Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-05-09 / 19. szám
1974. MÁJUS 9. AZ ÚJSÁG 3. oldal:. LONDON-PARIS: 3 ÉS FÉL ÓRA KÉSZÜL A LA MANCHE ALATTI VASÚTI ALAGÚT írta: Dr, Heckenast Dezső Nagy-Britannia csatlakozása az Európai Közös Piachoz meggyorsította századunk egyik legjelentősebb műszaki alkotásának, a La Manche-csatorna alatti vasúti alagútnak építési előmunkálatait. Másfél évszázados huzavona után Nagy-Britannia és Franciaország végre aláírták a szerződést, amelynek értelmében még ebben az évben mindkét oldalról megkezdik a brit szigetországot a kontinenssel öszszekötő tenger alatti vasúti alagút építését. Az alagút létesítésének gondolata Napóleontól ered és egy alkalommal már a megvalósulás stádiumába is került: 1881-ben Calaistól kiindulva az angol partok felé már elkészült egy 800 méteres alagút-szakasz, ugyanakkor Dovertől keleti irányban egy 2 kilométeres alagút-szakaszt létesítettek. A francia szakasz beomlott, viszont az angol rész ma is megvan. Az építkezések ábbamaradása a? aggódó angol politikusok és katonai vezetők akadékoskodásának volt a következménye, akik egy háború esetén Anglia lerobanásától tartottak. Ma már maguk a katonák mosolyognak az angolok egykori “alagút-pszichózis -án és maga a NATO is támogatja az alagút ügyét. Az angol közvélemény pedig teljességgel támogatja a tervet, mert a turistaforgalom és az áruszállítás nagy fellendülését várják tőle. A csatorna rentabilitását sem vonja kétségbe ma már senki, ugyanis illetéket szednek a használata után, de az még mindig. 30%-kaI olcsóbb lesz a jelenlegi bajó- és kompíorgaloménál, az időnyereségről nem is beszélve. A gigantikus létesítmény műszaki problémáit már a legaprólékosabb részletekig kidolgozták, ami annál könynyebb volt, mivel éppen most épül egy hasonló alagút Ja pánban, az ország két legnagyobb szigete, Flonsbu és Hokkaido között, majdnem hasonló hosszúságban, de sokkal nagyobb nehézségek árán. Ugyanis ott a tenger sokkal mélyebb, mint Calais és Dover között s ezért a szárazföldi szakasz hosszabb, mint a tenger alatti; a La Manche csatornánál viszont teljesen fordított a helyzet, de éppen ez könnyíti meg a mérnökök munkáját. A csatorna szélessége Calaisnéi 17 kilométer, de az alagút hossza 34 kilométer lesz, hoéy a belezető lejtők hajtása ne legyen túí nagy. Az alagút portálja a francia részen Calaistól valamivel délre lesi, az ángól partokon viszont Dover és Folkestone között. Az alagút nem megy egyenes irányban, hanem változtatja az irányát, mert követi a tenger alatti krétaréteget — vízszintes és függőleges irányban egyaránt. Lnnék óriási előnye van, mert nem kell robbantani, hanem nagyméretű fúrógépekkel végezhetik el az egész munkát. Ezek a gépek, ainelyek már a Ruhr-vidéken és a Sváb Alpokban kitűnően beváltak, óránkint 10 méteres szakaszt képesek kifúrni. A munkát egyszerre mindkét oldalon kezdik és mindegyik oldalon 6 fúrógép fog dolgozni. A kifúrt krétaport a partra fogják szivattyúzni, vagy a tengerfenékre süllyesztik. Tulajdonképpen három alagút éjiül: a kél szélső. 40 centiméter vastagságú vasbeton lalú cső a kétirányú vasútvonal számára s a kettő közt, fele akkora átmérőjű alagút, a ventillátorok, különféle vezetékek és ellenőrző berendezések számára. Ezt az alagutat a főalagulakkal 230 méterenkint széles nyilasok kötik össze, ami az úgynevezett dugattyúhatást (a vonat előtt toll levegő hatását) van hivatva kiküszöbölni, ami nagy energiamegtakarítással jár. Az alagutakban felsővezetékes villamosvonatás lesz és mindkét oldalon külön pályát kell építeni Párizsig, illetve L .ondonig azonos villamossági rendszerrel. Ugyanis a két ország rendszere más, de más a vasúti űrszelvény is: Angliában nincsen lépcső a kocsikon, mindenütt magas peronok vannak, tehát az európai szerelvények nem mehetnek ót Angliába és fordítva. Sőt Londonban új pályaudvar is épül a város keleti szélén, mert a Victoria-pályaudvarra nem tudnának bemenni a vonatok. A hivatalos értesítések szerint a pálya 200 kilométeres sebességre épül. de a 1 rans-Europa- Ebípress (TFE) vonatok 160 kilométeres sebességgel fognak közlekedni, mint másutt is Európában, az autószállító vo natok érméi valamjvel kisebb sebességgel. Ugyanis furcsán hangzik, de az alagút legnagyobb forgalmát az autószállító vonatok fogják képezni, ezt követi a teherforgalom s végül a személyforgalom. A vonatkövetés 3-5 perces lesz, természetesen a legteljesebb automatizálás mellett, a legmodernebb biztosítóberendezésekkel. Óránkint 4800 autót fognak átszállítani, ami egy hatnyomú autópálya teljesítményének felel meg; az alagút végeken ezeknek a vonatoknak különleges rakodó-berendezéseket építenék és a vonatok hurokvágányon fordulnak. A fenti számot a német vasúti szaklap: Der Eisenbahner közleménye szerint 6000-re lehet növelni, ez esetben a vonatkövetési idő 2.5 perc lesz. Ugyancsak ez a német szaklap közli az alagút egyéb adatait is: a csatorna közepén 98 méterre lesz a tengerfenék alatt a két oldalon pedig 110, illetve 112 méternyire; a vasúti alagutak belső átmérője 6.58 m, míg a középsőé csak 3.84 lesz. Az évszázadnak —< a japán Szeikan-alagút mellett <—> egyik legnagyobb építményét 1980-ra akarják befejezni. S akkor London és Páris között három és fél óra alatt tehetjük meg az utat, a mai 7-8 órás kompié kált átkelés helyett. A Szeikán-alagútban a tervek szerint már 1979 márciusában futnak az új japán szuper-express vonatok s a Newsweek magazin szerint a japánok azt tartják, hogy a Szeikan-alagút technikai kivitelezéséhez képest az európai La Manche alagút elkészítése csupán gyerek játék lesz ... SAJTÓALAPRA ADAKOZOTT Levay András, Lincoln Park, Mich. $3.00 Pál János* Cleveland, Ohio $1.00 Hálás köszönet a megértő támogatásért! "AZ ESETLEGES VÁDALÁHELYZÉST AZ EGÉSZ VILÁG MEGÉREZNÉ" — MONDOTTA NIXON ELNÖK Nixon elnök hétfőesti rádió- és televíziós beszédében több intézkedést jelenetet be annak érdekében, hogy egyszer és mindenkorra bebizonyítsa: semmi köze sem volt a demokratapárt Országos Központja ellen elkövetett betö ! réshez, sem pedig az azt követően, az ügy leplezéséhez. A Képviselőhöz Jogügyi Bizottsága 42 Fehér-Házi beszélgetésről készült hangszalag kiadását kérte. Az elnök bejelentette, hogy beszélgetéseknek az ügyre vonatkozó szövegét a bizottság rendelkezésére bocsátja. Az elnök ezt úgy értelmezi, hogy a beszélgetésekből mindannak a szövegét, amiből kiderül: mit tudott a Watergate ügyről és mit tett azután, amikor John Dean 1973 március 21-én tájékoztatta öt az ügy leplezésére tett kísérletről. A szöveg hitelességének és teljességének ellenőrzésére az elnök felajánlotta, hogy Peter Rodino o Jogügyi Bízott ság elnöke és Edward Hutchinson a bizottság rangidős tagja a hangszalagokat meghallgathatja. Amennyiben pedig bármilyen vitás kérdés