Az Ujság, 1975 (55. évfolyam, 2-50. szám)

1975-05-08 / 19. szám

1975. MÁJUS 8. AZ ÚJSÁG 5. OLDAL MAGYARORSZÁG SZOVJET MEGSZÁLLÁSA ELLEN TILTAKOZTAK A KONGRESSZUSBAN Április 4-én volt harmincadik évfordulója annak, hogy Magyarország utolsó talpalatnyi földje is szovjet megszállás alá került. A washingtoni magyar követség fényes, pezsgös estélyt rendezett a felszabadulás megünneplésére és ha­sonló fogadásokat adtak a detente politika eredményeként elszaporodott konzulátusok is. Sajnos, akadt néhány ma­gyar amerikai közéleti vezető, aki ízlésével és lelkiismereté­vel összeegveztethetőnek tartotta azt, hogy történelmünk egyik legsötétebb gyásznapján népünk rabtartóinak képvi­selőivel koccintgasson. Az Amerikai Magyar Szövetség tagegyesületei számos helyen tüntető felvonulásokkal fejezték ki tiltakozásukat az ellen, hogy egyesek a magyar nép durva leigázását leisza­badulásként csempésszék be a történelembe. Az Egyesült Államok kongresszusának mindkét házá­ban több törvényhozó szóla It tel az évforduló kapcsán meg­bélyegezve azt a kegyetlenséget és embertelenséget, amit az országot elözönlő szovjet csapatok harminc esztendő előtt véghez vittek, főbben közülük követelték a megszállók ó­­hazánkból való kivonulását, mint a kelet -európai rend visz­­szaállításának alapvető feltételét. Edward J. Patten (D., N. J.) 1915 április 4-ét a ma­gyar történelem gyásznapjának nevezte, melyen nemzeti függetlenségének utolsó foszlányait vesztette el. Emlékez­tetett arra á szégyenteljes módra, ahogyan a “felszabadító szovjet csapatok fosztogattak a meghódított területeken. Rámutatott a magyarság haláltmegvető bátorságára, mely­­lyel kiállt a demokrácia meiletl az 1945-ös választásokon és szinte puszta ököllel szállt szembe 1956-ban az elnyomó hatalommal. Kijelentette, hogy április 4. neki személy szerint is gyászévforduló és teljes mértékben osztja az Ame­rikai Magyar Szövetség ezzel kapcsolatban elloplak állás­pontját. Végezetül felolvasta a Szövetség Ford elnökhöz és Kissinger külügyminiszterhez intézett beadványait. Henry Helstoski (D., N.J.) képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a szovjet csapatok megszállása folytán a magyar nép sem függetlenségét nem gyakorolhatja, sem pedig a demokratikus életformái nem élvezheti. Kijelentette továbbá, hogy az európai détente Magyarország számára nem hozott lényeges enyhülést, mert az alapvető sérelmek az emberi és polgárjogok területén továbbra is fennállnak, vallásszabadság pedig csak papíron létezik. Figyelmeztette a kormányt, ne engedje meg a Szovjetuniónak, hogy a dé­­tcnte-t birodalmának megszilárdítására és a nyugati álla­mok rendjének aláaknázására használja ki. James J. Howard (D., N.J.) képviselő felszólalásában kifejtette, hogy a szovjet csapatok terror uralmat Fejetettek ki 1945-ben Magyarországon embereket elhuncolva, asszonyo­kat meggyalázva és a javakat fosztogatva. Kiemelte a ma­gyar nép ellenállását mind az 1945-ös választások, mind az 1956-os szabadságharc során, és sajnálattal jegyezte meg, hogy a nemzetközi helyzet változása sem hozott jobb jövőt a magyar népnek. John M. Ashbrook (R., Ohio) képviselő elitélte a múlt szörnyűségeit és dicsérőleg nyilatkozott a magyarság sza­­badságszeretetől. Kifejtette azt is, hogy a szovjet csapatok száma 1975-74 folyamán rohamosan nőtt Magyarországon a várt jugoszláv krizis kihasználására. Helytelenítette, hogy a nyugati hatalmak hallgatólagosan