Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-10-12 / 40. szám

OKTÓBER 12, 1961. At ÚJSÁG 3 OLD Ah Magyarország Története A magyar nyelv térhódítása Amint az ő szelleme (Szche­­nyié), már nem a születés, méltóság, vagyon stb. adta meg a tekintélyt, hanem a keletkező közvélemésy attól tette függővé tiszteletét, ki mennyivel vitte előbbre a ha­za ügyét? Mihelyt egyszer er­re a térre jutottak, az egyéni becsvágy a legszorsabb ösz­­szekpttetésbe lép a hazafias érzülettel és szinte vállvetve rontja le az eddigi rendszer erkölcsi alapjait. E munkáju­kat nagyon megkönnyítette az a körülmény, hogy az újí­tások ellenségei, a meglevő tekintélyek és azok követői cjsszeköttetésben állottak az egész kormányrendszerrel, a­­mely közmeggyöződés szerint útját állja Magyarország ha­ladásának. Ezen az utón vált a kurucból a forradalm hive-Először a holt nyelv (a la­tin) ellen irányul a foradal­­mi szellem. Lehető-e nagyobb forradalom a magyar nyelv­nek irodalmivá, hivatalossá tételénél, a deák nyelvnek le­szorításánál? Lehető-e na­gyobb forradalom a magyar nyelv megújításánál, uj hiva­tására alkalmassá tételénél? Nálunk az írók készítették e­­lő a forradalmat, csakúgy, ipint Franciaországban, de nem filozófusok •—-, az nem volt —, hanem nyelvészek. Megváltozott a gondolatok köntöse és ehhez kellett al­kalmazkodnia a gondolatnak is. A nemesi előjogok ellen Azután a nemesi előjogok­ra került a sor. A jobbágyság állapotának javításáért folyó küzdelmében Wesselényi meg­támadja a kormányt, Balogh János és Kölcsey a főrendek ellen dörögnek, jV£ég .a nyu­godt Deákot is elragadja a hév és kimondja, hogy nálunk a törvény súlya csak a sze­gény adózót nyomja. Széche­nyi pedig keresziülviszi, hogy a pesti lánchídon a nemes is fizessen vámot. Az ősi alkot­mány legjobban védett bás­tyájába már rést ütöttek. A Vallásszabadság De itt sem állnak meg. Az ifjak pere, a szólás- és a sajtó­­szabadság ellen elkövetett sé­relmek. nemcsak a kormány tekintélyét ingatták meg, ha­nem a bíróságokét is. Az 18- 25 óta egyre megújuló vallás­ügyi sérelmek, a főpapság egy részének eltérése a tör­vényes alaptól, a vegyes há­zasságok kérdésében a papság ellen irányítja, nemcsak a protestánsokat, hanem külö­nösen a szabadelvű katho­­likusokat. A szabad gondolko­dás, sőt a határozott hitetlen­ség mindinkább tért foglalt. A müveit ifjúság filozófiai tanulmány nélkül is vallás­talanná vált. Megingott te­hát, és pedig minden feleke­­zetnél. a legerősebb tekintély: az öröklött vallásé. Még mindig nem lehetett szó forradalomról mert a ledöntött tekintélyek helyébe újak léptek: Széchenyi, Vesse­­lcnyi, Deák. Ezek pedig, bár­mennyire különbözött tempe­ramentumuk, megegyeztek abban, hogy reformot akar­jak, nem erőszakos felforga­tást. Reformot, szociális és politikai téren, de lehetőleg minden nagy rázkódás néÚ kül. Ami Pedig Metternich felfogása szerint legfőbb a­­kadálya volt a forradalomnak, az Ausztriához való viszony, MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja van a Televisionnal bármely gyártmány is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javító. 2656 EAST 126th ST. SW1-4544 RA1-0567 Volkswagen Plymouth és Valiant t nagyon méltányos áron ' __ kapható i A PAKMA MOTORS megbízottja és képviselője Molnár Károly 7115 BROOKPARK ROAD SH 9-2525 Jó ''asznált autói nagy \ ált'zíékban Molnár Károly az a legnagyobb magyar le­­l hetei eg nem érintette. Wes­­jselényi federális és alkotmá­­jnyos Ausztriát óhajtott. De­­ják pedig elegendőnek tartotta I a törvényes különállás meg- I őrzését. Bátran mondhatjuk, hogy antidinasztikus törek­vés egyikükhöz sem fért, sőt egyáHtalában nem volt-tán ak­kor számbavehető magyar ember, aki dinasztiaváltozás­ról vagy épen republikáról csak álmodott is volna. A fontos az, hogy ez a moz­galom, csakúgy, mint az 1789- | iki feje főié nőtt meginditói- Inak. Széchenyi már 1835 ó­­| ta inkább megfékezésre gon­dol, mint gyorsításra. Aggo­dalmas gonddal jegyzi napló­jába a forradalmi szellem meg_ nyilatkozásait, a közönségnek a papság és nemesség ellen való tüntetését a színházban, irodalomnak felforgató ten­denciáit. Mióta pedig a nem­zeti kérdésben szembeszál­­lott a sovinisztákkal; mióta Kossuth a Pesti Hírlapban gyors tempóban akarja meg­megvitatni és keresztül haj­tatni azokat a reformokat melyektől ő csak akkor vár üdvös eredményt, ha a logi­kai egymásután rendje sze­rint valósulnak meg, azóta már ő is majdnem maradinak tűnik fel. A közfelfogásban abban á.’P a változás, hogy 'mindinkább az egész népet kezdik érteni a nemzet fogalma alatt, nem mint előbb, csak a nemessé­get. Mennél arisztokratiku­­sabb még nemcsak az alkot­­máyn, hanem a társadalmo is, annál csábítóbb vojt a demok­ratikus jelszavak követése. Kiváltságról, mindarról, mi különbséget tesz ember és em­ber közt, már csak mint igaz­­talanságról beszélnek. Polgár jog, polgári kötelesség járta egyre olyan országban, hol pol­gárság alig volt. Az az irány, amely 1825-ig szinte kizárólag uralkodott, egyszerre eltűnt. Széchenyi márcsak gúnyolva emlékezik' meg a halandi épen nem akaró “antediluviánus exemp farok­ról” ( a vízözön előtti alakok­ról). Csak a haladás mértéke s gyorsasága fe jői folyt a vi­ta. A kormány pedig, bár­mennyire óhajtotta vo’ha. Metternich egyenesen nem a­­vatkozhatik be, nincs kire tá­maszkodnak, csak mint ke­rékkötő szerepel. A forradal mat a reform két nagy elő' harcosának küzdelme be. Széchenyi és Kossuth Már magában véve az is korszakot jelö; a magyar közéletben, hogy Kossuth vezető szerepre juthatott benne. Nemes, nagyon régi csa pd ivadékís, de Kém birtokos. Atyja ügyvéd volt, anyja polgári, német származású. Csak kiváló tulajdonságai által emelkedhetett maga is a vidéki prókátor köznapi színvonala fölé. (Miután ki­­állotta a cenzúrát, az An­­ó.rásryaknak volt ügyvédje és az 1825-iki diétán (ország­gyűlésen) képviselője volt két főranőgu özvegynek. Rit­ka műveltsége —, németül is igen szépen beszéli , — megnyerő modora, de kü­lönösen elragadó szónoki tü­ze bejárást szerzett neki az e­­lökelő társaságba is, a közne­mességnek pedig bálványává tette. Mióta az országgyűlé­si tudósításokat megteremtet­te. még inkább, mióta a kor­mány őt a szólás- és sajtósza­badság mártírjává avatta, ál­talános érdeklődésnek lett tárgya. Sokat vártak tőle már akkor, mikor még nem nyijt meg előtte országos ha­táskör. Ezt a hatáskört maga sze­rezte meg magának. Ismerte a mondott és írott szó hatal­mát, voltak határozott meg­győződései, ismerte a ma­gyart, szelleme gyorsan tu­dott tájékozódni és stílusá­nak világossága és könnyű­sége szinte született hírlap­íróvá tette. E világosságra és gyors tájékozódásra külö­nösen akkor volt szükség, mi­dőn az egész régi alkotmány rombadöltnek vagy korhadt­­nak látszott és azon intézmé­nyek helyébe, melyek már meg nem felelhettek, máso­kat kellett keresni. Keresni —, mondom —, mert sem az ősi alkotmány nem volt al­kalmas arra ,hgy újjáépítsék, '■'em a közvélemény türel­metlen vita nem engedte a fokozatos fej'/ődést. KeresniI kellett tehát Anglia, Belgi-j um. Észak-Amerika, de külö­nösen Franciaország intéz-j ményei közt azt, mi legjob­ban megfelelt az álta’jános ó­­haitásnak. Régen te az Volt a büszkeségünk, hogy alkot­­mánynnk tősgyökeres, a nem­zet leikből fejlődő, annak testére szabott; egyivásu az ango pl. Most a forradalmi "zellem abban is nyilatkozott, hogy mindenben az egyszerű, következetes, nem történelmi, hanem észszerű eredetű francba viszonyokban látta az ideált. vezeti KÉTFÉLE BECSÜLET Minden gyászoló család sirkövet állítani igyekszik drága halottjának sírjához Ha becsü­­etes ma­gyar kiszol­gálást és na­gyon méltá­nyos árat óhajt, orduljon teljes bizalommal Villiam F. Riczohoz, V SHEFFIELD MONUMENT magyar megbízottjához. Jivásra szivesen tiszteletem teszem. Tel. SW 5-3558 9412 Buckeye Rd. Merthogy a becsület az kétféle, komám — magya­rázta Áron bá és köpött e­­gyet. — Van falusi becsü­let, aztán meg van városi be­csület. — No, no — mondta Ri­­golyás Dögös Marci, aki vi­­láéletében hitetlenkedő em­ber volt. — Hogy érted te ezt, Á- ron ? — Hogy-e? Hát idesüss.... Ha az ember falusi módra becsületes, akkor becsuk­ják. Példa rá az én esetem. Parádés kocsis voltam egy uraságnál. Tiz esztendeig szolgáltam, mert derék, jó ember volt az én gazdám, az Isten áldja meg a Haló-( porában is. Egy hibája volt | ?sak: a felesége. Ez volt aj hiba! Biz összesziirte a levet, egy katonával. — Én — kimondom áper-. tén — utálom a katonát. Már most mit csináljak, hogy a gazdámat megszaba­dítsuk a szégyentől? Szól­jak neki? Elcsap. Nem ma-j radt más hátra, mint a falu­si becsület. Mi cselédek ösz­­szebeszéltünk, s egy késő őszi éjszaka meglestük a tisztet s megkergettük. A bolond nekiszaladt a trá­gyalének s megúsztattuk benne. Aztán \ az istodnyél­­lel.„. De mit magyarázgassam: egy esztendeig tartottak Vá­cott. Ilyen a falusi becsület, börtönbe juttatja az embert. — Hát iszen ez szomorú történet, még jó, hogy rég vót, Áron. Áron bá sodorintott egyet a bajszán, s igy dünnyögte: — Rég vót, fene, aki kie­szi. — Oszt mondd csak te Á- ron, — dőlt előbbre az asz­tal mellett Rigolyás Dögös Marci — azóta nincs mán néked becsületed? — Azért van, csakhogy az városi becsület. — Hát az meg mi a szősz? — Megmagyarázom. La­kik a szomszédomban egy kövér asszony. Fertelmes egy fehérnép; mindig az aj­tóm elé sepri a szemetet. Hiába kértem, figyelmeztet­tem : — Csibiné, ne hordja az ajtóm elé a piszkát,, nem ért semmit. Egyszer aztán — a minap történt — meg­untam a dolgot s azt mond­tam a feleségemnek: — Te asszony, mondd meg a Csibinénak, hogy jöj­jön át a pitvarba, mondani akarok neki valamii. Csibiné át is jött. Én rá- i zártam az ajtót. Lefogtam a kövér nőt. a feleségem pe­dig a nyujtófával úgy eltán­gálta, mint a kétfenekü do­bot. Miközben agyabugyálta Csibmétr- -azalatt a felesé­gem ordított is: — Jaj! Segítség! Ne bánt son Csibiné! Azután kidobtuk Csibinét, s mivel a szomszédok csak azt hallották, hogy a felesé­gem segítségért kiabált, en­nélfogva a törvény Csibi­nét magánlaksértésért eli­télte hat hétre. Ez a városi becsület! — mondta Áron bá és ismét köpött egyett hozzá. Fakutya HUMOR ANGYALI KISFIÚ .1 — Mit görgeted azt a nagy szemetesládát ide oda Gyu­rika? — Hogy mulattassam a kishugomat. — Hol a kishugod? — Benn a ládában. MIÉRT NEM KERÜLHET ÜGYVÉD A MENY OR­SZÁGÉ A. —Alig jutott — Isten tud­ja, miféle kerülő utón — az első ügyvéd a mennyor­szágba, mindjárt odaállt Keresztelő Szent János elé. — Szent János! mondá neki, — itt ugyan meglát­szik, hogy még sohasem volt ügyvéd a mennyországban. Há* még mintig az öreg Szt. Péternél vannak a kulcsok? Mi'y jogon? Ezt szeretném tudni! Te vagy urunk Jézus Krisztusnak első fokon az unokaöccse, te mentél előt­te, te dolgoztál érte, a mikor Péterre még senki sem gon­dolt, te vesztetted el a feje­det az igazságért és te vol­tál hive a Megváltónak az HOME - AUTO - BUSINESS • PERSONAL LET US HELP YOU 70 CONVENIENT. COMPLETE BANKING OFFICES issmAi .stiMtHMtmuaok egész életen át, anélkül, hogy érted valaha kukoré­kolt volna egy kakas is. Azt mondom hát, Szent Pétert mint Krisztus utódját jog és törvény szerint nem sza­bad megtűrni. — Igazad lehet! — felel­te Szent János. — De hát a végrendelet úgy van megcsi­nálva. — Azért nem kell ennek igy maradnia. Minden vég­rendeletet meg lehet dönte­ni. — A miénket bajosan....... — Ügyes fiskális ezzel is végez. — Hát mit csináljunk? — Pert kell indítani. Úgy történt. Az ügyvéd megindítja a keresetet és kézbesitteti Szent Péternek. Ez elolvassa és bár csak a felét érti meg, mégis tisztá­ban van azzal, hogy az ü­­gyek reá nézve rosszul álla­nak. Egy álló napig gondol­kozik, aztán a következő el­leniratot adja be: — Kedves testvérem az Urban! Amit te kereseted­ben előadsz, nem látszik tel­jes indokolatlannak, bár go­kat lehetne rá felelni. Le­gyen hát per! Ámde egy ki­csit várnod kell még. Te ta­láltál ügyvédet; légy hát türelemmel, amig egy másik is kerül a menyországba! Szent Péter azóta még jobban ügyel a menyország kapujánál és a hányszor ott egy igazság védő mutatko­zik, rögtön rákiállt dörgő hangján: » — Fiskális?.... A Pokolba! A TEMETŐ HUMORÁBÓL Állj meg egy tapodtat itt e sírnál, vándor! Itt nyugszik borozó Barnemissza Sándor. Mivel a nevében Ott volt Bornemissza, Addig ivott szegény, Mig házát elitta S most födi e kripta. II. Nagy Kaszás Péternek Mindenki nevezett, Mig éltem tengerén Csónyikom evezett. Kicsiny Kaszás Péter Lettem egyszeribe, • Nagyobb kaszás lökött Halál tengerébe. Csónyikom kifordult , Alattam, Az örökkévalóságba Fulladtam S a sírban maradtam A feltámadásig III. Kevesebben vagyunk Szeke­res Imrével, Ki is leszámolt már földi életével, Szegény azért most se nyug­szik ám békével, Minthogy egymás mellett fekszik hitvesével! IV. Nemlét martaléka lettem, Mielőtt még örülhettem, Hogy két anyós siratja ha­lálom ; 1896-ba. Véste ezt Herceg Áron Egy télen, egy nyáron; Bécsbe tanult és Prágába, Áldás familiájára. JOGOS FELHÁBORODÁS A csinos Mancikát be­szállítják a szülészetre. A felvételi lapon többek kö­zött az a kérdés is szerepel, hogv ki a gyerek apja. A kérdés láttán Mancika mér­gesen kifakad: — Mi ez itt? Szülészet vagy rejtvényujság? TELEPHONJAINK: A nyomda és lap ieleofnja: GA 1-5658 Az Otthon telefonja: FA 1-1154 HA NINCS, AKI FÖZÖN és önmaga sem főzhet vagy nihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élve­vettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon főznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Finom eledelek HAZA VI­TELRE is kaphatók. Elizabeth Kish, tulajdonos ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág rendelést és továbbit az or ;zág Vagy a nagy világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Ifi. Riczó J. Jáno* .Lukács István JOHN J. RICZO i s i MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ lukács István, Licensed _ KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Bvckeye Road LO 1-2030 175U4 Harvard SK 1 8900

Next

/
Oldalképek
Tartalom