Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-05-02 / 18. szám
r4. oldal;, AZ ÚJSÁG 1974. MÁJUS 2. Somogyi Ferenc dr.* MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM . (Folyt ni ó h) 8. ÁTMENETI KORSZAK A BUJDOSÁS KÖLTÉSZETE A sikertelen szabadságharc kuruc küzdelmeit lezáró szatmári béke után a magyarságon a keserű csalódás lelki állapota lett úrrá. Érzelmeit a korábban keletkezett istenes, bujdosó és kuruc költészet juttatta legjobban kifejezésre. A kései kuruc költészet alkotásai csupán annyi újat hoztak, hogy a bujdosó énekek ihletűje, mint a magyar szabadság megszemélyesítője, maga Rákóczi Ferenc lett. A névtelenség homályába burkolódzö szerző 'búcsúdala . könyörgése , kesergője , nótája mind Rákóczi szájába adta a keserűen csalódott nemzet panaszát. Mindjárt 1711-ben így sírt lel a költő s ekként búcsúzott hazájától a bujdosó: Bölcsőm. vigasztalóm, búj már az őszi szál. Dajkám ás ápolóm: Sárgul a falevél, Szép Magyarországom!' Rád borul az nagy tál — Jaj, szörnyű fájdalom — Mikor semmi sem él. Meg kell tő led válnom. En árva országom! Vizeid folyását, Franciák oltalmát. Erdőid nyílását. Az lengyelek hadát. Mezeid kalászát. Sorsod javulását. Lovam lába nyomál Eg bosszúállását — Te áldott földeden Sötét felhőid közt Flór többé nem látom! Mindhiába várom! Nincs is már énnekem Semmi reménségem; Megszakad a szívem — Azt igen jól érzem — Érted, rab országom . . . Vizeid folyását, Erdőid nyílását, * Mezeid kalászát, Lovam lába nyomát — Te áldott földeden És sohasem látom! “Rákóczi könyörgése’’ a vallásos bujdosó imája volt Üdvözítőjéhez, végső menedékéhez: Győzhetetlen én kószálom Mutass, Jézus, kies földet, Védelmezőm és kővárom, Lakásomra adj jó helyet. A keresztfán drága árom, Ez életben csendességet — 1 Oltalmamat, tőled várom! lövendőben idvességet! Rákóczi kesergője 12,jl a majtényi fegyverletétellel bekövetkezett sorslorch ilat útkereső hangulatát öntötte szavakba ugyancsak Rákóczi nevében: "Hallgassátok meg. maqyarim, amit beszélek1 Tanácsoljatok, vitézim, mitévő legyek? Jön a német, dúl dúl, éget, Mindent pusztít, rabol, kerget. Haj, már mit légyek? A Rákóczi-nóta 1' amely már a XVIII. század 50-as éveiben keletkezett, sajátos ritmusával és rímelésével híven tükrözi a szabadságától megfosztott magyarság nemzeti fájdalmát: Jaj, régi szép magyar nép. Az ellenség léged mikép Szaggal és tép! Mire jutott állapotod — Romlandó cserép! Mint egy ékes eleven kép, Voltál olyan szép. Magyar nép! De a sasnak körme között Fonnyadsz, mint a lép. Szegény magyar nép! Síikor léssz már ép? Megromlottál, mint cserép. Jaj, hát szegény magyar nemzet Jóra mikor lép? A bujdosás borongó hangulata jellemzi a korszak népköltészetének szebbnél szebb dalait is. Ilyen például az Amerre én járok még a fák is sírnak , a Bujdosik, bujdosik szegény árva deák , az Elindultam szép hazámbul , az Elmegyek, elmegyek ”, a 'Felszántom a császár udvarát , a "Ha folyóvíz volnék, bánatot se tudnék , a Pántlikás kalapom fujdogálja a szél’ s az Udvarom, udvarom, szép kerek udvarom kezdetű közismert magyar népdal, amely kivétel nélkül az új korszak lelkületébő I fakad 6 an a bujdosás költészetének terméke. RÁKÓCZI FERENC Volt idő, amikor a kései kuruc költészet előbb idézett legszebb alkotásait magának Rákóczi kerencnek tulajdonították. Ma már tudjuk, hogy azoknak csupán ihletőjük lehetett. Az irodalomtörténet azonban mégis jogos büszkeséggel hivatkozhatik néhány alkotására. Emlékiratait (Mémoires), amelyekben az 1705-tól 1711-ig tartó szabadságharc eseményeit örökítette meg tárgyilagos őszinteséggel, eredetileg talán magyarul írta meg és levéltárában helyezte el. Innen azonban eltűnt. Franciaországi tartózkodása idején ugyanezt francia nyelven is megírta. Nyomtatásban 1 759-ben, Hágában jelent meg.12a> Önéletrajzát latinul írta meg. “Confessiones” (“Vallomások”) néven vált ismeretessé, miután a párizsi Nemzeti Könyvtárban megőrzött kézirata alapján a Magyar Tudományos Akadémia 1876-ban kiadta.126) Harmadik, nyomtatásban is megjelent műve “Officium Rákóczianum című imádságoskönyve, amelyet először 1726-ban Nagyszombatban latinul adtak ki. 1821-ig tíz kiadást ért el. 1746-ban ugyanez Budán már magyarul is megjelent1 ' és 1825-ig további 11 kiadást ért el. Politikai végrendeletét 1751-ben francia nyelven Hágában tették közzé.1“81 Ezeket az írásműveket a nagy Rákóczi Ferenc jóformán mind külföldön, bujdosásban írta. Magyar szövegük csak fordításokból ismeretes. Jelentőségük elsősorban történeti. Ez ad nekik szakirodalmi szempontból különleges értéket. II. Rákóczi Ferenc élete a köztörténetből jól ismert, hiszen annak szerves része. Ili csak azt kell megemlítenünk, hogy a zempléni Borsiban született 1676-ban. Apja I. Rákóczi Ferenc, Erdély választott fejedelme, édesanyja Zrínyi Ilona, a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt Bécsújhelyen kivégzett Zrínyi Péter horvát bán leánya volt. Apja halála után, 5 és V‘2 hónapos kora óta, édesanyja nevelte, iskoláztatását azonban 1688-tól Kollonics Lifjót bíboros érsek irányította. 1690-ben a prágai egyetemre kerül), ahol különösképpen természettani, matematikai, építészeti és hadászati tanulmányokat végzett. 1692-ben nagykorúsították.129' 1694-ben sárosi főispán lelt, majd a rajnai hadseregben katonai szolgálatot teljesített. A császár engedélye nélkül feleségül vette Sarolta Am ália hessen-rheinfelsi hercegnőt. Ezért a császár fegyelmi büntetéssel sújtotta, 1697-ben azonban — felvidéki tartózkodása idején /— Saját személyére birodalmi herceggé tette. Ekkoriban kötött barátságot Bercsényi Miklós gróffal, akivel a szabadságharcot előkészítette és végig harcolta. A szatmári béke után Lengyelországban maradt, majd Sárosi gróf néven Darrzigba ment. 1712-ben Angliába utazott, Anna királynő azonban nem fogadta, ezért útját Franciaországba folytatta, ahol 1715-ban Magyarország érdekében emlékiratot nyújtott ál XIV. Lajosnak. Célját nem érte el. 1717 őszén — a török-német háború hírére — I örökországba ment. innen — újabb sikertelenség után — vissza akart térni Franciaországba. Szá ndéka meghiúsult. Kíséretével együtt előbb Konstantinápolyban.' 1720-tól pedig Rodostóban telepedett le. Feleségét nem látta többé, mert 1722 február 18-án Párizsban halt meg. Fiával való találkozása keserűségei okozott neki. 1755 április 8-án, nagypénteken hányt el. Hamvait 1906-ban országraszóló ünnepségek keretében szállították haza és a kassai dómban helyezték örök nyugalomra. Emléke, példája a magyar irodalom számtalan kiváló művelőjét ihlette, Ékesítette. MIKES KELEMEN fi. Rákóczi Ferenc leghűségesebb híve, Zágoni Mikes Kelómen ugyancsak idegenben forgatta a tollat, de már magyarul írt. 1690-ben a háromszéki Zágonban született. A gimnáziumot a kolozsvári jezsuitáknál végezte. 1707-ben Rákóczi udvari apródja, később úgynevezett bejárója, végül lőkamarása lett. Urát Lengyel-, Francia- és Törökországba is elkísérte. A lejedelem halála után is Rodostóban maradt. Házasságot nem kötött, mert szerelme, Kő^zeghy Zsuzsi az özveggyé lett Bercsényi Miklóshoz ment feleségül. 1758-ban részt vett Rákóczi József eredménytelen oláhországi hadi vállalkozásában. Több mint két évet töltött a táborban. Ut ána visszatért Rodostóba, ahol 1758-ban a bujdosók feje lett s az is maradt 1761-ben bekövetkezett haláláig. A toll at igen szorgalmasan forgatta. 17 kötetre való vallás-erkölcsi munkát lordított franciából magyarra. Irodalmi szempontból ennél értékesebb az a műfordítása, amely Mulatságos napok címmel Gomezné Les journées amüsantes című regényét ülteti át magyarra nemcsak nyelvileg, hanem cselékményileg is-, mert a történet színhelyét áthelyezi Erdélybe. Legnevezetesebb műve az a 207 levélből álló sorozat, amelyet Konstantinápolyban lákó képzeletbeli nénjéhez. P. E. grófnőhöz intézett 1717 október 10-től 1758 december 20-ig. Ezek a I örökországi Levelek olyan élénk szövegezésűé!-: és annyira közvetlen hangúak, hogy sokáig azt hitték, valóban elküldött levelek fogalmazványai. Később derült ki. hogy Mikes csak az akkoriban divatos francia műfaj példáját követte. - t Á levelek a/ bujdosók életkörülményeivel és a legkülönbözőbb természetű kérdésekkel foglalkoznak. Például a fejedelmi kötelességekről, a leánynevelésről, a selyemhernyótenyésztésről, történeti eseményekről, török szokásokról és bizonyos olvasmányok elbeszéléséről stb adnak élénk, színes és változatos tájékoztatást. Sok vonatkozásban történeti kútfő értékével bírnak. Szerzőjüknek melyen vallásos lelkületűről, izzó hazafiságáról, lángoló szabadságszeretetéről, legfőképpen pedig rendületlenül kitartó hűségéről tesznek tanúbizonyságot. A ' / örökországi Levelek minden sorát kiegyensúlyozott világnézet, rokonszenves emberi érzések megnyilatkozása, jóízű, közv ellen, mindig talpraesett, számos szólásmondás fordulatosságával tarkított, székelyes humorú, zamatos magyar előadásmód jellemzi. Kétségtelen, hogy irodalmunkban Mikes Kelemen az első, igazán költői érettségű próza megtemetője. Ezen a tényen semmit sem változtat, hogy a "Törökországi Levelek csak jóval szerzőjük halála után, 1794-ben jelentek meg először. Rákóczi öreg szolgája őrizte meg őket. Tőle került a bécsi magyar újság szerkesztőihez, azoktól pedig az éppen Szombathelyen tanároskodó Kulisár István volt bencéshez,130' aki rögtön kiadta őket. 1906-ig négy újabb kiadásban jelentek meg. FALUDI FERENC A korszak legkiválóbb költője s egyben műfordítója, Faludi Ferenc eret leti leg azért kezdett írni, hogy külföldi tartózkodása közben édes anyanyelvét el ne felejtse. 170 1 ben született a vasi Németújváron. Kőszegen és Sopronban járt iskolába. 1720-ban jezsuita lett. Becsben és Grácban tanult. Pozsonyban és Pécsett tanított. 1754-ben pappá szentelték. 1755-ben a budai Víziváros magyar-német hitszónoka lett. a következő évben azonban külföldre került. Bécsben a Pázmáneum és az egyetem tanáraként működött. Később Grácban és Linzben tanított. 1741-től 1745-ig a római Szent Péter bazilika magyar gyóntatója, majd a bécsi íeréziánum aligagatója volt. Csak akkor került megint haza, amikor a jezsuita rendet 1775-ban eltörölték. A vasi Rohonrra vonult vissza. Ott írogatott élete végéig, 1799-ig. Külföldi tartózkodása idején főként műfordításokkal foglalkozott. Egyes rendtársainak prózai műveit ültette át magyarra. Szorgos tanulmányokkal céltudatosan fejlesztette nyelvkészségét. Megfigyelte a régebbi magyar prózaírók, elsősorban Pázmány Péter stílusát. Gyűjtötte a nép szólásmódjait. Művészi, választékos és fordulatos, könnyed írásra törekedett. Fordítás közben újította, kifejezőbbé, hajlékonyabbá, színesebbé, magyarosabbá tette a nyelvet. A magyar próza legtudatosabb stílusművésze lett. Fordításait nem hagyta kéziratban, Nemes ember , Nemes asszony (1748), “Udvari ember' (1 750), "Nemes úrfi (1 771) és “Szent ember (1775) című munkáit 1778-ban követte a “Bölcs ember ”, amelyben a keresztény hit eszméivel küzd az erkölcsi lazaság ellen. Irodalmi szempontból mindennél figyelemre méltóbb Antonio da Esclave spanyol író három lovagi elbeszélésének németből történt lefordítása és magyar viszonyok közé helyezése "Téli éjszakák címmel. Éíete második felében írt vallásos és hazafias költeményei a rokokó-költészet 1,1' formaművészetével a nyugateurópai verselést honosították meg a magyarban. A Zrínyiszak négyes rímét páros rímmel tette változatosabbá. Sűrűn használt tősgyökeres népi szólásmódokat, szemléletes hasonlatokat. A líra fejlődését határozottan előbbre vitte. Költeményei közt számos örök értékű akad. Ilyen például a Forgancló szerencse’ és A feszülethez ”, amelyet "Keresztények, sírjatok változattal a katolikús templomokban a nagyböjt idején ma is énekelnek: Szüzek, ifjak, sírjatok, Gyenge testén sebeit. Mélyen szomorkodjatok, Vérrel buzgó kékeit, keseregjen minden szív, Akidátja és nem sír, Á ki Jézusához hív. Elő hittel az nem bír. Nincsen abban irgalom. A kősziklák repednek. I lozzád buzgó fájdalom. Nap és hold setétednék, A ki téged meg nem szán. blinden állat megindul. < >, Jézus, a keresztfán. C sak a bűnös nem búsul. Szállj szívedbe, sírasd meg j Tűnőidet s gondold meg. Hogy az Isten fia volt. Aki érted így megholt! AMADÉ LÁSZLÓ A korszak igazi lírikusa nem Paludi Ferenc, hanem Vái hőnyi Amadé László báró volt. 1705-ban született. A nagyszombati jezsuita egyetemen végzett. Grácban bölcseleti doktorrá avatták. Igazi gavallér, született költő volt. 1729-ben báró Orczy Zsuzsannával kötött házasságot, aki a következő évben meghalt. Amadé ekkor elment katonának. Mint huszárkapitány, az olasz háborúban küzdött. 1756-ban újra megnősült. Weltzl Máriát vette feleségül. 1742-ben a nemesi felkelők ezredes kapitánya lett. 1750-ben az udvari kamara tanácsosává nevezték ki. Lírája Balassi Bálintéra emlékeztet. Istenes énekeket, kitűnő katonadalokat, gúnyverseket és szerelmi költeményeket írt. Életében csak istenes énekei jelentek meg. Ezeket Buzgó szívn ek énekes fohászkodás! címmel, dallamo kkal együtt 1755-ben adta ki. Kéziratban maradt költeményei jobbak. Néhány latin és német versén kívül 200 magyar verse maradt rán k. A többi elveszett. Lírai regénye is elkallódott. Érdeme, hogy a költői nyelvet a stílus elevenségével gazdagította. Fogyatékossága, hogy , érzelmei felületesek. Szerelmi lírája sajátosan rokokó jellegűen játékos. Hiányzik belőle Balassi Bálint lelki vívódása. Legsikerültebbek kalonadalai, de ezek is csak külsőségekkel foglalkoznak. Ettől függetlenül ritmusa dallamos, rímei változatosak és játszian könnyedek. Világosan kitűnik ez legnépszerűbbé vált és ma is kedvelt katonatoborzó énekéből, amelynek első szakasza így hangzik: A szép fényes katonának Arany, gyöngy élete, Csillog, villog mindenfelől ló vitéz fegyvere; Szép élet! Víg élet . Soha jobb nem lehel! Hopp, hát jöjjön katonának, Ilyet ki szeret. JEGYZETEK 12"' Szövegét a népi hagyomány őrizte meg. Először Arany János jegyezte le Nagyszalontán. Dallamát Kodály Zoltán a nép ajkán fedezte fel. I óth Veremund i. m. 165. oldal. 1211 A népi hagyomány Rákóczi siralma néven őrizte meg. Keletkezését korábban 1711-re tették. Állítólag Barna Mihály, Rákóczi udvari cigányzenésze volt a szerzője s annak unokája, Czinka Panna terjesztette el. Dallamát a XVIII. század végén Vaczek váci kanonok kottázta le. Bihari János 1809-ben indulót szerkesztett belőle, amelyet Scholl cseh-némel karmester lekottázolt, hangszerelt, sőt saját szerzeményeként Becsben ki is adott. 1859/40-ben Liszt Ferenc újította lel Bihari indulóját. Ezt Erkel Ferenc kottázta le és adta ki. de l iszt Ferenc maga is több változatban kiadta. Amikor Berlioz Hektor 1845-ben Pesten járt, hangszerelte és Liszt Ferenccel együtt világhírűvé tette. 12°' Histoire des revolutions de Hongrie. Avec les Mémoires du prince Fr. R. sur In guerre de Hongrie depuis 1705 jusqu a sa fin. La Hye, 1759. Magyarul 1861 -ben jeleni meg először. i2R1 Négy része: Confessio Peccatoris, Meditationes. Aspirationes princípis Christiani, Réfl exions sur les principes de fa vie civile te de politesse d un ehrétien. 1271 ‘Offit rum Rákóczianum, avagy különbféle ájtatosságok az Istennek imádására. Nagyasszonyunknak. Máriának és minden szenteknek tiszteletére. 128 4 estament politique el moral du Prince Rákóczi. La Haye, 1751. 2 kötet. J2fll Ekkor jegyezte el Eleonóra császárné rokonát, Magdolna héssendarmstadti hercegnőt. Az udvar azonban ezt a házasságot meg akarta akadályozni. Rákóczii Ol aszországba küldte s Rómában a hercegnő hamis halálhírét közölte vele. 130) Kultsár István (1760-1828) a be ncés rend eltörlése után 1799-ig különböző városokban tanított, azután pedig előkelő családoknál nevelősködött. 1806-ban Hazai Tudósítások’ címmel lapot indított. Igen fennkölt gondolkozású, lelkes ember volt. Mint szerkesztő, nagyon sok nevezetes mű kiadásáról gondoskodott. 131) -A < rokokó szó francia eredetű. A kagylót jelentő rocaille szóból származtatják. Azt a művészeti irányt jelenti, amely XV. Lajos király uralkodása i dején (1705-1725) kezdi felváltani a barokk művészeti irányt. Uralkodó eleme a kagyló alakú díszítés, a mérsékelt aranyozás, a játékos könnyedség, derűs színezés. (Folytatjuk) ★ SPORT ★ REJTŐ ILDIKÓ olimpiai bajnoknőnk immár negyedik alkalommal nyerte a Göttingenben megrendezett nemzetközi női tőrversenyt. * * * Münchenben a magyar férfi tőrcsapatunk a hatodik helyen végzett. A versenyt az olaszok nyerték, lengyelek és a franciák előtt. * # * Budapesten a kardesapat Európa-kupában a Vasas vívói a második belyen végeztek a moszkvai vívók mögött. A szovjet csapat jobb tusaránnyal nyert. AZ ÚJPESTI DÓZSA PONTOT hagyott Győrött, a Ferencváros viszont legyőzte otthonában a salgótarjániakat, a Vasas nem várt győzelmet aratott a Honvéd ellen a 10. tavaszi fordulóban. F. redménye k : Győr -— Újpest 1:1. Győr. Az Újpest játékán nagyon meglátszott a Bayern elleni visszavágó mérkőzés. Ferencváros Salgótarján 2:1. Salgótarján. Csepel ,— MIK 3:2. Csepel. Egyetértés — Videoton 2:0. Szőnyi-út. 1 atabánya Pécs 2:1. Tatabánya. Dorog Szeged 3:0. Dorog. Haladás ~ Zalaegerszeg 2:0. Szombathely. Vasas r—> Honvéd 3:1. Eáy-útca. Az élvonalban a helyzet a következő: I. Újpest 35, 2. Ferencváros 52, 3. Tatabánya 52. 5. Győr 31 ponttal. * * * Az Uruguay válogatott labdarúgói 2:0 arányban vereséget szenvedtek a Sydneyben lejátszásra került barátságos mérkőzésen az ausztrál nemzeti 11-től. KAIRÓ CÁFOL Egyiptomi hivatalos körök cáfolják azokat a libanoni jelentéseket, amelyek szerint az elmúlt csütörtökön merényletét kíséreltek meg Sadat elnök ellen. Az egyik libanoni lap korábban azt írta, hogy merénylők tűzet nyitottak az egyiptomi államfő kocsijára, aki éppen a tiszti iskolába hajtatott. Ez az iskola az elmúlt napokban fegyveres összetűzés színhelye volt, amelynek során I I személy életét vesztette és 24-en megsebesültek. EDWARD KENNEDY SZENÁTOR szovjetunióbeli látogatása során Grúziában barátságos fogadtatásban részesült az utcai járókelők részéröl. A fővárost, Tiblist autóról tekintette meg, de gyalog sé tált a központi piactéren és meglátogatta az úttörők házát. Kezet fogott a járókelőkkel és autogramot osztogatott. Kennedy beszédet mondott a gazdasági konferencia zárt ülésén is, amelyet váltakozva évente hol az Egyesült Államokban, hol pedig a Szovjetunióban tartanak. Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00 Horváth Ferenc: Flazánk (OI vasmányok a magyar irodalomból. A magyar nyelvtan elemei.) 8.00 Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.25 Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.75 Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00 B. Ko vács Préda: A Halhatatlan harcos 1 11 11.00 Kőváry Károly: A iurzovkai jelenések (Szűz Mária-jelen ések) 1.23 Kövendy Károly: Magyar királyi csendőrség (452 oldal, képekkel) kötve $12-00 Márai Sándor: Föld, föld 8.00 Márai Sándor: Rómában történt valami (regény) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00 Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarság története 12.00 Somogyi Ferenc dr.: Szent István, a magyar nemzeti élet központjában 1.80 Színes levelezőlapok: Liszt F erenc 0.10 Széchenyi István 0.10 Deák Ferenc 0.10 Szent Erzsébet - 0.10 Rá kóczi Ferenc 0.10 Szent István lovasszobra 0.10 A Szent Jobb 0.10 A Magyar Szentkorona 0.10 A Szent Jobb az ereklyetartóban 0.Í0 Mindszenty József bíboros hercegprímás 0.10 Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 3.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.25 Dr. Várdy Béla: Magyarországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanulmány) 1.80 -P. Varga László S.J.: Magyar titok 1.00 Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50 Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor: O (regény) 5.50 Vaszary János: 1 ubák csodálatos élete 2.00 Wass Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25 Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának élete (Kötve) 7.00 ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZÉ ÉS KÜLDJE BE -RENDELÉS KÁRPÁT Publishing Co. P.O. Box 5548 Cleveland, Ohio 44101 Megrendelem az alábbi könyveket: A csekket mellékelem. Név: ............................................................................. Utca: ....................................................................... . . Város: ........................................................................ Állam; ...................... Zig codU