beleegyeztek Magyar­­ország kizárásába a bécsi MBFR konf erencián. Méltatta az Amerikai Magyar Szövetség nemzetközi jogi alapokra felé­pített emlékiratát az orosz csapatok magyarországi jelenlé­tének kétesértékű szerződésre alapított magyarázatáról, hi­szen az 1957. május 27-i szerződést egy olyan kormány írta alá, amely még a kommunista jogi elvek alapján sem volt teljesen törvényes. Philip Crane (R„ III.) képviselő hosszasan loglalkozott a megszállás véres történetével, az 1945-ös választások hát­terével. Rámutatott arra, hogy minden kommunista mester­kedés ellenére is csak 17% szavazott a kommunista pártra. Ugyancsak ismertette az 1956-os magyar szabadságharc alapelveit. Kétségbe vonta a jelenlegi amerikai-külpolitika helyességét, amely sztátusz quo jellegű, és így folytatta: “Véleményem szerint ez tudatos és nyílt megta­gadása azi ősi elveknek, hogy mi támogatunk minden népet, amelyik szabadságáért és önrendelkezési jogai­ért küzd bárhol, különösen Európában. Sőt, azt hi­szem, hogy Magyarország és a kelet közé peuróp ai né­pek feladásáért, uírnelyet most Indokínában megismé­telünk, majd nagy árat kell fizetnünk. Ray J. Madden (D., Ind.) képviselő is megemlékezett az április 4-i gyásznapról. Kiemelte a magyar nép ragasz­kodását a demokrácia alapelveihez, és nemzeti ellenállását a kommunizmussal szemben. Kérte a kormányt, hogy hasz­nálj a fel politikáját a magyar nép függetlenségének és a szovjet csapatok kivonásának érdekében. SZOVJET FIGYELMEZTETÉS Japán és a szárazföldi Kína közt Nixon volt elnök pe­kingi látogatása után óvatos közeledés volt észlelhető. En­nek eredményeként japán-kínai szerződés megkötésére vo­natkozó terv is kialakult, ennek megvalósítása ellen azon­ban a Szovjetunió r— enyhe kifejezéssel — óvást emelt. Fi­gyelmeztette Japánt, hogy a Kínai Népköztársasággal ter­vezett szerződés megkötése ártalmas lenne Moszkva és I okyo viszonyára. A szovjet leginkább azt a záradékot találja magára sérelmesnek, amely arról szól, hogy Japán és Kína igyekszik megoldani azt a kérdést, amely Ázsiában bármelyik harmadik ország vezető szerepének megelőzésé­vel kapcsolatos. A Szovjetunió ugyanis azt hiszi, hogy ez a záradék egyenesen őrá vonatkozik, ezért figyelmeztette Ja­pánt, hogy a tervezett szerződés megkötése Kínával <— komplikálná a helyzetet Ázsiában. Érdemes megemlíteni, hogy az Egyesült Államok ré­széről hasonló aggály nem merült fel. A nagyvilágban szétszórtságban élő,, a két világhá­borút végig harcoló katonák létszámellenőrzésénél egy lő ismét hiányzik. A “HADAK ÚTJÁN” menetelük közé új vezéralak sorakozott be. vitéz VITTAY BÉLA m.kir. honvéd ezredes 1975 április 20-án Clevelandban meghalt. Életében a katonaerények birtokosaként futotta be ki­magasló pályáját. A Ludovika Akadémiát 1917-ben, mint évfolyam-első végezte el. Az első világháborúban az olasz fronton látjuk katonái élén mint századparancsnokot. Meg­sebesült. Áz első világháborúban szervett érdemei alapján avatta fel Vitézzé a Rend főkapitánya, vitéz Horthy Miklós kormányzó. A béke éveiben, a nehezen talpra álló csonka ország honvédségénél mint század, később zászlóalj parancsnok­ként teljesít szolgálatot. Soronkívül léptetik elő ezredesnek. A második világháborúban ezred és hadosztály pa­rancsnok volt, a háború befejezéséig harcoló alakulatoknál teljesített szolgálatot, utolsó szolgálati helye az egyesített honvéd alakulatok parancsnoka volt Dániában. vitéz