Az Ujság, 1974 (54. évfolyam, 1-50. szám)

1974-12-05 / 47. szám

1974. DECEMBER 5. AZ ÚJSÁG 3. OLDAE QUO VADIS BAH-CAR? IRTA: DR. JASZOVSZKY JÓZSEF (Folytatás) Kilencszázharminchat után azonban a háborúk tüzei újra fellángolnak. S ekkor lép Európa porondjára Nagy Ottó, az új német-római birodalom császára. De míg odáig eljut, mind a politika mezején, mind a lelkek világában nagy változások mennek végbe. A testvérbáborúkban és a magyarok állandó hadjáratai tüzében egyszerre csak elfogta a népeket a megújulás vágya. A szikráját csak ki kellett csiholni az Evangélium tüzéből. S ezt meg is csinálták a clunyi monostor bencés misszioná­riusai. A 910-ben alapított bencés apátság Clunyban, való­ban megváltoztatta Európa vallási és szellemi életét. Európa népei új életet kezdtek el. (Természetesen csak hosszú év­tizedek múltán.) Az uralkodók hamarább kezdték el. A Henrikek és az Ottók jártak ebben elől. Nagy Ottó magáé­vá tette Szent Ágoston eszméjét az Isten országáról, amely­ben egységesnek kell lennie minden löldi birodalomnak, kolóniának. Ennék érdekében újjászervezte Nyugat Európa gazdasági és katonai egységeit s erejét. A Duna-Tisza táján és a Dunántúlon, az egykori Pan­nóniában és Attila székhelyén a magyarok táboraiban egye­dül Bulcsu hadvezér veszi észre a nagy veszélyt a magyar­ság szempontjából. O is nagy birodalomról fogalmazza meg hadi szándékát. S ime, most szemben találja magát Ottó nagy birodalmi eszméjével s annak a keresztény világnézet jegyében való megvalósításával. Maga Bulcsu — mint a hagyományok elmondják — maga is keresztény hitre tért, de az akkor még Rómával egységes bizánci hatásra. Róma infemója akkor nem vonz, de Bizánc (Konstantinápoly) császárjaival nagy hatással volt minden magát hunutódnak valló birodalomalapítóra. így Gordára, Mó gyér bátyjára, Kurt hun-bolgár fejedelemre, Bulcsu a bajor rokonság ré­vén kerülhetett közel-kapcsolatba a keresztény tanításokkal. Politikai álma azonban nem a Nyugat nagy birodalma, ha­nem a magyarság szupremáciája a Duna-Medencében és azon is túl. Sajnos, magyar hadvezér társai segítségére nem nagyon számíthatott. Ezért a bajor szövetségben bízott, hogy politikai célját elérje. A szövetség kezdetben komoly erőnek bizonyult. A bajorok nem jó szemmel nézték Ottó cézári allűrjeit. Nagy koncepcióját nem értették meg. A bajorok Bulcsúval viszont megértették egymást. De a ma­gyarok nagy tábora odahaza a kalandozások politikáját akarta végnélkül folytatni. A kereszténységben rejlő erőt az államalakításra még nem ismerték fel s ezért nem is lelkesedtek Bulcsu külpolitikai és hadvezéri célkitűzéseiért. Mindkét oldalon tehát megvoltak a nehézségek s ezek ve­zettek aztán mind a bajorok kezdeti és a magyarok nemvárt vereségeihez. Pedig Bulcsu, mint a legújabb kutatások iga­zolják: (V.ö. Padányi Viktor idézet tanulmányát) a maga hatáskörében mindent megtett, hogy a magyarság európai nagyhatalommá váljék. Azt is megértette, hogy a magyar­ságnak bele kell illeszkednie az európai nagy keresztény kultúrközösségbe. A bizánci császár ebbeli őszinteségéről meg is győződött s állandó vendégéül fogadta. Ennél szo­rosabb kapcsolatba hozta őt a keresztény világgal. Azon­felül, hogy vérségi kötélé k révén nagynénje Arnull felesége volt és így később Szent István feleségének is a dédnagy­­anyja, — a bizánci császár a római patriciusi címmel is ki­tüntette. Már ezá Ital is megdől az a propaganda, amely a magyarokat barbár vadnépnek minősítette a honfoglalás korában. (De újabb szemfényvesztő j)ropaganda az is, ami­vel Badiny Jós Ferenc játszik s azt állítja, hogy a magyarság igaz hite a judeo-christianismustól távolálló babiloni ős sumir Jézus hit volt a vallása. Ily származás tudatában a honfoglaló magyarság számára nem lett Volna újság Jézus és evangéliuma és a rovásírások bizonyára azt a hitet meg is örökítették volna. De azok csupán az igazságról tesznek tanúbizonyságot: a honfoglaló magyarok egy részének ke­reszténysége a római-bizánci bitből való!) AX. század közepén a kor sorsdöntő szellemi, vallási, politikai lordulóján a nagy felk észülés mindkét politikai­szövetségi oldalon megkezdődik. Nem Kelet és Nyugat üt­közik össze itt már, hanem az új világ perspektívájában két tehetséges és elhivatott vezér és organizátor a jövő Európá­ját hívja életbe. Oltó császár az egymással civakodó euró­pai lejedelmeket, kik között testvérei-rokonai is vannak, igyekszik egységbe kovácsolni. Hol ígéretekkel, hol testvér­­háborúkkal. Bülcsu a magyarság körében próbálja ugyanezt megtenni és bízik bajor szövetségeseiben. De a magyar vezérek a tehetetlen fejedelemre rá sem hallgatva most az egyszer az itthon maradunk jelszóval nem csatlakoznak Bulcsúhoz. Élvezik a békét! Élnek a korábban szerzett hadi­zsákmányokból. 956 után a nagy hadjáratok megkezdődnek. Ottónak kezdetben nincs szerencséje. De tanul a kudarcokból és új stratégiát vezet be hadseregével. Kitanulja a magyarok hadi taktikáját és védelmi cseleit. De aztán Bulcsu sem szeren­csés. Legjobb szövetségesét. Eberhardtot Ottó legyőzi és Eberhardt a magyarokhoz menekül. Utódja a magyarok esküdt ellensége. Fiatal korától kezdve élete csupa rettegés a magyarok betörései miatt. Berengar Itáliában szintén csatát veszít Ottóval szemben. De ekkor Ottó mégsem tudja kih asználni győzelmeit egy végleges diadal reményé­ben. A bajorok fellázadnak a szászok uralma ellen. Arnulf öccse, a salzburgi érsek is Ottó ellen fordul. így Bulcsu mégis elérkezettnek látja az időt arra nézve, hogy megin­dítsa nagy hadjáratát Ottó ellen. Egyedül, a saját magyar seregével, (a többi magyar hadvezérek otthon maradtak) és szövetségeseivel. Később néhány más magyar egység, mini Lehel vezéré mégis csatlakozott hozzá. Saját magának volt kb. tízezer harcosa kb. százezer lóval. A téli hadjáratban 954-ben győzelmek kisérik vállalkozását. Átkel a Rajnán, behatol Lotharingiába és Belgiumba. Majd levonul a Ri­viérára s onnan győzelmesen bevonul Aquileába, ahol valamikor Attila, a nagy hun király, megállt s nem ment Rómába. Bulcsu sem ment tovább, hanem Aquileából visszafordult és hazament Magyarországra. Ez volt a nagy hadjárat első része. De a hirtelen hazatérés lett a végzete. (Bulcsu ötezer kilométert tett meg seregével: hadjárata hatalmi versengésből fogamzott meg. Igazában nem volt védelmi háború. Nem volt egyik részről sem. Európa har­colt európaival'és' a magyar még nem alkotta meg államát.) Bulcsu terve az volt a téli hadjárat után, illetve a télen befejezett csaták után, hogy majd Ottót hátba támadja s megsemmisíti seregét s európai hegemóniáját. A történetírók szerint Bulcsu 954. évi hadjárata meg rendítő volt. Európa népei megdöbbentek. A világ végét jósolták. Most kezdték igazán elhinni, hogy a magyarok az Isten ostora, mint hajdanában Attila volt. Ez lélektanilag igen kedvezett Ottó császárnak. A hadjárat idején sok vér folyt, a pestis dühöngött, az a szörnyű döghalál. Most döb­bentek rá arra is, hogy hiszen testvér harcolt a testvér ellen. Az egyik érsek a magyarok oldalán volt, a másik Ottót támogatta. Valami erkölcsi infernóban kezdték érezni ma­gukat az emberek. A közhangulat, a nép Ítélete hamarosan a lázadó hercegek ellen kezdett fordulni! A magyarok nem vonultak volna végig Európán, ha a fejedelmek nem har­coltak volna egymás ellen. Szállt szájról-szájra a közvéle­mény szóban és vádban: Ottónak igaza van, amikor egy­ségbe tömörít. Ö valóban békét és rendet akar teremteni. Es a hercegek egymás után visszatértek Nagy Ottó hűsé­gére. Természetesen Oltó megbocsátott testvérének. Ludolf­­nak, de megbüntette a bajor hercegeket. A legtöbb vezető embert kivégezték, a salzburgi érseket megvakították. Rövid időn belül Ottó hatalmas és korszerűen felszerelt haderővel rendelkezett. Ez bizony nem kedvezett Bulcsu kilátásainak. Komor fellegeket kergetett Bulcsu hadserege 1 ölé. E felle­geket a menekültek hosszú sora hozta Magyarországra. S a menekülők nem adtak igaz képet a birodalmi helyzetről. A menekültek azt bizonygatták, hogy a nép elégedetlen Ottó uralmával. Erős központi kormányzásra törekszi k. A nép a hercegek pártján áll. Ha a magyarok megsegítik őket, akkor fölénybe kerülnek a harci erőviszonyok szempontjá­ból is. Mindez nem volt igaz. Bulcsu hadvezér habozott. Viszont a habozás mindig fél csatavesztést jelentett. Bulcsu tudta, hogy a viszonyok és a hadihelyzet is megváltozott. S várt két hónapig az ere­deti terv ellenében. A magyar vezérek — bármit is mon­danak egyes történetírók, —* cserben hagyták Bulcsút. A legközömbösebben viselkedett maga a fejedelem, I aksony, Bulcsu terveivel szemben. Pedig Bulcsu azt érezte, hogyha a magyarok egy szívvel és egy lélekkel folytatnák a harcot, legyőzhetné Ottót. Nagymagyarországról álmodott, hű­séges szövetségesekkel. Katonaember volt és katonai győze­lemmel akarta ezt elérni. De valószínűleg nem vette észre, hogy saját katonái sem kívánták a hadjárat folytatását. Azt azonban tudta, hogy Ottó felépítette a lerombolt várakat és városokat. És sikerült a tél folyamán a menekültek hamis jelentéseivel szemben egységbe tömöríteni a fejedelmeket. A magyarok eddigi szövetségesei is Ottó mellé álltak. . . Bulcsu ismét habozott. Kísérletképpen követeket küldött Ottóhoz á béke érdekében. De Ottó semmitmondó ajándé­kot küldött. Ez felbőszítette a hadvezért. Vagyis az, hogy Ottó megtagadta az adófizetést. Bulcsúnak tízezer katonája volt. Már beköszöntött a nyár. Július havában Bulcsu (mégis) elhatározta magát a hadjárat megindítására. Nem alázhatja meg magát, gondolta magában és megindult lo­vasaival a magyar határról Ottónak jól, nehéz fegyverzettel ellátott hadserege felé, hogy megütközzék vele. Útközben rettenetes csalódás éri: a szövetségesek nem csatlakoznak hozzá. Mind lemaradtak. S így érkezik meg a Lech-mezőre. Augsburg vára közelében. A csatát elvesztette. Ottó kato nái körülzárták seregét és lemészárolták katonáit. Bulcsút és Lehelt felhúzták a templom tornyának a tetejére. Ottó nem ment hadseregével a hét gyápzmagyar után s nem támadta meg a magyarok országában állomá­sozó, hatvanezer létszámmal rendelkező magyar hadsereget. De a magyarok sem kezdtek el egy új oflenzivát . Pa­dányi Viktor azt írja, hogy a magyarok közönnyel fogadták a hét gyász-magyart . Nagy Ottó birodalma megszületett. S a magyarok még mindig külön-külön kormányzó hadve zérek uralma alatt élt minden nemzeti, állami keret nélkül. A nyugatiak újból csak Szent István király idején merték megtámadni Magyarországot. De akkor már a Nyugat egyenrangú partnere volt Ma gyarország, Európa új nemzeti állama. S Szent István legyőzte Konrád császárt. Valami erkölcsi megújulásnak kellett eljönnie, hogy mind Európa, mind Magyarország megmenekülhetett a végső pusztulástól. És az erkölcsi megújulás el is jött a második évezred elején. De akkor már István, Géza feje­delem fia volt a vezér. Szent István megcselekedte a Duna- Tisza táján t— ,a Kárpátok medencéjében azt, amit Ottó császár előtte Nyugaton megtett: Megteremtette a Közép­kor Magyar Birodalmát. Egész Európát István király idején (királlyá koronáz­tatta magát az 1000. esztendő Karácsony ünnepén,) való­ban elfogta a megújulás vágya; mégsem lett világvége, ahogyan azt a szektariánusok megjövendölték. Géza feje­delem szövetséget kötött a Nyugattal. Oltó és utódai nem vezettek hadjáratot Magyarország ellen. Ebből Géza meg­értette, hogy elérkezett az idő a magyar népből nemzetet alkotni. Csak az, aki nem ismeri a kor kül - és belpolitikai helyzetét, — azt, hogy mily veszély fenyegette a magyar­ságot éppen akkor, amikor az Egyház megtisztult és egy­ségbe tömörítette a Nyugatot, csak az nem tudja értékelni Géza fejedelem fiának egyéniségét, korszakalkotó nagy művét: a történelmi Magyarországot! Padányi Viktor írja tanulmányában, hogy történelmi műveletlenség István királyt véreskezűnek gyalázni. áruikor életében csak jót cselekedett. Valóban! Ne beszéljünk félre^ A háborúkban bűn és bűnhödés van, ez kétségtelenül igaz! De István király nem “gyilkolt” és nem végeztetett ki véd­teleneket és ártatlanokat. István szentségre és igazságra törekedett. S ezt tudta népe. A nép meg is szerelte királyát. A nép tudta, hogy egyedül királya mentette meg az egy­mással harcban álló gyuláktól és vajdáktól. I udta, hogy királya a biztosíték. a külső ellenséggel szemben. István király kénytelen volt erélyesen fellépni azok ellen, akik nem akarták megérteni, hogy egy erős, európai nemzeti ál­lam keretében tud megmaradni és fennmaradni a magyar. A kor joggyakorlatával az ő kormányzata is élt. Ki tudja, hogy mennyiben felelős ő Koppány felnégyeltetéséért, (mi­után Koppány a csatában elesett)? Vászoly megvakítása még ma sem bizonyított történet. Ha István király kegyetlen­ségből vakíttatta volna meg Vászolyt, akkor Vászoly unoká­ja, László nem emelt volna neki örök emléket éppen azzal, amit Badiny Jós Ferenc tagadásba vesz tőle. És Vászoly egyik fia, (nem is volt keresztény), a Vatta-lázadóktól éppen azért nem fogadta el a koronát, mert pusztították a templo­mokat és megölték a szentéletű misszionáriusokat. Vagy MEGHIRDETTÉK A MAGYARORSZÁGI KORMÁNY ELLENI IGÉNYEK BEJELENTÉSÉNEK IDŐSZAKÁT Az EGYESÜLT ÁLLAMOK KÜLFÖLDI KÖVE TELESEIVEL FOGLALKOZÓ BIZO TTSÁG ügyveze­tő igazgatójától, F. I . Mastersonlól a következő levelet kapta a szerkesztőségünk: Levelünkhöz mellékelve küldjük annak a sajtóközle­ménynek a szövegét, amely bejelenti, hogy a mai nappal hathónapos időszak kezdődik, amely alatt az Egyesült Ál­lamok polgárai a magyarországi kormánnyal szembeni igényeiket, követeléseiket bejelenthetik. Az önök lapjának sok olvasója lehet jogosított a 95-460 számú közlörvény alapján, amely felhatalmazza a Bizott­ságot arra, hogy elfogadjon és megítéljen ilyen igényeket, követeléseket, bizonyosra veszem tehát, hogy ennek a hírnek megadja azt a közlést, amelyet ez megérdemel. Személyes figyelmességüket ebben az ügyben nagyra értékelem, őszinte hívük F. T. Masterson ügyvezető igazgató WASHINGTON D. C„ 1974. november 15. Az Egyesült Államok Külföldi Követeléseivel Foglalkozó Bi­zottság (FOREIGN CLAIMS SETTLEMENT COM­MISSION OF THE UNITED STATES, FCSC), ma meghirdeti annak a hivatalos időszaknak a kezdetét, amely idő alatt a magyarországi kormány elleni követeléseket, amint arra a 95-460 számú köztörvény felhatalmazást ad, be lehet nyújtani. A követelések, igények benyújtása és be­jegyeztetése a mai nappal kezdődik és május 15-ig tart. A 95-460 köztörvény az 1975. március 6-i Magyar Igényegyezményt hajtja cégre, amely az Egyesült Államok kormánya és Magyarország kormánya között jött létre, le­hetővé téve azoknak az igényeknek, követeléseknek az elin­tézését, amelyek államosításon, kényszerű felosztáson vagy a tulajdonok bárminemű, az Egyesült Államok polgáraitól történt elvételből származik és amikor az elkobzás 1955. augusztus 9 és 1975. március 6 között történt. Az egyez­mény érvényes dátuma 1975. március 6. A törvény továbbá lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok bármely polgára, aki nem kapott értesítést az első magyar programról, amelyet hivatalosan meghirdettek 1955. augusztus 9-én és befejeztek 1959. augusztus 9-én, és ez adminisztratív tévedés következménye volt, amellyel nemlétező címre küldték az értesítést, veszteségeiért ugyan­csak igényt támaszthat és követelést jelenhet be. Az egyezmény határozata szerint a magyarországi kor­mány az igények és követelések teljesítésére 18,9 millió dol­lárt fog kifizetni az Egyesült Államoknak. A 95-460 köz­törvény úgy rendelkezik, hogy a megítélés az új igények tekintetében ugyanolyan mértékben teljesít fizetést, mint az előző programban, és azután majd százalékos elosztás jut mindenkinek, akinek megítélték a fizetést. Mindazokat, akiket ez a törvény érint, sürgősen és köz­vetlenül írjanak a következő címre: “Foreign Claims Settle­ment Commission, Wa shington, D. C., 20579 , kérjenek igénybejelentő iratot (Claim Ajrplication) és bővebb tájé­koztatást a program részleteiről, illetőleg felvilágosítást min den olyan kérdésben, amelyet ezzel a sajtóközleménnyel kapcsolatban szükségesnek találnak. azoknak szabad volt magyar vért ontani? István király kora nagy lángelméje volt. A nemzet többsége követte őt és tisz telte. S most mi tagadjuk meg őt? Szentéletü uralkodó volt, aki álruhában járta a magyar szállásokat és ellenőrizte a nép életét. Gyógyította a betegeket és megszabadította a szegényeket kínzóiktól, akik között ott voltak éppen a nagy­hatalmú urak , egyenesen a nagyhatalmú kényurak István király megteremtette a nagy politikai és társadalmi unio-t. Erre irányult új alkotmánya, amely a népet nagy részében a király közvetlen fennhatósága alá rendelte. (Megyék megszervezése.) Nem volt vallás és Iradicióírtó római rabszolga-főnök . Vallásírtásról ne beszéljen az, aki maga most ki akarja irtani a kereszténységet a magyarság leikéből és a nemzet szellemi és vallási életéből. Mágus­­irtás sem volt és ékírás-pusztítás sem volt István király uralkodása idején. Voltak a magyaroknak áldozatbemutató papjaik. De azok nem valamiféle babiloni kereszténységet vallottak, hanem a kor nem-keresztény — természetvallás művelői voltak. Közülük és sokan a szabad magyarság kö­ré bői már István király idején .— sőt még előtte korábban is, a kereszténység papjai lettek, vagy már voltak. A latin írás természeti követelmény volt s ráillett a szép és hang­zatos magyar nyelvkiejtésre. S ki tudja annak előtte hányán tudtak írni és olvasni a régi ékírás rendszere alapján? A kor megújulási vágyából megértjük Szent István nagyságát, szentségét és igazságát. Ugyancsak a kor társa­dalmi, politikai szerkezete, fejlődése, átalakulása mondja meg, hogy István király helyesen és jól cselekedett-e, ami­kor megalkotta a Magyar Államot és annak európai társa­dalmát. Szent Istvánt a jobbágyság bevezetésével és egy feudális rendszer kiépítésével megvádolni történelmi tudat­lanság. Mielőtt valaki ily bírálatra elragadtatná magát, jól tenné, ha áttanulmányozná István király korának művelő­dési történetét. Láttuk Bulcsu európai szerepében, hogy az európai közösségek és egy fejedelem körül kialakult társa­dalmi réteg nem az anyanyelv, nemzetségi származás szerint alakult ki és fejlődött, hanem bizonyos hatalmi, személyi, kulturális, hadműveleti szükségességből, Istvánt azzal vá­dolni, hogy ő a svábokat a magyarság kiszorítása végett hozta udvarába és hógy Vencelint a magyar hadnagyok és vezérek kiirtása végett alkalmazta hadserege élén, a leg­gyalázatosabb rágalom. István királyi hűséges emberekkel vette magát körül abból a népből is, amellyel rokoni kap­csolatban volt már Bulcsu hadvezér is. Nem magyarok is voltak udvarában, mert azok hűen szolgálták őt és Magyar­­országot. Szent István magyar államot alapított s nem né­met, vagy római kolóniát, bár németek is voltak udvarában és hadseregében. A magyar történelemben nincs hűbéri kor. A rendiség kora is csak a tizennegyedik században kezdett kialakulni. A jobbágyság akkor kezdődött, amikor a szerencsétlen Dózsa-lázadás után Verbőczy I ripartitu­­ma megtiltotta a földmívelő nép és az alattvaló szolgáló MOST JELENT MEG A KÁRPÁT KÖNYVKIADÓ KÉT LEGÚJABB KIADVÁNYA Örömmel tudathatjuk kedves olvasóinkkal, hogy a Kárpát Könyvikiadó sorozatának, A magyar öntudat for­rásai -nak második kötete elkészült, könyvosztályunkon máris kapható és megrendelhető. Somogyi Ferenc dr. volt magyar és amerikai egyetemi tanár Magyar nyelv és iro­dalom 1825 -ig című, választékos magyar nyelven megírt, könnyen áttekinthető nyelv- és irodalomtörténeti áttekintése élvezetes olvasmány, hasznos kézikönyv és hosszú évtizedek tapasztalataira építő, kitűnő tankönyv. A lapunkban közölt szövegen kívül 55 képet, sok szemelvényt, szómagyarázatot, név- és tárgymutatót, valamint részletes tartalommutatót is tartalmaz. Terjedelme 442 oldal, óra ízléses egészvászon kötésben $12.00. A legszebb és leghasznosabb karácsonyi ajándék. Ugyancsak elkészült a Kárjját Könyvkiadó nyomdájá­ban ft. dr. Jaszovszky József Quo vádis, mag-kar? című polemikus tanulmánya is, amelyet lapunk cikksorozatban kezdett közölni. Sok vitás kérdésre találunk benne világos, határozott és tudományos alapon tárgyilagos feleletet. Ezt a tanlumányt is érdemes megvenni, gondosan áttanulmá­nyozni és a benne foglaltakat komolyan megszívlelni. A a tanulmányt is érdemes megvenni, gondosan áttanulmá­­terjedelemben jelent meg. Ára fűzve $2.50. A SAJTÓALAPRA ADAKOZTAK Szilvási István, Akron, Oh. Hálásan köszönjük a megértő támogatást. $5.00 MEGJELENT! MINDSZENTY JÓZSEF: EMLÉKIRATAIM a bíboros hercegprímás történelmi müve, amely gyermekkorától kezdve száműzeté­séig foglalkozik a mártír főpap életével. # A MINDSZENTY: EMLÉKIRATAIM kiállításában is a magyar könyvkiadás büszkesége, keménykötéssel, gyönyörű művészi címlappal, 72 eredeti fénykép­pel, 532 oldalon. 0 A könyv ára, ennek ellenére, meglepően mérsékelt — 1 5 dollár — amiben a postai küldés dija is bennfoglaltatik. 0 “CARDINAL MINDSZENTY MEMOIRS” az emlékiratok angol nyelvű kiadása is megrendelhető könyvosztályukon. A könyv 334 oldalon jelent meg; az ára $10.00. A megrendelt könyvet azonnal postázzuk a megrendelőknek. KÁRPÁT PUBLISHING CO. P. O. BOX 5348 CLEVELAND, OHIO 44101 Kérem, küldjenek alábbi címemre _____ drb. MINDSZENTY: "EMLÉKIRATAIM" c. könyvet. A _______ dollár vételárat csekken — money orderen mellékelem. Kérem, küldjenek alábbi címemre _______ db. (á. 10 doll.) "Cardinal Mindszenty Memoirs" cimü, angolnyelvü könyvet. A $_______vételárat csekken, money orderen mellékelem. Az alábbiakat kérjük NYOMTATOTT NAGYBE­TŰKKEL kitölteni: Név: __________________________.......................................... CÍM: ______________________________ nép szabad költözködését. Európa a kereszténység felvéte­levei megszüntette a rabszolga-rendszert, de az egyes népek tradícióival szemben nehéz volt erélyesen fellépni. A király­ság idején kialakulnak az udvari társadalomnak hivatal­nok osztályai. így a testőrség, a királyi bandériumok, stb. A zsoldos katonaság kitermelte a jövevények osztályát. Ennek tagjai vagy beolvadtak a magyarságba, vagy továbbálltak. Szent István diplomáciája és európai összekötetései Magyar­­országra vonzották az idegeneket. Menekülő angol királyi család (Edward király) vendégjogot élvezett udvarában. Árpád dinasztiájának összeházasodása a külföldiekkel ud­varképessé tette a lovagi intézményt. Amikor a tatárjárás elnéptelenítette az ország óriási nagy területeit, idegen bevándorlók népesítették be a lakatlan területeket. A nem­zet erején és politikáján múlott, hogy közülük mennyien lettek magyarokká. Szent István korában természetesen ki­hívták maguk ellen a jövőbe látó magyarságnak az ellen­állását. Folytatjuk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom