMÁNYA A FELNŐTTEKNEK! Legszebb születésnapi vagy karácsonyi ajándék fiúknak, lányoknak! A több példányt rendelőknek és könyvkereskedőknek árengedmény! PULI *- KUVASZ - KOMONDOR *- PUMI *RÖVIDSZÖRÜ MAGYAR VIZSLA ~ DRÓT SZŐRŰ MAGYAR VIZSLA ~ ERDÉLYI KOPÓ -* FEHÉR PULI *- MAGYAR AGÁR ~ MUDI KUTYÁS VERSEK ~ KUTYÁS NOVELLÁK *TANÁCSADÁS MEGRENDELHETŐ: T. BUZÁDY, 7547, WILDBAD, PETER LIEBIG WEG 34 WEST DEUTSCHLAND
