Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-11-23 / 46. szám

November 23, "iáéi". ii iiiém«i mu AZ VJ MG 3GLDAt LEGÉNYVIRTUS szén, egyedül a kapcsolt ré­szek követeinek engedtetvén meg, hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a következő 6 évek alatt szavazataikat la­tin nyelven is kijelenthessék. Következik azután a ma­gyar nyelv használatának el­rendelése a Cancellária, a Helytartótanács és a Curia minden tárgyalásán. Az or­szág határán belől — tehát Horvátország kivételével •— a szentszékek nyelve is ma­gyar lesz. Végre: 8. ő felsége már. kegyelme­sen elrendelte, hogy a ma­gyar nyelv a kapcsolt részek­­beli fő- és minden középis­kolákban (Academia és Gym­­nasiumokban) mint rendsze­rinti tudomány tanittassék; nemkülönben 9. Ő felsége méltóztatott kegyelmesien rendeléseket tenni az iránt is, hogy az or­szág határain belőli isko­lákban közoktatási nyelv a magyar legyen.” Teljes tehát az . egyetértés király és nemzet közt. Hisz iskolai ügyekben, amint a tör­vény is elismeri, a király ma­ga intézkedett. Ez az egyetér­tés oly magas polcra emelte a magyar nyelvet, minőt az megtartani nem bírt. De a kivívott eredmény egyúttal győzelme volt a demokráciá­nak is. A magyar nemzetiség érzete és terjesztése csökken­tette a kiváltságos és jobb­ágy osztály közti ellentétet, és valamennyit, mint egy lel­kes egységet állította szembe a nem magyarokkal. Viszont: mivel a törvény magyarrá tet­te az iskolát, a másnyelvüek tömegét most már egészen más eszközökkel lehetett be­vinni a küzdelembe, mint az­előtt, mikor csak a hivatalos nyelvről volt szó. Az uralkodó család tagjai­nak akkori magaviseleté tel­jesen igazolta azt a reményt, bogy a magyarság küzdelmé­ben számíthat természetes és* törvényes vezetőinek támoga­tására. József főherceg, kinek személyére nézve, tekintve aggkorát, kivételt akar tenni, azt el nem fogadja és kijelen­ti, hogy “lehetőleg tökélete­síti magát a magyar nyelvben ás szerencsésnek fogja magát árezni, ha ez neki emberi te­hetségéhez képest sikerül.” 1843 nyarán a praesumtiv trónörökös három fia, Ferenc JJczsef, Ferdinand Miksa é? Károly Lajos főhercegek, kik cözt a legidősebb alig volt 13 áves, körutat tettek az ország­sán. Sümegen bemutatták ne­­cik az ősz Kisfaludy Sándort. ‘Kedves volt látni, miként Ferenc József főherceg, úgy /ele, mint más többekkel ma­gyarul, még pedig édes hazai ryelvünk különös sajátságai­nk tökéletes értelmével és úszta s szabályszerű kiejté­sével folytonosan beszélge­tte” A király is tanult ma­gyarul. Még a régi rendszer leg­erősebb várát, a katonaságot lletőleg sem mondtak le a­­zon reményről, "hogy (köré­­jen érvényesítik a hazai nyel­­/et. Az országgyűlés után a catonák erősen kezdtek ma­gyarul tanulni. Korponai Já­nos felső megbízásból, kato­nai müszótárt szerkeszt ma­gyar nyelven. Minden haladás mellett s csakhamar be kellett telje­sednie Széchenyi szavának, bogy törvény nem elgendő egy nyelv, egy nemzet biz­tosítására. Ennek pedig nagyrészt az /olt az oka, hogy az 1843—44 diétán törvénybe iktatták agyán a demokratikus köve­teléseket, de csak elvben. Az elvek elszigeteltek maradtak és csak annál vakítóbbá tet­ték a társadalmi állapotok mo7Ídulatlansáf»át As az el­vekkel való ellentétes voltát. ' — Folytatás.) — Bizonyos, hogy a nemesség igen jelentékeny része még nem akart tudni az adózásról. Nem is vált belőle törvény bármennyit érveltek mellette a haza, az emberiség, a nem­­zetieség érdeke nevében. De egyúttal kitűnt az is, hogy radikális reform az ed­digi alkotmányos eszközökkel el nem érthető. Az 1843-4-iki diéta csak a magyar nyelv és a vallás ügyében vihetett •keresztül nagyobb haladást. A magyar nyelv terén ki­vívták a döntő győzelmet. Ez volt a diéta első tárgya. A törvény megvitatásakor már azt is követelték, hogy a hor­­vát követek is csak magyarul beszélhessenek az országgyű­lésen. Midőn Ozsegovics Me­téli horvát követ utasítása szerint latinul szólt, félbe­szakítják, nem hallgatják meg. Ezek a jelenetek ismét­lődnek mindannyiszor, vala­hányszor a horvát követek beszédre jelentkeznek. A ren­deknek ez a felfogásuk, hogy az roszággyülés nyelvét ille­tőleg ők törvény nélkül is ha­tározhatnak, de a kormány­nak más a nézete. Noha nem akarja útját állani a magyar nyelv előmozdításának, 1843 nov. 12-iki leiratában meg­rója a rendeket és felszólítja őket, engedjék meg a horvát követeknek a latin nyelven való szólást mindaddig, mig erről törvény nem intézke­dik. A rendek azonban ebbe nem nyugodtak belé és az or­szággyűlés tovább is zavargóit. Nem volt vége-hossza a bot­rányos jeleneteknek a táblán és az utcákon, melyeket egy­részt a magyar nemzetieségi felzudlás. másrészt a horvát makacsság idézett elő. A kar­zatok kiáltása, az utcai ová­ciók és pereatok mellett nem élhet meg sem az ország, sem a kormány — iria Metter­nich november 29-én a ná­dornak. A horvát kérdésben elvi kérdést látott, melyben a csáázár tanácsosai nem en­­gethetnek, mert különben u­­tat nyitnak a forradalomnak. Egyebekben azonban a ki­rálynak nem lehet kifogása a nemzeti feilődés ellen, sőt azt minden észeszerü irány­ban maga is előmozdítani tö­rekszik. Ilven értelemben készült az 1844 ián. 25-iki leirat. A ki­rály hozzájárul, hogy a tör­vényhozás nyelve azontúl tisztán magyar legyen. Gon­doskodni fog a törvényeknek a latin és a népnyelvekre va­ló hiteles fordításáról. Ma­gyar lesz a kir. kancellária, a helytartótanács és a tör­vényszék nyelve. A horvát megyék kötelesek a magyar megyék leveleit elfogadni; e­­zek viszont amazok latin le­veleit ne utasítsák vissza. A diétán a horvát követek még hat évig hasenálhatják a la­tin nyelvet. így lön az a nyelv, mely egy nemzedék} előtt még a pusztulással küzdött, elis­merve a király nyelvének. Egy szónok a jan. 30-iki ülé­sen igy fejezte ki az ered­ményt: A magyar nép nyel­ve a haza nyelve lett. Ez a törvény nemzeti ál­lammá tette azt az országot, melynek első királya, Szt. Ist­ván, gyöngének nyilvánítot­ta .az egynyelvű birodalmat. Az 1844:111 t. c. a magyar nyelv és nemzetiségről igv rendelkezik: “Az ország Rendeli ő Felsé­ge kegyelmes meggy ezése hozzájárulásával (meghatá­rozták, hogy: 1. Az országgyűléshez bo­csátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Válaszok és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 3. Országgülési nyelv ezen­túl kirekesztőleg a magyar lé­— TÁRCA — Ez a kirívó ellentét pedij gazi melegágya volt a fórra dalomnak, vagyis a törekvé ieknek, a meglevő állapotot uószakos megdöntése álta egyszerre, hirtelen megváló itani, a demokrácia uralmát Nézzük a két legfontosabl vívmányt e téren. A nem-nem«, jogot kap birtejkszerzésre. De amelleti fennáll az ősiség, a nemesség adó-nem-fizetése, a jobb ágyság. Nem kellett-e mind­ennek megszűnnie, hogy < nem-nemes ne csak elvber juthasson birtokhoz? A nem-nemes hivatalképes sé válik. Éje emellett meg­marad a nemesi megye, a ne­messég kizárólagos választó­joga. Nem kellett-e általános népképviseletre törekedni hogy a nem-nemesből való­ban lehessen hivatalnok? Nemzetiség, vallás, birtok hivatal, megannyi nagy té­nye 3íje az erjedésnek. A gazdasági viszonyok, körül folyó izgatással együtt ugyan­csak próbára tehetik az al­kotmánynak korhadó bástyá­it. De a legégetőbb, a millió­kat legjobban mozgásba hozó kérdés mégis csak az ősrégi probléma volt: a jobbágyság megmaradása vagy felszaba­dítása. (Folytatjuk) PÁRBESZÉD A EELHÁBORODÁSRÓL — Meg fogom verni! — Kit? — A Luzsnyikot. — Miért? —Azért, ámít-rólam mon­dott. Fel vagyok háborodva. — Miket mondott? — Hogy tolvaj vagyok. Sikkasztó. Hogy más embe­rek pénzéből élek. — Hát ez bizony egy kicsit — Ez még semmi. Azt is mondta, hogy hat évet ültem betöréses lopás miatt. — Hallatlan. — Hogy rosszabb vagyok mint két rablógyilkos. — Rémes. — És hogy hozzám képest egy kasszafuró szentéletü remete. Mit szól ehhez? — Sajnos, nem tudok hoz­zászólni.... Sosem találkoz­tam még remetével.. Küldjön pénzt Karácsonyra Kerülje az utolsó percek tolongását! Rokonai és barátai ponto- Tne'J-caD’ák Mnz aján­dékát, ha MOST feladja. K’t a szolgálatot megkap­hatja mind a 71 kényelmes bank fiókunkban. 81G (I $ fAI It A Federal Reserve System tagja Minden gyászoló család sírkövet állítani igyekszik drága halottjának sírjához Ha becsü­­.etes ma­gyar kiszol­gálást és na­gyon méltá­nyos árat óhajt, mr dúlj on teljes bizalommal William F. Riczohoz. \ SHEFFIELD MONUMENT magyar megbízottjához. Hívásra szívesen tiszteletem teszem. Tel. SW 5-3558 9412 Buckeye Rd. Hát bizony sokat beszél­ték, hogy öreg hiba volt a a!ukan, hogy a legények éjszakánkét csavarogtak, a­­kár a kóbor kutyák. Ha be­köszönt a este, szöknek a le­gények hazulról, mint a bőr­­egér a padlásgerenda alól.... Hanem hát ebben a szülők .s ludasak. Nem törődnek a egénysorba serdült gyerme­keikkel. Hagyják 'két kóbo­rolni, csavarogni. iS ha vala­ki ■ szép szóval figyelmeztet­te a szülőket, hogy tartsák otthon legényfiaikat, ne en­gedjék meg nekik az éjjeli kószállást, vállat vontak s izibe készen a felelet: — Egyik kökény, másik galagonya. . Mi sem voltunk különben legénykorunkban. Jónak ugyan nem jó gon­dolkodás, bolond okoskodás. Mert, hogy mennyi baj szár­mazott ebből a nemtörődöm­ségből, csak a mindentudó Isten a. megmondhatója. Hanem később, mintha észbe kaptak volna a falu­ban. Kevesebb legényt lát az ember az utcákon őgyelegni De ez is csak azóta van igy, mióta Csepregi Pistát meg­­rugta a Szent Mihály lova, Elekes Jóskát meg elcsuk­ták az ebek elől a vármegye börtönébe.. Elmesélem ezt a szomorú históriát.... Egyik csendes, csillagos októberi éjszakán történt. Már régen kioltották a fa­lu házaiban a világot. Alud­tak az emberek. Munka után édes a nyugalom. Meg hát szükséges is. Kell a fáradt testnek a pihenés, akárcsak a lámpáshoz a petróleum.. A falu akácos utcái üresek Csupán egy két legény kó­­dorog az utcákon. Ezek is a felszögre sietnek. A felszögi kocsmába _ Itt még van vi­lágosság. A dohányfüstös i­­vószobában szokott talál­kozni a legénység. Aludja­nak csak az öregek, de ők.... a legények!-., csak nem mennek a tyúkokkal aludni. Azért hát ide verődnek ösz­­sze éjszakánkint egy kis ita­­lékra, huszonegyesre.... Ezt már a falusi legényszokás hozta magával. A plébános eleget kérte a szülőket, hogy ne engedjék el este fiaikat hazulról.... De beszélhetett. Hadd papoljon, az a kenye­re— Hát ezen az estén is ott ilt a falu aranyifjusága a hosszú X-lábu ivóasztalnál. A korcsmáros szorgalmasan rakosgatta a litereseket az asztalra rendelésre.... Egyik -másik legény el­kurjantotta magát s közben egymás tulkiabálva, rákezd­­tek a nótára: V felszögi korcsmában lécet ég a lámpásban, A lámpásban jecet ég, jecet ég1, Tvuhaj, jecet ég— Annál mulat a vendég.... Ahogy nótázgatnak, nyílik az ajtó, belép rajta Elekes Jóska. A legények összerö­högnek s odakiabálják a be­lépő legénynek: — Gyere, Jóska, igyál az ebadtát!.... Ne búsulj.... Van még a faluban különb lány 's a Varga Katinál.... A nagyobb érthetőség o­­káért el kell mondanom, E­­'ekes Jóskát tartották a falu első legényének. Atyja teles­gazda volt. Épen azért há­nyaveti elkényeztetett gye­dek volt a Jóska. Azt hitte, körötte forog a föld tenge­­lye.Uj borra megakarták há­zasítani szülei. És háztiiz­­nézőben járó keresztanyját még csak le sem ültették a. lányos háznál, Varga Kati­­éknál. Már pedig pedig ez nagy szégyen.... Jóskát kikosarazták a Ka­ti szülei. Nagyon jól ismer­ték az “első“ legényt Ele­kes Jóska — köztünk ma­radjon a. szó, valóban első legény volt, de csak az ívás­­ban, nótában, meg a pénz­­szórásban. Szülei mindent megengedtek neki. Hiszen bőven volt a ládafiában Hanem hát Kati apját nem szédítette el Elekesék gazdasága. Jól tudta a. régi mondást, hogy apénz még nem jelent boldogságot. De meg attól is félt, hogy ami­lyen a Jóska., olyan lesz a József is. . Nem akarta leányát boldog­talanná tenni. Azért adott ki a Jóskán.... Ez fáj Jóská­nak, a falu első legényé­nek.... — Hé, korcsmáros!.... So­rokét ide! Mulatni akarok— ord’totta Elekes Jóska, a­­hogy letilt a legények közé. A korcsmáros nyomban el sietett s hozta a sört. A legény hetykén foga közzé csippentette kialudt szivarját s rágyújtott. Kis pörge kalapját szemére húz­ta betyárosan s aztán fel­kapta a sörösüveget az asz­talról, hatalmasat húzott be­lőle s azzal odacsapta a pisz­kos , füstös falhoz, hogy csak úgy búgott az ártatlan jószág.. Dupla lesz annak a sörnek az ára.. , A legények rikogatnak: — Ne bolond, ne.... Kár a sörért, Jóska! — Majd nem lesz kár Cepregi P'stáért, ha meg forgatom oldalában a bics­kámat — mormogta mogor­ván Elekes Jóska, és hevesen belecsapot az asztalba, hogy csak úgy táncoltak az aszta­lon lévő a.lkalmatoságok. Azt szokták mondani, hol farkast emlegetnek, ott te­rem. Csepregi Pista nyitott be az ivóba. — Adjon Isten, gyerekek — köszöntött be és le akart ülni a többiek közé. — Közénk ugyan nem ülsz, allatomos macska! — ordí­totta rekedten Elekes Jóska. — Annak parancsolj, aki­nek enni adsz. . Ha pedig a­­lattomos macska vagyok, vi­gyázz, mert az is nagyot ug­rik. A legények fel ugráltak helyükről s békitgetni akar­­ák Jóskát. De beszélhettek Elekes Jóskának, akár a. részeg né­metnek. Nem fogott rajta a szó. Hanem csak tovább handabandázott: — Te, te anyámasszony legény . Még oda mered a pofádat tolni, ahol én va­gyok.... Menj, ülj a Varga Kati szoknyájára, de nem im ide közibénk. .. Csepregi Pista erre na­gyot nézett. — Mit akarsz a Varga Katival? — kérdezte csen­desen. — Mit-e?.... Azt hiszed, nem tudom, hogy te akarsz bekerülni Vargáékhoz.... El­csavartad a Kati fejét, hogy csak elhalászhassad előlem.. — Csavarta ám a csavaró sróf, de nem én — vágta oda Csepregi Pista. Tehetek én róla, hogv nem adták neked a lányt. Ne mentél volna a fára, nem estél volna le róla De azért ne köss belém! — Hát csak azért is!.... Gyógyszereket az óhazába csők < SAJÓ PATIKAV/1 küldünl SAJÓ SÁNDOR ukle-rdl-GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain A ve Telefon: WO 1-&48H Mert te miattad estem le a fáról. — Én miattam?.... Hát i­­gaz, hogy szeretem a Katit, de én sohasem beszéltem ve­le ellened.... — No, lám.... Hát jól gon­doltam. Azért nem álltak szóba keresztanyámmal — pattogott Elekes Jóska, mint a száraz fenyő. — Hanem vigyázz, úgy ellátlak, hogy még azt sem mondod: cse­réljünk pipát.... Érted, te rongy!.... — No, no _ Csak lassan a. testtel, Jóska Nem te veze­ted a kaszás csillagot az é­­gen. . — De te sem ám !.... Tudod — s odaállt a legény Csep­regi Pista elé fölemelt ököl­lel. — Jóska, hozzám ne nyúlj, mert elhagy a türelmem s lakapla.k a tiz körmödről. — Kapod ám a.... Még mit mondok.... Hord el innen magadat, mert nem érsz több kakukszót. — Azt szeretném látni.... — Hát lásd. . Ez legyen a koporsószeged!.. — kiáltot­ta vadul Elekes Jóska és er­re megvillant hirtelen a csíz maszárból kirántott kés me­lyet hatalmas erővel becsa­pott Csepregi Pista szive tá­jékára. Az erős legény megtánto­­rodott és elvágódott a korcs­­ma.szoba kövezetén A legények elsápadtak. Odarohantak Csepregi Pistá hoz. . Felemelték. De Pista már szólni sem tudott. Ki­buggyant a meleg vér szive tájékáról Egy hörgés.... s Csepregi Pista nem volt töb­bé. Másnap jöttek a csendő­rök. Elekes Jóskát, a falu “első“ legényét, bekísérték. Volt sirás-rivás Elekesék­­nél. De hát késő bánat, eb­gondolat . . . Jóska tán miég most is a vármegye koszt­ján él-. Csepregi Pistát is eltemet ték. Sajnálták a faluban. De ebből sincs haszon. Nem tá­masztja fel a sajnálkozás a Pistát.... HUMOR PÉNZT, VAGY ÉVETET Éjszaka. Sötét. Egy ember bandukol egyedül a kiha.lt utcán. Egyik sarok mögül, az árnyékból előugrik egy marcona ajak. — Péznt, vagy életet! — rival rá. A járókelő megriad, de nem fut el, hanem ráveti magát a támadóra. Az oda­sóz egyet, mire a másik visz­­sza.... Irgalmatlan verekedés kezdődik, tépik, rúgják marják egymást, de végülis, félórás harc után, a rabló kerekedik felül. Kikezdi a le tepert pénztárcáját és leg­nagyobb meglepetésére ösz­­szesen 10 centet talál benne. — Maga bolond, — rival rá dühösen — ezért a ron­gyos tiz centért állt oda ve­rekedni ? — Dehogyis,— feleli a föl­dönfekvő férfi — én azt hit­tem, hogy maga azt az 1500 dollárt akarja, ami a cipőm­be van elrejtve.... . . KINEK MI JUT ESZÉBE a munkája után? A szónok: “Nem felejtet­tem valamit ki....?“ tem valamit benn....?’ —.1 A sebész: ‘Nem felejtet-GÓG ÉS MAGÓG FIA VAGYOK ÉN! Volkswagen Plymouth és Valiant nagyon méltányos áron _kapható A PARMA MOTORS _ megbízottja és képviselője Molnár Károly 7115 BROOKPARK ROAD SH 9-2525 Jó használt autók nagy \ ála'Z'tékban < ’ Molnár Károly IRTA: ADY ENDRE Góg és Magóg fia vagyok én. Hiába döngetek kaput, falat S mégis megkérdtem tőletek: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? Verecke hires utján jöttem én. Fülembe még ősmagyar dal rivall. Szabad-e Dévénynél betörnöm Uj időknek uj dalaival? Fülembe forró ólmot öntsetek. Legyek az uj, az pnekes Vazul, Ne halljam az élet uj dalait. Tiporjatok reám durván, gazul. De addig sírva, kínban, mit se várva Mégis csak száll uj szárnyakon a dal S ha elátkozza százszor Pusztaszer, Mégis, győztes, mégis uj és magyar. FÖLSZÁLLOTT A PÁVA IRTA, ADY ENDRE "Fölszálloti a páva a vármegye-házra. Sok szecóny legénynek szabadulására." Kényes, büszke pávák, Nap-széditő tollak. Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap. Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Uj harcok, uj szemek kacagnak az égre. Uj szelek nyögetik az ős magyar fákat. Várjuk már, várjuk az uj magyar csodákat. Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig. Vagy ez a mi hitünk valóságra válik. Uj lángok, uj hitek, uj kohók, uj szentek. Vagy vagytok vagy ismét semmi ködbe mentek. Vagy láng csap az ódon, vad vármegyeházra. Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva. Vagy lesz uj értelmük a magyar igéknek. Vagy marad régiben a bus, magyar élet. "Fölszállott a páva a vármegye-házra. Sok szegény legénynek szabadulására." HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett Ifi. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed _ KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 B.d<eye Road LO 1-2030 175U4 Harvard SK 1 8900 Magyarország Története

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom