Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-06-05 / 23. szám

Beolvadt lap: "KIS DONGÓ" VOLUME 55. ÉVFOLYAM - NO. 23. SZÁM. 1975. JÚNIUS 5. SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND. OHIO 44101. USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue. Cleveland. Ohio 44113 Telephone: (216) 696-5633 EGYES SZÁM ÁRA: 25 cent Somogyi Ferenc dr.: / NINCS ALKU! 1920 június 4 minden igaz magyar számára a legsö­tétebb gyász napja. Nem ünnep. Gyász. Az első vi lágbá­­ború győzteseire nézve pedig örök szégyen. Az igazságta­lanság törvénybeiktatásának, a trianoni békeparancsnak évfordulója, amely rázúdította a világra a zsarnoki önkény minden borzalmát, égbekiáltó bűn volt egy kis nép, de nagy nemzet ellen. Trianon 55. évfordulóján nem szabad elfelejtünk, bogy vannak dolgok, vannak ügyek és vannak erős kapcsolatok, amelyek sohasem tűrnek megalkuvást. Az ősi juss, a be­csület és a vérségi kapcsolat népi bocsátható áruba, nem lehet soha eladó. Se pénzért, se hatalomért, se önként, se kényszerből. Hazánk ősi földje, magyarságunk becsülete, szárma­zásunk és több mint ezer-, talán kétezeréves küzdelmeink minden vérségi köteléke: valamennyiünk szent öröksége, soha el nem idegeníthető tulajdona és közös birtoka. De nemcsak a mienk, most élő magyaroké, hanem ahogy elő­deinké volt, ugyanúgy utódainké is lesz. Az örök magyar nemzeté, amely vérrel és verítékkel megszerezte és meg­tartotta. Időleges elvesztésének idején is joggal követeli a későbbi nemzedékek számára. Annak igazolásául, hogy ez a törekvés mennyire ál­talánosan emberi, sok-sok példát idézhetnénk. Csak hár­mat említünk. A spanyolok 700 évig harcoltak vérrel, vas­sal, ésszel, verejtékkel országuk földjéért a pogány mórok ellen. Az olaszok legjobbjai hosszú évszázadok elnyomatá­sa. szétlorgécsolódésa idején is megőrizték Itália egységé­nek nagy gondolatát. A zsidóság majdnem 2000 éves szét­szórtsága, hontalansága után is megteremtette — ősei föld jén -—- a szabad Izrael -t. Mi, magyarok, gyakran idézgetjük, hogy egy nem­zetnél sem vagyunk alábbvalók”. S akik ma itt élünk a szabadság földjén, ma büszke öntudattal állapíthatjuk meg, hogy valamikor a mi őseink országa is ugyanúgy a sza­badság földje, az üldözöttek menedékhelye volt, mint a nagy Amerika, ahol — akárcsak itt annyi emberfajta fia —< biztos kenyeret, nyugodt megélhetést, erős oltalmat kapott minden szülőföldjéről elűzött kún, besenyő, román, szerb, horvát, lengyel, zsidó stb, akár csoportosan, akár egyénileg. Amíg magyar volt az úr azon a földön: szabadság és jólét virult a Kárpátok medencéjében. Ezeréves hazánk hegy- és vízrajzilag is egységes földjét, önzetlen fajtánk jóhírnevét, magyar véreink millióinak s az üldözöttek min­den tekintetben velük egyenhangúvá lett ivadékainak békés együttélését csak idegen érdekek bomlasztották évszázado­kon keresztül, de akik a trianoni csonka ország terüíetgya­­rapodásait közvetlenül átélhettük, az elcsatolt részek lakos­ságának visszatérését, boldog örömét láthattuk, arról is meg­győződhettünk, hogy minden erőszakos külső törekvés hiá­bavaló volt. Még az idegenajkú nemzetiségek túlnyomó nagy többsége között is! Szent István birodalmának egysége oszthatatlan: föld­rajzilag és gazdaságilag is, politikailag és szellemiségileg is. Ezekben a vonatkozásokban nincs alku! Amíg egyetlen igaz magyar él a föld kerekén, addig a jövőben sem lehet soha. Rólunk s nélkülünk ideig-óráig határozhatnak egyesek és idegenek, de az egyetemes ma­gyarság. a nemzet és a magyar nép az ilyen határozatokat — mint a múltban, akként a jövőben is — már eleve ér­vényteleneknek minősíti. A