Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)

1961-10-12 / 40. szám

OLDAL ÁS ÚJSÁG OKTOBER 12, 1961 Kétféle mérték —REGÉNY Mikor Rita először lépett be újra férjének műtermé­be és a már majdnem kész ej szobrot: — “A célnál' — meglátta, ijedten kiáltotta:- Ezt csináltad a távol létemben? — Igen.'Nem tetszik? — Dehogy nem!.— Művészi értelemben remekmű, de milyen sötét gondolat, hogy minden emberi remény végső célja.. a sir! — Megfelelt akkori sötét hangulatomnak, amikor e­­gyetlen megváltásnak a halált képzeltem.--De most.. — és Rita szőke feje hízelgőén simult Albert mellére, -• most tudod., hogy a szerelem is lehet megváltás? — Igen! — Weidenau szinte vadul ragadta magához Ritát és majdnem megfulas; toífa csókjaival. — Hát csak szeress mindig úgy, mint most, hogy minden egyebet elfe­­lej thessek! Rita akkor uj boldogságuk első mámorában nem fi­gyelt ezeknek a szavaknak az értelmére. Hiszen ő maga is olv natártalanul boldog volt__ Férjhezmenetele óta először érezhette teljesen osztatlanul magáénak a férjét. Csak később gondolt nyugtalanul Albretnek ezekre a sza­­va'ra. Hát mégis csak van valami, amit felejteni akar a szere1 emmámorába j! A gyermekek távol voltak, de mindenütt éreztették jelenlétüket, nemcsak Alberttal, de magaval Ritává, is. Mikor R'ta most hazatérése után elő­ször járta körű a szobák sorát, minden olyan furcsán űré., és .kihalt volt, mintha mindenütt hiányozna valami.... Valami szép és vidám, ami azelőtt a levegőt meghitté vál­toztatta. A tanulósz ba a falnak fordított táblával vigasztala­­nuhidég volt, csakúgy,mint a gyermekek szobái, a bútor­­védőkkel lehúz tt bútorokkal, összetekert szőnyegekkel mintha valaki’meghalt volna ezekben a szobáknak. Sehol semmi rendetlenség, a folyosókon soha sem hangzott gyors kis lábak tipegése, a kertből vidám nevetés, ujjon­­gás„ az étkezéseknél hiányzott Frédy eredeti, mulatságos fecsegése, Elfi mindig okos és értelmes krdezősködése. Rita már elfelejtette, hányszor bosszankodott, hogy a gyermekek csevegésükkel annyira lefoglalták Albertet, :‘sak a fris gyermekhangok hiányát érezte. Egyszer, mikor ebédnél vaniliafelfujt volt, Fredy kedvenc eledele, Albert megjegyezte.... — Szegény gyerek, vájjon mit eszik az intézetben? Vanília felfujtat semmiesetre.... Ezek a szavak Ritának a szivébe szur*tak és egyszerre neki sem izett a finom édesség, arra gondolt, hogy Albert ő matta nélkülözi a gyermekeket, hogy szegények ilyen liatalon ö miatta kényszerülnek idegenek között élni. Ekkor a szomszéd szobából a bubi kiáltozását hallot­­ották, akit a dajkája ott etetett. — Nem.... bubi ezt nem.... — Mindketten áteiettek s mikor a dajka panaszolta, hogy a fiúcska most sosem akarja megenni a tejbefőt grízt,! Albert a kicsit a magas székével együtt, nevetve felkapta,! átvitte az ebédlőbe s odaállította Rita s az ő terítéke közó. — Bubinak igaza van! Unalmas egyedül átkezni, meg. aztán mind g csak azt a tejbefőttet, ugy-e fiacskám?.... Majd mingyárt valami jobbat próbálkozunk... — és a bubi .szájába kezdte tömködni a vaniliafelfujtat.—Ez jó, ugye-e bubikám ? — Jó, jó! — bólogatott ujjongva a bubi. A drtjkát kiküldték és kettesben versenyt etették a ríucskát. Rita elragadtatva nézte, hogy férje milyen ügyesen tud a gyerekekkel bánni, ezt meg is jegyezte s ekkor Albert nevetve elbeszélte, hogy mindig bolondja volt a gyerme­keknek és mikor fiatal éveiben Olaszországban tanult," Ró­mában, nemcsak a házban, ahol lakott, de a szomszéd há­zakban, az egész utcábn. minden gyerekkel összebarátko­zott; hacsak kilepett az utcára, tizenöt-husz gyerek sereg­lett köréje, kezdve a legapróbb korosztálytól. Kollégáia a művészeti akadémián “pesztonkának* csúfolták, de ő nem sokat törődött vele akkor volt a legboldogabb, ha minél több gyerekkel honcurozhatott. R:ta némán, elfogod ottan hallgatta, minden szavát tü .szúrásnak érezte Bolondja a gyermekeknek.... és ő elűzte közeléből saját gyermekeit. Hosszan elnézte, ahogyAlbert a bubival a szőnyegen hancurozott, de ez a szivet-lelket de­rítő látvány ebben a pillanatban fájt a szivének. Hiszen ő maga is szenvedélyesen szereti a gyermekeket, mindig azt mondotta: nem. bánná, ha egy tucat gyermeke volna, pe­dig nát még.azt a két szegénykét is sokallta a házban.... S minél többet gondolkozott most a történteken, annál ke­vésbé érteti e önmagát. Hifitől és Fréditől jó híreket kaptak, jól tanultak, mindenképpen megvoltak velük elégedve, de mindkét in­tézetben azt k vánták, hogy a gyermekek karácsony e­­!őtt ne menjenek haza, nehogy elidegenjdjenek az intézet alig megszokott levegőjétől. A gyermekek maguk is min­den héten írtak apjuk címére, a levelek hangja elégedett volt. nem árult el honvágyat s ez megnyugtatta Weide­­naut. Ám azért Rita mégis mindig a gyermekekre gondolt­­gondolataiban szinte többet foglalkozott velük, mint a kis Haryval. Alighogy a társaságban hire terjedt, hogy a szop és körű1 rajongott VVe'denau Albertné augenaui “nyaralásá­ból* hazaérkezett, elárasztották őket meghívásokkal. Rita legszívesebben minőén meghívást vissautasitott volna, de Weidenau ragaszkodott hozzá, hogy újra társságba járja­­jának, hogy megint örülhessen szép felesége sikereinak. Ri ta a szerelem finom ösztönével megértette, mi rejlik e mögött a kívánság mögött. . a vágy, szenvedély e tüzét mindig uj szenzációkká! lobbantam iángra, mert férje csak ebben a per szelő szenvedélyben felejthette az otthop csendjét. Hacsak kettesben voltak, ez a nagy kihaltság mint kiséret meredezett közöttük és ha nem is ejtették k> a gyermekk nevét, mindketten rájuk gondotak és mindket­tőjüknek hiányoztak. Rita társaságban is gyakran észrevette Albert szinte lázas élénkségét, kitörő vidámságát, ilyennek ezelőtt sose látta!.... Most, mintha mindig valami uj tervet kovácsolna, uj szórokást hajszolna: ő, aki ezelőtt ilyesmikkel sose fog­lalkozott, most nagy jelmezestélyt tervezett az olasz rena­issance stílusában, majd megint nagy szánkázást akart ren dezni Grinríngba, ó-orosz jelmezekben. Gyújtó tempera­mentuma mindenkit elragadott csak Rita figyelte belső nyugtalansággal Ő jobban ismerte, mint bárki más, ki­olvas' a az acélszürke szemek nyugtalan vilodzásából, hogy mindezeket a terveztetéseket, szenzációhajhászással Al­bert belső, lelki gyötrődését akarja elkábitani. AZ IFJÚSÁG JOGA —REGÉNY— És Winterstein Brúnó, a már akkor is országos hírű orvos korán elhunyt barátja gyermekének 'betegágya mel:ett éjszakázott. Attól fogva ó kezelie Maltet. A halál kezei közül sza­badította