Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-10-19 / 41. szám

Oktober 19, 1961. AZ VJSAG Magyarország Története ti 3 OLDAL A francia események befolyása Kossuib. Lajosra Magának Kossuthnak poli­tikai nevelésére is bizonyára az ifjúsága korában Francia­­országban végbemenő ese­mények voltak legnagyobb hatással. A szabadság, egyen­lőség és testvériség eszméi­ért való lelkes küzdelmet lát­ta ott, melyet tüzes, rajongó fiatalság vívott meg győzel­mesen, a nagy -fprradalom ö* 'rökségéért, a papságra és az faristokráciára támaszkodó ^rón ellen A forradalom esz­eméiért vivők pedig egyutal a restauráció tespedésével szem­ben magasan lobogtatták a háromszinü zászlót, a forradal­mi és napóleoni dicső korszak jelvényét. A közös nemzeti di­csőség azokat is hozzájuk von­zotta, kik különben társadal­omi tekintetben távol állottak / tőlük. Eszközijk nem volt más, mint szó, a sajtó. A sza­badság, az izgatás volt élet­­. elemük. Látta azt is, hogy a toll emberei, miután eszméik győztek, a parlamentben 'gyakran a miniszteri székből intézték nemzetük sorsát. So­hasem látszott oly közeleső­­/nek az eszme a kivitelhez, /mint akkor. Thiersnek, Gui­­; zotnak és annyi másnak pél­dája kellett, hogy vonzó erőt gyakoroljon arra a férfiúra, /ki egyformán meg volt győ­ződve talentumáról és arról, hogy annak érvényesítésével nemzetének tesz nagy szolgá­latot. Miután a fogságból ki-! szabadult, hírlap kiadásának engedelméért folyamodott és 1841 elején megindította a ' Pesii Hirlapot. f " ' *■ ■— , A kormány nem akadá­lyozta, sőt censurá'ja által t korlátozni remélte ezt a nyugtalan szellemet. Kossuth pedig kezdettől fogva a leg­magasabb célt tűzte maga és /lapja elé. A“journalistica ut­­' ánj remélünk eljutni nem­sokára oda is, hogy a köz­­í tárgyak felett közhelyeken helyesebben s higgadt kebel-MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja van a Televisionnal bármely gyártmány is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javító. 2656 EAST 126lh ST. SW 1-4544 RA1-0567 Volkswagen Plymouth és | Valiant nagyon méltányos áron | __ kapható A PARMA MOTORS J megbízottja és képviselője Molnár Károly 7115 BROOKPARK ROAD | SH 9-2525 Jó használt autók nagy \ áU'-ztékban Molnár Károly lel tanácskozandunk, a hon java előmozdításának eszkö-j zeiről egymást kölcsönösen felvilágositandjuk és meg­gy őzendj ük. A journalistica —, közölve az egyes nemzetek belső és külső életében tör­tént eseményeket —, mutas­sa ki azon ösvényt, melyen a zok szellemi és anyagi jólé­tüket eszközlötték. Ez ger­jesszen szent érzelmeket at honfiak keblében, dicső tettek­re hevitvé azókat, kik erőt és hivatást éreznek hazánk érde­kében munkálkodni. Elvünk örökre az alkotmányos sza­badság kifejtése ás előmozdí­tása leend"’ (A Pesti Hírlap e­­lőfizetési felhívásából) Szem­betűnő, itt is mily nagy súlyt helyez más nemzetek példá­­jára és annak követésére.. Kossuth fellépése két i­­rányban is változást jelölt. Gyorsabb mozgásba hozta a kedélyeket, a mennyiben hét­­ről-hétre uj rpeg uj kívánatos dolgot tálalt eléjük, vonzó gyakran elragadó formában. Aztán meg kiterjesztette a politikai érdeklődők körét, a mennyiben minden olvasója, egyéb készültség nélkül is, hivatottnak tartotta magát hozzászólni és dönteni a fenn­forgó kérdésekben, A de­mokratikus elem ily módon vonult be nálunk a politiká­ba S.zéchenyi aggodalma Széchenyi egész élete mü­vét veszélyben látja a köz­ügynek ily szinte könnyelmű tárgyalása által. Naplójából látjuk, hogy már január 29- én átvillan rajta a gondolat: '.ellene kell szegülni Kos­suthnak nyíltan, minden erő­vel." Február 6-án hozzáfog az íráshoz. Hiába tartják vissza Batthány Laj>os, Eöt­vös József és Andrássy Ká­roly, elhatározza, hogy mü­vét, helyet Kelet Népá-nek nevez el, befejezi és kiadja. Az a férfiú, ki Magyarorszá­got épen a külföld haladásá­ra való tekintettel felrázta zsibbadtságából, most latba veti tekintélyét, egész egyé­niségét a tőle megkezdett i­­rány túlzásai ellen. Szavát nem az elvek ellen emeli fel: azokat jobbadán osztja, sőt egy cseppet sem vonakodik kijelenteni, hogy azkat legnagyobb részben magáévá teszi,; “sőt legéde­sebb atyai érzések közt magá­énak ismeri.” Támadása a modor ellen irányul, az iz­gatás ellen, mely az által, hogy még meg nem érett kérdéseket hoz felszínre, fel­szítja a szenvedélyeket, ame­lyek a végső veszélybe, a megsemisülésbe döntik majd a nemzetet. Kérve kéri Kos­suthot, álljon el az izgatástól, hagyja el a hirlapirást, mond­jon le ?. tevékenységről, tnely sírba dönti a magyart Szabad­­e gyönge, megosztott nemzet­nek hirtelen követelésekkel maga ellen zúdítani mindazo­kat, akik a fennálló közjogi s társadalmi rendhez ragasz­kodnak? A legnagyobb magyart fő­kép az a hazafias aggodalom bírta föllépésre, hogy nem­zete nem biria ki a hirtelen vagy épen erőszakos átalaku­lás rázkódását. Ő legkisebb vállalatainál is annyi aka­dályba ütközött, hogy mél­tán tarthatott a legnagyob baktól, mihelyt kellő előké­szítés nélkül fognak uj, ne­héz prob^mák .megoldajsá­­hoz. Ő abból indul ki, hogy a nemzet halá'los álmát alud­­ta, midőn ő fölserkentette. Fiatalnak, gyengének ismerte a magyart, kit kellő edzés nélkül nem szabad 'kitenni nagy viharnak. Kossuth el­lenben, Széchenyi nagy ér­demeinek teljes elismerésé­vel, csak a történeti fejlődés egyik, bár igen fontos elemét látta az ő szereplésében s bízott a nemzetnek annyi századon át tanúsított ellen­álló erejében. Rendkívül ü­­gyes és udvarias Felele-e — szintén könyvben —, az ő részére vonta a közvéle­ményt. B. Eötvös József, gr. Dessewffy Aurél mellette szólaltak fel és Deák Ferenc­nek is az a véleménye, hogy az a hírlapi izgatás, melyet tett, határozat nem követ, nem elitélendő. Széchenyi magára marad. Eléri őt csa­ládjának végzete: két szék közt a földre kerül. A poli­tikai ösztönök és érdekék ket­té választják a két nagy tá­bort: a konservativokat és a , • liberálisokat és a társadalmi reform emberét egyik sem vallhatja már magáénak. “Vannak percek” — irja nap­lójában ,amidőn kételkedem, jó volt-e fellépésem a Hiiel­­ltl és a Kniet Nópé-vel. Bárminő élesek és határo­zottak az elvi momentumok, a közélet férfiainak megítélé­sében sohasem mellőzhetők teljesen a személyes ellenté­tek sem. Széchenyi nemcsak mint gyakorlati államférfin áll szemben a doctrinair új­ságíróval, hanem egyúttal a nagybirtoku, liberális aris­­tokrata a radikális demokrá­ciának kenyerét tollával ke­reső képviselőjével. Azzal a férfiúval, ki martyr ja volt meggyőződésének,t kemé­nyen beszélt; a htalmas el­nyomók ellen sohasem emelte fel igy szavát. Ki vonhatná kétségbe hazaszeretete által sugallt prófétai ihletét, mi­dőn megjósolja a forradalmat, akkor, mikor senki, még Kos­suth sen gondolt reá? De a közvéleményt elsősorban is mindig eszemélyes vonzalom vagy ellenszenv vezeti. A sze­gény szellemi munkás mel­lett nyilatkozott, kit a dús­gazdag, büszke gróf nem tűr maga mell.btt, kinek ,csak most kezdődő szerepére már is féltékeny. Az összeütközésnek az volt a főeredménye, hgy uj te­kintély . keletkezett, melynek árnyában már nyíltan ter­jedhettek a gyors átalakítás­­forradalomra törő eszmék. Az egész irodalom demokrati­kus irányú. Volt ismét em­ber, kiért a magyar lelkesed­hetett, kit egekig emelt a fi­atalságnak a nőknek az em­beri tökéletességet óhajtó, a nemzet boldog jövendőjéért -óvárgló Jelkepedése. Az el­me kudarcot vallott a szív­vel szemben. \z első 12 pont Ez a szellem már a megyé­be is elhatott, Szatmármegye 1841 február 27-én elfogadta Kovács Lajos 12 pontját, ki­adva azokat a jövő diétára u­­"asitást készítő bizottságnak. E pontok: 1. Az ősiség eltör­lése. 2. A hiteltörvény kiegé­szítése, a telek- és adóssági könyv, birtokbank felállítása. 3. örök megváltás parancso­ló módon. 4. Kereskedési ügy, céhek eltörlése, egyedáruság megszüntetése. 5. Birhatási és hivatalviselési jog az or­szág minden lakosaira. 6. A főpapok, urak és nemesek a­­dózására vonatkozó Mátyás ki­rály által hoztt 1486:64 t. c. fölelevenitése és kiterjesztése.! 7 Népnevelés. 8. Sajtószabad­ság. 9. Városik felszabadítása és rendezése. 10 Polgári és; büntető törvény uj szerkeze­te: jury felállítása, faggató pör megszüntetése, vádpörj behozatala. 11. A politikai izgatás elválasztása a törvény-! kezésitől a megyében is. 12. Népképviselet. Az első pontokon még lát­szik Széchenyi hatása; a 6-ik históriai alapon akarja lega­lább a házi adó elvállalására bírni a nemességet. A többi nem más, mint az általános e­­urópai liberálizmusnak jel­szavakban kifejeeztt program­ja, minden tekintet nélkül a hazai viszonyokra. A gazdasági kérdések. A Pesti Hírlap tovább is működött, mindjobban maga köré csoportosítva az egész nemzeti és szabadelvű ellen­zéket. A legtekintélyesebb fér­fiak, Szentkirályi Mór, Fáy András, az ifjabbak közt Sze­mere Bertalan, Goróve István itt közölték felfogásukat, ta­pasztalataikat. Kossuth már a pesti megyegyülésen is mint vezető, irányadó lép fel. De Széchenyi sem adja fel a har­cot. Emberfölötti erővel azon van, hogy a mozgalom ne á­­radjon ki tőle ásott mederből. A győzelemre annál nagyobb a kilátása, mert elére látható, hogy a küzdelem arra a térre csap át, amelyen ő még egye­düli kipróbált tekintély: a közgazdaság mezejére. Miután az 1839—40-iki di­étán az örökváltságot becik­­kelyezték, a közteherviselés elve jutott dűlőre. A párto­kat az “adózzunk” vagy "nem adózzunk” jelszó választotta el egymástól; Széchenyi eddig is követett módszere szerint nem csupán a hazafiság és a haladás hangoztatásával akar­ja honfitársait reábirni a ne­mesi kiváltság eltörlésére, ha­nem az abból fakadó közha-! szón kiszinezésével is. “Min­den kitünőbb helyre óhajtanék felléphetni —, irja 1843 jú­nius 8-án a Jelenkor-ban, mi­kép onnan büszke kéjérzettel elmondhatnám, hogy jólle­­hetj "em többet, sem keve­sebbet, hanem aránylag csak annyit, amennyit minden pol­gártársam, de vajmi sok adót vinnék hazám oltárára.” Csak ezen áldozatkészség teszi majd lehetővé a haladást. “Volna nemzeti kifejlődés és vérünk­nek meg nem szűnő előmene­tele által kipótolva és kicse­rélve mai napjainknak, ha csalni nem akarjuk magun­kat, vajmi szükjkörü, ízetlen és alárendelt boldogsága”. Természetes, hogy ezt az adót hasznos beruházásokra fordít­ják, mert Magyarország még egy nagy parlag. Később bő­vebben kifejti, miben álljon a beruházás. Ha minden hold­járól évenkint csak két garast fizet birtokosa; évenkint 6.- 29,850 frt áll az ország ren­delkezésére. E pénznek nem szabad másra szolgálnia, mint Magyarország szellemi és a­­nyagi kifejtésére. (Folytatjuk) HA NINCS, AKI FÖZÖN és önmaga sem főzhet vagy nihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élve­vettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a A TEHÉN Minden gyászoló család sírkövet állítani igyekszik drága halottjának sírjához Ha becsü­­.etes ma­gyar kiszol­gálást és na­gyon méltá­nyos árat óhajt, 'orduljon teljes bizalommal William F. Riczohoz, \ SHEFFIELD MONUMENT magyar megbízott iához. Hívásra szívesen tiszteletem íccccm. Tel. SW 5-3558 RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Finom eledelek HAZA VI TELRE is kaphatók. Elizabeth Kish, tulajdonos hléfesen és méltányos árban készít el minden virág -endelést és továbbit az or zág v*agy a nagy világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave /— TÁRCA — IRTA: SIPULUSZ r Tény az, hogy évek óta megiszom a tejet, ha nincs egyéb innivalóm, tény az is, hogy a tehenek ellen, ame­lyek közömbösen legelnek kint a mezőkön, nincs semmi kifogásom; de prófétája nem voltam egyiknek se so­­hasam. A tejről nem hirdettem, hogy a legjobb ital és a te­hénről nem állítottam, hogy a leghasznosabb állat. Nem állíthattam, vannak pillana­tok, mikor mindennél a vilá­gon jobb egy pohár bor és mikor a tehénnél haszno­sabb az oroszlán. Azért nagyon elcsodálkoz­tam, hogy a kerületbeli kis tej szállítók, vagy milimárik, mégis engem szemeltek ki érdekeik megvédelmezőjé­­nek. A dolog úgy töi*tént, hogy egyszer eljött hozzám egy ember s bejelentette, hogy majd el fog hozzám jönni egy másik ember, akinek fel adata nálam kipuhatolni, hogy miképp fogadnám a milimárik küldöttségét. Mit akar tőlem a milimárik kül­döttsége? Csakugyan el is jött hoz­zám a puhatoló s miután megmondtam neki. hogy a küldöttséget kedvezően fo­gom fogadni, én is megbíz­tam, hogy puhatolja ki, mit akarnak nálam a tejes-em­berek. Egy darabig ide-oda pu­hatoltuk egymást, végre megjelent a küldöttség. Pár perc múlva tisztában vol­tam azzal, hogy lapot akar­nak indítani. Mindig örvend­tem annak, ha a külvárosok kulturális törekvéseket árul­nak el; most is melegen meg ráztam a küldöttség összes kezeit, számszerint tizet kérdém: — Napilapot? — Dehogy! Hetilapot. — Ellenzéki néplapot, u­­gye? Bizony jól teszik mert a kormány ugyancsak ráült a főváros nyakára. Egy öreg milimári fehér, mint a 'tej, felszólalt: — Nem a főváros nyaká­ról van itt szó, kérem ássan, hanem a mi nyakunkról. — Hogyhogy? — Azt gondoltuk, hogy mi az érdekeink védelmére indítunk lapot. — És ellenségeinklegyőzé­­sére. — Miféle ellenség? —kér­dém egy milimári külsejű, vagyis tejfeles szájú legény tői. — A központi tecsarnok, — felelte karban a küldött­ség, — ez tesz bennünket tönkre. Sokan közülünk be­álltak már bort piérni. A te­henek is megszimatolták már a dolgot s az a nagyra­­vágyás kezd köztük elhara­­pódzni,hogy hogy az ő tejü­ket is a központi tej csarnok szállítsa. Lenézik az ősi mi­­limári-intézményt, mely év­századok óta tejjel ellátja a főváros lakosságát a bölcső­től a sirog.... így szónokolt a küldöttség össze-vissza, s a galambősz, akarom mondani tej fehér bácsi könnyeket is hullatott a zsebéből elővett félmesze­­lyesbe. A szőnyegeimet kí­mélte. Oly fennen beszéltek az ő teheneikről és a tehén­tejről,, mint a kisdedek ki­zárólagos táplálékáról, kény télén voltam megjegyezni, hogy vannak még a főváros­ban csecsemők, kik szopnak, amit ők elismertek ugyan, de egyúttal azt állították, hogy ez az eemberiség ősko­ri durva állapotának utolsó maradványa. Amit én nem vonhattam kétségbe, mert bizonyos, hogy a kis gyere­kek már a bronzkkorbbn szoptak, s ennél okosabbat se a csecsemők, se az anyák nem tudtak eddig kitalálni.. Mikor a vihar elvonult megkérdeztem, hogy mit a­­karnak azzal a lappal elér­ni? — Leleplezni a központi tej csarnokot. És elriaszta­ni tőle a közönséget.' — Hát mit csinál a köz­ponti tejcsarnok? — Ezt majd uraságod i­­gyekszik megtudni. — Én?. — No, persze. Mert remél­jük, hogy el tetszik fogadni a szerkesztést? Vagy úgy? Hát ezért jöt­tek? Ejnye be okosan tettem hogy nem vallottam szint a tájcsarnok mellett. Tüstént leültettem őket s az öreg bá­csinak megengedtem, hogy legközelebbi könnyeit a sző­nyegre sirhatja le. Kifejtet­tem nekik, hogy milyennek képzelek egy ilyen lapot. Ki méletlen hang a fő. A tej­csarnok mellett néha a kor­mányt és a fővárosi hatósá­­gott is fogjuk szidni, nehogy a közönség kitalálja, hogy tisztán a tej csarnok ellen indítottuk lapunkat. Min­den számot háromezer pél­dányban nyomtatunk s a milimárik vasárnap reggel széthordják. Rögtön kifizet­tek egy hónapi gázsit és nyomdaköltséget. Nagyon derék emberek. Újra végig ráztam a kiildössségi keze­ket,, szivarral kínáltam a kezek tulajdonosait. Az agg milimári annyira meg volt hatva, hogy (újabb könnye­ket sajnálván) a félmesze­­lyesbe félrerakott könnyei­vel öntözte orcáit. Pár nap múlva készen voltam az egész tervvel. A lap cime ez volt: A TEHÉN Politikai, társadalmi és köz­­gazdasági hetilap. Az-első szám várakozáson felül jól sikerült. A vezér­cikk Tej és tej cim alatt el­mondta, hogy tej és tej kö­zött milyen óriási a különb­ség. Lelkiismeretlen kufárok mennyire hamisítják ezt a fölséges italt, mely a gyom­rot kitatarozza s szépíti a bőrt, ha jó; de megmérgezi a társadalmat, ha hamisít­ják. Feladatunk, hogy ellenő­rizzük mindazokat, akik a fővárosnak tejet liferálnak. A tárparovatba Tejelde ci­­mü novellát Írtam, melyben érzékenyen el volt mondva, hagy egy tejes-boltban al­kalmazott szép leány ön­gyilkos lett; mert vőlegénye a központi tejcsarnok tejé­től gyomorhurutot kapván, — főbe lőtte magát. Az uj­­donsági rovatban csupa szép és megható történetet me­séltem a tehenekről, amit valaha a kutyákról olvas­tam, azt mind ráfogtam a ;ehenekre. Szerepelt a tehén mint életmentő, aki a vízből kihúzza az embereket.Igen épületes volt többek közt a gazdája sírjára a szomszéd vármegyéből elzarándokló tehén. Az eredetiben ez is kutya volt. Végre megtá­madtam a kormányt a Vas­kapuszabályozás miatt. Gon­doltam, hogy ez is tej ügy, mert ha gyorsan kieresztek a vizet Magyarországból, nem marad itt elég, tejet ha­misítani. Mikor gazdáimnak meg­mutattam az első számot, e­­gyuttal megragadtam az al­kalmat, megnéztem a tehe­neket. Gyermekkorom óta nem láttam efajta állatot, s azt tapasztaltam, hogy a te­hén nem tanult és nem fe­lejtett semmit: épp oly bu­tán néz maga elé, s épp úgy kérődzik, mint hajdan. . Gazdáim megvoltak elé­gedve, az első számot szét­hordták mindenfelé a város­ban, s biztattak, hogy csak csak vágjak egyenesen neki a központi tej csarnoknak. A tej szaklap második számát tehát már vérrel írtam. Ki­sütöttem, hogy az ilyen ma­sinatejtől keletkezik minden betegség. “Azért tízszeresen megbecsülhetetlen a becsü­letes milimári, aki patriar­kális módon feji jól táplált tehenét.’ Ez volt a záradéka a cikknek. Gazdáim tombol­tak örömükben. Különösen a patrialkális szó imponált nekik, mert ném értették. A harmadik számban föl­soroltam s kémiai képletek­kel kimutattam: hogyan és mivel hamisítják a tejet. Oda lyukadtam ki, hogy nincs is jó tej “csak amit patriarkális milimári kezek fejnek.“ Ezt a patriarkálist minden cikkbe bele kellett vennem, mert gazdáim na­gyon hatásosnak tartották. Azután közöltem, hogyan kell megvizsgálni, a tejet, hogy nincs-e hamisítva? Gaz dáim ötezer példányban el­terjesztették ezt a számot is. De még utána kellett nyomatni vagy háromezret. Soha szám ilyen kapós nem volt. Végtére már ötven kraj cárjával vásároltak egy-egy példányt előttem ismeretlen emberek. Pár nap múlva berohant hozzám az egykori küldött­ség és kérdőre von, hogy mit írtam a lapba? — Miért? és azzal kiadtam a lelkemet is: újra vezércikkben osto­roztam a tej hamisító közpon ti tej csarnokot s vastag be­tűkkel ismertettem az eljá­rást, melynek segítségével a hamisított tejet föl lehet is­merni. A magam szakállára nyomtattam belőle tízezret s hirdettem a napilapokban, hogy A tehén legújabb szá­ma megjelent és kapható itt és itt. Úgy látszik, a lap ka­pós lett, hadd legyen nekem is egy kis hasznom belőle. E napon egy nyájas úri­ember látogatott meg s meg kérdezte, hogy itt árulják-e A tehén cimíi jelesen szer­kesztett szaklapot? — Itt. — Mennyit kaphatok be­lőle? — Mennyi tetszik? — Négy-ötezer. — Ki számára? A nyájas ur habozott egy kicsit. Azután elnevette ma­gát s szólt: — Legyünk őszinték; a központi tej csarnok ázáíná­­ra. (Ahán! gondolám magam­ban, féltek tőle és összevá­sároljátok, hogy a publikum kezébe ne kerüljön!) — Nagyon szívesen,----fe­lelém, ménnyi tetszik?",,»» Megvásárolt ötezret.,, Ha minden héten ötezret nyom­tatok a gazdáim és ötezret a központi tej csarnok számá­ra, akkof rövid idő alatt gaz dag ember vagyok. Csak akkor bámultam el, mikor a lapot buzgón ter­jesztő gazdáim (ismét (kül­­döttségileg) berontanak hoz­zám s kijelentik, hogy összes vevőik fölmondták nekik. Mi az ördögöt irkáltam én A tehénbe? Én hivatkoztam érdemem­re. ők hivatkoztak a kedve­zőtlen eredményre. — Ön rossz lapot csinált. — önök meg rossz tejet csináltak —•, vágtam vissza. A küldöttség összenézett. Mérgemben eltaláltam a va­lódi tényállást. Kijelentet­ték, hogy több pénzt nem kapok és a lapot megszünte­tik. Ezzal elsompolyogtak. Én pedig elővettem A te­hén utolsó számát s most rá­jöttem, hogy a központi tej - csarnok terjesztés céljából vásárolja össze a lakomat: a hamis tej fölismerésének receptje miatt. Hja en jóhi­­szemüleg jártam el; azt hittem, hogy erkölcsi alapón állok: azt tudtam, hogy a tejcsarnokkal szemben nincs igazam, de azt nem tudtam, hogy a gazdáimmal szemben sincs igazam. Igaza volt a tejcsamoknak mikor ellenem Az ökör cim alatt lapot akart indítani. t « 9412 Buckeye Rd. Telefon ME 1-1889 TELEPHONJAINK: A nyomda és lap ieleofnjä: GA 1-5658 • Az Otthon telefonja: FA 1-1154 HA GYÁSZ ÉRI A - CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ili. Rició J. Jénoi Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 175u4 Harvard SK 1 8900

Next

/
Oldalképek
Tartalom