vérszerződés megkötése óta mindnyájunkat vérségi kötelékek fűznek össze, amelyeket széttépni senkinek sincs jogában. I öbb mint ezeréves ősi alkotmányunk szelleme ma is mindenütt és mindnyájunkat kötelez. Trianon 55. évfordulóján ezt kell újból önmagunknak is, másoknak is emlékezetébe idézni, hogy el ne felejtsük: nincs alku! EURÓPÁBAN FOKOZÓDIK A VESZÉLY Ford R. Gerald elnök nem ok nélkül repült át Euró­pába. Amíg ugyanis a hírszolgálati szervek szinte céltuda­tosan az ázsiai eseményekre terelték a közvélemény figyel­mét, Európában a biztonsági konferencia szófecsérlésével párhuzamosan a szabad világra veszélyes tünetek mutat­koztak, amelyek a portugáliai eseményekben érték el csúcs­pontjukat. Az elnök azzal a szándékkal ment Európába, hogy nemzetközi együttműködést keressen, nem pedig azért, hogy nemzetközi szembesítésre kerüljön sor. Brüsszelben, az Észak-Amerikai Béke Szervezetének (a NATO -nak) tagjait arról akarja biztosítani, hogy az Egyesült Államok eleget tesznek vállalt kötelezettségeiknek, mert a szervezet Ame­rika biztonsága és jóléte szempontjából életbevágóan fon­tos. Helyesen állapította meg, hogy utazása minden ame­rikaira nézve nagy jelentőségű, mert olyan belső kapcsola­tokkal rendelkező világban élünk, amelyben belföldi prob­lémáink — köztük az energia és a közgazdaság kérdései — szorosan összefüggésben vannak más népekkel való viszo­nyunkkal. Minden dolgozni akaró amerikai munkaalkalma és annak lényeges előfeltétele, valamint pénzünk értéke is sikeres diplomáciánk és a világbéke függvénye. Európában éppen ezért azt a bizakodó, egységes és eltökélt Amerikát akarja képviselni — mondta Ford elnök, — amely szövet­ségeseivel együtt kész életbevágóan fontos érdekeink meg­védésére. Az Egyesült Államok egyenlőképpen hajlandók az ellentétek csökkentésére, az együttműködés megerősíté­sére s az amerikaiak és minden más nép jólétének fokozá­sára. Európában még mindig fokozódik a veszély. Ennek a folyamatnak megállítása érdekében Ford elnök Brüsszel ben találkozott Giscard d Estaing Valerie francia köztársa­sági elnökkel, a ciprusi kérdésben tárgyalt Görög- és Tö­rökország vezetőivel, a portugáliai kommunista elhajlással kapcsolatban pedig Goncalves Vasco dos Santos miniszter­­elnökkel és több más ország vezetőjével is. Brüsszelből Madridba repült, ahol Franco Francisco táborszernagy fo­gadta. Innen az ausztriai Salzburga utazott, ahol Sadat Anwar egyiptomi elnökkel a közép-keleti igazságos béke megkötéséről folytatott megbeszéléseket. Visszatérése köz­ben néhány órára Rómában megszakította útját, hogy Olaszország vezetőivel is közvetlenül szót válthasson és VI. Pál pápát is felkeresse. Ma már mindenki tudja, hogy Európában fokozódik a veszély, ezért az Egyesült Államok elnökének európai út­ját az egész világ feszült érdeklődéssel kísérte. KOCKÁZATOS ELHATÁROZÁS Közvetlenül európai útja előtt az elnök elrendelte, hogy a behozatali olaj vámtételét hordónként 1 $-raI fel kell emelni. Elhatározását azzal indokolta, hogy a Kongresszus a kért 90 napos haladék eltelte után sem tudott intézkedni az energiaválság megoldásáról, ő pedig nem nézheti tétle­nül, hogy az Egyesült Államok benzinje hogyan fogy ki. Közgazdaságunk az energiától függ. Ha nincs energia, nincs munkaalkalom. A behozatali vám emelésével egyidejűleg az elnök a finomított olajtermékekre bordónként 60 centes kiviteli vá­mot vettetett. A demokraták szerint ez a kettős intézkedés az olajtermékek, elsősorban a benzin árának emelkedését s ezen keresztül az infláció növekedését idézi elő, ezért az elnök rendelkezését a lehető legélesebb hangon bírálják, egyenesen végzetes -nek minősítik. Udall K. Morris kong­resszusi képviselő azt állítja, hogy az intézkedés meghiú­sítja az adócsökkentés közgazdasági hatását. Jackson M. Henry szenátor szerint Ford elgondolása képtelenség ( non­sense ), az energia költségét évi 33 billió $-raI emeli, ami az átlag családoknak 600 $-os többletet jelent. Knap 1 ed hírmagyarázó szerint az elnöki intézkedés a benzin árát minden hat hónapban 1.25 centtel növeli, aminek az lesz az eredménye, hogy a benzin ára két éven belül közel 5 centtel magasabb lesz, mint most. Ez más szóval — szerinte <—> azt jelenti, hogy a jövő év végén, ami­kor elnökválasztásra és számos új kongresszusi tag megvá­lasztására kerül sor, a szavazóknak mintegy 6 centtel többet kell egy gallon benzinért lizetniük, ha a Kongresszus meg nem változtatja az elnök intézkedését. A Fehér Ház illeté­kesei abban bíznak, hogy erre nem kerül sor, mint ahogy az első 1 $-os vámemelés után sem történt ilyen intézkedés. A kockázatos elhatározás legnagyobb kockázata közgaz­dasági hatásában rejlik. AZ OLAJBAN BŐVELKEDŐ ORSZÁGOK BERUHÁZÁSAI Az elnök intézkedésével kapcsolatban az olajban bő­velkedő országok magatartása újból az érdeklődés homlok­terébe került. Az egyik figyelemre méltó szempont a nyers­olaj árának emelésével kapcsolatos, a másik az érdekelt or­szágok amerikai beruházásaival függ össze. A szövetségi kormány közlése szerint jelenleg az utóbbiak összege 17 billió $-t ért el. A hírszerző szervek értesülései szerint ez az összeg az év végéig 25 billió $-ra emelkedik. 1973 végén a petróleumkivitellel rendelkező országok szervezetének az OPEC-nek tagjai Amerikában még csak 2.7 billió $ értékű beruházással rendelkeztek. A múlt évben a külföldi beru­házásokat lehetővé tevő (monetary) többletük 60 billió $ volt, az idén — az olaj eladása terén mutatkozó visszaesés következtében — 50 billió $ lett, a 12 OPEC-ország azon­ban 1974-ben mintegy 95 billió $-1 vett be az olaj eladásá­ból. Ebből az összegből csak 35 billió $-t használtak fel otthon, további 40 billió $-t pedig saját kincstáraikban tar­tottak vissza. i Az arab olaj behozatala újabban fokozódott. Az 1974. év utolsó három hónapjában behozott 18% 1975 első há­rom hónapjában 22.7%-ra emelkedett, a növekedés mérté­ke tehát 4.7%. Az olajban leggazdagabb Szaud-Arábiából is 13.4% volt az év első három hónapjában a behozatal a múlt év végének 10.6%-os behozatalával szemben, ami egy­magában is 2.8%-os emelkedést jelent. Könnyen megálla­pítható tehát, hogy Ford elnöknek a vámtétel emelésére vo­natkozó intézkedése a közgazdasági elmélet alapján — állí­tólagos kockázatossága ellenére is — helyesnek mondható. RITKA ÉVFORDULÓ A connecticuti Bridgeport református magyarsága jú­nius 1-én ritkaságszámba menő évfordulót ünnepelt. Fő­tiszteletű dr. Böszörményi M. István egy helyben eltöltött lelkipásztori szolgálatának 50. évfordulójáról emlékezett meg nagyszabású ünnepi istentisztelet és fényes bankett keretében. Főt. dr. Böszörményi M. István 1901 július 5-én szü­letett Miskolcon. Édesapját kicsi gyermekkorában, mostoha­apját az első világháború idején vesztette el, taníttatásáról özvegy édesanyja gondoskodott. Középiskolai tanulmányai­nak alsó négy osztályát Tokajban, a tanítóképzőt Mun­kácson és Eperjesen végezte, érettségit a pécsi gimnázium­ban tett. Amerikába 1921 -ben jött rokonai meglátogatása céljából, de aztán véglegesen itt maradt. A bloom fieldi sze­mináriumban folytatta tanulmányait, majd a lancesteri sze­mináriumban lelkészi oklevelet és bachelor-fokozalot szer­zett. Első prédikációját jelenlegi szolgálata helyén, Bridge­­porton, 1924 január 1-én mondta, ahol rövidesen segédlel­késszé választották, majd 1925-b en, 50 évvel ezelőtt szentel­ték lelkésszé. Szolgálatát azóta mindmáig ugyanott végzi. Magyar-Amerikában, de talán az egész magyar református egyházban sem fordult még elő ehhez hasonló eset, ilyen valóban rendkívül ritka évforduló. Főt. Böszörményi M. István félévszázados lelkészi mű­ködése folyamán sokoldalú tevékenységet fejtett ki és rend­kívüli sikereket ért el. 20 éven át a keleti református egy­házmegye titkára volt, majd elnöke (esperese) lett, négy és fél éven át a Kálvin egyházkerület elnöki (püspöki) tisztét töltötte be s az egyházkerülete tíz alkalommal képviselte a General Synod gyűlésein. Hosszú időn át a bridgeporli egyetemmé alakult Junior College-ban a magyar és a német nyelv előadója volt. 1958-ban a United Church of Christ megbízásából az európai magyar menekültek táborait és az európai magyar egyházakat látogatta meg. Bridgeport vá­rosának egyik legszebb területén — közvetlenül a háború után — gyönyörű székesegyházat, majd modern gyülekezeti házat építtetett óriási díszteremmel és számos tanteremmel, ame lyet róla Böszörményi Köpontnak neveztek el s érdemei­nek megörökítése céljából bronz emléktáblával jelöltek meg. Ennyi szolgálat és alkotás mellett az arany-évforduló­hoz érkezett kiváló lelkész tanulmányainak tovább folytatá­sára, tudományos munka végzésére és irodalmi tevékenység kifejtésére is tudott időt szakítani. Egyetemi tanulmányait Lancesterben, a Yale, a pécsi és a szegedi egyetemen egészí­tette ki. Szegeden a bölcsészettudományok doktorává avat­ták, Sárospatakon 1947-ben a főiskola tb. magántanárává választották, a lancesteri Franklin & Marshall College pedig 1959-ben díszd oktori oklevéllel tüntette ki. Krisztusért és az egyházért címmel már 1928-ban könyvel írt, lapokat, pompás évkönyveket szerkesztett, magyar és angol nyelvű amerikai lapokban rovatokat vezetett, cikkeket közölt. Ennyi munkát Isten kegyelmén kívül csak munkatársainak, első­sorban feleségének, született Komjáthy Lillának segítségé­vel, továbbá gyülekezetének adakozó, dolgozó és imádkozó tagjai, főgondnokai, presbiterei támogatásával tudott elérni, akik hallgattak lelkipásztoruk szavára s most méltán osz­toznak vele a ritka évforduló és a bridgeporti csoda örö­mében, a keresztény magyar akarat sikerében, amelyre mi is a jó Isten további bőséges áldását kérjük. NYÁRI MAGYAR ISKOLÁK A Magyar Cserkészszövetség ezen a nyáron is meg­rendezi a new-yorki Fillmore közelében szokásos iskolatá­borozásait. Az idén három fokozatban négy csoport szer­veznek. Az első fokozatban a Szilágyi Erzsébet tábor a 7-9 i éves gyermekek számára magyar beszédet tanít, a magyar "A HALOTT PRÍMÁS TÖBBET TEHET NÉPÉÉRT, MINT AZ ÉLŐ..." A mennybemenő Úr Jézus után nézhetett olyan iájó szívvel, szomorodottan az apostolok, a hívek kis serege, mint a magyarság Mindszenty halálakor. Ö nem akarja azt, hogy sopánkodjunk, meddő tétlen­ségbe merevedjünk, hiszen neki is céljai, tervei voltak még1 halálos betegen is. Közel három évtizede prófétai meglátással maga üzent nekünk, hogy vigasztaljon és erőt adjon a további küzdel­mekhez. A vörös -nek hiresztelt Csepel város munkásai a II. világháború után középiskolát építtettek és annak vezetésére felkérték az ország egyik legjobb tanítórendjének, a bencés­­rendnek a tagjait. Az iskola felszentelését maga az ország prímása, Mindszenty végezte. Odamenet egy pár felbérelt siheder kővel dobálta meg autóját. A prímás kiszállt a ko­csiból és gyalog folytatta az útját. Amikor a veszélyre fi­gyelmeztették, akkor mondotta a prófétai szavakat: a halott prímás többet tehet népéért, mint az élő . A temetést végző König bíboros-érsek a szertartás után hangosan mondotta: Egy szentet temettünk el. Ha az élő prímás 83 éves korában ekkora nagy pász­toriakat tett meg a szétszóródott bárányai után és ennyire sok eredményt ért el sorainkban, mennyivel többet fog tenni értünk holta után, amikor Isten segítségét közvetlenül kér­heti és továbbíthatja szeretett magyar népe számára. Ne sírj, árván marad magyar testvérem, hanem kövesd a tanítását és kérd közbenjárását munkádra. Ne feledd: “A HALOTT PRÍMÁS TÖBBET TEHET NÉ­PÉÉRT, MINT AZ ÉLŐ...” dr. Kótai Zoltán * * * A TEMETÉSRŐL BŐVEBB, ÖSSZE­­FOGLALÓ RIPORTOT FOGUNK KÖZÖL­NI A LEGKÖZELEBBI SZÁMOK VALA­MELYIKÉBEN, AMIKOR A FELVÉTE­LEKRŐL SIKERÜLT MEGFELELŐ KLI­SÉT KÉSZÍTENÜNK. ADDIG IS SZIVES TÜRELMÜKET KÉRJÜK. ::in«i»»tttnn;nn!nt»mu»iu»mn»t»t»«ntmim»»»mminunnnmnm történelem fontosabb eseményeit ismerteti meseszerűen és teszi azokat rajzokkal, képekkel is érdekesebbekké, szemlél­­tethetőbbekké. Ezt a tananyagot népdalkincsünk tanítása egészíti ki. A második fokozatban a 10-14 éves gyermekek a Körösi Csorna Sándor tábor keretében magyar beszédet, történelmet, irodalmat, föld- és néprajzot tanulnak, népi és cserkészjátékokkal ismerkednek meg, úsznak, lovagolnak és kirándulásokon vesznek részt. Ugyanebben a fokozatban a Széchenyi István tábor azokat a 10-14 éves gyermekeket gyűjti össze, akik csak gyengén, vagy egyáltalán nem be­szélnek magyarul. Ennek a tábornak elsődleges célja a magyar élményadás, a szórakoztatáson kívül alapvető nyelvr tanítás, magyar mondások, fogalmak, népdalok megismer­tetése és angol nyelven a magyar történelem nagyjainak be­mutatása. A harmadik fokozatban a 1 5-20 éves ifjak részé­ről a Kazinczy Ferenc tábor már alapos magyar beszélő­készséget követel. Otthoni oklevéllel és emigrációs gyakor­lattal rendelkező hivatott nevelők az érettségihez megkívánt színvonalon magyar történelmet, magyar irodalmat és ma­gyar föld- és néprajzot tanítanak. Ez a fokozat főként azok­nak szól, akiknek nincs alkalmuk magyar iskolába járni, de a magyar cserkésztiszti és segédtiszti fokozat elnyeréséhez szükséges magyar érettségit meg akarják szerezni. A ma­gyar iskolatáborok mindhárom fokozata és csoportja július hó első három hetében lesz. A Cserkészszövetség minden magyar fiatalt szeretettel hív és vár. KIVÁLÓ AMERIKAI POLGÁR A Nemzetiségi Szolgálatok Központja (a Nationalities Services Center ) évente megrendezett találkozóin kitünte­tést szokott átadni azoknak a külföldön született amerikai állampolgároknak, akik aránylag rövid amerikai állampol­gárságuk idején végzett munkájukkal kimagasló érdemeket szereztek. Ebben az évben ketten kapták ezt a kitüntetést. Az első Lói'ánth Lászlóné könyvtáros, a második a német­­országi születésű Buerling F. Siegfried múzeumi osztályigaz­gató volt. Lóránth Lászlóné Nagypataky Alice a clevelandi köz­könyvtár John G. White” osztályának vezetője. 1933-ban Gyulán született, egyetemi tanulmányait Budapesten vé­gezte, ahol múzeológusi oklevelet szerzett, majd Budapesten és Celldömölkön teljesített múzeumi szolgálatot. Ameriká­ba 1956 után jött ki. 1969-ig a clevelandi szépművészeti múzeumban kapott alkalmazást, azóta jelenlegi állását tölti be. A magyarság társadalmi életében is részt vesz, a cleve­landi Magyar Találkozó és a clevelandi Magyar Szabad­­egyetem keretében többször értékes előadásokat is tartott. Megérdemelt kitüntetésének szívből örülünk és reméljük, hogy kiváló (outstanding) hivatásos tevékenységével, számos lújabb sikerével a jövőben is öregbíti magyarságunk jó hír­nevét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom