Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)
1974-04-18 / 16. szám
1974. ÁPRILIS 18. AZ ÚJSÁG 5. OLDAL. DÉLMAGYARORSZÁG FELSZABADÍTÓ TANÁCSA KÖZGYŰLÉSE ÉS ELŐADÓESTJE Délmagyarország Felszabadító Tanácsa (DFT) 1974 április 7-én tartotta meg Cleveland, Obio-ban szokásos évi közgyűlését. De tekintettel arra, bogy Prof. Dr. Barátit Tibor, a Magyar Népek Őstörténete . korszakalkotó mű szerzője, a DFT tiszteletbeli elnöke is bejelentette a részvételét, a DFT ebben az évben a közgyűlést megelőző nap estéjén vacsorával egybekötött előadóestet is rendezett. E kezdeményezésünk kitűnő erkölcsi és anyagi sikerrel zárult, melyben a íőérdem kitűnő előadónké, de az est megszervezésében Dr< Raványi Oszkár, elnökünk és felesége, Dr. Lelbach Antalné is derekas munkát végeztek. A vacsorán Ft. Kótai Zoltán dr., az "Az Újság” és " Kárpát szerkesztője bevezető, mig Nt. Juhász Imre, a házigazda szerepét betöltő nyugat-oldali magyar ev. egyház lelkésze mondott záró-imát, mig elnökünk, Dr. Lelbach Antal, az est Prof. Dr. Baráth Tibor előadását, A magyar őstörténet és helynév kutatásunk -at Vittay Béla ezredes, a honfoglalás kora régészetének szakértője vezette be az előadó pályafutásának és történészi munkásságának rövid ismertetésével. Prof. Dr. Baráth Tibor előadásának részletesebb ismertetésére még vissza fogunk térni. Itt csupán néhány mondatban szeretnénk a lényeget összefoglalni. Mig régebben a Kárpátmedence földrajzi és helynév kutatásunk abból az alaptételből indult ki, hogy minden 896 előtti időből fennmaradt, hegy, folyó és helységnév idegen eredetű, őstörténetünk legújabb eredményei szerint a magyar nyelvű népek nemcsak az avarók és a hunok idejében, hanem már jóval korábban; a bronzkorban is jelen voltak a jelenlegi történelmi Magyarprszág területén. Vagyis ellentétben az eddigi közfelfogással nem az inclo-germán, hanem a magyar ajkú népek képezték Europa első kultúrát teremtő rétegét. Éppen ezért a helynév eredet kérdése is alapos revízióra szorul s a 896 előttről fennmaradt s eddig zömmel szláv eredetűnek tekintett földrajzi és helységnevekről ma már ki tudjuk mutatni azok magyar eredetét. Az előadó a helységneveket négy csoportban foglalta össze s térképezte le: a. Oly helységnevek, melyek magyar jelentése nyilvánvaló: b. Oly helységnevek, melyek mása a magyar nyelvű népek lakta " Keleten”, azaz a Tigris-Eufratesztől a Földközi-tengerig, Egyiptomtól a Kaukázusig terjedő területen megtalálható: c) Oly helynevek, melyek e Keleten honos vallási kultuszra emlékeztetnek: d. Végül oly helységnevek, mely ek az ősi magyar nyelvben a település megjelölésére szokásos szóelemeket, szóvégződéseket tartalmazzák. E helységnevek feltérképezéséből nemcsak e magyar nyelvű népek település-területét lehet megállapítani, de legtöbbször e népek betelepülésének korát is meg lehet álla pítani. Az előadó minden egyes helységnév-csoportra töbl példát mutatott be, legtöbbnyire azokat, melyeket korábban szláv eredetűnek tartottak. Befejezésül az előadó rámutatott ez eredmények jelentőségére: a szláv dáko-román, indogermán kontinuitással szemben a magyar kontinuitás áll. mert hiszen e neveknek nemcsak eredete, de fennmaradása is magyarnyelvű népek állandó jelenlétére utal. A nagysikerű előadást élénk vita követte. * * * Dr. Lelbach Antal a közgyűlés megnyitó beszédében négy évfordulóra emlékeztetett, 1914-re, az első világháború kitörésére s az ezt megelőző pánszláv aknamunkára; 1954- re, a marseillesi merényletet követő hónapokra, amikor a Népszövetség előtt a revíziót most már hivatalosan is igénylő Magyarországot vádolták a merénylet előkészítésével, de el akarták hallgatni a merénylet igazi okát, a szerb-horvátmacedóii vitát s amikor ártatlan délvidéki magyarok ezreinek embertelen körülmények közti kiutasításával kívánták kielégíteni a szerbek bosszúszomját; 1944 ősziére, mikor Tito kommunista partizánjai a londoni emigráns jugoszláv kormány helyeslésévé! a délvidéki magyarok és németek tízezreit ölték halomszámra: s végül 1954-re a Db I megalakulásának évére. Sajnalátfal utalt arra, hogy az elmúlt húsz esztendő során nemcsak ellenfeleink indokolatlan s mohó imperiálizmusával szemben kellett felvennünk a harcot, de az elszakított területeinkről s azok magyarságáról lemondani kész megalkuvókkal, az íróasztalnál készült federációs elképzeléseket a magyarság létérdekeinél előbbre helyező magyar politikusokkal is. Tekintettel a nyugati hatalmak — beleértve az Egyesült Államokat is — öngyilkosság számba menő, a kommúnista imperializmussal mindenáron egyez- Ldni kívánó politikájára, új politikai koncepciót sürgetett, Kínára s Japánra építő magyar politikát. Titeli József főtitkár beszámolóját a DFT megalakítására visszaemlékezéssel vezette be, majd megemlékezett a DFT halottjairól: Molnár Sándorról, a DFT volt alelnökéről, Lovászy Rózsáról, a DFT volt titkáráról, Ft. lakács Gáborról, a DTF tb. tagjáról, az Erdélyi Bizottság első elnökéről, Dr. Szász Béláról, a Magyar Nemzetiségpolitikai Intézet, majd a Mid-European Institute megalapítójáról s délvidéki vonatkozású katonai beosztásáról, Dr. Ludwig Teherről, a magyarsággal szemben mindig korrekt magatartást tanúsító vezető dunai-német politikusról s Dr. Crandjean Jenőről, Torontál vármegye, Nagybecskereken elhúnyf utolsó magyar főügyészéről, a főtitkár nagybátviáról. Tolmácsolta Árgentinában élő alelnökünk, Nagyiványi Ödön, vitéz Erdélyi István, a Virrasztó szerkesztőjének, Dr. Széli Sándornak, a Szent László Emlékbizottság elnökének valamint Göncz Miklósnak, a 7 rianoni Press Club vezetőjénej a közgyűléshez intézet üdvözlő szavait. Röviden ismertette a DFT elmúlt évi tevékenységének néhány nemzetközi vonatkozású részletét, valamint Cseres Tibornak Bezdáni ember c. írását. Befejező szavaiban a DFT megütközésének adott kifejezést a Vatikánnak 1974 február 5-i döntésével kapcsolatosan. Ifj. Zolnay Mátyás pénztári jelentését követően Dr. Lelbach elnök javasolta, hogy Menyhárt Sándort, a eleve Iandi Egyesült Magyar Egyletek kitűnő elnökét a Db I válassza tiszteletbeli tagjai sorába. A közgyűlés az elnök javaslatát elfogadta. Ezt követően Prof. Dr. Baráth Libor tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását: Emigrációs külpolitikánk és a Délvidék címmel. Erre az előadásra is még vissza fogunk térni. Most csupán néhány főbb pontot szeretnénk kiemelni tb. elnökünk előadásából. Mint aki még odahaza több tanulmányban foglalkozott a Kárpátmedence államépítésének szerkezetével s mint akinek párizsi kiküldetése alatt bőven volt alkalma tanulmányozni az első világháborút megelőző, majd a két világháború közötti ellenünk irányuló propagandát s mint aki most Prof. Prpic Croatia and Hungary during the Turkish Era c. munkájának elolvasásakor áttanulmányozta az utóbbi húsz esztendő propaganda anyagát is arra következtetésre jutott, hogy az ellenünk irányuló propagan da nagyrészt kifutott az érvekből s így elérkezett az idő, hogy a magyar propaganda az eddigi védekező magatartást feladva támadásba menjen át s a kárpátmedencei térség újjászervezésére vonatkozó pozitív elgondolásai kapcsán mutasson rá az utódállamok politikájának végzetes hibáira s így a két világháborút követő rendezés tarthatatlanságára. Javasolta egy új kiadványsorozat elindítását, mely e szempontokat figyelembevéve alkalmas volna arra, hogy a Nyugat szakemberei számára könnyen hozzáférhető, aránylag tömör s a magyarság érdekeit szolgáló alapvető anyagot adjon. E kiadványsorozat első köteteit kész maga megírni s ezek kiadási költségeit vállalni. Az előadást élénk vita követte, melynek során Dr. Lelbach Antal, Szabadkay Sándor, Pápay Elemér, Sirchich László s Homonnay Eleméi szólaltak fel. E vitát követően Sirchich László a Cs.M.N.B. elnöke, mint a Magyar Felszabadító Bizottság alelnöke felolvasta a MFB elnökségének a DFT húsz éves fennállása alkalmából közzétett üdvözletét, majd a CsMNB nevében tolmácsolta a sorsközösségből fakadó szoros együttműködési készségét. Pápay Elemér, a Hungária Szabadságharcosok Mozgalma nevében üdvözölte a DFT-t. Végül Homonnay Elemér három határozati javaslatot terjesztett elő a DFT húsz éves fennállása, a Vatikán 1974 február 5-i döntése, valamint a Kanadai Magyar Újság ötven éves fennállása kapcsán. Az ülés berekesztése előtt Dr. Lelbach Antal elnök még egyszer köszönetét fejezte ki. Prof. Dr. Baráth Tibor nak két előadásáért, melyek a DFT ezévi közgyűlését oly sikeressé, emlékezetessé tették. A közgyűlés a Magyar Hiszekegy elmondásával zárult. POLITIKAI BIZONYTALANSÁG A U.S. News április 1-i számának vezércikke arról ír, hogy az emberi önzés hátrányosan hat a gazdaságpolitikára A dollár már nem szilárd és a bizalmatlanság folytán az emberek hűbelebalázs módra vásárolnak szükséges és szűk ségtelen javakat. A halmozás csak rontja valutánk értékét \ többi demokratikus ország helyzete is ingatag. Angliában a két vezető párt elvesztette a nép bizalmát és Olaszországban sincs bizalom a kormányzatban. Franciaország átalakította kormányát, de nem politikáját. Svédországban a kisebbség van kormányzaton, mert a szociáldemokraták évtizedek óta először, nem nyertek erős többséget. Kanada egyik vezető pártja sem meri vállalni egy új választás kockázatát. Nyugatnémetországban mind jobban észlelhető az elégedetlenség a koalíciós kormányzattal szemben, amelynek vezetője a szociáldemokrata Willy Brandt. Izrael, a háború árnyékában sem egységes és a politikai bizonytalanság lehetetlenné teszi országos problémák megoldását. Mindez természetesen arra vezet, hogy a pesszimisták a demokráciák végzetét jósolják. Nem szabad a demokráciákat okolni a bajokért és főleg az inflációért. Lehetséges, hogy polititkusok elmulasztják megmenteni a jövőt, azért, mert félnek a választók elé vinni a jövő nehézségeit. Úgy tesznek, mintha a jelenlegi munkanélküliség és bizonytalanság jelentősebb lenne a holnapi destruktív inflációnál. Ha ez lény, akkor a kormányzat nincs tisztában az átlag polgár intelligenciájával és ésszerűségével. A politikai közöny országos problémák iránt már rég elmúlt. Az okos szemfényvesztés és félrevezetés ideje elmúlt. Nem is jön vissza. A nép sokkal bölcsebb ma. Jól tudja, mi történik manapság és vállveregetéssel nem lehet súlyos problémákat megoldani. A The Wall Street Journal ezt írja vezércikkében: Valóban nem tanácsolnánk a közöny visszatérését az átlag polgároknak. . . Nem is vitázunk afelett, vajon a demokrácia messzire megy-e. Éppen ellenkezőleg nagyszerű tünetnek véljük a köznép józan gondolkodását ... Ez valószínűleg arra vezet majd, hogy a felelősek komolyabban veszik a népet. Világosan látható, hogy a nép nem támogat olyan elvet, hogy ma legyen könnyebb és ezért feláldozzuk a jövőt. Nem lehetnek vezetőink olyan rövidlátók, hogy a nép értelmét alábecsüljék. Úgy véljük, hogy a demokráciák csakis úgy oldhatják meg jelenlegi nehézségeiket, ha problémáikat tapintatosan a nép elé terjesztik, mert a demokráciák vezetőinek az a hivatása, hogy a népet komolyan vegyék! MINDSZENTY JÓZSEF BÍBOROS legújabban megjelent karton kötésű könyve: ESZTERGOM, a prímások városa Megrendelhető az összeg beküldése mellett: Sisters of Social Service, 440. Linwood Avenue, Buffalo, N.Y. 14209. Ára $5.00. Portó és kezelési költség 30 c.; ugyanabban a csomagolásban minden további könyv portója 10 c. 20 példány, vagy ennél több rendelésénél árengedmény. Soproni Bálint: Gondoljuk csak meg ... . . . hogy micsoda különös és agyafúrt fordulatoknak vagyunk a szemtanúi a világ különböző eseményeiben. És . . . hogy egyáltalán, tudunk-e még gondolkodni és tudunk-e még tisztán látni dolgokat, mert hiszen olyan történések zajlanak le a szemeink előtt, amit józan ésszel csak égnek álló hajjal lehetne tudomásul venni, de a valóságban . . . egészen más történik . . . ... Itt volt a Solzsenyczin-eset... A kiváló orosz író nézetei nem egyeztek a hivatalos kormány-nézettel, aminek az lett az eredménye, hogy az írót letartóztatták, aztán egyszerűen kizsuppolták az országból . . . Volt ám nagy zene-bona a világban, de . . . csodálatosképpen az egyetlen dolog, amin a nagy-sajtó morfondírozott, az az volt, hogy: Iám, milyen nagylelkűek, de vajon, ki fogják-e engedni Solzsenyczin után a feleségét és a családját is . . . Sehol, senki nem volt megbotránkozva »— értve alatta a media hangjait c— azon, hogy ime, itt van egy nagy író, Nobel-díjas, elismert világnagyság, akit megfosztanak a hazájától csak azért, mert a nézetei ellenkeznek a Szovjetkormány felfogásával. Most aztán, halljuk a rádióban, hogy az író családja (még az anyósa is hozzá, *—< vajon ezzel örömöt akart Brezsnyev okozni Solzsenycsinnek, vagy büntetni akarta?), megérkeztek Zürichbe s már el is helyezkedtek egy szép villában, az idillikusán fekvő svájci város egyik legjobb negyedében . . . S irpe . . . mindenki, még szinte magamat is beleértve, elámulva, hihetetlenkedve mondogatja magában '. . . Micsoda nagylelkűség, micsoda humanista fordulat a Szovjeték részéről. . . . Ugyanakkor, a világ másik részében egy úriember eltulajdonított bizonyos titkosnak minősített állampapírokat, azokat átadta a medta-nak, akik szintén tudtak róla, hogy azokat csak úgy szerezhette meg, ha ellopta illetékes helyről . . . a nagy világlap leközölte azokat, nagy botrány volt persze, mert hiszen ez is ellentétben volt a helyi kormányzat felfogásával ... S mi történt? ... A Iopós úriembert vád alá helyezték, itt is volt nagy zenebona és valahogyan, ma sem ludja senki pontosan: hogyan és miért, de az irat-tolvajt felmentették s azóta is szabadon jár-kel sőt, uszít á kormány és annak politikája ellen . . . S mi történik aztán? . . . Valakik, a kormány szolgálatában és érdekében, kicsit utána akarnak szimatolni ennek az úriembernek s bizony-bizony (úgy látszik, ilyesmi most történt meg először a világtörténelemben), nem egészen törvényes utakon akartak megszerezni bizonyos adatokat róla . . . Sajnos, kiderült a dolog s most úgy látszik, hogy ezekét a volt kormánytisztviselőket, azért, mert a kormány érdekében kicsit kisiklottak a megengedeti útról, állító lag 25-50 évekre fogjak elítélni . . . S mindezt azért, mert ebben az országban hihetetlenül diktatórikus vonalra tért a kormányzat, mert igaz ugyan, hogy aki a kormány r-< és az, ország érdekei >— ellen dolgozott, titkos kormánypapírokat lopott s úton-útfélen uszf a rendszer ellen, azt szabadon engedték ... de hallatlan züllésnek a jele, hogy ez az ember ellen a kormányzat kopói törvényellenes eszközökkel akartak nyomozni. . . ! Gondoljuk csak meg, van-e még józan ész ebben a vi lágban, vagy pedig tényleg már annyira benne vagyunk a kháoszban, amely mindent elborít, hogy már ki se látunk belőle? . .. NAPLÓMNAK KÖNYVBEN VALÓ MEGJELENÉSÉHEZ Naplómat csak akkor mertem a nyomdának adni, amikor hozzáértők a kiadás mellett döntöttek. De azután hamarosan megértettem, hogy miért várják az Az Újság olvasói a következő számot: nem volt tudomásuk a kommunizmusról és azokról a borzalmakról, melyeken népünk a háború folyamán és az ország eltiprása után átment. A Napló befejezése után rövid felhívásban löbbszáz címre bejelentettem a Naplónak könyvben való megjelenését. A felhívásra való visszhang rendkívüli volt: néhány amerikai könyvkereskedő, plébánosok és magánszemélyek előre lefoglalták a megjelenő példányok felét. Ebből a tényből arra következtetek, hogy a Napló 90 százaléka amerikai olvasók között fogy el. Sokan köszönték meg a Naplónak könyvbeni megjelentetését. A következőkben két levélből közlök részletet: Az első levél írója Béky Zoltán református püspök, az Amerikai Magyar Szövetség elnöke: Főtisztelendő Uram, Kedves Barátom! Nagy örömmel értesültem-körleveledben arról, hogy Naplódat könyvalakban szándékozol kiadni. Az Az Üjság-ban és a Detroiti Magyar Újság c. lapokban olvastam tam a Naplót és rendkívül értékesnek tartom. Sok hányattatásod, szenvedésed és népünk tragédiája sokszor megkönnyeztetett. . . A másik levél írója Hellebranth Berta művésznő. Neve — Eléne művésznő nővérével Amerika vezető művészei között szerepel. Őszintén sajnálom —< írta —^, hogy Kelemen Father Naplóját befejezte. Naplójából többet tanultam, mint tucatnyi un. best sellerekből. Arról nem is szólok, hogy egyéni átélései mennyire meghatottak. A Naplónak kimagasló értéke magyar népünk áldozatkészségének, hősiességének, áldozatos szenvedésének bemutatása . . . Mindig büszke voltam magyar mivoltomra: most százszorta inkább az vagyok. Kedves Kelemen Father, köszönöm, hogy könyvalakban adja kezünkbe irodalmi értékét ..." A körlevélben közöltem a Napló hat más olvasója köszöntő sorait. Kapható: Fr. Clement Király, Franciscan Fathers, DeWith, Mich. 48820. Ezennel bejelentjük a Napló megjelenését. A 536 ol dalas, vászonkötésű könyv ára $8.00 (és kötetenkint 50 cent posta, csomagolási költség). Jákó Vera énekesnő TAVASZI SZERENÁD BUDAPESTI MŰVÉSZEK FELLÉPTÉVEL ÁPRILIS 28, VASÁRNAP DÉLUTÁN 3 ÓRAKOR Valley Forge High School Auditorium 9999 Independence Blvd. Parma Heights, Ohio VIDÁM DAL ÉS ZENÉS MŰSOR KÉT RÉSSZEL A műsoron fellépnek: JAKÓ VERA hanglemezekről ismert széphangú magyar nóta énekesnő HARANGOZÓ TERÉZ és KORDA GYÖRGY, Magyarország leghíresebb slágerénekesei RÓNÁSZKI ANDRÁS humorista, a nevettetés nagymestere és MOLNÁR LAJOS Budapest közkedvelt sláger zenekara Helyárak: $7.00 - 6.00 - 5.00 dollár. Jegyek elővételben megrendelhetők és kaphatók: Szappanos Record Shop, 3046 East 123rd Street, Cleveland, Ohio 4-1120. Telefon: 561-5524. Nádas Gyula Üzletháza, 1425 Grace Avenue, Lakewood, Ohio 44107. Telefon 521-5526. Az idő rövidsége miatt ajánlatos jegyét minél előbb megrendelni. VAK CÉLLÖVÖ BAJNOKOKRÓL számol be az egyik londoni kutató1 intézet. Eddig a céllövészet, mint sport, teljesen elzárt terület volt a vakok számára. Az angol kutató intézet azonban megoldotta a problémát. A vak céllövő, fejhallgatón át, hang segítségével célozhat. Minél kisebb és főleg nyugodtabb a hang, annál pontosabban szegeződik puskájának csöve a célpontra. Ha egy kicsit tovább mozgatja, a hang azonnal elvékonyul, ami annak a jele, hogy az irány rossz. A londoni kísérletek nagyon biztatók, a világtalanok kitörő örömmel fogadták, hogy új sportolási lehetőség nyílt meg előttük. r-___ ■ -—■■■ 1974-es CSOPORTOS UTAZÁSAINAK Május 27-én: Juhász Miklós vezetésével. Julius 22-én: Donó András vezetésével. Szeptember 2-án: Halmos János vezetésével. Már most lehet jelentkezni a nyári 2 hónapos rokoi ikihozatalra. IKKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS KÉPVISELŐJE ©ROGER travel bureau ^ 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621-6036 DETROITI KÉPVISELŐNK: VINCE ANDRÁS: (313) 881-4394 1264 Blairmoor Ct. - Grosse Pointe Woods, MI 48236