Az Ujság, 1964 (44. évfolyam, 4-48. szám)
1964-04-02 / 13. szám
A~PP.1L 2, 1SC4 . ti'ntm t, fr.t.. Ju utia M Vi a AG & OLDAL Galileo Galilei (1564 — 1642) Galilei is egy olyan tudós volt, akit elisir, rés helyett meghurcoltak, megaláztak ;és bebörtönöztek. Küzdelmes élete a legbeszédesebb bizonyíték arra, hogy milyen sok rosszakarattal kJ illett Régebben meg küzdeni a tudomány és az igazság terjesztőinek. Olaszországban született, Pisa (olvasd: Piza) városában. Már 16 éves korában tanulója volt a pisai egyetemnek, ahol főleg az irodalom érdekelte. Később a-» zonban a matj-matika lett a kedvenc tantárgya. Hamarosan egyetemi tanár lett belőle. Már mint diák olyan vakmerő volt, hogy nyíltan kétségbe vonta a közép kor egyik-másik elavult fel fogásának igazságát. Mint (egyetemi tanár még bátrabb lett s merészen bírál • gáttá Arisztoteles ókori gondolkodót, akinek a középkorban, tökéletesnek tartották. Ez a görög bölcselkedő többek között azt tanította, hogy a magasból leejtett tárgy annál gyorsabban zuhan, mentői súlyosabb. Vagyis, hogy a súlyosabb tárgy hamarabb éri el a földet, mint a könynyebb lés pedig annyiszorta hamarabb, ahányszor súlyosabb. A 10 kg. tizszerte hamarabb ér földet ugyanabból a magasságból, miftt az egykilós! Galilei megtámadta ezt a tétjeit. így érvelt: — Ha két egykilós súly kiilön-külön egyforma gyorsan ejtik le, egyik a másik mellett, elképzelhető e, hogy félannyi idő alatt érjenek földet, ha összekötözzük őket? Bizonyára nem. megőrizzék tekintélyüket, a jlakosságot s az egyetem ifjúságát a fiatal professzor ellen uszították. Galileit kifütyülték az előadásain, és oly nagy volt ellene a fel !revezetett tömeg ellenszenve, hogy kénytelen volt otthagyni tanári állását. Páduába ment. Ott kapott állást az egyetemen-szegényes fizetésért. Hiába volt nagy tudós, kitűnő matematikus kosztos diákokat kelli'jtt magához venni és külön órákat adott, csakhogy eltarthassa családját. Galilei a rettegett inkvizíció előtt A XVII. század elején Európasz;:rte azt vallották, hogy a Föld a világegyetem központja. Akadt ugyan egy tudós (Copernikus) és egy bölcsész (Giordani Bruno), akik már egy századdal előbb tagadták ezt a Íj Ifogást és akik azt hír dették, hogy a Föld helyett a Nap áll a világegyetem középpontjában. Ez a tanítás akkor még mm tudott szélesebb körben elterjedni. Nem is terjedhetett. Giordani Brúnót ’ezért a felfogásáért mint eretneket 1600-ban megégették Róma piacterén, és aki ■ nem akart * a ‘sorsával - oszjtozni, az inkább vallotta a 'régi felfogást. Galilei, a jpáduai (egyetem matematika | professzora, szintén a régi | elméletet tanította — de t» dől magában ő is Copernikus és Bruno hive volt. Egyik levelében igy ir Kepplerhez, a nagy csil'lagászhoz: Kihirdette, hogy kísérleti utón fogja megdönteni Anstotalesrbk ezt az általános an elfogadott ‘igazságát’: Olyan biztos volt a dolgában, hogy meghívta tanártárssait és tanítványait legyenek tanúi kisérltének. A kísérlet színhelye a hires pisai ferde-torony volt — alkalmas hely efféle kísérletekre. A ferdetorony tetejéről könnyű leejteni két különböző súlyt, az eredmény majd megmutatja, kink van igaza: Aristotelesnek, vagy Galileinek. Galilei egy egy fontos és egy tizfontos ágyúgolyóval végezte el szóbanforgó kísérletet. Az jegybegyült aristotalesi hívők főleg az egyház köréből való tudósok és bölcsek, gúnyos mosollyal nézték fiatal tanártársukat, amint felfelé kapaszkodott súlyaival a torony lépcsőjén. Már előre mulattak rajta mekkorát, fognak kacagni az elbizakodott fiatalemberi?«, aki kételkedni mert a világ legnagyobb bölcselőjének 2000 éves igazságában, ők ugyan is'"biztosak voltak abban, hogy a nagy súly óriási sebességgel fog lezuhanni, a kisebbik müg csak jóval később ér majd földet. — így kell történnie, hiszen megmondta a nagy bölcs Aristotales — hajtogatták. A ‘verseny’ megkezdődött, A két súly — a nagy és kicsi hatalmas zuhanással egy és ugyanabban a szempillantásban érkezett meg — Úgy, ahogy azt Galilei előre megjósolta. — Tudjátok-e mi lett ennek a kísérletnek az eredménye? Ní~m is gondoljátok ! Ahelyett, hogy belátták volna Gali’hi kísérleteinek igazságát, a városi ‘bölcsek’ továbbra is vakon hittek ókori mesterüknek, és hogy i j _ Sok éve már, hogy _ I ’■hódoltam Copehnikus vé- 5 1 leménye glőtt, de — mint írja — bölcsebbnek látja . hallgatni erről a dologról . , ‘oly sok a bolond ezen a vi. j lágon.’ Nem akart tehát L szrmbe kerülni a hivata? 1 los egyházi felfogással, ne. hogy bajba jusson emiatt. És mégis bajba jutott: ” 1633-ban a római inkvizíció ^ felelősségre vonta az akkor ' már 70 éves Gáliéit. ’ — Hogyan történhetett meg, hogy az óvatos és elő- I relátó Galilei mégis magára 5 ! zuditotta ■ az egyház harag- 1 i ját ? — kérdezhetitek. Elmondjuk. Az első lér ■ pést akkor tette Galilei az " inkvizíció kinzókamrája fe- I lé. amikor megszerkesztette | az első távcsövet. 16Ö8-ban egy hollandus- szemüvegkészitő segédje 3 különös bohóságot eszelt ki ti és .készített. Két. szemüveg- ! lencsét úgy illesztett egybe,- hogy rajtuk keresztül a- templom tornyának szélka) kasa sokkal közelebb látí szotf és pedig felforditva. , Ennek a tudományos játék- szernek a hire Galileihez F i eljutott, ő volt az első, aki 1 megsejtette előre, micsoda óriási lépéssel fogja ez a találmány előrevinni a csillagászat tudományát, ő szerkesztette meg az első igazi távcsövet. S .ezután már gyorsan követték e.ymást az ese j mények. A távcső feltalálása óriási Érdeklődést válr tott ki az emberek között, j Galilei távcsöve előtt ezrek és ezrek tolongtak. A nagy tudós maga beszéli el, hogy amikor találmányát bemutatta Velencében, még az öregek is felkapaszkodtak . a toronyba, hogv lássák a s szabad szemmel láthatatlan , hajók felbukkanását. A messzelátó segítségével V Galilei most már szabadon fürkészhette az égitestek .iduog még ismeretlen világát. Számtalan felfedezést tett, amelyek újdonságukkal elepesztíAték az embereket. Felfedezte a Jupiter négy kis bolygó holdját, esz , ette a Hóidon a kia ludt krátereket és látta, hogy a Hold felszíne többékesésbbé megegyezik a Földet! Megtgyeltie továbbá azt is, hogy egyes csillagok a távcsőoen továbbra is megmaradnak apró, fénylő pontocskáknak, úgy mint amikor szabad szemmel nézi őket. Ebből arra következf;.tett, hogy azok jóval távolabb vannak a Földtől, mint a Nap vagy a bolygók. Mindez .pedig azt jelentette, hogy a világűr kiterjedése széditően nagy és hogy sem a Föld, sem a Nap nem lehet ennek a végtelenségnek a középpontja. Galileinek ezek a felfedezé:, k nemcsak hírnevet és elismerést, hanem ellenségeket is szereztek. Hittudósok, Aristotales hívei, egyhangúlag tagadták kol- 1 égáj uknak a kutatásban Mért eredményeit. Mivel ez időben csak hét bolygót ismeri,k, az egyik vitatkozó Galilei felfedezésével szemben igy érvéit: — Hét nyílás van az emberi fejen: két szem, kjét fiil, két orrlyuk és a száj hét a fémek száma, a hétrrk is hét napja van, azért hát bolygó is csak hét lehet. Egy másik tudós meg azt • fejtegett, hogy- ha azok az állítólagos Jupitprbolygók szabad szemmel nem láthatók, akkor nincs is semmi közünk hozzájuk. Földünkre semmi hatással nincsenek; s mindhogy il.ven módon haszontalanok és hiábavalók, nem is lótejnek. Volt olyan is, aki'egyszerűben igy érvelt: az uj bolygók nem létezhetnek, mert Aristotales nem említi Ezek az emberek fő lég a-^ zért támatták Galileit, mert 7 Ifetezései szemben álltak a Szentirás tanításával. Tudósunk azonban nem hagyta magát. Maga is vitába szállt elleneivel. Megakar? ta győzni ők,:,t arról, hogy a természet jelenségeinek megismerése nem alakulhat az Evangéliumon, hanem kutatásokon és kísérleteken. .‘A Biblia nem arra tanít bennünket, hogyan mozog az ég, hanem, hogy mi hogyan jutunk az égbe’ —érvelt ellenük. Hiába. 1616-ban az inkvizíció nyilvánosan is hamisnak hirdette Copernicus tanítását. ‘Az az állítás, hogy a Föld kering a Nap körül, hamis és bölcseletileg képeién, kifejezetten ellentmond a Szentirásnak, tehát tisztára eretnekség.’ Mivel Galilei is ezt a né’seV.t vallotta, a római" inkvizíció őt is szigorú szóbeli megrovásban részesítette és figyelmeztette«, hogy hagyja el ezt a felfogást, nert különben könnyen >ajba jöhht miatta. Galilei zt meg is Ígérte s az elintelek valóban elhallgattak — de csak egy időre. 1632-ben megjelent GaliMINDEN BÚTORDARABBAL, PÉNZT TAKARÍT, MEG ha nálunk vásárol. Sár minden bútordarab va. lonat UJ üzletünkben, áraink jóval alacsonyabbak FISCHER FURNITURE STORE 12603 Buckeye Rd. Tel. 752.5395 Fischer Rudolf és fia, Tivadar, veje Spiegel Márton lei könyve: ‘Párbeszéd a világ két alapvető p;.ndszerérö(,’ A két rendszer: a pto* lemaiosi, amelyik azt tanítja, hogy a Föld a világ köje és a copernicusi, amelyik szerint a Nap. Galilei párbeszédes formában irta meg könyvét, amelyben három alakot szerepeltet. Az egyik szereplő a copernicusi világszemléletet képviselte. A második személy még nem hódolt n.,,g teljesen ennek a tannak Ez még érvel vitatkozik, keresi az igazságot. A harmadik alak Aristotales elfogásának a képviselője. Ez persze tücsköt-bogarat összehord, hogy védje rendszerét s roppantul berzenkedik Copernicus felfogása ellen. Ez a harmadik figura meglh,etösen bárgyú és nevetséges. Galilei ellenségei az aristoaalei bölcselők, elhitették a pápával, hogy Galilei őt magát, a pápát, figurázza ki a harmadik szereplő alakjában. A pápa hitt a vádaskodóknak. Haragra lobbant. Engedett a rábeszélésnek és — bár személyre jóbarátja volt Galileinek — megindította az eljárást Galilei «és könyve ellen. Galileit tehát megvádolta az inkvizíció. Az akkor már ősz tudós ellen az volt a fővád, hogy megszegte az invizició 16 év előtti parancsát: továbbra is hiszi azt, hogy a Föld forog a Nap körül és hogy hú, az eretnekséget még könyv -alakban- is népszerűsíti. A 70 éves beteg tudós először bátran védte a maga igazát bírái előtt. Mikor azonban (egyik inkvizitór figyelmeztette arra, hogy védekezéssel csak árthat magának, ilyen ‘vallomást’ tett:-— Nem vallom és vallottam Copernicusnak ezt az elméletet amióta megkaptam az utasítást, hogy ejtsem fel' ezt a felfogást. Kezetekben vagyok. Cseíekedjietek velem, ahogyan nektek tetszik. A csalódás érzésével olvassuk ezt. De ne felejtsük, hogy a testi agyonkinzástól való félelem adta szájába ezeket a szavakat. Az a népszerű történet, hogy a térdenálló Galilei e nyilatkozat után fölemelkedő és lábával a földdé dobbantva ezt mormogta. — Eppur si mouve! (És mégis mozog), teljesen átlátszó képtelenség. Oly körülményiek között, abban a környezetben. Gáliéi ezt csak magában mondhatta. Galileit ugyan nem ítélték máglya halálra, de a büntetés igy is megalázó volt: életfogytiglani fogságra vetette őt az inkvizíció. Itraz, hogy ez a fogság Galilti nevére és előrehaladott korára"váló’ tekintettel enyhe volt, miégis örök szégyene marad azoknak, akik az ősz tudóst elítélték: Még kilenc évig élt az itélet után. Élete vége felé megvakult, de még azután is dolgozott. M',:,sélik, hogy már mint világtalan, jött rá arra, hogy az inga lengését idő mérérse is fel lehetne használni. Fia az ő utasítása alapján készítette el az első ingaórát. Amikor 1642-ben, 82 éves korában meghalt, minden idők egyik legnagyobb lángelméje szállt vele sírba. Az utókor évszázadok múltával igyekezett jóvátenni a vele szemben elkövetett igazságtalanságot és ma már őt is azok között ünnepük, akikét az emberiség úgy tart számon, mint ‘a kultúra s tudomány hösei’-t.. Gibson lés mások nyomán HUMOR ŐSZINTESÉG — Nem merem bevallani édesapádnak az összes adósságaimat — mondja a vőlegény a .menyasszonyának. — Érdekes — feleli a menyasszony — minten férfi egyforma: az apám sem méri bevallani neket az ő adósságait. két gyerek meg kolerában tekszik. 1 DRÁMAl HŐS i — Tudod, amikor az a lány kikosarazott, úgy kétségbeestinm, hogy le akartam a balkonról ugrani. — És mi tartott vissza? — Csak az, hogy borzasztó magas volt. AZ ÖRÖKÖSÖK Haldokló , nagybácsi: Jaj, gyermekeim, nagyon ro •>. j szül vagyok, úgy ,érzem, hogy végem van! — Óh, a bácsi bizonyára csak viccel kdünk! SPÓROLÁS — Hogyan, maguk ebben a villában nem tartanak kutyát? ' — Nem, barátom, spórolni kell. Ha zajt hallunk, mi magunk ugatunk a feleségemmel . Ö NEM TEHET RÓLA r Magyarázza pgy festő a kollégájának: — Tudod pajtás, a statisztikusok kiszámították, hogy például valahányszor te lélegzetet veszel, mindannyiszor mi?,ghal egy ember. i — Igazán sajnálom, de nem tehetek róla — volt a válasz. — Mert ha meg én nem veszek lélekzetet, akkor én halok meg. ESKÜ Ügyvéd: Szóval Mihály gazda nem tartozik Csóróié szomszédnak a félmilióval? Mihály gazda: Nem. — Kész erre megpsküdni? — Kész vagyok. — Akkor rendben van a dolog. Mihály gazda bólint, de távozóban visszaszól az ajtóból : — Rendben volna, — de mi lesz akkor, ha a Csöröge szomszéd előmutatja az adóslevelet? .10 KILÁTÁS A filmszinésznőn,e,k azt mondja a lovagja, aki feleségül akarja venni: —De ha feleségül veszlek drágám, akkor lp kell mondanod a színpadról, le kell tenni a színpadi nevedet és az enyémet kßll viselned. Amire a kicsike felbigygypisztette az ajkát: —Igazán nem tudom, érdemes lesz-e olyan rövid időre? BEJELENTÉ S Tisztelettel tudomására hozom régi jó barátaimnak és ismerőseimnek, valamint általában a magyarságnak, hogy vezetésem alatt a HILLSIDE BEAUTY SHOPPE megnyílt és vasárnap és ünnepnap kivételével minden nap reggel 9 órától fogva rendelkezésére állok előzetes megállapodás alapján pártolóimnak Ha szolgálataim igénybe óhajtja venni, szíveskedjék felhívni, hogy az időpontban megállapodhassunk. TÓTH DÁNIELNE, MARY, vizsgázott, diplomás és államilag engedélyezett .. Beauty Operator 9400 Buckeye Rd. RA 1-1271 1 s i i s \ \ \ s s s í NEM CÉLRAVE '— Képzelje elvesztettem a drága kutyusomat. — Tegyen jbgy hirdetést közzé az újságban. —Sajnos, szegényke nem tud olvasni. POSTÁN — Vitéz ur, még egy bélyeg kell a Heveire. — Már miért — Mert nehéz. , — .De. hiszen avval még neheziebb lesz kérem! Arany János: A CSALÁDI KÖR I Este van, este van: ki-ki nyugalomba, Feketén bólingat az eperfa lombja, Zug az éji bogál’, néki megy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat, — Mintha lába kelne valamennyi rögnek, Lomha földi békák szanaszét görögnek, Csapong a denevér az ereszt sodorván, Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán. Udvaron fehérük szőre egy tehénnek: A gazdasszony éppen az az imént fejé meg; Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta, Pedig éhes borja nagyokat döf rajta, Ballag egy cica is, — bogarászni bestell — Óvakodva lépked hosszan elnyúlt testtel, Meg-megáll, körülnéz: most kapja, hirtelen Egy iramodással a pitvarban terem. A TUDÓS KUTYÁJA — Mit ül mindig ez a kutya maga mellett, kedves professzor ur? — Az ujjamat megnyalni mikor a könyvben lapozok. MIRE BÜSZKE Megszólítja a bárrá! egyik hazánkfiát egy serdülő bajusza fiatalember: — Mondja, miszter, mitől olyan veres a maga orra? — A büszkeségtől! — feleli ravaszkásan a magyarunk. — Mire olyan büszke a maga orra?? — Arra fiam — mondja csattanósan a földi —hogy nem dugja bele magát mindenbe.... JOGOS FELHÁHORÓDAS A groebrys leánya az orvos leányához: — Mit hencegsz annyira, hogy a tenger mellé mentek nyaralni? Ha nekem és a két testvéremnek nem Vitt volna fiúja a télen, nem tudom miből mentetek volna nyaralni. UJ TELEFONSZAMUNK: 421-5658 Rés. FA. 1-1154. Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye í ’* ,i Oly hivogatólag süt ki a sövényre, Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya, Küszöbre a lábát, erre állát nyújtja. Benn a háziasszony elszüri a tejet, j Ké^ő kis íiának enged inni egyet; | Aztán elvegyül a gyermjsktársaságba, . j Mint csillagok közé nyájas hold világa. j Egy eladó lány a tűzre venyigét rak: Ő a legnagyobb s szebb.... a hajnali csillag, j Vasalót tüzesit; uj ruhája készen, Csak vasalás hija— s reggel ünnep lészen. | Körül az apróság, vidám mese mellett, | Zörgös héjú borsót, vagy babot szemelget, j Héjából időnként tűzre tesznek sokat: : Az világítja meg gömbölyű arcukat. A legkisebb fiú kenyeret k|ér s majszol, Üszköt csóvál néha: tüzkigyókat rajzol. Olvas a nagyobbik, nem ügyelve másra: E fiúból pap lesz, akárki meglássa! Legalább igy szokta mondani az apjok, Noha a fiú nem imádságon kapkod: Jobban kedveli a verseket, nótákat, Effélét csinálni maga is próbálgat. Pendül a kapa most letéve a gazda, Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja, ■Kutat az apró nép, örülne, ha benne Madárlátta kenyér-darabocskát lelne. Rettenve sikolt fel, amelyik belényul: Jaj! valami ördög.... vagy ha nem, hát.... kis nyúl! Lesz öröm: aludni se tudnak az éjjel, Kínálják erősen káposzta-leviéllel. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a vig csemetékéin, Sötét arcredői elsimulnak szépen. Gondüző pipáját a tüzbe meríti: Nyájas szavú nője mosolyra deríti. (Folytatás jövő számunkban) ELFOG A DBA Tó VÉDEDEKEZÉS A bíróság éilőtt a héten gy süket néma ember álott bigámiával vádolva. Az ember azzal védekezett, .ogy ő sohase hallotta, ogy két nőt nem szabad ?1 venni. A bíróság ezt a védekezést el ic fogadta. CSÖNDES HÁZ Nyaraló, amikor beköltőzöttt a vidéki házba, azt kérdi a tulajdonostól: — Aztán mondja, gazduram, csöndes ház a maguké? A gazda: Csendes, kérem. Az anyósom haldoklik, a HA GYÁSZ ÉRI A CSALADOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett UJ. Kiesé J. Jinoe JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 8906 Szappanos Rádió A legnagyobb amar Urai magyar rádió program MINDEN VASARNAP i «. 1-2’30-lg WDOK - 1260 ke. LO 1-5524 SZAPPANOS RECORDINGS «8 EAST 123rd Street Gyóqysia-eket R óhazába cső* a ;ajo páti kávái ^ kOldünl ■TMTMEAtSZ 3824 Lorain Ave trmwmt WO KMM
