Az Ujság, 1964 (44. évfolyam, 4-48. szám)

1964-04-02 / 13. szám

i OLDAL AZ ÚJSÁG APRIL 2, mi MEGTORLÁS SZIGETE REGÉNY — Neu í-zivszorcngva állapította meg, hogy ez a mo­solygás nem neki szól. ez a mosoly nem a gyöngédség­­r >k a jele volt, nem Látoritás a kétségbeeső számára. Bess, aki nő volt, még pedig értelmes és felvilágosult nő, egy pillanatig sem kételkedett a mosoly indító oka felől, nagyon is jól tudta, honnan érted és mi a szándé­ka annak a hirtelen felvillanó napsugárnak, ami Le­­nora arcán megjelent. Bár mindent megértett pgy pil­lanat alatt, az első érzése mégis nem a megdöbbenés csodálkozása volt, hanem gyöngédség és szánalom Ned iránt. Lhnora ugyanis Doomsdorfra mosolygott — egye­­r, een nyíltan nézett bele a kegyetlen szürke szemekbe­­arcán gyönge pirosság vonult végig, a szemei is moso­lyogtok. egész arckifeejezéaéből a vonzó, mindenkit lebi­lincselő szépség sugászott. És c-z volt, atni legjobban fájt Nednek, hogy Lenorát talán mjég ő sjcm látta soha ennyire szépnek és csábitónak, mint ebben a pillanat­ban ! ('emmi kétség: — ez a mosolygás csupán csalfaság volt, de mégis annyira ragyogóan szép és elbűvölően csábitó volt, hogy N(ed csak az együtt töltött legkelle­mesebb időszakban tudott visszaemlékezni valami ha­sonlóra. El se tudta képzelni eddig, hogy az igaz sze­relmen kívül más valami is lehet, ami ilyen mosolyt varázsolhat jkgyese arcára. Eddig azt hitte, hogy ez a szívből jövő, szerelmes mosolygás' a legbensőbb bizonyí­téka Lenora igaz szerelmének, most pedig azt kellett látnia, hogy aleány csupán |&szköznek használja arra, hogy valami előnyt csikarjon ki ettől az emberi formá­ba öltözött vadállattól! Valami megingott a Ned szivében, egyszerre a kér­dések egész özöne jelent meg gondolataiban, amelyek mind szerelmének és bizalmának eddig érintetlen és megdönthetetlennek hitt alapját ostromolták. Minden erejével azon igyekezett, hogy elhesseges­se ezeket a kisértő gondolatokat, amelyek zavarták tisztánlátását és kínos figyelemmel várta a fpjleménya­­ket. Még ez a köböl és vasból összetákolt ember se áll hat ellen Lenora mosolyának. — Attól tartok Doomsdorf ur, — kezdett beszélni Lenora szeretremléltóan kedves és behizjslgő hangon — hogy nekem nem sok hasznomat venné a prémvadá­szaién. Azt hiszem, hogy csak útban lennék mindenki­­r>k és elzavarnám azokát a kedves kis állatkákat, me­lyeket, ha jól hallottam az imént, hermelinnek neve­zett. De tudjaM, kedves Doomsdorf, milyen nagysze­rűen tudok én háztartást vezetni? — Csak nem akarja azt mondani.... — válaszolt Doomsdorf és hangján még érezhető volt ugyan valami megvető gunyosság, de x'ögtön látszott az is, hogy Le­nora mosolya nem maradt minden hatás nélkül. A leány nem hagyta szóhoz jutni elenfelét, ha­­nj m sietve folytatta mondani valóját: De nem is tudhatja, hogyan tudok főzni, hiszen még ki sem próbálta. Nagyszerű édességeket és inyenc­­falátokat és ehhez hasonlókat tudok elkészíteni. Leg­jobb volna, ha itt maradhatnék és Segíthetnék feleségé­nek a - házi munkábaii. így minden esetre valami hasz­nomat is venné. , ■>. , Egy pillanatra —- mintha niég a szél folytonos sü­­völtése is elhalt volna a háztetőn — halotti csöndben­­ben állt az egész társaság, szótlanul bámultak egymás­ra. Az egyetlpn mozgó rém a barnabőrü Sindy volt, aki, mint mindig, közönyös egykedvűséggel, megzavarhatat­­lanul hintázott előre-hátra a székében' ’és ezzel "a műve­lettel olyanforma szabályos zajt okozott, mint ha nagy óra ingája sétálna föl-alá. Ned kezeibe hajtotta a fe­jét, úgy bámult bele a levegőbe, Bess egy darabig Nad­­re nézett, aztán a kis színjáték két főszereplőjét vet­nie aprólékos vizsgálat alá. Lenora cselfogása nem maradt eredménytelen. Lenora cselogása nem maradt eredményftelen. A már hegszokott rövid és brutális visszautasító szavak ez egyszer elmaradtak. Lehet, hogogy még ezt a vadem­bert is meglepte, hogy három közül az egyik már eny­­nyire megszelídült, de liehet az is, hogy azt képzelte, hogy Lenorának ez engedékenysége és kedvessége jó jó példa lesz majd Eless magatartására is és nagyon könnyen lehet, hogy Lenorának ez a mostani, hirtelen hangulatváltozása mély hatással lesz a másik leányra, SAVINGS DEPOSITS RECEIVED THROUGH APRIL 10th WILL EARN INTEREST FROM APRIL 1st WE WELCOME YOUR DEPOSITS GEN. MOSES ClEAVELAND WIÄ5U riDEMl DEPOSIT INSURAXCt C0ÍP0UTIÍN különösen akkor ha Doomsdorf engedékenységet mutat Lenorával szemben. — Hát itt akar maradni a házban, velem és Sindy­­vel, mi? — dörmögte végre hosszas hallgatás után a szakállas ember. — M ,m bánom, Sindyre úgyis rárér egy kis segítség. Én hát beleegyezem, noha minden a másik két emberaől iiigg. Tudniillik igy rájuk jut az egész munka és különösen. L ás fogja megérezni a hely­zet változását, mert én úgy képzeltem, hogy a két leány együtt dolgozik a vadászköruton. — Doomsdorf mind a háromhoz beszélt, de Nedre tekintett, mintha tőd ■ várná a feleletet. A fiatalember komoly gondolatokba merült pár percig, majd Lenorát nezte rajongó szerelemmel. — Igazán nagyon örülök, hogy megkönnyebbedik a helj i-ted — szel a leányhoz és hogy tény,eg szívből őrül, az meglátszott mosolygó szemeiből — nekem csak egyetlen vágyam van mindig, hogy mindenben eb­ben az sosetben nem rajtam múlik a dolog, hanem Bess­­nek kell nyilatkoznia. Lenora szemmel láthatóan meghökkent és rosszaló képpel egyenesedett ki, amikor hallotta, hogy Ned Bess­­re hivatkozik. Női hiúsága még azt sem tudta elviselni, hogy a vőlegénye egyáltalán figyelemre méltatja en­nek a másik leánynak a véleményét. Sokkal inkább hoZ- zá volt szokva ahhoz, hogy Ned és egész környezete gondolkodás nélkül teljesíts'», minden kívánságát és sze­szélyt, mint hogy ne sértette volna hiúságát a Ned vá­lasza. Bess gondolatai viszont annyira mással voltak elfoglalva, hogy egy pillanatig sem törődött Lenora ki­csinyes féltékenységével, amit talán észre spm vett. Viszonozta Ned tekintetét, a szemei í'.énylettek, mintha könnyekkel teltek volna rrteg és ugv felelt, ahogy szivé­nek legmélyebbről szoló hangja diktálta: — Persze, ő csak maradjon itt, mi majd csak megte­szünk valahogy. XIX. FEJEZET. . í Doomsdoorf prémvadász-kör utjai nagy körökben szelték kelje,sziil-kasul a szigetet, több ponton érintkez­tek is egymással, különösen ott, ahol a kis gunyhók ál­lottak, mert igy jóval kevesebb házikó építésére volt. szükség. Végeredményben valamennyi ut a tengerparti kis erdőben levő központi házhoz futott össze. Termé­szetesen szó sem* volt épített, vag-é kitaposott utakról. i . a fátlan, könnyen áttekinthető területen mégse volt nehéz a tájékozódás. Doomsdorf nyomban hozzákezdett az útvonalak elmagyarázásához. Bess útja a folyóparton vitt addig a kisebb patakig, amit Doomsdorf Keserű-pataknak nevezett el, innen a patak mentén tovább í gy kiálló hegyfokig, majd még följebb egészen a patak forrásáig. Mind a három pon­ton egy-egy kis gunyhó várt az estére kimerültén oda érkező prémvadászra. A forrástél a legközelebbi födél már a központi ház volt. így az egész utat négy nap a­­latt lehet bejárni. Eltévedni nem is lehet, mert mind a három gunyhó olyan nyílt területen és olyan jellegze­tes helyen épült, hogy már messziről meg lehet ismer­ni. A kijelölt ut pedig mindvégig patakok mentén és j sziklafokok alatt vezet, úgy hogy Doomsdorf szerint a gyermek sem tévedhet el. De a magyarázaton kívül Doomsdorf még kezdetleges, saját rajzolásu térképet is nyomott a leány kezébe, hogy azzal segitsp ki magát ha mégis zavarba jönne. Ned útvonala már nem volt ilyen egyszerű, de Doom­sdorf szerint még a legzöldebb újonc sem téveszthette el. Ez az ut annak a kis folyónak a mentén indult, a­­melynek a partján Doomsford központi háza épült és egy jégmező mellett a következő gunyhóig, amely u­­gyanaz volt, amelyet Bessnpk útja harmadik napján kellett elérnie. Innen megint vagy 30 kilóméternyire e­­sett a következő kunyhó, majr sziklás területen s hagy gerincélen át lekanyarodott a tengerhez, az úgynevezett tengjeri házig s innen újra égy napi ut hazáig. Az egész ut öt napi járóföld volt, négy éjszakai menedékhely­­lyel.- '—' Ha van egy kis-ész-a fejedben;-akkor- eh sé* tu­dod téveszteni az utat — mogyarazta Doomsdorf —de nem is kívánom neked, hogy eltévedj, vagy elcsavarogj. A természet mintha szeretetébe fogadta volna két önkéntelen prépvadászt, pompás, tiszta hajnallal kö­szöntött rájuk, amikor útnak indultak a hosszú körút bejárására. Bess és a barnabőrü indián asszony együtt indultak el a folyómentén fölfelé. Ned ' és Doomsdorf pedig azt a kicsi, ezüstösen csillogó patakot követték, amely pár lépésnyire Doomsdorf házától folydogált. A mióta partra szálltak itt a Pokolszigbten, ez volt az el­ső alkalom Ned számáfa, hogy körülnézhessen, vájjon hová is került? Most, hogy alig mentek pár percig a kis folyó part­ján fölfelé, még jobban és világosabban látszott, hogy olyan érintetlen vad területen járnak, amely még soha­­ífrm ismerte az emberi kultúrát. Emberi lény nem mu­tatkozott ugyan, de élőlények, kisebb-nagyobb állatok lábnyomai húzódtak végig, keresztül-kasul a friss hó­­leplen, mutatva, hogy a világnak ez a sarka is tele van élettel. Időnkint meg-megálltak iegy-egy állatnyom előtt és Doomsdorf elmagyarázta, hogy melyik állatnyomot hogyan lehet felismerni. A róka pompás, szabályos nyo­mokat taposott a hóban, mintha csupa jégvirágok volná­nak; nem volt nehéz megkülönböztetni ettől a nyest és H irmelin mély, kettős nyomait, könnyű volt megismer­ni a rénszarvas patájának a nyomait is, amint erdőtől erdőig igyekezett, hogy a fákról fürtökben lógó zöld mohát megtalálja. Nednek úgy tetszett, mintha vala­mennyi északi állat, amiről egykor olvasott, most mind itt cikázna körülötte a nagy tisztásokon, a sziklák közt, a folyópartokon és az Erdőben. — Ahol fát látsz, ott biztos, hogy nyest is tanyá­zik — magyarázta Doomsdorf — remélem, azt már tu­dod, hogy anyestbőr a legértékesebb prém, amit mi fe­zen a szigeten szerezhetünk, természetesen ide nem számítva az ezüstrókát és ráadásul még legkönnyebb is ; hozzájutni. Ez a kis állat olyan vakmerő és elvakult, i ha zsákmányt lát, hogy meggondolatlanul teljesen va­kon rohan bele mindenbe. A tisztásokon sohasem jár, : de annál több található köiilök azon a hosszú, rit kás erdősávon, amely holnapi utad mentén húzódik vé­­j gig. Itt pedig elhelyezzük az első csapdát. Doomsdorf leemelt egyet a sok acélcsapda közül amelyeket elinduláskor Ned vállára vállára rakott és most megmutatta, hogyan kiel 1 felállítani. A csalétket a nyitott csapda fölé, levágott fatörzsre tette, úgy hogy ha a nyest bármely oldalról közelíti is meg, feltétle­nül beleugrik az acélfogóba. — Itt a fák közt jó csomót állítunk föl a nyűtek­nek — magyarázta Doomsdorf — amott túl, a tisztáson pedig a rókák és vadmacskák számára állítunk fel né­hányat. Nézz csak jól körül: meg tudod-e találni ezt a helyet, ahová most a csapdát fektettük? Ned figyelmesről körülnézett és igyekeztt tájékozód­ni és végül a patakon keresztül fekvő fatörzset jegyez­te meg, hogy arról majd ráismer a vidékre. — Ez a prémvadászat /egyik leglényegesebb köve­telménye — magyarázta tovább Doormsdorf — valóság­gal második természete kell, hogy legyen a prémva­dásznak, hogy rá tudjen találni arra a helyre, ahol az előző napokban járt, anélkül, hogy az ilyen különös tá­jékoztató jel] két, mint ez a fa is, nagyon lényegesnek tartaná. Majd meglátod, hogy jó pár száz ilyen csap­dát helyezünk el az ötnapos körút alatt mindenfelé és a tájékozódás nem lesz olyan könnyű dolog, mint a­­hogv mint ahogy első pillanatra gondolod, de ne fa­lejtsd el azt sem, hogy ha legközelebb erre jársz, már nem leső k veled. Elhelyeztek még néhány csapdát s amint tovább mentek, Doomsdorf megmutatta a farkas jellegzetes nyomait, amint a völgyből lehuzódott a patak félé. — Mielőtt a téli szezon véget érne, meg fogod át­kozni a farkasnak még a nevét is — hangsúlyozta nyo­­matékososan Doomsdorf, mialatt Ned tanulmányozta a farkas lábnyomát — a prémvadász szempontjából ez az állat a vidék rossz szelleme, de van egyetlen egy mód, amikor hasznodra vállhat. Már érezheted a sa­ját bőrödön is, hogy nagy szüksége van melegebb öltö­zékre és mondhatom neked, hogy a farkasprém az e­­gyetlen, amit még 50 fokos hidegben is nyugodtan csa­varhatsz a nyakad köré s a leheleted nem fog ráfagyni soha. De biztositlak, hogy sokkal különb embrrnek kell lenned, mint amilyen most vagy, ha csak egynek a bő­rét is meg akarod szerezni. Nem sokkal aztán az amúgy is ritkás erdő fái még ritkábbak lettek, i?,gy messzebb és messzebb láttak még néhány fát kieemlkedni, végül ezek is elfogytak és kiju­tottak a nagy, nyílt, kopár síkságra. A mocsaras és fü­ves lapályt most vastag hóréteg borította és ami nö­vényzet még kiemelkedett a hóból, az mindössze csak nehány igénytelen törpefenyő s vérszegény fűzfa és nyírfa vola a kis patak mjentén. Szabályos távolságokban Doomsdorf újra meg újra elhelyl&zett egy-egy csapdát s mindig körülményesen elmagyarázta, hogyan kell föl­állítani ezt a szerszámot, hogy az állatok, amelyek ösz­­tönszerüleg irtóznak a fémtárgyaktól, ne vegyék ész­­ra a rugókat és a fnyes acélfogókat. Megtanította Ne­­det arra is, mit kell tenni, hogy a csalétken meg ne é­­rezzék az állatok, hogy az .ember kezében volt, mert kiilömben njég a legügyesebb prémvadász sem jutna semmi zsákmányhoz. Ahogy igy mentek, Ned szeme ha­talmas, vasszerkezjteten akadt meg, mely sokkal na­gyobbnak látszott, mint hogy közönséges csapdának gondolhatná az ember és a megrozsdásodott, hatalmas, hatalmas vasszerkezeten látszota, hogy nem most he­lyezték el, harftem már itt volt jó hosszú ideig. Dooms­dorf rendelkezésére Ned meg próbálta felemelni, de ép­pen csak hogy az egyik felét tudta kimozdítani a he­lyéből, — Micsoda óriási csapda! Ebből ugyan semmiféle állat nem tud kiszabadulni, de még meg se tudja moz­dítani, ha belekerül. — Igazán, úgy gondolod? — gúnyos gúnyos mo­solygással Doorsdorf. — Lehet, hogy te igy tudod. Én csak annyit I hetek hozzá, hogy az a bizonyos állat nem fog vele nagyon messzire menni. Majd magad is rájössz, hogy miért hagytam ezt a szerszámot idekinn, mar kora tavasz óta és miért hagytam it rozsdásorni, pedig egész könnyű dolog lett volna szánkóval haza­­.uzni. Nézd meg csak jobban, láthatod, hogy lánc is an rajta, a láncon pedig nagy kölönc. i I ,i ruog soha életben nem látott ilyen szerkezetet, .iváncsian apróra megvizsgálta és látta, hogy a vaskos ..ne vte,;m jókora fatuskó log. Jó darabig bámulta a ülőn Is szerszámot, aztán megkerdezae: — Ez a íadarabb azárt lóg itt a láncon, mert ninc3 köze.Len va.ami nagyobb fa, amihez hozzá lehetne .ütni az egészet? * — Akár r. I kkora fa volna is itt a közelben, akkor s ugyanígy csinálnánk — magyarázta mosolyogva Joomscorf — ha erősen leláncolnám a csapdát, akkor iem venném semmi hasznát, mert az állat kiszabadul­ja, kihúzná belőle a lábát, akármilyen nagy volna is a fa. Túl járni a Yen fickó e/2én, nem szabad engedni, logy kihúzhassa a lábát, har/:m annak rajta kell naradni és nehéznek kell lenni, e:Grt kell a kölönc. — Ccsak nem akarod azt modani, hogy ezt az egész lágy alkotmányt a kolonCcal együtt el tudja mozdítani.. VIRÁG MINDEN ALKALOMRA! FANCHALY VIRÁGÜZLET 4714 Lorain Avenue ME 1-1882 — No nem nagyon messzire visszi, legfeljebb pár kilométerre, amig utolérem és lelőhetem, addig pedig így üvölt, minden lépésnél, akár az ördög. De jól vi­gyázz arra, hogy a kölöncöt csak az egyik végén szabad r láncra kötni, mert ha a kczÉpjen erősítenéd meg, ak­­cor könnyen beleakadhat valami fába, vagy sziklába és íz állat kihúzza belőle a lábát. Na de most próbáld meg magad fölállitani ezt a csapdát. Nednek minden erejét mpg kellett feszítenie, hogy lenyomja a borzasztó erős rugókat és kipeckelj a a ne­héz'fogókat. Meglehetős'nehézl<jsisen ment a dolog, mert még sohasem látott közelebbről ilyen szerszámot. Ami­kor újra felegyenesedett, észrevette, hogy Doomsdorf nagy érdeklődéssel figyelte a munkáját. — Nem is gondoltam, hogy elég erős vagy hozzá — jegyezi,te meg — ugy-e egészen csinos ez a kis csapda, mi? — Csinos kis jószág annyi bizonyos — felelt Ned — de csak nem akarunk elefántot fogni itt őzen a szige­ten? — Hát nem épprm elefántról van szó, de a legna­gyobb emlős állatról, ami valaha élt a földön. Nem nagyon szeretek erre vadászni, mert nem kapok eleget a bundájáért és amellett nagyon sok munkával jár a mggnyuzása, mert borzasztó nagy állat. Hallottál már valamikor a szürke medvéről? Múlt évben pár darao bőrre volt szükségem a házban, de azóta nem sokat tö­rődöm ezekkel az állatokkal. — Szürke medve? — szólt közbe csodálkozva Ned. — Egy medve csak nem tudja elvinni eza a nagy csapdát? Domsdorf felegyenesett, szemi?,iből furcsa fény vil­lant elő. Úgy látszik, hogy még az ő vad, köböl és jég­ből volt szivét is elfogta valami tiszteletféle,, amikor a sziget állatvilágának erről a vad uralkodójáról beszélt. — Elég az felső pillantás, ha meglátod, hogy a szi­ved rögtön a torkodban ugráljon, mert ez egyike a leg­nagyobb állatoknak, amelyek valaha itt éltek: a nagy, szürke szigeti medve. Csak (egyetlen egy hozzáfogható rokona van: a fehér sarki medve, ők ketten a legna­gyobb húsevő állatok az egész világon. Az oroszlán, v?,gy a tigris egy pillanatig rj?,m tudna ellenállni ezek­nek a hatalmas mancsoknak és ha csak gyöngéd legyin­tést kapnál is tőlük, rögtön kiszakadna valamenni bor­dád a melledből. Ahogy én látom, ez a legészakibb vi­dék, ameddig még elkalandozik s ahány példány eddig a kezeim közé került, jóformán mind más szinü és a legkülönbözőbb nagyságú volt. Nem sok van belőlük ezen a szigetcsoporton, de mondhatom: boldog lehet­njél, ha biztos volnál benne, hogy (egyetlen egy sincs Már _ _ amikor majd magáyosan sétálgatsz itt a hóban és legfeljebb a fejsze meg a vadászkiés lesz minden fegy­verzete,!. Mi itt pár fokkal lejebb vagyunk, mint a sar­ki zóna s ide csak ritkán téved el délről egy-egy kalan­dosabb természetű példány. Kisebb zsákmány, mint a rénszarvas nem is (érdekli ezt a vén fickót. Dia most megmutatom, hogyan kell túljárni az eszén. MINDENKI JEGYEZZE MEG cla kisebb vagy nagyobb bajé van a Televisionnal bármely gyártmány Is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV Iskolázott és vizsgázott, acakképzett television javító. 2656 EAST 126th ST. 5W1-4544 RA1-0567 HA BÚTORT, vagy villany készüléket óhajt vásárolni, ne kerülje el LOUIS FURNITURE COMPANY ÜZLETEIT, mert minden vásárlással PÉNZT TAKARÍT MEG Főüzlet: 12914 Union Ave Másik két üzlet 40508 Union 15975 Broadway Szobonya Lászljóné és fiai: Béla ég Johnny 1 Year $22 6 Months $11 3 Months $5.50 Clip this advertisement and return it with your check or money order to: The Christian Science Monitor One Norway Street Boston IS, Mass. PB-16 Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kapja j Orban's Flowers jj 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 ( ■ 1 vagy telefon aanáatéaéfre. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. 1 í í \ \ f \ \ 1 HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT * nagy szükség van a JÓ BARATRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADAS ! minden tervét — a család jóváhagyásával. • Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá- 1 szóló család zavartalanul adhassa át magát az utol­> eó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: i Bodnár A. Lajos | ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME 1-3075 Temetésrendezőkés Balzsamozók > |

Next

/
Oldalképek
Tartalom