VI I I AY BEI .A ezredes egyike volt a legszeb­ben kitüntetett honvéd törzstiszteknek, aki a két világhábo­rúban harcicselekményeivel, az emigrációban pedig rend­kívüli életsorsál példamutatóan viselve őrizte lelkében a hősi eszményt. Őszinte és szerény egyénisége az emigrációban élő magyar társadalom osztatlan szereletét és nagyrabecsülését váltotta ki. Rendtársai, bajtársai fájó szívvel vettek búcsút vitéz, harcos katonabajtársuktól, emlékét szeretettel őrzik meg. VITÉZI REND. A VIETNAMI MENEKÜLTEK - Ed­ward igaz­ságügyminiszter (Attorney General) április 22-én rende letet adott ki, amely a menekültek három csoportja előtt nyitotta meg az ország határait. Az első csoportba azok a vietnamiak tartoznak, akik amerikai állampolgároknak, vagy Ameri­kában letelepedési szándékkal tartózkodó személyeknek kö­zeli hozzátartozóik. Számukat hozzávetőlegesen 10.000-tőí 75.000- ig teszik, a rendelet azonban legfeljebb 132.000-ben határozza meg. A második csoportba hozzátartozóikkal együtt azok a vietnamiak tartoznak, akik a múltban, vagy jelenleg az Egyesült Államok alkalmazottai voltak, jelentős politikai, vagy hírszerző szerepet játszottak s ezért Viet­namban maradásuk nagy kockázattal járna. Számuk —­­becslések szerint — 50.000. A harmadik csoport mintegy 1000 olyan kambodzsait foglal magában, aki korábban az Egyesült Államok alkalmazottja volt. Az igazságügyminiszteri rendelet kiadását az a tör­vény tette lehetővé, amely az igazságügyminisztert felhatal­mazza, hogy szükség esetén saját belátása szerint parole - ra és ideiglenesen külföldieket engedhet be az országba. A parole szó magyarul becsületszó -t jelent, mint a' pri­soner on parole kifejezésben, amely olyan szabadlábra helyezett foglyot jelöl, aki becsületszavát adta, hogy az or­szág területéről nem szökik el. Parola alakjában régen magyarul is használatos volt: kézfogással megerősített be­csületszót jelentett. A vietnami meneküllek beengedését mind az illetékes fiatóságok, mind a közvélemény hangadói bizonyos aggo­dalommal fogadták. Az aggodalom egyik oka a gazdasági helyzet, amelynek következtében az amerikai állampolgárok százezrei is munka nélkül vannak, a másik oka pedig az ázsiai emberfajtával szemben — ma már talán csak tudat alatt í—> megnyilvánuló ellenszenv. Az aggodalmat sokan —< például Ford elnök, továbbá a New York limes és a Christian Science Monitor szerkesztője és mások — Amerika erkölcsi kötelezettségével állítják szembe. Az aggodalmat azonban ez nem tudja eloszlatni, mert egyrészt becslések szerint már vagy 30.000 dél-vietnami az Egyesült Államok­ba került (főleg az amerikai katonák feleségeiként), az 1975. és 1974. évek folyamán több mint 100.000 más ázsiait is beengedtek, másrészt a vietnami menekültek ellátására nincs költségvetési fedezet, sőt még a felmerülő költsé gek megállapításához szükséges alap sincs. Az illetékesek csu­pán annyit tudnak, hogy 1961 és 1971 között a kubai 675.000 menekültre 584 millió $-t költöttek. Kül ön aggo­dalmat kelt az a kérdés is, hogy a vietnami meneküllek az ország melyik részébe kerülnek. Ez a kérdés elsősorban a kaliforniaikat foglalkoztatja, mert a vietnami menekülteket először oda viszik. A szövetségi hatóságok szerint később az egész országban arányosan osztják majd el őket. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi két évtizeden belül már eddig több mint 800.000 menekült érkezett az Egyesült Államokba. A sort az 1956-os szabadságharc bru­tális leverése után éppen a magyarok nyitották meg, akik­nek száma eredetileg 32.000 volt, később azonban további 6.000- rel növekedett. Castro Fidel uralomra jutása óta Ku­bából 675.000 ember érkezett az Egyesült Államokba. Ke­­lel-E urópa kommunista uralom alatt álló országaiból 1960- tól 1966-ig 19.705-en menekültek Amerikába. Kínából 1962 és 1966 között Hong Kongon keresetül 14.741 személy került ide. Az afrikai Uganda területéről is Amerikába jött 1.337 ázsiai származású egyén, miután Idi Amin elnök 1972-ben 55.000 ázsiait egyszerűen kiutasított Ugandából. Ez együtt 802.446 személy. Ha most még a vietnami és kambodzsai menekültek pillanatnyilag ismeretlen számát is hozzáadjuk ehhez, akkor rá kell döbbennünk, hogy nem is egészen két évtizeden át közel 1 millió ember menekült Amerikába — a kommunizmus elől! Az előbb emlegetett ag­godalom eloszlatásának tehát legegyszerűbb —- talán joggal mondhatnánk, azt is, hogy egyetlen —• módja a kommuniz­mus terjedésének meggátlása lenne. A2 AKRONI LORÁNTFFY OTTHON MAGYAR LELKÉSZEKKEL, MAGYAR ORVOSOKKAL, MAGYAR ÁPOLÓNŐKKEL MAGYAR SZEMÉLYZETTEL, MAGYAR ÉTELEKKEL, MAGYAR SZERETETTEL MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT AZ AMERIKAI MAGYARSÁG SZOLGÁLATÁBAN. Érdeklődhetünk levélven vagy telefonon: LORÁNTFFY OTTHON 2631 Copley Road AKRON, OHIO 44321 Tel.: 216-666-2631 és 216-666-1313 SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN... MEGJELENT "HARCUNK" A M. KIK. FEGYVERES ERŐK KÉPEKBEN 1920-1945 C. KÖNYV AZ ÖSSZEOMLÁS 30. ÉVFORDULÓJÁRA KÉSZÜLT SZÉP KIÁLLÍTÁSÚ KATONAI KÉ­PESKÖNYV 540 KÉPBEN MUTATJA BE KATONAI MÚLTÚNKAT. ÁRA POSTAKÖLTSÉGGEL 11.00 DOLLÁI MEGRENDELHETŐ A KIADÓKNÁL: Attila Simontsits Károly V. Kövendy 4118 Ridge Rd. Apt. 6 P. O. Box 335 Cleveland, Ohio 44144 Etobicoke, Ontario USA Canada, M9C 4V3 MEGJELENT! MINDSZENTY JÓZSEF: EMLÉKIRATAIN a bíboros hercegprímás történelmi müve, amely gyermekkorától kezdve száműzeté­séig foglalkozik a mártír főpap életével. • A MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM kiállításában is a magyar könyvkiadás büszkesége, keménykötéssel, gyönyörű művészi címlappal, 72 eredeti fénykép­pel, 532 oldalon. • A könyv ára, ennek ellenére, meglepően mérsékelt — 1 5 dollár — amiben a postai küldés dija is bennfoglaltatik. • “CARDINAL MINDSZENTY MEMOIRS’’ az emlékiratok angol nyelvű kiadása is megrendelhető könyvosztályukon. A könyv 334 oldalon jelent meg; az ára $10.00. A megrendelt könyvet azonnal postázzuk a megrendelőknek. KÁRPÁT PUBLISHING CO. P. O. BOX 5348 CLEVELAND, OHIO 44101 Kérem, küldjenek alábbi címemre ____ drb. MINDSZENTY: "EMLÉKIRATAIM" c. könyvet. A _______ dollár vételárat csekken — money orderen mellékelem. 1 Kérem, küldjenek alábbi címemre _______ db. (á. 10 doll.) "Cardinal Mindszenty Memoirs" cimü, angolnyelvü könyvet. A $_______vételárat csekken, money orderen mellékelem. Az alábbiakat kérjük NYOMTATOTT NAGYBE­TŰKKEL kitölteni: Név: ____________________________'__________________ CÍM: _______________________________________________ Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Jaszovszky Józse I dr.: Quo vadis Mah-Gar? 2.50 í Katona József: Bánk bán (Kötve) |.25 Ft. Király Kelemen: Naplóm 8.00 Kossányi József: Szent György meg a s órkány 1.75 I Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 Kővári Károly S.J.: A turzovkai jelenések 1.25 I Magyarország politikai térképe 1.00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.0G | Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.25 Mindszenly: Emlékirataim 15.00 M ndszenty: Memoirs 10.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Magyar nyelv és irodalom 1825-ig 12.00 Szí nes levelezőlapok: Liszt Ferenc, Rákóczi Ferenc, Árpádházi Szent Erzsébet, Széchenyi István, Szent István szobra, Mindszenly bíboros, Szent Korona, Szent Jobb, Szent Jobb az ereklyetartóban, Deák Ferenc. Darabja 10 Cent. Tamási Áron: Ábel a rengetegben 2.00 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 4.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyar országtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr 6.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen 6.00 Vaszary Gábor: Ö 6.00 Vaszary János: A macska felugrott az asztalra 6.Of Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 VALLÁS ÉS ÉLET KIADVÁNYOK Kővári Károly S.J. (6765 State Rd. Parma, Ohio 44134) rádióelöadásaiból. Megrendelhetők a szerzőnél. / est és Lélek — 1. Táplálkozás 288 old. papírkötésben $5.00 Test és Lélek — 2- Lélektan 346 old. papírkötésben 5.00 Lest és Lélek <-< 3. Lelkiélet 326 old. papírkötésben 5.0G Vallás és Élet *-> előfizetés tíz füzetre 5.00 Lelkiéletünk 1. kezdők (240 oldal) 3.00 Jézusról: Jézus Szíve — 1. Jelenések, 2. Gyakorlatok, 3. Körlevél $1.50 Krisztus üzenete a világnak (Szeretetszózat —< 1.) .50 így szenvedtem! (Szeretetszózat — 2.) .50 “Kövess Engem! (Jézus szenvedése Baij M. C. szerint) 1.00 Urunk kínszenvedése (Emmerich Katalin szerint) .50 A legnagyobb ígéret (Az üdvösség biztosítása) .10' Szentlélekről és erényekről: ■» A Szentlélek korszaka — 1. Uj pünkösd, 2. Ajándékok 3. Közösségek, 4. Püspöki bizottság nyilatkozata) 1.50 A karizmatikus megújúlásról (A nyilatkozat külön) .10 A Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya műve) .50 Boldogok a tisztaszívűek! (Fiatalok oktatása) .50 A Szenvedő Egyház (Látomások a tisztítóhelyről) .50 ■ Máriáról és követőiről: I A tökéletes Mária-tisztelet (M. Sz. Lajos felajánlása) .50 íme a te Anyád! (Amerikai püspökök körlevele) .50 VI. Pál körlevele a Mária-tiszteletről .50 Én vagyok a Szegények Szüze (Beauraing és Banneux) .25 Mária Szíve (Fatima és egyéb jelenések) .50 A Szeplőtelen Lovagja (Boldog Kolbe Maximilián) .50 Sátánról és bűnökről: A Sátán hatalma — 1. Támadásai, 2. Legyőzése, 3. Kiűzése 1.50 Az Antikrisztus (Eljövetelének jelei) .50 Világkatasztrófák (Amelyek megismétlődhetnek) .50 Égbekiáltó bűn! (Magzatgyilkosság. Színes képekkel) .50 Ismertető a megjelent füzetekről .10 Öt -nyolc füzet egybekötése papírkötésben .50 Csomagolási és postaköltség öt dolláron alúli rendelésnél ,5C- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE H .............. ——W II.... ———■ ■ ———■————-— ,1. .11« RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co- P.O. Box 5348 Cleveland. Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: ................ • » t • • • i t • * t • * » > . t « , , , ( ......................... /. • A csekket mellékelem. Név: .............................................................................. Utca: ............................................................................ Város: ............................................................................ Állam;.......................................... Zip cod*:...............

Next

/
Oldalképek
Tartalom