Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-06-05 / 23. szám

4. OLDAL,. AZ ÚJSÁG 1975. JÚNIUS 5. Somogyi Ferenc dr.: i MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 1825-től 1925-ig Folytatás <—> c TÖRTÉNETÍRÁS 1 A magyar nyelv és irodalom fejlődésében a történet­­írás mindig jelentős szerepet játszott, mert egyrészt művelői gyakran az írók és költők soraiból kerültek ki, másrészt anyaga a költészet forrása, sokszor tárgya és ibletője volt. AT történetírás jelentősége a nemzeti regényesség (romanti­­ciámus) korszakában különösképpen felfokozódott. *' * * * Virág Benedek, a kiváló költő Magyar Századok címmel megírt nemzeti történetének első része, amely az Árpád-ház kihalásáig, tékát 1501-ig dolgozta fel a magyar múlt eseményeit, élőször már 1808-ban, másodszor 1811- ben megjelent, második része pedig, amely a magyar nem­zet történetét Zsigmond király, a császár haláláig ismertette, 1816-ban került ki a nyomdából, de irodalmi színvonala, szigorú erkölcsi felfogása, főként pedig a korszak szellemé­nek megfelelő, erős nemzeti öntudata következtében 1825 után is kedvelt olvasmány, forrásmű, bosszú időn keresztül a legjobb magyar történet maradt.106' Hatása igen sok vo­natkozásban felismerhető. * * * Horvát István (1784-1846), akinek korszakalkotó je­lentőségéről már korábban megemlékeztünk és aki joggal njpndható az egész romantikus nemzedék nevelőjének az egyetemen,lü7' Virág Benedek hatása folytán lett történetíró­vá, míg a nyelvészkedésre Révai Miklós tanulmányai kész­tették. Miután 1830-ban a pesti egyetemen a magyar nyelv, irodalom és történelem tanára lett, érthető módon az opti­mista nemzetfelfogás apostolává válhatott. Sok-sok híve akadt. 1856-ban az országgyűlés 2000 forint évdíjat szava­zott meg neki, hogy munkásságát' folytathassa. Mint S^erb Antal rámutat, az optimista nemzetfelfogás megalapozott­ságát a korlélekben” az az öröm bizonyítja legjobban, amellyel a közönség Horvát István képtelenségeit elfogad­ta”. Ebben az optimizmusban készül elő a következő nem­zedék megannyi megdöbbentő politikai ballépése, 1081 amely végül “a nemzetet a szabadságharc szerencsétlensé­gébe kergeti .11 V Amikor Horvát István főműve Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történetiből címmel 1825-ben megjelent, a történetírás már Európa-szerte komoly tudománnyá, a múltban megtörtént események tárgyilagos előadásává és a valóban megtörtént tények megállapításává kezdett alakul­ni. Ennek felismeréseként Horvát István —> éppen a roman­tikusok részéről — sok támadásban, gúnyban is részesült. A Magyar Tudományos Akadémia ennek ellenére meghívta tágjai sorába, de ezt a kitüntetést sértődöttségében sohasem fogadta el. * * * Mint történetíró, az Akadémiába Horváth Mihály (1809-1878) került be. 1839-ben levelező, 1841-ben pedig rendes taggá választották. Szegény szülők gyermekeként Szentesen született. Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte. 1825-ben a váci püspök papnevelő intézetébe ke­rült, ahol érdeklődése a történettudományok felé terelődött. l(828-ban a bölcsészettudományok doktorává avatták, 1852- bén pedig pappá szentelték. Mint káplán, vidékre került, történeti tanulmányaival azonban rövidesen három akadé­miai jutalmat nyert. í 844-ben a bécsi Theresianum tanárá­vá nevezték ki. Magyar nyelvet és irodalmat tanított, szabad idejében pedig Bécsben, Kismartonban és Sopronban levél­tári kutatásokat végzett. 1847 elején József nádor felett nzpndott gyászbeszédével vonta magára a figyelmet. Még Ugyabban az évben Hatvan prépost-plébánosának nevezIók kiv 184Ö június 25-én pedig V. Ferdinánd király rendelke­zése alapján Csanád püspöke lett, a szabadságharc esemé­nyei azonban magukkal sodorták s így a püspöki szék elfoglalása helyett a függetlenségi nyilatkozat után, 1849 május 2-án a vallás- és közoktatásügyi minisztérium veze­tését vette át. ' n* A szabadságharc után bújdosnia kellett. Amikor az országban már nem talált biztonságos menedéket, Lipcsébe, ip<ajd Belgiumba vándorolt ki. 1851 szeptember 22-én, miután a haditörvényszék halálra ítélte, képletesen ((in effigie”) felakasztották. 1856-ig Párizsban, Montmorency­­ben, Genovában, Nizzában, Firenzében és Genfben tartóz­kodott, aztán Brüsszelben telepedett le, ahol igen értékes levéltári kutatásokat folytatott. Ezek eredményé 110) a Ma­gyar Tudományos Akadémia Hatvani Mihály szerzői ál­névvel ki is adta. Az Akadémia és Erzsébet királyné köz­benjárására 1867 eléjén királyi kegyelmet kapott s így ha­zatérhetett. Szeged országgyűlési képviselőjévé, a 1 örténel­­mi Társulat alelnökévé, 1877-ben elnökévé, a Magyar Tudományos Akadmia második, 1870-ben történelmi osz­tályának elnökévé választotta. A király Vaska javadalmas apátjává és Tribunic címzetes püspökévé nevezte ki és a trónörökös történet-tanárául kérte fel. Politikai téren a kie­gyezés híve volt s 1868-ban Kossuth Lajos nyílt levelével szemben Deák Ferenc védelmére kelt. Haláláig lelkesen dolgozott. A XIX. század uralkodó eszméinek bátor hirde­tésével, szabadságszeretetével, hazafias magyar érzésével és alkotmányos felfogásával a magyarság egyik legnépszerűbb történetírója lett. Hatása sokáig érezhető volt. Legismertebb műve Huszonöt év Magyarország történetéből 1825-48 címmel három kötetben először 1865-ben, Genfben jelent meg,111' de korábban és később számos más értékes müvei is gyarapította történetírásunkat.112' * * * Fessler Ignác Aurél (1756-1839)113) történetíró tevé­kenysége még az előző korszakra esett, hatása azonban ►— főleg a külföldön — kétségtelenül a regényesség (roman­tika) korszakában jelentkezett. Főműve tíz vaskos kötetben 1812 és 1825 között Lipcsében, újabb kiadása pedig Klein Ernő javításáival öt kötetben 1867 és 1883 között jelent meg. Címe: Die Geschichten der Ungern und ihrer Land­­sassen Magyarul csak egyes részeket adtak ki belőle. Ilyen az 1841-ben Kolozsvárott megjelent Pannónia ’ (sza­badon magyarázta zeykfalvi Zeyk Lajos) és az 1843-ban Pesten, Mi hálkovits József gondozásában közzétett “Korvi nus Mátyás magiyar király . Attila című korábbi mun­káját, amely Pesten, 1811-ben jelent meg, egy hazáját szerető magyar lordította le. * * * Fejér György (1766-1851) az egyik legtermékenyebb magyar szakíró.1" Műveinek száma több mint 180, ezek közül azonban majdnem száz latin nyelven jelent meg. Legjelentősebb a “Codex diplomaticus néven ismert11" 43 kötetes oklevélgyűjteménye, amelynek a magyar történet­­írás rendkívül sok hasznát vette. Magyarul kisebb történeti tanulmányokat is kiadott,116' a Tudományos Gyűjtemény pedig, amelynek szerkesztője volt, számos más értekezését közölte. Sokoldalúsága U7) és nagy felkészültsége ellenére a Magyar 1 udományos Akadémiába nem jutott be. A KÉT BOLYAI A XIX. század második negyedének szakirodalmáról alkotott képünk teljességéhez hozzátartozik a két Bolyai munkássága is. * * * Bolyai Bolyai Farkas (1775-1856) az erdélyi Felső- Fehér vármegye Bolya községében született. Nagyenyeden és Kolozsvárott végezte tanulmányait, aztán a göttingeni és jénai egyetemeket látogatta. Göttingenben összebarátkozott Gauss Karl Friedrich (1777-1855) német matematikussal, akivel később is levelezett. Egyetemi tanulmányainak befe­jezése után egy ideig gazdálkodott, 1804-ben azonban a marosvásárhelyi református kollégium meghívta a matema­tika, fizika és kémia tanszékére, amelyen aztán 47 éven keresztül tanított. Korának egyik legnagyobb matematikusa lett, e mellett szépirodalommal, biológiával, festészettel, rajzolással és műszaki kérdésekkel is foglalkozott. Érdekes találmányai voltak. Első szakirodalmi könyve, az Arithme­­tica eleje , Marosvásárhelyen 1830-ban jelent meg. Ezt követte két évvel később Tentamen” című kétkötetes mun­kája,118' amely hamarosan világhírűvé lett és több kiadást ért el. Sikeréhez hozzájárult az is, hogy ebben jelent meg —- függelékként fia nevezetes tanulmánya a nem-eukli­desi matematikáról. 1834-ben újabb könyvet adott ki — névtelenül Az arithmetikának, geometriának és physikának eleje címmel, amelyet 1850-ben .— ugyancsak névtelenül ,— Arithmetika eleje kezdőknek és az “Ürtan elemei kezdőknek című, majd egy németül megjelent műve követett.1"' Az utóbbi különösen érdekes, mert az orosz Lobacsevszkij Nikolaj Ivanovics (1793-1856) kazáni egyetemi tanárral szemben itt vette védelmébe fia elméletének elsőbbségét. Életének utolsó éveit fiával történt meghasonlása keserítette meg. Marosvásárhelyen húnyt el. * * * i Bolyai Bolyai János (1802-1860) Koloésvárott szüle­tett. 12 éves korában letette a gimnázium hatodik ősz tályá­­nak egész anyagáról a vizsgát s miután a matematikát apjá­tól megtanulta, i 5 éves fejjel a bécsi zseni-akadémiára ke­­rült, ahol kitűnő eredménnyel végzett és,21 éves korában hadnagy lett. Ekkor dolgozta ki az abszolút geometria el­méletét, amelyet azonban apja I entamen -jének függelé­kében csak tíz évvel később hozott nyilvánosságra. Kiváló tehetségével 22 éves korában főhadnagyi, 24 éves korában pedig kapitányi rangot ért el. Az egész hadseregben a leg­jobb matematikus volt, e mellett mint virtuóz hegedűs és vívó is kitűnő. Számos párbajában, amely nem egyszer halálos kimenetelű volt, mindig győzött. Ismeretlen okból, de valószínűleg összeférhetetlen természete miatt, váratla­nul nyugdíjazását kérte. 1833-ban végre el is bocsátották, de közölték vele, hogy szolgálatába bármikor visszatérhet. Egy évig apjánál lakott Marosvásárhelyen, de vele is foly­tonosan viszálykodott, sőt párbajozni is akart. Apja nem fogadta el kihívását, hanem kiutasította házából; később is csak azt engedte meg neki, hogy clomáldi birtokán gazdá­­kodhassék. 1845-ban kiengesztelte apját, hat hétig együtt is lakott vele, aztán visszaköltözött Domáldra, ahonnan csak 1846-ban költözött be újból Marosvásárhelyre, ahol 1860-ban bekövetkezett haláláig elvonultan s elleledten élt. Világhírűvé v ált nagyjelentőségű elméleti munkáját uo) 1895-ben francia nyelven,1 11 1897-ben pedig A tér abszo­lút igaz tudománya címmel magyar nyelven is kiadták. 1‘2' Születésének századik évfordulóján a Magyar I udományos Akadémia a két Bolyai emlékére Bolyai-jutalmat és érmei létesített, amellyel ötévenként a világ legkiválóbb matema­tikai tanulmányának szerzőjét óhajtotta kitüntetni. 1905-ben az első Bolyai-jutalmat és érmet a francia Poincaré Henri akadémikusnak ítélték oda. ISMERETTERJESZTŐ ÉS TUDOMÁNYOS IRODALOM A XIX. század második negyedére esik az ismeretter­jesztő és tudományos magyar irodalom kibontakozásának kezdete. A jogtudományok területén az idősebbik Beleházi Bartal György (1785-1865) úttörő jellegű jogtörténeti és köz­jogi műve 123) még latinul jelent meg, de az az elméleti és módszerbeli alapok lerakásával, oklevéltári anyagával és forrásbírálataival a későbbi magyar nyelvű jogi szakiroda­­lom kialakulása szempontjából így is nagy jelentőségű volt. A magyar magánjog első irodalmi művelője az előző kor­szakban Kelemen Imre (1746-1791) volt.1"" Főművét, ame­lyet sokáig használtak még, Czövek István 1822-ben fordí­totta le latinról magyarra. Frank Ignác (1788-1850) ugyan­csak latinul fejtette ki értékes szakirodalmi tevékenységét a magyar magánjog területén, de A közigazgatás törvénye Magyarhónban című munkája már magyarul jelent meg. Nyelvi érdekessége, hogy az akkor már elfogadott műsza­vak helyett sajátos kitételeket használt, amelyeket a szerző maga talált ki.12" Az orvostudományok területén Bugát Pál (1793- 1865),126) Balassa János (1814-1868),1“'' Bókay János (1822-1844)128' és Korányi Frigyes (l 828-1913)129) fejtett ki rendkívül értékes szakirodalmi tevékenységet. Toldy Ferenc nevét az orvostudományi szakirodalom is méltán tartja • I . 130) nyilván. A sokoldalú, kiváló Brassai Sámuel (1800-1897) eb­ben a korszakban a közgazdaságtudományok művelőjeként szerzett elévülhetetlen érdemeket, mint a “Vasárnapi Új­ság szerkesztője 1834-től 1848-ig, majd mint az 1842-ben megjelent Bankismeret című szakmunka szerzője.131' Jedlik Ányos (1800-1895) bencés,132' a kiváló fizikus, aki a dinamógép elvét előbb állapította meg, mint a német Werner von Siemens, már ebben a korszakban is jelentős szakirodalmi munkásságot végzett,13' csak éppen találmá­nyának leírását mulasztotta el, így került Siemens-szel szemben háttérbe. JEGYZETEK i°6) j\ harmadik részét, amely a mohácsi vészig dolgozza fel a magyar nemzet történetét, Toldy Ferenc csak később találta meg és 1863-ban adta ki. 1071 Szerb i. m. 281. oldal. 108) Szerb i. m. 282. oldal. Ugyanitt a “Rajzolatok' részletes ismertetése is. 109> Szerb i. m. 281. oldal. no) “Magyar történelmi okmánytár a brüsszeli országos levél­tárból és a burgundi könyvtárból ”. Összeszedte és lemásolta Hat­vani Mihály. Monumenta Hungáriáé Historica Diplomataria. Tom. 1-1V. A Magyar Tudományos Akadémia kiadása. Pest, 1837-1839. lu) Német fordítása két kötetben, 1867-ben, Lipcsében, har­madik kiadása 1886-ban, Budapesten jelent meg. 1,2> Horváth Mihály nevezetesebb művei: “Az ipar és kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt” (Pest, 1840), amellyel 1841-ben az Akadémia nagy jutalmát nyerte el. ‘Az ipar és kereskedés története Magyarországon a XVI. sz. közepéig” (Pest, 1842), amellyel 1837-ben az Akadémia dicséreté­ben részesült. “A magyarok története” 4 kötetben (Pápa, 1842-1846); a 2. kiadás (1860/63-ban) 6, a 3. kiadás (l87l/73-ban) 8 kötetben jelent meg. “Párhuzam az Európába költözködő magyar nemzet és az ak­kori Európa polgári és erkölcsi műveltsége között” (Pest, 1847). “Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849- ben három kötetben (Genf, 1865 és Pest, 1871). “Történelmi zsebkönyv” (1867). “Kisebb történelmi munkái” 4 kötetben (Pest, 1867). “Williams Roger életrajza” (Pest, 1868). “Zrínyi Hona életrajza” (Pest, 1869). “Fráter György” (Pest, 1872). “A kereszténység első százada Magyarországon” (Pest, 1878). U3) Fessler Ignác a mosoni Zurány községben született, Po­zsonyban és Győrött járt iskolába, majd kapucinus szerzetes lett. Egyházpolitikai kérdésekkel foglalkozó röpirata miatt rendjéből ki kellett lépnie. 1784-ben Lembergben a keleti nyelvek egyetemi ta­nára lett, állását azonban szabadelvű felfogást valló színműve miatt hamarosan elvesztette. 1791-ben protestáns hitre tért, 1796 óta Fichte munkatársaként a szabadkőművesség szervezetének megja­vításán fáradozott,, állami hivatalt is kapott, amelyet azonban megint elvesztett. 1809-ben Szentpétervárott lett a bölcsészet és a keleti nyelvek anára. Ateizmussal és Kant tanainak követésével vádolták, így tanszékét már a következő évben elvesztette. Nevelő­­intézetet nyitott, majd előbb a szaratovi, később az egész biroda­lomban élő evangélikus németek főfelügyelője lett. Az utóbbi minő­ségében 1833-ban Szentpétervárra költözött s ott is maradt élete végéig. 114) Fejér György Keszthelyen született, Pesten és Pozsonyban végezte tanulmányait. Előbb nevelő volt, később Székesfehérvárott a püspöki szeminárium, 1808-ban pedig a pesti egyetem tanára, 1824-ben pedig könyvtárának igazgatója lett. 1840-ben nagyváradi kanonokká nevezték ki, de 1843-ban már nyugalomba vonult és Pestre költözött, ahol haláláig fáradhatatlanul dolgozott. us* “Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis” (Buda, 1829-1844). >16) “Magyar őseink eredetéről s hajdani lakhelyűkről” (1825); “Kálmán király I. Geiza ... fia vo It” (1826); “Béla király névtelen jegyzője II. Béla király jegyzője volt (1827); Egy okleveles gyűj I temény hasznáról” (1828) és “Honi városaink befolyása nemzeti kifejlődésünkre” (1840). 11?) Néhány példa műveiből: “Antropológia” (1807), “Logika” (1810), “Encyclopedia 2 kötetben (1818), “Geográfiái Lexicon ’ 5 kötetben (1817-1818), “Bevezetés a philosophiába” (1836), Aesthetika (l858), Embernemesítés’ (1842). 1,8) A mű teljes címe: “Tentatem juventutem stúdiósam in ele­­menta matheseos . . . introducendi cum appendici triplici”. 119* A mű címe: “Kurzer Grundriss eines Versuches die Arith­metik darzustellen’ (Marosvásárhely, 1851). 120) Cime: “Scientiam spatii absolute veram exhibens: a veri­­tate aut falsitate Axiomatis XI. Euclidii independentem." 121' Cime: “La science absolue de l’espace” (Paris, 1895). A fordító neve: Haüel. 122* A fordítóst Suták József végezte. Az előszót és a magya­rázatokat is ő írta. Bolyai János életrajzának szerzője Schmidt Ferenc. 123) ‘ Commentariorum ad históriám status, jurisque pub'Iici Hungáriáé aevi medii Iibri XV” 3 kötetben (1847). 124) Győrött, Pécsett, majd Pesten magyar magánjogot tanított. Jezsuita volt. Főműve: “Instilutiones juris hungarici privati” 3 kö­tetben (Pest, 1814, Buda. 1818). Ezt fordította magyarra Czövek István “Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások” címmel. Jung János németre már 1818-ban lefordította. Kelemen másik nagy műve a " História juris hungarici privati” (Buda, 1818). amelyet Jeszenszky Miklós “A magyar törvény históriája” címmel fordított magyarra (Pest, 1820). 125* Latinul megjelent munkái: "Specimen institutionum juris civilis hungarici” (Kassa, 1820, 1823) “Principia iuris civilis hun­garici’’ 7 kötetben (Pest, 1828-29). és Novum supplementum prin­­cipiorum iuris civilis hungarici” (Pest, 1837). Magyar műve Budán 1845-től 1847-ig jelent meg. 126' Nevezetesebb művei: "Az egészséges emberi test bonctudo­mányának alapvonalai (Hempel nyomón németből, 1828), “Ma­gyar-deák és deák-magyar orvosi szókönyv ’ Toldy (Scbedel) Fe­renccel (1833), “Sebészség” (Cbelius nyomán), “Tapasztalati ter­mészettudomány” Tscharner nyomán, “Természettudományi szóhal­­maz” (Buda, 1844). 127* Balassa János európai hirű sebész volt. Tanulmányai a se­bészet minden ágával foglalkoznak. Nagyobb munkái: “Gyakorlati sebészet”. “A hassérvekről” és a “Képlőműtétekről”. 128> Bókay János a magyar gyermekgyógyászat megalapítója volt. írásaiban szaktudományának jóformán minden kérdésével be­hatóan foglalkozott. 129) Tolcsvai Korányi Frigyes báró a belgyógyászat egyetemi orvostanára volt. Irodalmi tevékenysége a belgyógyászat különböző ágaira kiterjedt. Értekezései külföldi szaklapokban, magyarul pedig az “Orvosi Hírlap "-ban, kézikönyvei a következő korszakban je­lentek meg. 13°) Dietetika elemei ' (1839) című munkáját és ennek “Két könyv az egészség föntartósáról” című második kiadását (1850) már említettük. 131* Életének második felében főleg bölcseleti műveit adta köz­re. “Logiká’ -ja 1858-ban, “Az igazi positiv philosophia” című műve 1896-ban jelent meg. 132> Jedlik Ányos 1839-től kezdődően 38 éven át töltötte be a pesti egyetemen a fizikai tanszéket. A Magyar Tudományos Aka­démia 1858-ban hívta meg tagjai sorába. 133) Ebben a korszakban is számos tanulmányt írt. “Bereitung künstlicher Säuerlinge” című tanulmánya a “Zeitschrift für Physik und Mathematik -ban, 1829-ben, Bécsben jelent meg. 1845-ben “A fénysugarak tüneményeiről és a fénysugarak hajlásáról különö­sen” címmel adott ki értekezést. Irodalmi munkásságának nagyobb részét a következő negyedszázad folyamán fejtette ki. F-é Folytatjuk r—l HARC LIBANONBAN Bejrutban a palesztin gerillák és a jobboldali falangis­­ták között fegyveres összecsapásra került sor, amely öt na­pon át, majd ezt követően egész éjszakán keresztül tartott. A küzdőfelek röppentyűket, mozsarakat és bombákat hasz­náltak. Az éjszakai harc folyamán legalább heten életüket vesztették s ezzel az ötnapos harc áldozatainak száma 57-re emelkedett. A sebesültek száma legalább 176. Ugyanebben az időpontban Dél-Libanon területére több mint 200 izraeli gyalogos nyomult be, hogy harci repülők tűztámogatásával harcba bocsátkozzék a libanoni csapatokkal. Hivatalos li­banoni jelentések szerint 7 libanoni katona elesett, 3 pedig megsebesült. Az izraeliek vesztesége ismeretlen. Tel Aviv­­ban a távolbalátó csak azt jelentette be, hogy az első tüz­esére során, a határ átlépése közben 2 izraeli katona esett el. A libanoni katonai szóvivő szerint az izraeli halottak száma 5 volt, a sebesülteké viszont meghatározhatátlan. A véletlenül egy időpontra eső belső harc és külső támadás a kétnapos katonai kormány helyzetét válságossá tette. Rifai Noureddin miniszterelnök 8 főből álló kormánya állítólag máris elhatározta, hogy lemond. Khaled Hassan mufti sejk, a mohamedánok vezetője, a kormány lemondását sürgető baloldaliak élén azt hangoztatja, hogy ha a polgári kor­mányzatot vissza nem állítják, további zavargásokra ke­rül sor. A SZUEZI-CSATORNA HASZNÁLATI DIJA Június 5-én a Szuezi-csatornán újból megindul a for­galom. A csatorna használatának új díjait már mégállapí­tották. A víziúti szállítás költsége a 103 mérföld hosszúságú csatornán nagyjából tonnánként 1 $ lesz, ami az 1967-es használati díjakhoz viszonyítva 90-100%-os emelést jelent, de a szállítási költségek még így is lényegesen alácsonyafc-’ bak lesznek, mint Afrika megkerülésével lennének. A szál­lított javak árára az emelés igen lényegtelen mértékben hat ki, viszont a csatorna használatából származó jövedelem az 1966-os bevételnek majdnem kétszeresére növekszik, !^50 millió $-róI 450 millió $-ra emelkedik. Az új díjakat az infláció és néhány fizetési eszköz értékcsökkenése következ­tében kellett megállapítani. Kiszámításuk 16 iparosodott ország fizetési eszközeinek, pénzegységeinek alapján törté­nik, ami szintén újítás, mert korábban ez az egyiptomi font alapján szokott történni. Mashour Ahmed Mahour, a Szuezi-csatorna hatóságának feje a sajtóértekezleten azt is bejelentette, hogy a most megállapított díjakat 1978-ban újra szabályozzák, akkorra ugyanis elkészül a csatorna szé­lesítésének és kimélyítésének első munka-szakasza, amely­nek eredményeként a víziútat akár 300.000 tonnás hajók is igénybe vehetik. Jelenleg a felső határ csak’60'.000 tonna. ROMÁNOK KÍNÁBAN A románok, mint tudjuk, a közelmúltban még a Nyu­gattal kacérkodtak. Miniszterelnökük Amerikába, sőt Cleve­land városába is ellátogatott. A legújabb hírek szerint most a másik végletbe lendültek. Pekingben ipari kiállítást ren­deztek, amelynek megnyitására NiculeScu Paul miniszterel­nökhelyettes vezetésével külön küldöttség érkezett Pekingbe, amelyet az április óta kórházban tartózkodó Chou Erl-Iai kínai miniszterelnök is fogadott. Arról, hogy a küldöttség miről tárgyalt a kínai kormánnyal és elsősorban Chouval, egyelőre nem szivárgott ki hír. KÖNYVÉGETÉS Saigon vietnami és kínai nyelven megjelenő napilapjai óriási fejcímekkel közlik azt a tilalmat, amely a korábbi rendszer idején forgalomban lévő könyvek eladására és megtartására vonatkozik. A tilalom a hanglemezekre és íangszalagokra is kiterjed. Az egyetemi és főiskolai hallga­tók százai tüntető felvonulásokat rendeztek a kormány in­tézkedésének támogatása céljából. A lapok szerint az ifjú­ság mozgalmat indít a tilalmas könyvek, hanglemezek és íangszalagok megsemmisítésére és új “kulturális forrada­lom megalapozására. A kommunista kormány rendeléte értelmében minden könyvkereskedést és könyvelárúsító bó­dét bezártak, de sokan vannak, akik nem engedelmesked­nek a tilalmi rendeletnek s az utcákon folytatják a tiltott könyvek, lertiezek és hangszalagok árúsítását. A saigoniak ezrei inkább elégetik a birtokukban lévő könyveket, mint­hogy kitegyék iúagukat annak a lehetőségnek, hogy ilyenek birtokában tetten érjék őket. Dawson Alan UPÍ-tudósító szerint az egyik saigoni a National Geographic példányain is túladott, pedig azokat valóban igen szerette. A könyv­­tilalommal párhuzamosan bezárták az éjjeli mulatókat és a legtöbb olyan szórakozóhelyet is, ahol lányokat alkalmaz­tak. Ezt az intézkedést a lakosság magától értetődőnek és természetesnek vette, ugyanígy várja a különböző erkölcs­telen üzleti tevékenységek beszüntetését is. Nyugati filmek bemutatását nem engedik meg, a mozikban csak észak-viet­nami filmeket mutatnak be, amelyek közül a legtöbb a há­borúval kapcsolatos. AZ OROSZOK AZ ŰRBEN Az oroszok április 5-én kísérelték meg először, hogy az űrben keringő Salyut 4” állomásra űrhajósokat küldje­nek fel. A kísérlet akkor röppentyű-hiba miatt meghiúsult. A kísérletet most megismételték. Az új űrhajót a kazakhs­­tani sivatag területéről, Moszkvától délkeletre 1400 mér­­földnyi távolságban lőtték fel. Két utasa Klimuk Pyotr, a légierők 33 éves alezredese és Sevastyanov Vitaly 40 éves újságíró. Mindkettő volt már űrhajós, de Sevastyanov ak­kor még nem volt laptudósító, illetőleg televíziós hírmagya­rázó. 1970-ben járt az űrben. Klimuk 1973-ban a “Soyuz 15 fedélzetén szerzett megfelelő parancsnoki tapasztala­tokat. A most fellőtt Soyuz a 18-as számot viseli, ami azt jelenti, hogy az április elején meghiúsult kísérletet hivata­losan meg sem történtnek tekintik, annak az, űrhajónak ugyanis, amely január 11 -én indult el útjára ’ég* találkozott a “Salyut 4”-gyeI, “Soyuz 17” volt a neve, Ennek két űr­hajósa közel egy hónapig tartózkodott a Salyut 4” űrállo­más fedélzetén. Az amerikai űrhajósok, mint emlékezetes, 84 napot töltöttek el az amerikai űrállomáson. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom