Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-12-26 / 50. szám

4. OLDAL.

AZ ÚJSÁG

1974. DECEMBER 26.

Somogyi Ferenc dr.:

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

(Folytatás)

KISFALUDY KAROLY:

RÁKOSI SZÁNTÓ DALA

Miről apám nagy busán szólt,

Hogy itt hajdan szebb élet volt,

Érzi szivem s felsóhajtok,

Amint Rákos terén szántok.

Hol Mátyás, az igazságos?

Te láttad őt, boldog Rákos!

Tán itt nyargalt hajdanában,

Hol én szántok mostanában.

Mondják, itten vitéz urak Összegyűltek, tanakodtak:

S ba csatára trombitáltak,

Mint a sasok vini szálltak.

Eltűntek ők; Rákos, te állsz,

Meződön hány embert táplálsz,

Hej de magyart alig Iátok,

S nehéz szívvel tovább szántok.

Pest-Budárul sok nép kijár,

S alig érti nyelvünket már:

Hej! ma-holnap a magyar szó Ritka, mint a fejér holló.

Hüs szél támad onnan felül,

Zugó szárnyán sötét köd ül;

Tán a por is e szép mezőn Nemes szivek hamvábul jön.

Barna leány a falubul!

Hej ne igyál a Rákosbul!

Magyar csonton foly a vize,

Könnyektül sós annak ize.

Rákos! Rákos! hová lettél?

Szép híredből de kiestél!

Fáj szivem, fáj, ba ezt látom,

S hazám földét sírva szántom.

A BÁNKÓDÓ FÉRJ

Szatmárban egy kis csárda van,

Trézsi asszony lakott ottan.

Éjfél baján, bogárszemü,

Kerek tagú, őz termetű;

De jaj, mi szép, oly csintalan,

Rózsás ajkin pör untalan.

Most kezde csak honn kis vitát,

Csőről, pöröl, ver, amit Iát.

Férjén a sor, ki szugban ül,

Midőn ily szó harsog kívül:

Jön a tatár!

Rémül, sir, fut, bujkál a nép;

De szép Trézsi hetykén kilép:

Ö férfitől hamar nem fél,

Kivált az ügy ba nyelvre kél.

Még harctól lángzók arcai,

Lejtnek bókeble halmai,

Midőn jön egy zömök tatár,

Szivén zsákmány, szemén tüzár.

A szép Trézsi kényére hat,

Nem kér soká, felé ugrat,

Derékban őt átöleli,

Magához lóra emeli,

Eltér s öröm-Iobbantában Rá-rápislog nyargaltában.

Busul a férj szép asszonyán,

Utána néz — mint vész után;

S amint eltün, könny könnyet bajt,

Sajnálná őt, és felsóbajt:

Szegény tatár!

MOHÁCS

Hősvértől pirosult gyásztér! sóhajtva köszöntlek, Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács! Hollószárnyaival lebegett a zordon enyészet,

S pusztító erejét rád viharozta dühe,

S vak diadalma jelét robogó villámival itten Honni vitéz seregink bolt tetemikre süté.

Tömöri, büszke vezér! mért hagytad el érseki széked?

Nem balt volna hazánk dísze, virága veled.

Harc tüze Iángítá bizton viadalra kikelted,

S érted mennyi dicsők estenek áldozatul!

Szűk vala egy ország! be kicsiny most néma lakásod!

Tárogatód megszűnt, rozsda emészti vasad.

Nyugodj! rajtad üzé dölyfét a csalfa szerencse,

A békítő sír enyhe takarja porod.

Hány fiatal szívet tele sok szép földi reménnyel,

Sujta le kénytelenül itt a riadó csatavész;

Élte kies tavaszán kora sírt hány ifjú talála,

Kit nem rég az öröm lágy öle ringata még.

Dísztelen itt fekszik, deli termete összerutítva Száguldó paripák vasszegü körmök alatt.

Szög baja fürteivel nem játszik kedvese többé,

Vér s tapadó portól elmerevedtek azok.

Hasztalanul áll az utón váró bive friss koszorúval,

Nem jön-e bajnoka még, félve, remélve vigyáz: Hogyha levél zördül, őt sejteti véle szerelme,

Néz, pibeg, arca tüzel, s keble feszülve haboz.

Ab, de hiába tekint a távol lenge ködébe;

Elmarad a kedvelt, s érzete búnak ered.

Végre megérti Mohács veszedelmét; gyönge virágként Hervad el a szép szűz néma keserve között.

Sírja felett enyeleg suttogva az alkonyi szellő,

S a hűség csendes angyala őrzi porát.

Mennyi nemes bajnok, méltó sok századot élni, Fénytelen itt szunnyad, kő se mutatja helyét.

Ősi szabadságért harcolt bár férfikarokkal,

Rendzavaró hévvel vérbe fürösztve vasát;

Ámde hol olyan erős, kit meg nem dönt sok ezer kar? Testbalmok közepett küzd, noha élte szakad.

Sínli szokott terhét tűzménje, nyibogva kapar, vág, Rugdal, rázza fejét, bosszú sörénye lobog,

Elszáguld, hazatér, s így hírli vitéz ura hunytát,

Kit repedő szívvel hölgye zokogva sirat.

S míg sürü könnye apad s ő is bű férje után bal,

S a kiürült háznak csak düledéke marad.

A tölgy, mely zivatar közt annyiszor álla kevélyen, Dőltében viruló ágait így temeti.

Hány bajnok hala így, de csak a boldog leli bérét,

A meggyőzöttnek csillaga véle tűnik.

így bamvadtak el ők alacsony moblepte gödörben,

S a feledékenység éje borítja nevök.

Hantra dűl a pásztor s fütyörészve legelteti nyáját,

És nem tudja, kinek bőspora nyugszik alant.

T itkon mégis eped, szomorú dalt zengedez ajka,

A bős árnyékok csendesen ihletik őt.

A csatasíkon mély borulattal ballag az útas,

Elgondolva, minő kétes az emberi sors;

Néz és elkomorul, s lesütött szemmel halad ismét, Felpattant sebeit belseje érzi maga.

Ott, hol az esti sugár gőzfátyolt úsztat az éren,

Mintha f ödözgetné, hogy ne tekintse szemünk:

Ott vergőde Lajos, rettentő sorsú királyunk,

Süllyedező lova ércbímzetü terhe alatt.

Hasztalanul terjeszti kezét, nincs, nincs, ki segítse,

Bajnoki elhulltak, nincs, ki feloldja szegényt!

Tátogat a mélység, aranyos páncélja fakó lesz,

S összezúzott testét hab fedi s barna iszap.

Ekként halni kínos! s kegyalak! neked életed így tűnt. Veszteden a magyar ég napja sokára leszállt!

Ifjú valál, örvényt nem sejtvén, szörnyen adózál,

Szendergő porodat béke lebegje körül!

Hajh! s ezt visszavonás okozá mind, s durva irigység, Egységünk törtön törve, banyatla erőnk.

A sorvasztó lánc így készüle árva hazánkra.

Nem, nem az ellenség, önfia vágta sebét!

Gyászemlékü vidék! mi sok ínség kútfeje lettél!

Párolgó mezeid bánatos oszlopa ez.

Naggyá lett Szolimán gőgjét Buda ormai nyögték,

S kénye vadon dultán annyi veszélyre jutánk.

Hány szűz fonnyada el zsarlónk buja karjain ekkor,

S a Duna szőke vizén hány rabok úsztak alá!

Birtok nem vala már: idegen lett a magyar otthon,

Félhold kérkede szét városi tornyairól? . . .

El ti komoly képek! ti sötétség rajzati félre!

Új nap fényle reánk annyi veszélyek után;

Él magyar: áll Buda még! a múlt csak példa legyen most S égve bonért, bizton nézzen előre szemünk.

És te virulj gyásztér a béke malasztos ölében.

Nemzeti nagylétünk hajdani sírja, Mohács!

KÖLCSEY FERENC:

ZRÍNYI DALA

Hol van a hon, melynek Árpád vére Győzelemben csorga szent földére,

Mely nevével hév szerelmet gyújt;

S messze képét bujdosó magzatja,

Még Kalypso keblén is siratja,

S kart feléje busán vágyva nyújt?

Itt van a bon, ab nem mint a régi, Pusztaságban nyúlnak el vidéki,

Többé nem győzelmek bonja már;

Elhamvadt a magzat bő szerelme,

Nincs magasra vívó szenvedelme Jégkebelben fásult szivet zár.

Hol van a bérc, és a vár fölette,

Szondi melynek sáncait védiette,

Tékozolva biven életét;

Honnan a hir . felszáll, s arculatja Lángsugárit távol ragyogtatja,

S fényt a késő századokra vét?

Itt van a bérc s omladék I ölel te.

Mely a bőst és hírét eltemette,

Bus íeledség hamván, s néma hant;

Völgyben ül a gyáva kor, s határa Szűk köréből őse saslakára Szédeleg, ha néha felpillant.

És hol a nép, mely pályát izzadni,

S izzadás közt hősi bért aratni Ősz atyáknak nyomdokin tanult;

S szenvedett bár, s bajról bajra bága, Hervadatlan volt szép ifjúsága,

A jelenben múlt s jövő virult?

Vándor állj meg! korcs volt anyja vére.

Más faj állott a kihunyt helyére,

Gyönge fővel, romlott, szívtelen;

A dicső nép, mely tanult izzadni,

S izzadás közt hősi bért aratni,

Névben él csak, többé nincs jelen,

ZRÍNYI MÁSODIK ÉNEKE

Te lásd meg, ó sors, szenvedő hazámat, Vérkönnyel ázva nyög feléd!

Mert kánya, kígyó, féreg egyre támadt, .

És marja, rágja kebelét.

A méreg ég, és ömlik mély sebére,

S ő védtelen küzd egyedül,

Hatalmas, ó légy gyámja, légy vezére, ' Vagy itt az óra s végveszélybe dűl.

Áldást adék, sok magzatot honodnak,

Mellén kiket táplál vala;

S másokra vársz, hogy érte vívni fognak? Önnépe nem lesz védfala?

Szív, lélek el van vesztegetve rátok;

Szent harcra nyitva várt az ut,

S ti védfalat körűié nem vonátok;

Ö gyáva fajt szült, s érte sírba jut.

De szánjad, ó sors, szenvedő hazámat!

Te rendelői áldást neki:

S a vad csoport, mely rá dühödve támad,

Kiket nevelt, öngyermeki.

Taposol el a fajt, rut szennyét nememnek;

S mig hamvukon majd átok ül,

Ab tartsd meg őt, a hív anyát, teremnek Tán jobb fiák, s védvén állják körül.

Törvényem él. Hazád őrcsillagzatja Szülötti bűnein leszáll;

Szelíd sugárit többé nem nyugtatja Az ősz apák sirhalminál.

És más hon áll a négy folyam partjára,

Más szózat és más keblű nép;

S szebb arcot ölt e föld kies határa,

Hogy kedvre gyűl, ki bájkörébe lép.

KÖLCSEY

Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöké fámnak, Nyúgoti ég forró kebelem nem tette hideggé.

Szép s nagy az, ami hevít: szerelemmel tölti be lelkem Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség. Nyúgoszik az zöld lombjai közt a nemzeti bőknek,

Ez ragyog újra, midőn tele fénye dalomnak elönti,

S színe varázssugáraiban szállítja fel ismét Őseim árnyaikat, kik az őszkor napjait élték:

Kölcsey nemzetség, Ete bű maradéka, kit egykor Don hullámi körül, a bét magyar egyike, hős Ond Lángölelés zálogja gyanánt neje karjairól vön.

Vígan laktanak ők rohanó 1 isza partjai mellett,

S hol vadon árnyak alatt barnán viszi babjait a Túr, Mígnem az elkomorult sorsnak nyila dúlva lecsattant S könnypatak áradozott a bánat-ölelte teremben,

S áldozatát vérben fogadá vala boltja sötétén,

Elsiratott hamvak közt, a cégényi monostor.

HUSZT

Bús düledékeiden, Husztnak romvára, megállék!

Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.

Szél kele most, mint sír szele kél: s a csarnok elontott Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.

És mond: Honfi! mit ér epedő kebel e romok ormán? Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort:

Hass, alkoss, gyarapíts: s a ba?a fényre derül!

KATONA JÓZSEF:

VÁGY

Hol vagy, fennrepeső szép pillangója velőmnek?

Mely még egy Pegazus szárnyait is nevetőd.

Ó, hol vagy, keccsel teljes szilaj indulatimnak Hasztalan izzadozó mennyei I antalusa? iNemde világok <— idők — nyúlnak heverészve tömötten A cél közt s közted? Vak bere-vágyakodás!

Gyermeki bábok után kacsalódó képezet! Egykor Csillagokat sietél egybe ölelni .—■ mi lett?

Dölyfös ked vésnék csak az egy mosolyogva kiejtett Nem szava íeltátott sírodig elkanyarít.

DUKAI TAKÁCH JUDIT:

RÓZSABOKROMHOZ

Szép rózsabokor, mely a boldog lánykának Virultál, viríts most mint édesanyának.

Nyisd meg illatos kebled!

Előbb születésem helyén dajkáltalak,

Itt csendes ablakom alá plántáltalak S örömöm közös veled.

Amint te nyílottál, élt éltem lavassza,

Mosolyogva vártam, hogy majd veled hervassza El az idő kellemem.

Úgy lett! Lehullottál, a tél elborított,

A kellemes tavasz ismét megújított —

Téged, . . . —* de engemet nem! . . .

Ah, de adott nékem ily ékes bimbókat,

Majd agg éltem körül szépen virul ókat S újonnan megifjodom.

Ma legszebb nyílásid koszorúba fűzöm,

Kedves Ninám szőke bajfodrába tűzöm S csókomat reá adom.

Rózsákkal telt legyen, kedvesem, életed,

Jóság, virtus legyen minden Iehelleted, —

Ez van szülődnek szívén!

Ó, Ninám, légy olyan, minek óhajtalak,

Hadd érezzem azt, hogy boldogítottalak —

S ki lesz boldogabb, mint én!

<— Folytatjuk *—

MEGJELENT

YVES DE DARUVÁR FRANCIÁUL KIADOTT TRIANON KÖNYVE ANGOLUL;

THE TRAGIC FATE OF HUNGARY

A Nemzetőr és az Amerikai Magyar Szépmíves Czéh közös kiadásában.

Franciából fordította: Dr. Stankovich Vidor.

A könyv megjelenését Kulcsár József ausztráliai honfitársunk adománya tette lehetővé. A könyvnek csak 50%-a kerül forgalomba. A másik 50%-ot a szabad világ könyvtárainak, egyetemeinek, sajtójának küldjük szét. A 250 oldalas könyv képekkel és térképekkel van illusztrálva.

Megrendelhető: a Nemzetőrnél, 8 München 34. Postfach 70

A könyv ára I eleki Pál négyszín nyomásos nemzetiségi térképével együtt 8.^- $ (20— DM + postaköltség).

A LEGSZEBB, LEGHASZNOSABB AJÁNDÉK MINDEN ALKALOMRA

SZEREZZE BE A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÖNYVESBOLTJÁBAN...

NAGYON BOLDOG ÚJESZTENDOT 1 . ! \ KIVAN

;

IRKA, TUZEX ÉS COMTURIST HIVATALOS j

1 member képviselője \

Í groger travel bureau

jj 152 The Old Arcade - 401 Euclid Ave. ’

I 'tini & Cleveland, Ohio 44114 - (216) 621 -6036 j

f ’

Göre Gábor: Kátsa (8-cadik eresztés) 1.00

Katona József: Bánk bán (Kötve) 1.23

Ft. Király Kelemen: Naplóm 8.00

Kossányi József: Szent György meg a sárkány 1.73

Kossányi József: Végtelen út (vászonkötésben) 5.00

Kőváry Károly: A turzovkai jelenések

(Szűz Mária jelenések) 1.23

Márai Sándor: Föld, föld 8.00

Márai Sándor: Rómában történt valami (regeny) 7.00 Miatyánk imakönyv (nagybetűs) Bőrkötésben 7.00

Somogyi Ferenc dr.: Küldetés. A Magyarsáf

története 12.00

Dr. Tóth Tihamér: Hiszem az örökéletet, kötve 4.50 Újszövetségi Szentírás (nagybetűs) (Kötve) 8.23

Dr. Várdy Béla: Magyaiországtudomány az északamerikai egyetemeken és főiskolákon (Tanul mány) 1.80

Vaszary Gábor: Hárman egymás ellen (regény) 5.50

Vaszary Gábor: A nő a pokolban is úr (regény) 5.50 Vaszary Gábor. Ö (regény) 5.50

Vaszary János: Tubák csodálatos élete 2.00

Was? Albert: Tavak könyve (meséskönyv) 1.25

Willam-Kótai: Máriának, Jézus anyjának

élete (Kötve) 7.00

VALLÁS ÉS ÉLET KIADVÁNYOK

Kővári Károly S.J. (6765 State Rd. Parma, Ohio 44134) rádióelőadásaiból. Megrendelhetők a szerzőnél.

Test és Lélek 1. Táplálkozás 288 old. papírkötésben $5.00 Test és Lélek ,—' 2. Lélektan 546 old. papírkötésben 5.00

Test és Lélek r—* 3. Lelkiélet 326 old. papírkötésben 5.00

Vallás és Élet ,—' előfizetés tíz füzetre 5.00

Lelkiéletünk kb. 500 oldal lesz. Előfizetés 5.00

Jézus — a következő hat füzet egybekötve papírkötés 2.50 Jézus Szíve 1. Alacoque Sz. Margit látomásai .50 Jézus Szíve r-: 2. A Jézus Szíve tisztelet gyakorlása .50 Jézus Szíve >— 3. XII. Pius körlevele .50

Krisztus üzenete a világnak (Szeretetszózat — 1.) .50 így szenvedtem! (Szeretetszózat 2.) .50

A legnagyobb ígéret .10

Szentlélek ^ A következő öt füzet összekötve 2-50

A Szentlélek korszaka — 1. Új pünkösd .50

A Szentlélek korszaka . 2. A Sz. ajándékai .50

A Szentlélek korszaka r- 5. Keresztény közösségek .50 A Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya) .50

Boldogok a tisztaszívüek! (I iatalok oktatása) .50 Mária —* a következő hat füzet összekötve 3.00

A tökéletes Mária-lisztelet .50

íme a te anyád! (Amerikai püspökök körlevele) .50 VI. Pál körlevele a Mária-tiszteíetről .50

Mária Szíve (Fatima és egyéb jelenések) .5(1

A Szeplőtelen Lovagja (Boldog Kolbe M. élete) .50 Sátán a következő hat füzet összekötve 3.0Q

A Sátán hatalma — 1. Hogyan támad? .50

A Sátán hatalma 2. Legyőzésének módja .50

A Sátán hatalma i—i 3. Ördögi megszállás .50

Égbekiáltó bűn! — Magzatgyilkosság! .50

Világkatasztrófák (A bűnök büntetéseként) .50

Az Antikrisztus (Eljövetelének jelei) .50

Life in the Holy Spirit (angolul a Ielkiéletről, 832 o.) 10.00 Csomagolás és postaköltség öt dolláron aluli rendelésnél .50- ITT VÁGJA KI EZT A RÉSZT ÉS KÜLDJE BE H

RENDELÉS

KÁRPÁT Publishing Co.

P.O. Box 5348 Cleveland, Ohio 44101

Megrendelem az alábbi könyveket:

A csekket mellékelem.

Név: ................................................................................................

Utca: .............................................................................

Város: .............................................................................

Állam;................................................. Zip codU; ........