Az Ujság, 1973 (53. évfolyam, 24-50. szám)

1973-12-27 / 50. szám

Beolvadt lap: “KIS DONGÓ” SECOND-CLASS POSTAGE PAID AT CLEVELAND;' OHIO 44101, USA. RETURN POSTAGE GUARANTEED KÁRPÁT PUBLISHING Co. INC. 1017 Fairfield Avenue Cleveland, Ohio 44113 Telephone: (216) 696-3635 VOLUME 55. ÉVFOLYAM - NO. 50. SZÁM. 1971. DECEMBER 27. EGYES SZÁM Ali A: 20 cent MIT TEGYÜNK? Bíboros Prímás ár vasárnapi szőni i beszéde, IQ75. december 16 ári. Advent harmadik vasárnapján. A jeruzsálemi papok és leviták megérkez­nek a pusztába abban a döbbenetben, bogy az ezer é^es egyetlen jeruzsálemi templom elvesztette a közönségét, mert elszívott min­dent a puszta és a Keresztelő. Ebben a döbbenetben, — küldve a főpapoktól és az írástudóktól — valóságos igazoltató eljárás­ra fogják Keresztelő Jánost. Ök úgy érzik, itt az Ószövetség vége és az, aki itt a pusz­tában hirdet, az a vége az Ószövetségnek, mert p a Messiás, az eljövendő Krisztus. A kérdéseknek egész zuhatagát bocsájtják rá és a Keresztelő az ő hatalmas tömegével együtt hallgatja ezeket a kérdéseket. Benn van az első kérdésben az a föltevés, hogy a Keresztelő azonos a Messiással. Ügy, ahogy később majd Eleródes is összezavarja a Messiást a Keresztelővel. A Keresztelő megválaszolja a kérdést: Nem vagyok a Messiás, nem vagyok az eljövendő Krisz­tus. Ki vagy hát? lalán Illés vagy vala­melyik próféta? Arra is nemmel válaszol. Hát ki vagy te, ha sem Krisztus nem vagy, sem Illés, sem valamelyik próféta? Azt fele­li: Én vagyok a pusztába kiáltónak a szava . A Keresztelő nem esik kísértésbe. Nagy Szent Gergely egyházatya azt mond­ja, hogy a kisértés nagy és ki az az ember, aki lm nagyot mondanak felőle, nem szíve­sen hallja azt és maga is nem képzel még továbbit hozzá? A Keresztelő nem esik ki­sértésbe. Amit rárak a küldöttség gyanúja, ő azokat mind lefosztja magáról és be éri azzal, hogy ő csak a fis»s:tHÓa kiáltónak a szava és nem több. — Dehát miért keresz­telsz, ha te mindez nem vagy, hiszen eddig nem volt keresztelés a Jordán mentén? A Keresztelő, aki a rárakott hivatásokat mind letépte, most a saját működését is kevesbíti, legyengíti. Azt mondja: én csak vízzel ke­resztelek, de közöttetek van már, akit ti nem ismertek, hiszen az Ur Jézus már 30 éves volt ekkor — ő vízzel és Szentlélekkel ke­resztel. Ez a Szentlélek a köz, a különbség a Keresztelő és a Messiás között. Noha tud­juk, hogy anyja méhében megszentelte Isten kegyelemmel őt, de ő most fázik attól, hogy bármiben is több legyen, mint ami a való­ságban. Ezt látja ő Krisztus szolgálatának. A küldöttség a legnagyobb zavarban van. Nem értik azt, hogy amikor az Ószö­vetség megszűnik és ez a Keresztelő kevés­nek mondja magát velük szemben és ilyen a működése is. Amikor a tömeget nem hízel­géssel veszi körül ez a Keresztelő, még vi­perák fajzatának is szólítja meg őket, hát akkor honnan van ennek ez a nagy befolyá­sa, ez a nagy hatása? Jönnek a vámosok. Azok félig elpogányosodotl zsidók. Az anyagiak elvették őket az Ószövetség leiké­től. Ilyen kérdéseket tesznek föl a válaszai után: Hát mit tegyünk? Egyenesítsétek az Ur útját! 1 egyétek simává az ösvényeit! Aztán jönnek a katonák, a római biroda­lomnak itt, mint provinciában, mint leigá- Z.ott helyen tartózkodó katonái is ide jönnek, pogányok. Mi a titka ennek a Keresztelő­nek? — kérdezi magában a küldöttség. A katonáknak egy rövid, érthető eligazítást ad: érjétek be a zsoldotokkal és ne zsaroljátok a népet, amelynek a körében vagytok tele­pítve. Különös! Ha a katonában összeomlik a fegyelmezettség, hogy az micsoda teher tud lenni. És a Keresztelő tudja ezeket iga­zítani ! A mi történelmünkben a XVI-XVII. szá­zadban, s részben még a XVIII. -nak az ele­jén rengeteg idegen katona volt a magyar földön. Kiélte a magyar földet a török, de kiélték az idegen katonaságok is. Ezeket az idegen katonákat téli szálláson sem vitték tőlünk nyugatra, mert az ő népü két kímél­­ték tőlük, hanem ide telepítették őket egész keletre és szörnyű dolgok voltak a magyar nép szenvedésében. Rosszul fegyelmezettek voltak ezek a hadak és a magyar nép ren­geteget szenvedett tőlük. Egy-egy jobbágy­házba 30-40 katonát telepítettek be. Annak 1 ott kellett volna lennie a nyár nyiltáig, ami­(Kolytatás az ötödik oldalon.) AMERIKA NEVE SZENT IMRE SZOBRA - A nyugat-,WU-cli katolikus ma­gyarság az idei karácsonyt valósággal újjászületett temp­lomban ünnepelte. Kárpi Ferenc plébános szívós munkája egyre kézzel foghatóbb eredményeket mutat fel. A Szent Imre római katolikus magyar egyházközség lelki életének megújulása és fokozatos erősödése után a templom belső része és berendezése is korszerűbbé vált. A falakat átfes­tették, a padokat kicserélték. Az egyházközség védőszentje, Szent Imre új szobrot kapott, amely Szeles József clevelandi szobrászművész igen szép alkotása kifogástalanul korhű ábrázolásban. Meglátszik rajta, hogy nemcsak Kárpi bé­renc plébános, hanem az alkotó művész, is alapos történelmi tanulmányokat végzett. A szobor az uralkodásra termett, komoly férfiúvá serdült Szent Imrét ábrázolja, aki a Ma­gyarországra támadó német császárral szemben. atyjának, Szent Istvánnak, már győzelmes hadvezértársa volt. A jobb­jával maga elé emelt kereszt és a baljával megmarkolt kard a magyarság küldetését jelképezi a Kárpátok medencéjé­ben. Fehér öltönye nemcsak a szent szüzességét, hanem a magyarság ezeréves küzdelmeinek önzetlenül tiszta szándé­kát is mutatja, bt. Kárpi berenc plébános az egyik cleve­landi napilap munkatársának azt is elmondja, hogy a mű­vészi alkotás nemcsak az egyházközség védőszentjét, hanem egész Amerika névadóját is ábrázolja, mert Vés pucci ke­resztneve. Amerigo, amely után 1307-ben az általa 1497- ben felfedezett új világrészt elnevezték, tulajdonképpen a Szent Imréről elnevezett felfedező latin Emeritus nevének olasz változata. Ez valóban így igaz. Szent Imrét 1085-ban avatták szentté, Sanctus Emerit us néven vált közismertté, az 1451-ben született és megkeresztelt Vespucci tehát csakis őtőle kaphatta az Amerigo kéresztnevet, amelyből az új­világ America ne\< származik. Jó lenne, ha ezt a törté­neti tényt az Egyesült Államok fennállásának 200. évfor­dulójáig országvilág tudomásul venné. UJ PRESBITERIÁNUS FELEKEZET -Az alabamai Birminghamben a presbiteriánusok konzerva­tív gondolkodású részének 558 kiküldöttje határozatikig ki­mondta. hogy elkülönülnek a presbiteriánusok többi részé­től és a kereszténység új, tiszta lobogóját emelik magasra. Az iij felekezlnek 275 egyházközség keretében, főleg 14 déli állam területén 75.000 híve van. Az elkülönülés oka az volt. hogy az egy millió hívőt számláló presbiteriánus egy­ház az Egyesült Államokban eltért a Szentírás szelleműtől, liberális álláspontot fogadott el különösen a magzatelhaj­tás, az elválás és különböző társadalmi kérdések tekintete ben és megengedte a nők lelkésszé avatását is. Az új felekezet országos vezetőjévé egyhangú felkiál­tással Whlliamson Jack greenvillei (alabamai) ügyvédet vá­lasztották meg, aki a konvenció ideiglenes elnöke volt. Meg­választása után kijelentette, hogy az elkülönülés megoszlást idéz elő családokon és helyi gyülekezeteken belül és barátok között, ami sok szívfájdalmat és könnyet okoz, mert az el­szakadás sohasem könnyű, keresztény lelabarátoktól pedig egyenesen megrázó. Érdemes megemlíteni, hogy a 558 kiküldött egyetlen egy kiv ételével fehér volt. BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK! minden kedves olvasónknak, előfizetőnknek, munkatársunknak, hirdetőnknek és minden magyar testvérünknek AZ ÚJSÁG Szerkesztősége és Kiadóhivatala A PÁPA ÚJÉVI SZÓZATA - A ketezereves betlehemi csillag fényénél s a világűrből éppen ezekben a napokban felénk száguldó üstökös egyre fokozódó ragyo­gása közi jen karácsonykor megint milliók ajkáról visszhang­zott az angyali ének: Dicsőség Istennek, békesség ember­nek! A betlehemi jászolban született isteni Megváltó földi helytartója, VI. Pál pápa, újévi szózatában ismét a béke megteremtését és biztosítását sürgette. Elsősorban azt hang­súlyozta, hogy a béke lehetséges. Hozzátette azonban, hogy a béke sokkal több, mint lehetőség. A béke kötelesség, er­kölcsi szükségszerűség, a közszellem legfőbb követelménye. Az emberiség örök álma. Nem kitalált, ésszerűtlen ötlet, nem is rögeszme, vagy hiú ábránd. A béke bizonyosság. Remény. A civilizáció jövőjének kulcsa. A világ rendel­tetése. A békét nem szabad összetéveszteni a fizikai, vagy erkölcsi gyengeséggel, a kockázat és áldozat vállalásának kikerülésével, vagy a tétlen, gyáva meghunyászkodással és ezzel egyértelműen az elnyomás hallgatólagos tudomásul­vételével. Az a béke, amely kizárólag külső, vagy belső félelmen alapszik, nem igazi béke. Ezért a félelem és a ha­talmi erő egyensúly-politikájával gyakorlatilag meg nem valósítható. Az igazi békének a nép lelkében, a névtelen egyének meggyőződésében kell gyökereznie. Ilyen értelme­zésben a béke az egyének közösségi magatartásának ered­ménye lesz, amely végül is meggyőződéssé, gondolatrend­szerré, cselekvéssé válik. A keresztények legyenek min­denütt békeszerzők. Sem nekik, sem másoknak nem szabad elfelejteniük, hogy a béke biztosítása végeredményben raj­tuk múlik. VAGY - VAGY - Nixon elnök a Fehér Ház különleges karácsonyi ünnep­ségére Grajiam Billy evangélistát hívta meg, hogy a szo­kásos szertartást és szónoklatot megtartsa, (j.raham Billy az elnöknek régi tisztelője, ezért annak kérésére megszakította európai missziós körútját. Az istentiszteleten az elnök és hord alelnök, valamint a Kongresszus tagjai vettek részt, mindannyian feleségükkel együtt. Graham Billy beszédé­ben főként azt hangsúlyozta, hogy Amerika ma az isteni mérlegelés küszöbére érkezett. Erkölcsileg, társadalmilag, gazdaságilag és szellemileg egyaránt nagy lelki válságba jutottunk.' Újra kell rendeznünk dolgainkat. Mindnyájan elismerjük, hogy lényeges társadalmi újításokra van szük­ség és tudjuk, hogy ezek megvalósítása érdekében — igazi bűnbánattal — komoly cselekvésre kell magunkat elhatá­roznunk. A legelső követelmény azonban, hogy lélekben változzunk meg. Ezért Graham mindenkit vezeklésre szólí­tott fel. A felszólítás minden amerikai polgárnak szól és igen egyszerű: vezekelni, vagy elpusztulni. A közelgő újévet már ezzel a tudattal kell elkezde­nünk. 1 RITKA SZERENCSE - A Weber Mark. aki a renn Ktate egyetem mérnöki karának hallgatója, 1954-ben egy 1871-ből szár­mazó 500 Mon Dragon japán bélyeget örökölt anyai nagyapjától, Kinsley C. Johntól, aki a bélyeget 1953-ban \ette valahol talán 50 centért, vagy hebb i $ ér! Weher akkor még csak 7 éves volt. Később sokáig azt hitte, 1 íogy a bélyeg hamisítvány, mert az a világ 10 leg­ritkább bélyege közé tartozik. Csak néhány hónappal ez­előtt állapították meg a szakértők, hogy a bélyeg eredeti. A japán bélyeggyűjtők nemzetközi társasága a bélyegei Tokióba juttatta, ahol azt árverés útján 75.000 $-ért adták el. Weber Mark éppen anyagi gondokkal küszködött. Mindössze 5 $-ja volt, amikor a ritka szerencse hírét meg­kapta. Még ennél is ritkérbb szerencséje volt a franciaországi Senchosben lakó, 62 éves l.eroux Henrinek, aki gépkocsi­baleset áldozata lett. Miután az orvos megállapította róla. hogy halott, tetemét bevitték Deniau Andre temetkezési vállalkozó hullaházába. Deniau késő este, mielőtt haza­ment, az időjárást elég hűvösnek találta, ezért az energiá­val való takarékoskodás gondolatával a hűtőkészüléket kikapcsolta. Másnap reggel, amint munkához akart látni, észrevette, hogy a "halott keze mozog. Orvosért küldött, aki Leroux kórházba szállíttatta, mert életben maradt. Fel is épült. Nem győz eléggé bálát adni az Istennek, hogy energia-válság van. Meggyőződése, hogy — Isten után ennek köszönheti életben maradását. CLEVELAND PÜSPÖKE -Issenmann G. Clarence decem­ber 8 -án kelt körlevelében közölte egyházmegyéjének pap­ságával, a szerzetesrendek tagjaival és a hívekkel, hogy megrongált egészségi állapotára való tekintettel azt kérte \ I. Pál pápától, engedje meg neki, hogy a clevelandi püspök­séggel együttjáró főpásztori tennivalóktól visszavonulhas­son. Kérelmét hosszú s ismételten visszatérő betegségével indokolta, amely munkaidejének negyedrészétől fosztotta meg. A közlést a közvélemény őszinte sajnálkozással vette tudomásul, mert Issenmann püspök személyében nemcsak a clevelandi egyházmegye, hanem a szélesebb amerikai közélet is értékes vezető egyéniséget, a magyarság pedig megértő, barátságos érzelmű főpásztori veszít. A múlt évben nagy megértéssel támogatta a kereszténység magyar meg­szervezésének ezredik évfordulójáról való ünnepi megem­lékezéseket. A millenniumi szentmisén elnökölt s a clíszebé­­den is részt vett. A pápai döntés időpontja természetesen még ismeretlen. Issenmann püspököt 1952 június 29-én szentelték pap pá Cincinnatiben. 1954-ben a svájci Frigourgban hittudo­mányi doktori oklevelet, 1955-ben pedig Rómában bölcse­letből Iicentiatust szerzett. A Catholic I elegraph-Register munkatársa lett. Újságíró doktorátust nyert. A cincinnati i hittudományi főiskola tanára volt, érsekségi kancellár, majd általános érseki helynök, 1954-ben pedig segédpüspök lett. 1957 december 5-én az ohioi Columbus püspökévé, 1961 október 7-én pedig öröklési joggal a clevelandi egyházme­gye apostoli kormányzójává nevezték ki. A püspöki széket Hóban érsek halála után 1966 szeptember 22-én foglalta el. ÜZENET A Kongresszussá növekedett XIII. Ma­gyar I alálkozó után, a hétköznapok ünne­pet porlasztó és élményeket szürkítő szorí­tásából első üzenetként hitemet szeretném szetsug.;..az i'. p i' . ,koden*í.u nag^i.i­­becsült írói és költői felé. 28 külföldön töl­tött. küzdelmes és vissza-visszatérő honvá­gyának, fájdalmainak, megpróbáltatásainak üllőjén edzettem acéllá hitemet. Hitemet a tobzódó hazugság éllenére az igazságban. Hitemet árnyékhaborult életünk felett a fel­derülő lényben. Hitemet a gyűlölet korsza­kában is a szeretetben, amely megválthat ! minket. Hitemet — nemzet- és embervol- 1 tunkat megalázó körülmények között is — ^ á mindnyájunkat magasra emelő emberség­ben. Szeretném elküld eni a távolságtól és az egyre nőve k vő időtől megingathatatlanná erősödött hűségemet szülőföldem és népgm iránt. Szerelném felmutatni, mint áldozati ostyát, mint úrvacsorán a kenyeret és a bort, a két háború közötti kisebbségi sorsban, és egy földemtől és európai életszemléletemtől idegen világrész gyökértelenségében is, lég­gyökerekből táplálkozó és mégis, csak azért is növekvő magyarságomat. Nyelvek bábeli zűrzavarában tanultam meg egyre inkább tisztelni Ara ny János. Vörösmarty, Petőfi, Ady, Kosztolányi, Tóth Árpád. Babits, Áprilv. Illyés Gyula, Rad­nóti, Weöres Sándor és nyelvünk szépsé­gét tisztán megőrző új költőink nyelvét. Ide­­kint tanultam meg, hogy csak az öntudattal vállalt magyarsággal lehet tiszteletet érde­melni. Itt tanultam meg, hogy csak szigorú önmegismeréssel és önkritikával lehet jobbá lenni. 22 éves kisebbségi sorsban és 28 év külföldi tapasztalatai által erősödött meg az a meggyőződésem, hogy emberség és mások megbecsülése nélkül nem lehet a tisztultabb magyarság magaslatát elérni. Itt tanultam meg igazán, hogy világpolgársággal csak el­veszni lehet, és aki levetette magyarságát, az — gyökértelenül nem tud sohasem emberré lenni. Őrizzétek meg hűségeteket! Őrizzétek meg tisztán nyelvünket és világítsatok a nélküle sötétségbe merülőknek! I isztítsátok magatok körül a burjánzó bozótot, amely nélkületek lassan elborítaná útjainkat. Le­­g- etek a I elemeit kéz, amely nemcsak tiltani tud, hanem utat mutat és a nemzet nyolc törzsével —> külföldön, kisebbségben, vagy a csonkaságra ítélt, bűntelenül is bűnözővé alázott Hazánk népével — bátran közössé^ get vállal! Ezekkel £ gondolatokkal kívánok Mind­nyájatoknak áldott karácsonyt és boldog, terveiteket valóra váltó újévet! New Milford, Conn., 1975 decemberében, Florian I ibor az irodalmi főosztály elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom