Az Ujság, 1962 (42. évfolyam, 1-48. szám)
1962-01-11 / 2. szám
JANUARY 11, 1852 AZ ÚJSÁG 2 OÍDAt Magyarország Története A megye megdönthetetlen volt, mig az önkény ellen védekezett. Mig a nemzet reá volt szorulva az ab zolitizmus és a németesítés elleni élet-haiplharcában, még bűneit is megaranyozta, tiieszteletreméltókká avatta a nemzeti lelkesedés. De h; kimutatták, hog csak egy formája a nemzeti fejlődés nek, hogy épen konzervatív rendeltetésénél fogva útját állja a nemzet megalakulásának s boldogulásának, eg szóval, ha magyar szempontból, magyar érdekből ostromolták, sikert Ígért a roham. Különösen, ha helyébe a nemzet jogait oltalmazó védő bástyának rajzát txntették fel. Ez volt főtörekvésük azon férfiaknak, kik Nyugat fejlettebb intézményeit ismerték s bámulták. Mivel ezek. kész elmélettel léptek fel s inkább okoskodással akartak győzni, mint szenvedélyek felizgatásával, rendesen doktrinaireknek nevezték őket. De mint gyakran megtörtént, az elmélet hirdetői voltakép a leggyakorlatibb politikát űzték, amennyiben a nemzetet előkészítették oly változásokra, melyeknek sz;pite szükségteép be kellett következniük mihelyt az ujjáalkotást késleltető akadályok ledőltek. Ez a doktrinair irány akkor ülte első nagy diadalát, midőn az 1843-44-iki diéta előtt az e célra kiküldött országos bizottság büntetőtörvény ja vaslatát dolgozta ki. Bizottságban együtt ültek a régi praktikusok az theoretikusokkal.’ (ellméleti emberekkel): Leginkább Deák szabott irányt, az a férfiú, ki a régi alkotmányból átvett minden szabadságot, minden nemzeti tartalmat, de a többit el tudta vetni, mint értéktelen hüvelyt. Még épen állott Verbőczy uralma, de a bizottság javaslatát Mittermayer, a heidelbergi egetem hires tanára, a kor színvonalán állónak jelentette ki. Nerr lett belőle törvény, de azok a humánus, egyenlőségi és szabadelvű eszmék, melyeket ott hirdettek, országos tekintéllei felruházva megjelentek mindenhol, ahol szükség volt reájuk hivatkozni. Később, midőn Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztésétől visszalépett, ez a legjobban elterjedt lap a doktrinaireknek vált orgánumává. Eötvös József medett barátja Szalay László, aztán Pulszky Ferenc, Csengery Ant. Kemény Zsigmond és mások ezt a hirla-FAWCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 Vácjott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegyelettel•sen, LAKODALMAKRA ir lésesen végezzük el t rende. _*» Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes jótállással. MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja ▼an a Televisionnal bármely gyártmány is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV Iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javító. 2658 EAST 126ih ST. SW 1-4544 RA1-0567 pót használták fel kathedrának eszméik hirdetésére. Legteljesebben b. Eötvös József von’a le az átalakulás következéseit, ki elveit a következőkben foglalta össze: — Mindenki meg van győződve arról, hogy a régi alkotmány fönn nem állfhat. Nem állhat fönn, mert benne minden jog a nemest illeti, minden teher a nem-nemesre Kárul. De a törvénhozásnak is meg kell változnia. Mostanában sem az államjövedelmek hovaforditására, sem az ipar és kereskedelem ügyére nem tered ki hatásköre. A felsőház ép oly kevéssé képviseli a földbirtokát, mint az alsóház a nemzetet. A közigazgatásnál az a baj, hogy össze van nőve a bíráskodással. Ezért a magyar biró nem oly független,! mint hivatala követelné és I a magyar hivatalnok sem oly függő, mint ez derék közigazgatásban i,szü.kséges. Egyáltalában lehetetlennek látszik a haladás a megyével, mely megmaradásra, nem fejlesztésre van szá-t mitva. Még a nemzeti érdeket sem biztosítja, hisz a megei intézmények oltalma alatt akarják megdönteni a horvátok egész alkotmányunkat. Amellett pedig a korteskedés által alkalmat nyity a nyers tömegek megvesztegetésire és erőszakoskodására. A kormány uj kísérlete is hibás alapo n áll, hisz a nagy tömeg mindjárt az ellenzékhez csatlakozik, mihelyt az adja ki a '‘nem adózunk” jelszavát. További fejlődésünk alapföltétele a központosítás és az erős kormány. Igaz( hogy a viszonyaink közt csak, úgy nem veszélyesek, ha a kormányi felelős. Hisz a kormányt ás minden kormányunkat az tette és teszi gyanússá, hogy nem függnek a nemzet többségétől A törvényhozás alkotmányos * de a végrehajtó hatalom nem az. A felelősség behozása javára válnék az ellsz monarchiának, amennyiben Magyarország kifejtését gyorsítaná, jólétét emelné. Ezentúl ne a megye, hanem a törvényhozás legyen nemzetiségünk. alkotmányos őrzője. De ezzé csak úgy válhatik, ha valóban a népnek képviselete és nem függ a megyék utasításaitól. Mert eddig nem volt sem igazi nemzet, csak kiváltságok voltak, sem igazi kormány, mert annak működését megakasztotta a diéta és a megye, sem igazi tör j vényhozás, hisz igen fontos: ügyek éppen nem jutottak eléje. Egy nemzet bátran közponositha-ja közigazgatását a kormány kezében, mert érzi .erejét a lehető hibák és visszaélések megjavítására, de kiváltságos nemesség csak a kormány gyöngeségében keresheti kiváltságainak biztosítását, sok támaszra van szüksége, mert tudja, hogy különben nem verheti vissza a támadásokat. S’iSrhenyi célja ! Széchenyi a gazdasági megújulást tűzeti ki célul, kapcsolatban az erkölcsi és értelmi emelkedéssel. Kossuth a népet készül felszabadítani és jogoék káli felruházni. Az egész ellenzék vállvetve döngeti a kiváltságokat és követeli a közteherviselést s a szabadság biztosítékait ■ minden téren. A rombolók közé tép Apponyi is, midőn a megye ősi szervezetét készül megváltoztatni. A parlamentarizmus. a vallás és a nemzetiség ügye megannyi | állandó erjesztő anyag. Mi maradt tehát még meg abból a mozdulatlannak vélt ősi alkotmányból, | A forradalom már meg volt a lelkekben. Elég volt egy lökés ahhoz, hogy igaz színekben tűnjék fel az ország és birtokba vegye azt a forradalom. (Folytatjuk.) A MOCSÁRSZÉLI KUNYHÓ Egy utazó naplójából Frar.Ju pezgő es többféle High Ball* RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Whysky - "^odka - Scotch • Jin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. i0-nél többféle rät van mindig készenlétben Ha party van a házánál, né iák «agy Kedveim H r pV knh i «Irt ELADÓ MINDIG MÁS KELL, MINT, AMI VAN. i Az eset Párisban játszódott le, néhány évvel ezelőtt.. Justin, a francia szobaleány odaáll asszonya elé és azt mondja: ....................... ....— Madame Duval, ne haragudjék, de felmondok....... Madame Duval kétséboeesetten érdeklődik, hogy mi a felmondás oka. Justin végülis, ötölve -hatolva bevalja, hogy gyermekáldás elé néz. Mivel Duval is, Duvalné is nagyon szeretik Justint, , tehát1'úgy döntenek, hogy mivel ők amúgy is gyermektelenek, majd, örökbefqgadják az apróságot. így is lesz és egy 'évig nincs .semmi baj. Ám, ekkor Justin ismét odalép a ház asszonvához és azt mondja: — Madame Duval én felmondok. Ismét bekövetkezik a faggatás, majd pedig a vallomás: Justin ismét gyermeket vár. Duval és Duvalné összedugják a fejüket. Justin remek lány. nem is tudnának meglenni nülküle. Felajánlják tehát, hogy a második gyermeket is örökbefogadj ák. Ujab egy év telik el és Justin ismét bejelenti: — Madame Duval én felmondok. — De, Justin!— mered rá a házasszonya. — Már megint gyermeket vár? — Nem. — feleli a leány. — Dehát akkor miért akar elmenni? — Nem vagvok hajlandó egy olyan házban dolgozni, ahol ennyi a gyerek Fakutya ÜNNEPRONTÓ VICC . .— Tegnap nagv karácsonyi jelenti* tolt nálunk........ .— Hoau-hoan? ...... — A feleségem angyalhajat talált a kabátomon. Jó forgalmú, biztos megélhetést nyújtó ÓRÁS ÜZLET egészségügyi okok miatt, berendezéssel, felszereléssel és áru készletével nagyon mél-. tányos érért eladó. Érdeklődők d. e. C-ícI este, 6-ig az üzletben találnak. Csorba József, órás 2704 EAST 93rd Street Halqassa mg! Donó-Ha!mos Rádió Programját minden szombaton este 6:30-tól 7 óráig -az 1490 diaion Változatos program, amelyen Donó András angolul, Halmos Margit magyarul végzi el a leadásokat. Élő prograi»aszámok! Ha hirdetést vagy köszöntőt kiván leadni, hívja fel: LO 1-0824 LO 1-3155 — “Tehát a hónap végén várunk téged. Igaz, hogy j valóságos magányban la! kunk; de azt hisszük, hogy | éppen a mély csend és nyu| galom jó hatással lesz reád New York őrületes zaja és zűrzavarja után. Ridderstownból, amely utoltó vasúti állomásod, körülbelül még háromnegyed órányi utat kell megtenned, de az ut jó lés nyílegyenes; útközben ne tartózkodjál sehol sem és ne térj le a gyalogúiról, mert különben könnyen a mocsárba tévedhetnél.’ ! így irt nekem a fivérem, a 1 kit meg akartam látogatni, nogy ott kissé pihentessem az idegeimet. Mikor aztán Ridderstownban kiszáltam a vasúti ko- I nsiból, már alkanyodott és a zápor csak úgy zuhogott. Lassan mindjobban besötétedett, de annyi világosság még mindig volt, hogy fel ismerhettem azt a szűk u- 1 tat, melyen mennem kellett; ! az ut két oldalán fiatal fák j álltak, amelyeket az erős szél ide-oda hajított; kijebb, az utón túl, kopár volt a talajt, itt-ott cserjékkel vagy | hozottal benőve. Küzdöttem a szélvész ellen, amely egyenesen az arcomba fújt. Az eső erőseb; ben és erősebben szakadt s | mikor a felét megtettem az ! útnak, bőrig áztam és már | nagyon kimerültnek éreztem magam. Akkor az úttól balra alacsony kunyhót láttam, melynek körvonalai még elég tisz tán látszottak. Ott bizonyára befogadnának rövid időre, hogy kissé megpihenjek. Letértem tehát az útról, néhány lépes’ tettem a mocsarastalajon és beléptem a magányos kunyhóba, amely fatörzsekbő! volt összekalapácsolva, széttört ajtóval és félig bedőltt tetővel. Mikor aztán meggyujtottam a mindig nálam levő viaszgyertyát és körülnéztem kunyhóban, láttam, hogy az lakatlan, legalább elhagyatott s teljesen üres, kivéve azt a halom száraz füvet és gallyakat, melyek az eg.vik szélmentes sarokban látszott. Fellélegzettem, örülve, hogy rövid időra megmenekültem az esőtől és vihartól. Azután hozzáláttam a ná'am levő élelmiszerem elköltéséhez; — közben valani sustorgást hallottam, mely valószinüleg egértől eredt. Utána gondolkozni kezdtem, hogy most tulajdonkép oen mit tegyek. Kint tombolt a szélvész s zuhogott az eső, mintha soha többé meg nem akarna szűnni. Átázott ruhám súlyosan lógott rajtam és mint hosszantartó utazásom kövekezményét. nagyfokú fáradtságot éreztem. Reméltem, hogy rövid ideig tartó nyugalom uj erőt ad utam folytatására. És gyors elhatározással ráteritettem utazó pokrócomat a száraz lombra, amely a kuny hó sarkában fel volt halmozva, ráfeküdtem és összehúztam magam köré a takarót. Csak néhány pillanatig akartam piheni. Különben mitől is féltem voltam; a kunyhó minden valószinünzég szerint gazdátlan volt zs csavargókról és rablókról :tt egyáltalán nem is hallott az ember. Eloltottam tenát a gyertyámat—és aka"r.tom c’Ienére elaludtam. Hogy meddig aludtam azt nem tudom. Nyomasztó állomtól gyötörtetve felébredtem; fel akartam emelkedni, mikor a takaró alatt a mellemen valami megmozdult, amit bizonyára hirtelen mozdulatom felijesztett nyugalmából. | Az első pillanatban persze az volt a szándéko,m, hogy felugróm és az idegen , élőlényt, legyen az bármi| csoda, lerázom magamról; —de aztán rémes sejtelmem támadt, mely arra késztej tett, hogy csendesen fekve I maradjak, bár a szivem vadul kalapált. És mi pihent — most már sziklásul llyal a mellemen? Tehát a düledező kunyhónak mégis volt lakója? Most hirtelen eszembe jutott a sustorgás, melyeit hallottam, étkeztem. A kunyhó puszta, lakatlan vidéken állt — hátha itt valami veszélyes vad állatok megtelepedtek és talán éppen ez a lomb és rő'zse az alvóhelye, volt búvóhelye? Hátha ez a veszélyes lakótársam megérezte a meleget és azért választotta a mellemet nyugvóhelynek? ’< Egész testem megborzongott, gondolataim őrült táncot jártak. Ki tudja, nem pihen-e kígyó a mellemen? Hiszen a mocsár tele lehet ezekkel a csúf és veszélyes hüllőkkel. Bátyámnak minden esetre oka volt rá, hogy óvjon az ut elhagyásától. Hát most mit tegyek? Talánmegmenekülök a veszélytől az által, ha mozdulatlafekve maradok. Oly csendesen feküdtem, hogy lélegzeni is alig mertem. , Kint csend uralkodott már; vihar és eső megszűntek. Gyenge csillagfény szűrődött a borzalmas szobába. Vájjon mennyire haladt már ez az éjszaka? Ha kezdődik a virradat, talán csak eltávozik ez a rém? De meddig tarthat még mig kivirrad ? Igv feküdtem mozdulatlanul, ide-odá tévelygő gondolataimmal és a tető résein át tágranyitott szemmel meredeztem az éj sötét ég felé. Semmi nesz, semmi hang,, köröskörül nyomasztó csend Számláltam a másodperceket, mint aki halálra van itélve. — Hát soha sem lesz vége ennek az éjnek? Idővel kétségbeejtett a gyötrelmes várakozás. Úgy éreztem, hogy most már kell valaminek történnie, különben meg bomlik az eszem. Hátha villámgyorsan felugornék, erősen megfognám az állatot a paplannal és úgy eltaposnám? Már megfeszítettem lábaimat; hogy hirtelen felugorjam; — akkor észrevettem, hogy a csillagok már halványabbak és az égen világos esik nuzódik el. A kunyhóban homályos fény szűrődött be: lassanlassan mindig világosabb lett. Ekkor mozgást éreztem a mellemen, mintha valami nyúlánk test nyújtózkodnék és megint összehuzódnék. És most-------most — .... lapos kigyófej bujt ki a paplan alól, a paplan pedig emelkedett, hullámzott;— és kimondhatatlan iszonyattal megpilantottam egy hosszúra nyúlt kigyótestet, a farkán azokkal a jellemző szarucsörgőkkel, amelyekről könnyen ráismerni a csörgőkigyóra. Ésa szörnyű állat eltűnt a ajtónyiláson át. Hogy milyen állapotban érkeztem meg későben bátyám farmján, azt mindenki elképzelheti. Azóta sok idő telt el; életkedvem visszatért, egészségem helyreállt, de erre a végtelen éjszakára a mocsár széli kunyhóban még ma is borzalommal gondolok. HUMOR AZ OKOS FELESÉG A férj jön haza a munkájából és felháborodva mondja feleségének. — Képzeld, drágám, ma köszöntem a Kovácsnak és ugv ment el mellettem, mint ha nem is ismerne.... Azt képzeli az magáról, hogy talán nem vagyok vele egy színvonalon, vagy mi....? A feleség megnyugtatólag, de egyben szinténf el háborodva: — Már hogy ne lennél vele egy színvonalon. .2! Különben is ne törődj az egészszel . . ! Tudhatnád, hogy ez a Kovács egy beképzelt hülye....! STILS ZERÜSÉG Ha az emberek egyéniségüknek és jellemüknek megfelelően ötözködnének, nagyon sokan járnának meztelenül.... AJÁNDÉK — Köszönöm, köszönöm, drágám — ugrik férje nyakába a feleség a karácsonyi ajándék láttán. — Tetszik? kérdi örvendve a férj. — De még mennyire... Pontosan ez az, amit ki tudok cserélni arra, amit már régen szeretnék.... IIENŐKE BETEG — Nyisd ki szépen a szád. Benöke. . — mondja a mama az ágyban fekvő Benőkének. — No, nyisd ki szépen! Ha nem nyitod ki, nem tudija kivenni a kezet a szádból a doktor bácsi — DICSÉRIK A BÁJGLIT — Nos, hogy ízlik a bájglim? — Remek, Lediktálhatná nekem az ön receptjét? ,,-— Ugyan. . hiszen a maga felesége sokkal jobb bájglit csinál, mint én. — Ez igaz de az ő bájglije nagyon sokba kerül és szeretném, ha jövőre ő is elspórolná belőle azt, amit maga nem tett bele. FÜLÖPKE ARANYKÖPÉ1 SEIBŐL — Anyu, a zenetanár ma azt mondta nekem, hogy ugyanugy játszom a hegedűn, mint Yehudi Menuhin. — Igazán ezt mondta, Fülöpke? — Igazán.... Én is az állam alatt tartom.... , Fakutya TELEPHONJAINK: A nyomda és lap ieleofnja: GA 1-5658 Rés. FA. 1-1154 Petőfi Sándor: HA AZ ISTEN... Ha az isten ekkép szólna hozzám: ''Fiam, én neked megengedem. Hogy úgy haji meg, mint magádnak tetszik," Erre kérném akkor istenem: Legyen ősz, de szép, szelíd, derült ősz. Sárga lombon fényes napsugár; Sárga lomb közt zengje végdalát egy A tavasztól elmaradt madár. S valamint az őszi természetre A halál eljön észrevétlenüll: Énreám is igy jöjjön . . . csak akkor Vegyem észre, ha mellettiem ül. Ekkor, mint a lombon a madárka. Zengjem én is el végdalomat Bűvös hangon, mely le a sziveknek Fenekére s föl az égbe hat. És ha vége a varázséneknek: Ajkaimat egy csók zárja be, A te csókod, szőke szép leány, te Földi lények legdicsőbbike! — De ha ezt nem engedné az isten. Kérném akkor, hogy tavasz legyen, Harc tavaszé, hol rószák teremnek. Véres rószák, férfikebleken. S lelkesítve zengjenek a harcok Csalogányai, a trombiták. Ott legyek, s az én szivemből szinte Nőjön egy halálos vérvirág. S ha ledőlök ekkor parioámról: Ajkaimat egy csók zárja be, A te csókod, te szép szabadság, te Égi lények legdicsőbbike! Petőfi Sándor: A JÓ ÖREG KOCSMÁROS Itt, ahonnan messze kell utazni, mig az Ember hegyet lálb.al, üt a szép alföldön, Itten élek én most megelégedéssel. Mert időm vidáman, boldogságban töltöm, Falu kocsmájában van az én lakásom; Céendes kocsma *z, csak néha zajlik éjjel Egy jó öregember benne a kocsmáros Áldja meg az isten mind a két kezével! Van szállásom itten s ennem-innom ingyen. Sohasem volt ennél jobb gondviselésem. 'jAz ebédre nem kell senkit sem megvárnom. És ^mindnyájan várnak énrám, hogyha késem. Ólak egyet sajnálok: az öreg kocsmáros Összekoccan néha jó feleségével; No de amint összekoccan, meg is békül ... Áldja meg az isten mind a két kezével! »ff Elbeszélünk néha létünk időkről. Hej, régibb idői boldogak valának! Háza, kertje, földje, pénze, mindene volt. Alig tudta számát ökrének, lovának. Pénzét a hitetlen emberek csalása. Házát a Dunának habjai vitték el: így szegényült el a jó öreg kocsmáros . . . Áldja meg az isten mind a két kezével! Alkonyuló félben van már élte napja, S ilyenkor az ember nyugodalmat óhajt, S őreá, szegényre, a szerencsétlenség, Öreá mostan mért legtöbb gondot és bajt. Fáradoz napestig, vasárnapja sincsen, Mindig későn fekszik, mindig idején kel; Mint sajnálom én e jó öreg kocsmárost . . . Áldja meg az isten mind a. két kezével! Biztatom, hogy majd még jóra fordul sorsa; Ö fejét csóválja, nem hisz a szavamnak. "Úgy van, úgy," szól később, ''jóra fordul sorsom. Mert hisz lábaim már a sir szélén vannak" Én elszomorodva borulok nyakába, S megfürösztöm arcát szemeim könnyével. Mert az én atyám e jó öreg kocsmáros . . . Áldja meg az isten mind a két kezével! HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifi. Rició J. Jáno* Lukács Istváa JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed KP.T TEMETKEZÉSI INTÉZET — J2519 Bv ckeve Road LO 1-2030 175u4 Harvard SK 1 0700
