Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-05-09 / 19. szám
4. OLDAU AZ ÚJSÁG 1974. MÁJUS 9. Somogyi Ferenc dr.: MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM (Folytatás) ISKOLAI DRÁMÁK A korszak irodalmának átmeneti jellegéi a szinte új műfajként jelentkező iskolai dráma mutatja leginkább. 1.1 einte minden isko Iái dráma kimondottan vallás-erkölcsi kérdéssel foglalkozott. Az ifjúság eszményképéül választott főhős idegen világban, leginkább a klasszikus ókori környezetben szerepelt, éppen ezért az iskolai dráma nyelve is latin volt. K ésőbb az iskolák színpadjain a magyar történelem kiválóságai is rendre megjelentek. Ezek Szent 1st \ óntól Zrínyi Miklósig, a szigetvári bősig, mindinkább módot nyújtottak a magyar nemzeti érzés erősítésére, a szatmári békével egyidőben megrendült magyar küldetésludat fokozatos felkeltésére. Az utóbbi szükségszerűen hozta magával a magyar nyelv színpadi megszólaltatását. A rokokó lelkiség az iskolai drámákat kezdetben annyira jellemző komolyság enyhítését, a szórakoztató szándékot és ezzel együtt a világias fordulatot, valamint a népies bangót eredményezte. Maga a dráma, mint műfaj, már korábban sem volt ismeretlen a magyar irodalomban. Előbb a tisztán vallá sós tárgykörben mozgó misztérium-drámákkal találkoztunk, később — a hitújítás korában i— a nyugaton divatos" iskolai drámából kifejlesztett hitvitázó drámák terjedtek el a német anyanyelvű városokban (mint például Bártfán, Brassóban, Nagyszebenben), majd fokozatosan a színmagyar nyelvterületeken. Az iskolai dráma tehát irodalmi művelése terén csak annyiban új, amennyiben kimondottan iskolai nevelés, vagy tanítás célzatával virágzott fel. Bevezetői (latinul) a jezsuiták, elmagyarosítói a kegyesrendi ek, népies jellegűvé I tevői a pálosok voltak. Szövegéről s annak betanításáról a költészettan (poétika) tanára gondoskodott, aki ezt a feladatát gyakran fordítással, vagy eredeti dráma megírásával oldotta meg. így alakult ki a magyar iskolai dráma irodalma, amelynek egy része nyomtatásban is megjelent. Kelvirágzását eléggé indokolja, hogy a XVIII. század derekán már majdnem minden középiskolában évente legalább egy színdarabot előadtak. A szerepeket az iskola legjobb tanulóinak mintegy jutalmul osztották ki. Az iskolai drámák szerzői közül a jezsuita liléi János (1723-1794), Faludi Ferenc (1704-1779), Kereskényi Ádám j (1713-1777), Kunits Ferenc (1697-1765), a kegyesrendi I Banyák Bernát (1745-1829),1’"' Dugonics András (1740 I 1818), Pállya. István (1740-1802), Simái Kristóf (1742- 1855) neve a legismertebb. A kegyesrendiek érdeme, hogy a magyar drámairodalom útját világias irányba terelték. A ferences és a minorita iskolák színművei továbbra is a vallás-erkölcsi úton maradtak, a jezsuiták azonban hamarosan követték a kegyesrendiek példáját. A pálosok drámái, amelyeknek Táncz Menyhért személyében csak másolóját ismerjük, nemcsak követték a kegyesrendiek világias iiányzatát, hanem népies hangjukkal <— nem egyszer vaskos tréfáikkal —< azon túl is haladtak. Jó példa erre a Ko csonya Mihá ly házassága című darab. Mondanunk is < feleslege? talán, hogy az iskolai Irámák a protestáns iskolákban szintén divatosak maradtak. Ezek a korszak folyamán ugyancsak világias irányba lejlődtek. Mulattató népi jelenetekkel és a diákélet humoros epizódjainak beiktatásával gazdagodtak. Valósággal átmenetet kerestek és talállak i a század vége felé mindinkább érvényesülő felvilágosultság eszméihez. A MAGYAR MÚLT ÉRTÉKELÉSE A szatmári békét követő irodalom történetének átmeneti korszakát a pihenés ”, vagy pangás korszakának szokták nevezni. Ez a meghatározás azonban legfeljebb és részben csak a szorosabb értelemben vett szépirodalomra vonatkozóan fogadható el, mert már az iskolai drámák tekintetében is, de főleg a szakirodalom terén határozott felélénkülést figyelhetünk meg. A történetírás ugyan valóban pang, ezt a pangást azonban pótolja (a magyar iro dalom történő, lírás és a nyelvkutatás kezdetével is) a magyar múlt értékelése. Az első példát erre Apor Péter főművében, a Metamorphoses Transsylvániae -ban látjuk. Altorjai Apor Péter báró ősnemes magyar család sarjaként 1676-ban született. A nagyszombati egyetemen szerzett doktori oklevelet. A Rákóczi-felkelés idején többször cserélte pártállását. Greven császári tábornok Brassóban két évig bebörtönözte. A kurucok is üldözték. 1708-ban végleg a császári párt híve és Háromszék főkirálybírája lett. 171 5-ban bárói rangot kapott. 1717-ben megóvta a Székelyföldet a tatárok beütésétől. 1736-ban megírta művelődéstörténeti szempontból különösképpen értékes művét, amely a múlt értékelésének megkapóan szép példája. Ezt már a munka teljes címe is elárulja: "Metamorphoses I ranssylvaniae [Erdély átalakulásai, azaz Erdélynek régi, alázatos idejében való gazdagságáról és mostani kevély, cifra, lel lordult állapotjában koldusságra változása . 1759-ben ezt a múltat dicsérő, jelent ócsároló művét versekben is megírta, illetőleg átdolgozta. Verseket írt még “A nemes famíliákról”, “kora történetéről és "fogságra jutásáról”, de legértékesebb alkotása említett főműve maradt, amelyben a régi jó erdélyi szokások, vendégeskedés, öltözködés hű leírásával a magyar múltat értékelte. 1747-ben megvakult s 1752-ben bekövetkezett haláláig visszavonultan élt. Itt kell megemlítenünk, hogy Beniczky Gáspár, aki II. Rákóczi Ferenc titkára volt, a fejedelem hadjáratairól vezetett naplójával, az osztrák Schwandtner György pedig az első magyar kútfő-gyűjtemény, a Scriptores rerum Hungaricarum veteres kiadásával járult hozzá a magyar múlt értékelésének lehetőségéhez. Schwandtner gyűjteményes munkájában jelent meg először Bécsben, 1746-ban Anonymus (Pósa) "Gesta Hungarorum ”-a is, amely hamarosan a magyarság eredetének kérdésére irányította a magyar múlt értékelőinek figyelmét. * Bél Mátyás (1684-1749) a magyar múltat már nem kizárólag történeti alapon, hanem földrajzi vonatkozásban is értékelte. A föld raj első magyar művelője lelt. Apja mészáros volt. Iskoláit Losoncon, Besztercebányán, Pozsonyban, Veszprémben és Pápán végezte. Állandó nehézségekkel küzdött. A német hallei egyetem hittudományi karának hallgatójaként evangélikus lelkészi képesítést szerzett. 1707-ben Besztercebányán káplán, majd gimnáziumi igazgató lelt. 1714-től 1719-ig a pozsonyi evangélikus iskolát igazgatta, utána az ottani evangélikus egyház német lekészeként működött. Széleskörű irodalmi munkásságot lejtett ki. Külföldi I apókban és folyóiratokban megjeleni cikkeit latinul és németül írta. 1721 március 15-én megalapította az első rendszeresen megjelenő magyarországi hírlapot, latinul Nova Posoniensia .címmel. Számos művet írt magyarul is. Kéziratait halála után Ballbán y fáz se) gróf kalocsai érsek vásárolta meg. Ezek szállítás közben a Dunába estek. Részben olvashatatlanokká lettek. Nyomtatásban kiadott művei közül a Nolilia Hungáriáé novae historico-geographica legnevezetesebb. Ennek négy kötete Pozsony (1755), I uróc, Zól yom és Liptó (1756), Pest-Pilis Solt (1738), N'ógrád. Hont, Bars és Nyílra (1742) vármegyék történetét és földrajzi leírását közli. Az örörlik kötet első fele Moson vármegyéről már csak halála után je lent meg. •X* Mindjárt a szatmári békekötés évében, 1711-ben jelent meg á magyar szakirodalom ríj, nagyjelentőségű ágának. az irodalomtörténetnek első kísérlete. Szerzője. C -vil linger Dávid, 1670 körül Selmecbányán született, s 1743- ban ugyanott halt meg. Németországi egyetemeken folytatta tanulmányait. Altdorlban döbbent rá, hogy a magyarság neves íróiról, költőiről még senki sem írt. Ugyanakkor a németek azt állították, hogy a magyaroknak nem is voltak neves íróik. Az előbbi felismerés, valamint az utóbbi állítás miatt érzeti bosszúság arra az elhatározásra késztette, hogy összegyűjtse a magyar írók életrajzi és könyvészeti adatait. A lorrásmunkák és az anyagiak hiánya sok nehézség elé állította. 1711-ben azonban Frankfurtban és Lipcsében végre sikerült kiadatnia Specimen Hungáriáé Lileratae című munkáját, amelyben betűrendben közölte 296 magyar, horvát és dalmát író vázlatos életrajzát. Műve hiányos (G yöngyösit és Zrínyit-például meg sem említi) és logyatékos, de mégis az első bizonyságtétel a világ előtt a magyar irodalom létezéséről. Azt is meg kell említenünk, hogy munkáját csak az adósok börtönében tudta befejezni, ahonnan 1715-ban sikerült kiszöknie. Otthon még állást sem kapott. Élete végéig szegényen, csendes visszavonültságban dolgozgatott. Egyetlen öröme az lett, hogy a nagy külföldi névtárak a magyar írókra vonatkozó adatokat az ő művéből merítették. Czvittinger Dávid munkáját Rotarides Mihály folytatta. Egyetemi tanulmányait Wittenbergben végezte. Az evangélikus Iel készi képesítés megszerzése után 1742-ben hazatért, líogy tervezett irodalomtörténetéhez adatokat gyűjtsön. 1744-ben újra YVittenbergbe utazott, ahol művét meg is írta. Czvittingertől eltérően anyagát nem betűrend ben. hanem időrendben és szakok szerint dolgozta fel. Régebbi feltevés szerint munkáját be is fejezte. Kézirata Wittenbergben maradt. 1745-ben azonban ennek csak részletes vázlata jelent meg História hungaricae literariae linearnenlu címmel. 1747-ben Wittenbergben fiatalon elhúnyt (a század elején, a gömöri Otrokócson született). Kéziratai elkallódtak. Néhány a pozsonyi líceum könyvtárában maradt meg. Ezek között foglal helyet a Czvittinger adatainak kiegészítését tartalmazó kézirat is. Rotarides Mihály munkáját Wallaszky Pál (1742- 1824) lolytatta. Külföldi egyetemi tanulmányai közben jutott Rotarides anyagához, amelyet hazatérése után. mint tótkomlósi, cinkotai, majd jolsvai evangélikus lelkész s végül gömöri főesperes, szorgos kutatások eredményeivel gyarapított. Számos írása jelent meg tótul/és latinul. Főműve ‘Conspectus reipublicae litterariae in Hungária’ címmel először 1785-ben, másodszor bővített kiadásban 1808-ban jelent meg. Ez az első kísérlet a magyar irodalom történet rendszeres tárgyalására és művelődéstörténeti vonatkozásainak felkutatására. 1767-ben magyar nyelven is megjelenik az első iro dalom történet. Szerzője Bőd Péter (1712-1/92), aki Enyeden és f elsőbányán tanult, 1736-ban könyvtáros, 1757-ben a zsidó nyelv segédtanára lett, majd ösztöndíjjal három évig a Ieideni egyetemen folytatta tanulmányait. 17 15-ban Bethlen Kata grólnő udvari papja, 1746-ban emellett hévízi lelkész is lett, 1749-től pedig haláláig magyarigeni református lelkész volt. Magyarul és latinul irt egyházi, hittudományi é‘s történeti kérdésekről. Az utóbbiak közül említésre méltó A magyar nemzet ekklézsiai históriája (két kötetben) és Az oláhok története Erdélyben (latinul). Irodalomtörténeti szempontból legjelentősebb az 1767-ben, Szebenben kiadott "Magyar Athenás című műve. amelyfjen már közel 600 magyar író életrajzát és műveit közli betűrendben, régies, de rokonszenves szövegezéssel, nja gynrul. .... Bőd Péter Magyar Athenás -ának megjelenése után tíz évvel Horányi Elek (1756-1809) kegyesrendi tanár és irodalomtörténész latin nyelven három kötetben már 1153 magyarországi író életrajzát es irodalmi alkotásait közölte.1331 Munkáját azért adta ki latinul, mert meg akarta cáfolni azt a külföldi vádat, hogy a magyarok a tudományok terén elmaradtak. 1792-ben új sorozat kiadását kezdte meg a szükséges kiegészítések és pótlások céljából, de csak az első kötet jelent meg, amely az A-B betűkkel kezdődő szerzők adatait foglalta magában.'1,1 Később kiadta még külön két kötetben a kegyesrend íróinak életrajzi és könyvészeti adatait,135' de sok más művet is írt. Nyomtatásban megjelent munkáinak száma több mint húsz. 7C Az átmeneti korszak vége felé a magyar szakirodalomnak új ága sarjadt. Első terméke még latinul és külföldön jelent meg. jelentősége azonban a magyar múlt értékelése szempontjából így is óriási volt. Ez akkor érthető csak igazán, ha tudjuk, hogy a magyar nyelv eredetéről van szó. A kérdés felvetődése nem volt új. Belföldön is, külföldön is régóta foglalkoztak már vele. A magyar nyelv keleti jellegét sokan felismerték. Eredetét azonban a Szentírással kapcsolatos tudományok tanulmányozása következtében a héber nyelvvel való rokonságon át keresték. Otrokocsi Fóris Ferenc (1648-1718) “Origines Hungaricae” című tanulmányában már 1693-ban kimutatta, hogy számos magyar szó, köztük a magyar szó is, a héberből származik. Egész iskolája akadt. kőris Ferencet jóval megelőzően Fogéi Márton (1634- 1675) hamburgi német orvos a kiváló Szenczi Molnár Albert szótára (1604) és nyelvtana (1610) tüzetes tanulmányozása közben arra jött rá, hogy a magyar és a finn szókincs és nyelvszerkezet meglepő hasonlatosságot mutat. Megfigyeléseinek igazolásául összeállította az egyező szavak jegyzékét és hét pontban a nyelvtani szerkezet azonosságát is megállapította. Minderről azonban még a szakemberek sem vehettek tudomást, mert Fogéi egyik kéziratát a finn Setälä csak 1892-ben, a másikat pedig az olasz Teza 1895-ban tette közzé. Fogéi eredményeitől függetlenül a XVIII. század folyamán két német nyelvész, Strahlenberg és Fischer, a magyar nyelv finnugor jellegére vonatkozó több tényt állapított meg, amiről azonban a magyarok szintén nem tudtak. 1769-ben VIL Keresztély dán király a bécsi egyelem csillagvizsgáló intézetének igazgatóját híVta meg a Norvégia északi részén lévő Wardähuusba, hogy otl a Venus átvonulását megfigyelje. Az intézet igazgatója történetesen a selmeci születésű Hell Miksa (1720-1792) jezsuita volt, munkatársa pedig a fiatal Sajnovics János (1733-1785) ugyancsak magyar jezsuita, aki a fehérmegyei Tordason született és Hell Miksát elkísérte norvégiai útjára is. A két kiváló tudós magyar jezsuita nemcsak a Venus átvonulását figyelte meg, hanem az ottani nép .— téves meggyőződésük szerint ~ lapp nyelvét is. Sajnovicsban az a meggyőződés alakult ki, hogy az ottani —< lappnak hitt .—• nyelv és a magyar teljesen azonos. Visszatérés közben a két jezsuita két hónapot töltött Koppenhágában. Amíg Hell Miksa csillagászati megfigyeléseiről szóló jelentését készítette el, Sajnovics nyelvészeti megfigyeléseit foglalta írásba. 1770- ben ugyanott rögtön kinyomatta. A dán tudományos társaságban is bemutatta. Tanulmányának azt a címet adta: Demonstratio idióma Unga.rorum el Lapporum idem esse’ (a magyar és lapp nyelv azonosságának bizonyítása). Sajnovics tanulmányát a magyar közvélemény határozott ellenszenvvel fogadta. A halszagú rokonság senkinek sem tetszett. Heves viták keletkeztek és szorgos kutatások indultak. Sajnovics tanulmánya azonban mindettől teljesen függetlenül — főleg a külföldi tudományos körök megítélése szerint — a modern irányú magyar nyelvhasonlító kutatás első számottevő kísérletének bizonyult. A következő lépést Gyarmatin Sámuel (1731-1830) író és nyelvész tette meg. Eredetileg orvosnak készült. Oklevelét 1782-ben Bécsben szerezte. 1787-ben Hunyad vármegye orvosává választották. Nyolc évvel később Göttingáha ment, ahol a híres német történetíró, Schläfer August Ludwig tanítványa lett. 1799-ben kiadott nyelvészeti tanulmányában, mint a tudományos nyelv hasonlítás megalapítója, módszeresen bebizonyította, hogy a magyar nyelv a I i nn erec letű nyelvekkel rokon.1' 11 Közi jen az is kiderült, hogy azok a lappok, akiknek nyelvét Sajnovics János tanulmányozta, nem lappul, hanem a finnektől elsajátított finn nyelven beszéltek. Ezen az alapon kezdte meg <—> már a következő korszakban <—< Révai Miklós nagyszabású tudományos nyelvészeti kutató tevékenységét, mint a magyar miit értékelésének hosszéi időre szóló tudatosítását. JEGYZETEK 132) Benyák Bernát magyar, német, latin, görög, francia és olasz nyelven löbb mini 200 könyvel és ezeken kívül 20 iskolai drámát írt. A filozófiát ő tanította először magyar nyelven. Magyar-francia szótárt készített. Magyarul és latinul politikai és hazafias verseket is írt. Legtöbb műve kéziratban maradt. 133) Címe: 'Memoria Hungarorum’. A bárom kötél 1775-ben, 1776-ban és 1777-ben jelent meg. 134) E/ a “]\Jova Memoria Llungarorum” (1792). lio> Scriptores piarum scbolarum , 2 kötet, 1808. 1809. 136) Qyarrnafhi Sámuel korszakalkotó művének teljes címe: Affinitás lingvae Hungaricae cum lingvis Fennicae originis grammatice demonstrata. Nec non vocabularia dialectorum tataricarum et slavicarum cum bungarica comparata” (Göttingen, 1799). Magyarul: “A magyar nyelvnek a finn eredetű nyelvekkel való rokonsága nyelvtanilag bebizonyított. Nem különben a tatár és szláv tójszólások szókincsének összehasonlítása a magyarral. (Folytatjuk) MIT VÁRHATUNK A JÖVŐTŐL? Russell Baker tudósító írja, hogy a nők nagyrésze nem óhajt utódot és a születések arányszáma ijesztően csekély lett. A nehézségek most még nem mutatkoznak, de aránylag rövid idő (mondjuk 30 év) múlva már szembetűnő lesz a népességi kor közötti egyensúly különbözet. A legnagyobb nehézség a harminc évnél fiatalabb lakosságra vár. Ezek is öregedni fognak és nem lesznek utódok. Ilyen kö!élmények között számolni kell azzal, hogy országunk lakossága előbb csupán középkorúnkból, később csupán öregekből log állni. A hatvanas években a kereskedők azt látták, hogy a híres fiatalság, amely vásárol, főleg a huszonnyolc éven alúliakból állt, akiknek volt pénzük bőven a vásárlásra. Ezek azonban a korral idősödnek és előbb eljön a középkorúak, majd az öregek világa. A tudósító azt kérdi, mit várhatunk országunk lakosságától, ha nem lesznek fiatalok. A nagymamák akkor már nem óhajtanak majd a tizenhat évesekkel versenyezni és fiataloknak látszani. Az is kérdéses, vajon milyen Jesz az az Amerika, amelyből hiányzik majd a fiatalság. A nők, akiknek van utódjuk, azok sem óhajtanak többet egy, legfeljebb két gyermeknél. Azt kérdezi az író, hogy "egyke” vagy gyermektelen rendszerre óhajt ez az ország áttérni? Remélhetőleg ez a gondolat megváltoztatja majd a fiatalság felfogását is, mert az amerikai társadalom ilyen körülmények között v eszedelmesen megritkul. Az egyke rendszer egy időben szülőhazánk egyes területein is divatos volt, ahol a módos gazdák nem akarták földjüket több gyermek között felosztani. Ez sok esetben vezetett tragédiához, mert az ember halandó és ha az egyetlen örökös elhal, akkor idegeneknek jut az örökség, vagy az államnak . . . Szörnyű elképzelni egy világot, amelyben senkinek sem lenne fivére, vagy nővére. Megszűnne a testvér fogalom és a családi életnek vége lenne. A régimódi családi élet, a sokgyermekes családok élete, talán mégis csak az egészséges, természetes, normális v ilághoz vezet. Talán még nem késő erre ráeszmélni. . . 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokonkihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE JpX GROGER TRAVEL BUREAU «ji. ÄSTÄ^ 1 52 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Cl. - Grosse Poinle Woods, MI 48236 NEW YORK város főpolgármestere annak bizonyítására, hogy a metropolis közbiztonsága nem is áll olyan rossz lábon éjszakának idején körsétát tett a város legveszélyesebb negyedében. A séta végén kijelentette: egy éjszakai kirándulás nem veszélyes New Yorkban ”. A demonstrációnak azonban volt egy szépséghibája. Kiderült ugyanis, hogy a főpolgármester nem egyedül barangolt az éjszakában, hanem 12 tanácsadó, egy hangszórós rendőrautó, egy televíziós operatőr és 50 rendőr kísérte. A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA. SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN.'.'.' Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Lerenc: Hazánk (Olvasmányok a magyar irodalomból, A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Kovács Eréda: A Halhatatlan harcos I-II 11.00 Kőváry Károly: A turzovkai jelenések (Szűz Mária-jelenések) 1.23 Márai Sándor: Föld, föld 5.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.0C Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.0Ö Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 5.80 Színes levelezőlapok: Liszt Ferenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet 0.10 Rákóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 ; A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.10 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) L80 P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: Ő (regény) 5.50 Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) _ .1.-25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) ^ .00 ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: Utca: ................................................................................................................ Város: ........................................................................... Állam: .................................................... Zip code: . . * -....