merülne fel ezzel kapcsolatban, akkor személyesen kész velük megtárgyalni és a problémá ra megoldást találni. Az elnök bejelentette, hogy a szöveget nemcsak a bi zottságnak bocsátja rendelkezésére, hanem nyilvánosságra is hozza és így mindenkinek módjában áll majd saját ma gának véleményt alkotni róla. Ugyancsak nyilvánosságra hozza mindazt az anyagot, amit a képviselőházi bizottság nak előre rendelkezésére bocsátott. Az elnök eddig azon gz állásponton voh, hogy men kell őrizni a beszélgetések bizalmas jellegét. Álláspontjának megváltozását azzal indokolta, hogy az ország elé akarja tárni a teljes és döntő bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy nincs mit lepleznie. Hivatkozik arra is, hogy az elnök ellen' vádemelés és vádaláhelyezési eljárás RETTENETES TORTÚRA ami eddig sohasem fordult elő Amerikában, mióta globális felelősséget viselő nagyhatalom lett. Az elnök szerint az eljárás hatását AZ EGÉSZ VILÁG MEGÉREZNÉ! Az elnök ugyancsak hivatkozott arra, hogy a Water gate ügynek milyen KÜLPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI lehetnek, amennyiben tisztázását tovább halogatják. Utalt a középkeleti béke, valamint a Szovjetunióval való megái lapodás kilátásaira, a stratégiai fegyverek ügyében. Lieg említette a néhány héten belül esedékes moszkvai útját és rámutatott arra, hogy az elnök és a Kongresszus munkája szempontjából KÁRBAVESZETT IDŐ MINDAZ, omit a Watergate ügyre fordítanak. Az elnök személyesen támadta John Dean fehérJiázi anácsadót és vitába szállt azzal az állításával, hogy a már ius 2l-ki beszélgetés előtt hat hónappal tudott az elnök c ‘ plezési kísérletről. Elismerte, hogy a sokat emlegetett már ius 2l-ki beszélgetést John Dean-nel több féle képpen le let értelmezni. Nixon azt állította, hogy a beszélgetések szövegéne': Ifogidatlan tánulmányozásából ki fog derülni: helyesen uóbált eljárni és minden váddal szemben teljesen ártatlan. Az elnök tisztába van vele, hogy minden gátlésné Iküli és brutálisan őszinte beszélgetések szövegének nyilvánosságra hozása kínos helyzetbe hozza önmagát és munkatársait és miatt támadásoknálz lesz kitéve. De nem látott már kiutat irra, hogy személye iránti bizalmat helyre állítsa. Nixon elnök beszéde végén ismét bizalmát és remétyét fejezte ki, hogy a nyilvánosságra hozott anyagból az amerikai nép látni fogja: mindenben helyesen akart eljárni MAGYAR VÉGRENDELET! Magyar-, aki ma élsz véres nyomorodban, Hóhér kézre jutott mártír országodban, Amikor megérzed elközelgő véged, Gyújtsd az ágyad köré minden nemzetséged: Fiaid, vejeid mind leisorakozva, Csecsemő unokád, lányod, menyed hozza; Llagyd meg nekik akkor végleheletedclel, Lelkűkbe átszálló fájdalmas lelkeddel, Hogy amit elvettek, amit elraboltak. Akik megrugdosták a vérző félholtat, Kik virtust csináltak silány gyávaságból, S győzedelmi zászlót a koldus rongyából, Szent esküvéssel néked ők megfogadják, Es ők is örökbe firól-fira hagyják, Hogy úgy érje őket áldás, avagy átok, Ahogy visszaszerzik Nagymagyarország'ot! . .. Mert az idő repül, gyógyulékeny a seb, Jajgató zokogás lesz egyre csendesebb, Új ivadék nő fel, új világot talál, Nekik az élet lesz, minekünk csak halál; Szívükbe már nem vág oly éles gyötrelem, Hogy idegen földben nyugoszik, már megint A Nagyszágos Fejedelem! Hogy Dunáuk Décénynél cseh partokat mos már. Hogy rab nép a székely és Cluj már Kolozsvár, Hogy nem a miénk Arad Golgotája, És jeltelen puszta Fehéregyházának vérázott határa. De mi nem akarjuk, hogy a seb gyógyuljon, Láng, amely ma lobog, holt hamvába hulljon, De miként a szikra röppen házról-házra S gyúl a riadt éjben máglya után máglya, Amit baljós üstökös robog át az égen, A mi lobogó lángnak gyúljon át időkön, késő nemzedéken.. Ne legyen itt más cél, más hit, más akarat, Jó ízű a szánkban ne legyen a falat, Ezért robotoljon kalapács és eke. Züka’oló gyárak százezer kereke, Verítékünk ezért rajza a barázda S ezért szálljon imánk minden szentegyházban!. . . Ne legyen itt nyugta addig a magyarnak, De még a földbe se’ nyerjen nyugodalmat, ! lázát föld rengese. csontját rög kivesse, Láthatatlan ostor üldözze, kergesse, 1 éthatatlan ostor, a mi kisértő árnyunk, Korhadt fejfánk alól, akik haza járunk; Új az örök remény, mi az örök bánat, Hogyha csüggednének, ha lemondanának, Megrázzuk az ágyát, felverjük az álmát, Visszaadjuk lelke hamvadozó szárnyát, Égövünk a iöleiből, az égből üzenni, Csőn ka Magye u ország ' földjében nem tudtunk boldogan pihenni! Móra Ferenc: A LEGHÜBB SZOLGA A SÁTÁN HATALMA Kővári Károly jezsuita atya előadássorozata a Sátán alattomos és nyílt támadásairól és legyőzésé nek módjáról. Ördögűzés imái. Látomások a pokolról. 136 oldal három sokszorosított füzetben. $2.00. Küldje rendelését a csekkel a következő címre: Rev. C. Kővári, S.J., 6765 State Rd. Parma, Ohio 44134 ISMERTETŐ 80 egyéb füzetről 25 c. (Rendelőknek ingyenes) Magyar, aki ma élsz véres nyomorodban, Hóhér kézre jutott mártír országodban, Amikor megérzed elközelgő véged, ír yűjtsd ágyadhoz minden nemzetséged! Szent esküvéssel ők néked megfogadják Es ők is örökbe firól-fira hagyják, I iógy úgy éjre őket áldás, avagy átok, Amint' visszaszerzik Nagymagyarországot! Flórián Iibor: ÉDES ANYANYELVEM Úgy szeretem ezt a nyelvet ,—■ melyet nekem az Isten adott >—i hogy gyönyörűséggel ejtem ki minden szavát. Nem is tudom milyen sorrendbe rakjam őket, hogy kifejezzem velük önmagamat és kimutasson hódolatomat? S elkezdem áhítattal mondani: Isten, szeretlek, élet, szabadság, föld, anya, szél, fenyő, hó, dicsőség, magyarok, asszony, hold, álom, Anna. Zene helyett sokszor ezt hallgatom, és nem tudom otthagyni azt a nőt, vagy férfit, akinek ajkán hangszerr' ! válik, melyen csodálatos dallamokat tud eljátszani. De milyen kevesen vannak, akik értenek ehhez a királyi művé szét -hez akik úgy őrzik és alakítják a szót, hogy megér zem ernes alkatát, szobr' szfaragta testét, mellyel úgy emelkedik ki a környezetből, hogy egyszerre elföd mindent. Mást nem is Iátok csak őt. Érzem súlyát, — mintha két paraszt tartaná a vállán parancsoló erejét, mellyel viszszatarthatom á vizeket, keménységét, mely úgy sújt, mint a kő, és halálra sebzi ellensége elet. É izem komoly fenségét, nagyszerű és biztos lendületét, mellyen a magasba tör. Mintha dómba lépnék olyan áhítatot érzek boltozata alatt. Micsoda költők emelték, és micsoda mérnökök építették, kiket megihlettek a századok. Érzem könnyű szárnyalását is, amint elszáll fölöttem. 1 :sztaságát: fehéren világit, mint a hé, és megmutat min den lábnyomot, mellyel beletapostak. Érzem melegét, minden szelidségét, ahogy körülvesz engem. Úgy tud simogatni, mint egy anya, befed és megóv szeretetével. Vigaszai téged >— én népem «— magányosságodért, és oly zenével tölti be lelkedet, hogy csodálnak érte a csillagok, és megszeretnek az emberek. A puszták szelével és a tűzzel rokon. Villámok cikáznak benne, és ott sóhajtanak mélyén: a Hortobágy, a meszszi, ősi puszták, elhagyott testvérek titkos üzenete a századokon át. Benne nyög föl Muhi, Mohács és a boldog Pusztaszer. Világos égeti testét és szörnyű sebeit a Körösök a Szamos, Tisza, Vég, a Hernád, Csele, Sajó és a Maros öntözik. Szomiát és rettentő vágvaH a Duna nem tudja oltani, de mint Isten könyörületes könnycseppje ragyog rajta , Balaton. Benne nyújtóznak és könyörögnek a havasok, ! rdély hegyei, a Kárpátok, Bakony, a I átra ormai, Pilis, Kékes és a Pozsálló. Benne sírnak a fűzfák és a fenyvesek, mert nemcsak test, hanem lélek ő. Tiszteld tehát és tanuld [államát, értsd meg őt, hogy megérthessenek keletre és nyugatra mindenütt. A munka nyelve ez és az imádságé, a költészeté és az elmélkedésé. Imádkozzál vele és dolgozzál, építsd magasra őt. — műt a templomot — hogy hozzád jöjjenek messziről és úgy kiálts, beszélj es bátoríts általa, hogy megtartsanak és fölemeljenek: a föld, az idő és az emberek. Erdélyből hoztam a Cicke kutya történetét >—> de el lehet olvasni Magyarországon is. Apaffy Mihály őnagyságának a kutyája volt a Cicke, a szultán küldte neki egyszer ajándékba, amikor nagyon meg volt elégedve az adófizetéssel. (Mert amikor nem volt megelégedve, akkor nem egész kutyát küldött, csak kutyabőrt, de az legalább tele volt írva szép talitarka betűkkel. A megszólítás az volt rajta, hogy “te kutyaházi! ) Takaros agárkutya volt a Cicke, hegyes fejű, kajla fülű, horgas inú, de azért a jámbor fejedelem nemigen örült meg neki. — Öregember vagyok már én, nem járok nyulászni, mit küldöz nekem ilyeneket a padisáh? mondta kelletlenül. Az ajándék agár azonban, mintha csak megértette volna a szót, hirtelen bukfencet vetett, és ráesett a fejedelem csizmájára. Ott aztán úgy nyúlt végig, hogy Apaffy alig bírta kiszabadítani a lábát. Nincs az az udvaronc, aki ügyesebben tudta volna magát kelletni. A fejedelem most már jobbkedvűen veregette meg az agár fejét. ~ No, ez ugyan kitanult ebállat, akárkihez járt iskolába. — Megismeri a jó embert, megismeri a rosszat — magyarázta a szerecsen szolga, aki a levelet hozta az ajándék mellé. —< Körüludvarolja, aki jó, megmorogja, aki nem jó. Ez a természete a núbiai agárnak. — No, ez akkor nagyon becses küldemény, ugye, urak? for dúlt nevetve a fejedelem a tanácsosaihoz. >—> Melyiktek vállalja, hogy őrajta tétessek examentet az okos kutyával? Ezen a tanácsnokok is elnevették magukat, és ők is köriilcirógatták az ebet. Persze, csak úgy óvatosan, ujjheggyel, mert mit lehet tudni, hátha igazat mondott az a hasított fülű szerecsen? A fejedelem maga egész komolyan hitelt adott neki, és különös pártfogásába vette az agarat. Mindig ott lakatta maga körül, s ha jókedve volt, még tanácsot is kért tőle Meghallgatta az ügyes-bajos ember mondókáját, aztán oda hunyorított az ajtónálló apródnak, a huncut szemű Berzenczey Gergőnek: >—> Tartsunk tanácsot, fiam! Az apród kinyitotta a benyíló ajtaját, és beeresztette az agarat. Akit az barátságosan körülviháncolt, az megkapta, amit kért; de kire rá vicsorgott, az ugyan hiába koptatta a küszöböt. —- Nem vagy igaz ember, fiam, nem tehetek a bajodról —< intette el maga elől a fejedelem. Az udv arnak ilyen'ormán sok bosszúságot szerzett a nagytudemányú állat. A kenést meg a kijárást nem most találták föl, ismerték azt már Erdély aranykorában is <— de most a Cicke mind lehetetlenné tette azt. A legnagyobb protekció se használt, ha jóvá neúr hagyta. •— Minket most már akár szélnek is ereszthet nagysá god — dohogtak a tanácsurak. — Ügy sincs itt most már becsülete másnak, csak az agártanácsosnak. Am ire a jámbor fejedelem mindig filozófi nyugalommal vont vállat: — Mit tehetek én arról, hogy ez a leghívebb szolgám Ezt ugyan meg nem vesztegetheti senki emberfia. Erre azián az urak is jobbnak látták elhallgatni. Mert ami igaz, az igaz, az agárnak vékával kínálhatták volna a tallért, mégiscsak azt ugatta volna meg, aki neki tetszett. No hát én megmutatom, hogy megugatja az a dög azt is, akit nem akar megugatni mosolyodott el egyszer a huncut szemű Berzenczey-fiú, mikor az urak kesergéseit hallgatta. Arra akarták rábeszélni Tofelius mestert, az udvari doktort, hogy adjon a kutyának valami ételt, de az apród megnyugtatta őket, hogy tud ő annál jobbat is. Másnap reggel alig lépett be a fejedelem a tanácsházba, mindjárt a Cickét követelte. Rég itt szüköl az ajtón, nagyságos uram — mondta az apród, és beeresztette az agarat. Az pedig abban a percben olyan rettenetes üvöltésben tört ki, amilyent még nem hallott a sokat próbált tanácsház ~ Mit jelent ez, fiú? — ugrott hátra megdöbbenve a fejedelem. Az apród tisztességtudó meghajlással felelte: — Azt jelenti, nagyságos uram, hogy kettőnk közül valamelyikünk nem igaz ember. Az agár pedig morogva, csaholva, szemét szikráztatva, fogát csattogtatva ugrott neki a gazdájának. A fejedelem egyik sarokból a másikba szökdösött, a kutya mindenütt utána. Mentői jobban csitította, annál veszettebbül vonított és ugrált, s nem is "csöndesedett el addig, míg le nem kapott két nagy nyúlfület a fejedelem henyedolmányának hátáról. (Ez volt a sláfroknak régi, szép magyar neve.) Azokkal aztán nagy megelégedetten bebújt a trónszék alá. A nyúlfüleket a Berzenczey-fiú tűzte a fejedelem köntösére, s most lesütött szemmel várta a büntetést. A fejedelem azonban nem haragudott meg, csak fanyarul elmoso- I Iyodott. ~ III etíen tréfa volt, gyerek, de jól csináltad. Most i már tudom, hogy a fejedelmek még a kutyájuknak se bi ) beinek. Attól fogva az agártanácsosból közönséges agárkutya lett, az apródnak segített nyulászni, és soha egy szóval nem panaszkodott régi rangja elvesztése mutt. Fíanem az erdélyi ügyes-bajos emberek nemsokára visszakívánták az agártanácsost. AZ ANGOL BOBYK nem kívánatos vendégek Magyarországon. Mrs. Ethel O Brian levelet írt az angol rendőrség újságjában. Elmondta, hogy társával együtt dunai hajóútra készült. Egy héttel indulásuk előtt a magyar követség közölte a rendőrökkel, hogy egyikük nek sem adnak vízumot. Ma gyarország nem ad angol rendőröknek vízumot egyszerűen azért, mert — rendőrök. A levél írója még megemlíti : A visszautasítást nevetségesnek találom, mert két fiatal hipi, aki először jelentkezett a követségen, minden to vábbi nélkül megkapta vízumát. MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS legújabban megjelent karton kötésű könyve: ESZTERGOM, a prímások városa Megrendelhető az összeg beküldése mellett: Sisters of Social Service, 440. Linwood Avenue, Buffalo, N.Y. 14209. Ára $5.00. Portó és kezelési költség 50 c.; ugyanabban a csomagolásban minden további könyv portója 10 c. 20 példány, vagy ennél több rendelésénél árengedmény.