ki. Ezalatt az idő alatt megszerette a gyermeket. Sok minden emlékeztette az elhunyt kedves barátjára, aki akkor, fiatalkori nagy lelkesedésében a csillagokat akar ta lehozni az égről, hogy a lányt, akit olyan nagyon szere tett, ooldoggá tegye. Később az élet megtörte erejét és bá­torságát: nem tudott megküzdeni az élettel Pályáján nem ért el eredményt, é’ete ezáltal teljesen örömtelen volt. Fia­talon halt meg és betegen és megtörtén hagyta hátra az imádott nőt, aki egyetlen gyermeke iránti nagy sze­­retetében lemondással küzdelmes életet folytatott. Winterstein tanár egy évvel ezelőtt veszítette el a fe­leségét. Gyermekei sohasem voltak és ő, aki egészen egye­dül maradt, a két elhagyott, védtelen teremtést pártfogá­sába vette. Eleinte csak részvét és érdeklődés, de később már sze­retet is fűzte a fiatal fejlődésben levő, tehetséges Trüner­­hez. Annyagilag lehetővé tette neki, hogy tanulmányait folytassa. ._.í WméMK-kS»»>»: K-Xs •»v*:-*«*,:-**:. Ha nem tud kilenc tökéletes palacsintát egyszerre kisütni . . akkor ideje., hogy uj, önműködő GázKályhára térjen át. A beépített serpenyőkben több fér el . . . pontosan a hőfokon maradnak, amelyre beállítja. Ez a másik ok, amiért a legtöbb nő Gáz Kályhát akar. THE EAST OHIO GAS COMPANY * Tőlünk független intézmény 73,436 nőt interjúvolt meg —t tehát nem a gáz company —, hogy befolyásolat­­lan véleményt kap­junk. A legtöbben a GÁZ-zal való főzést szeretik. Gyógysierekef l íz óhazába csqa c j SAJÓ PATIKÁVÁ« kíildiinl IAJÖ 8ANDOK uktevritae GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave Telefon: WO 1-848* Fra r. Ju pezgő és többféle High Balls RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WD1-9586 Why-sky - Trodka - Scotch - Jin - Bourdon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. íO-nél többféle rör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ni- j tik nagy ttedvenawiefef j kuli a Good Reading for the Whole Family •News •Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. I year $18 O 6 months $9 0 3 months $4.50 0 Nome TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JA VITAS ART'S RESIDENTIAL ROOFING Tel. WY 1-6406 ART SEGEDY, tulajdonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. Szakács József ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL ttsztltjuk Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét — a család jóváhagyásáv&L Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS 3929 Lorain Ave ME t-3075 Temetésrendezők és Balzsamozók — Később ő lett a gyámom — mondotta Malte a sza­vaira annyira figyelő Rosemarienek. — A második apám lett már akxor, amkor először megpillantottam. Nem tö­rődött a tiltakozásával édesanyámnak, aki élénken véde­kezett nagy lelküsége ellen és semmiképpen sem akarta támogatását elfogadni. De a professzor ezt olyan finoman jóságosán és előkelőén tette, hogy anyám aggodalmasko­dásait hamaros, n eloszlatta. Azt, amit értünk tett, úgy tüntette fel, mintha valami egészen természetes, önként értetődő dolgot cselekedne, mintha egykori barátjával szén ben tartozó kötelezettségének tenne elegét. Minden­nek, amit tett, olyan magától értetődő látszatot adott. Anyám megint egészséges lett. Nekem pedig leghőbb vágyam ment teljesedésbe: uj Ha tanulhattam. Tehettem pedig abban a boldog tudatbárt, hogy amiben részesültem, nem volt konyöradomány és édesanyám sem áldozta fel magát értem. Életem útját Winterstein nagy szeretete e­­gyengettt, a legonzetlenebb és önfeláldozóbb szeretet. A viszony olyan volt közöttünk, mintha a gyermeke lettem volna és ő viszont ezzel szemben a leggyengédebb és leg­figyelmesebb apa volt.. Ezt a kiváló embert, barátot és apát, ezt a ngyszerü embert elvesztem élete delén, Trübner Malte elkép­zelhetetlenül szörnyűnek találta. — Mos már megért engem, Rosemarie, most már el tudja képzelni,, hogy érzem magam? — kérdezte halkan. — Fe1 tudja fogni, hogy mit jelent számomra ennek az embernek az élele és hogy mi az, amit neki köszönhetek? Az, hogy az vagyok; amivé 'ettem; mind az ő érdeme! — Megértem — suttogta a leány. — A nagy fájdal­mát; senvedését, mindent megértek. Malte meghatottan nyújtotta jobbját a leánynak; az pedig betette keskeny kezét; melyet a fiatalember gyen­géden megszorított. — Olyan jói esett Kissé kibeszélnem magamat — mon­dotta.—N ágyán köszönöm magának, hogy meghallgatott. A fiatal orvos felállt és elhagyta a szobát. Sietve; mintha kergették volna. A. 1 ány egyedül maradt a t remben. Nagy szomorú­ság vett rajta erőt, de azért mégis elégedetten nézett ma­ga óié. Füzetét és a ’eveleket összeszedte és bement velük a szomszéd-szobába, ahol a professzor részére szökött iró­­gépe’ni. Leült az Írógép elé De nem fogott az Íráshoz. Nagy • ájdalma melleit szivébe valami mélységes, nagyon boldo­gító érzés költözött, mely miatt szégyenkezett is, de az az érzés elhatalmasodott rajta, bármennyire is küzdött ellene Trübner doktor Rosemarienak szólította anélkül, hogy a nővér szót is hozzátette volna. Milyen másképpen hangzott is az, milyen édesen! És még köszönetét is mon­dott neki....! Milyen bizalmasan közölte vele mindazt, a­­mi foogialkoztatta és mélyen érintette. Mennyi bizalmat iru't el vele szemben azzal, hogy a gyermekkorig mindent őszintén elmondott magáról zs hogy bevallotta, hogy Winterstein tanár milyen önfeláldoz nevelésben részel­tette. Milyen boldoggá, milyen kimondhatatlan boldoggá tette őt ez a nagy bizalom. A szomszédos épületben az az ember vivja haláltusá­ját, aki Malte szamára oly sokat jelentett, aki nélkül az elete tartalmatlan és üres lett volna, akinek ő, Rozemarie .s sokat köszönhet, mert megmentette az egyetlen embert, akit leányszivével szeret. Maltet, akit Winterstein tanár nélkül sohasem mmert volna meg. Hirtelen eszmélt csak rá, hogy milyen másképpen a­­lakult az élete azaltal, hogy Winterstein tanár fekarolta. Ez a csodálatos ember arra látszott teremtve lenni, hogy mndenkinek, aki az útjába kerül, gyógyulást, életörömöt rnegbékülést jelentsen ... Álmpv Mait doktor az ő saját életét Wintersteinnek köszönhette, ugyanúgy tartozik hálával Rosemarie is en­nek ah embernek aki az ő édesanyját mentette meg majd­nem reménytelen Letegségéből az életnek.. Gfonauné, Rocemaría anyja, súlyos műtét véget ke- i este fel AVinttrstein tanár klinikáját. Felgyógyulásához csak kevés reményt fűztek. Rosemarie jól tudta ezt, bár akkor még nagyon fiatal volt. Életének ezekben a nehéz óráiiban nem bírta el a- egyedüllétet, elhagyott, üres la­kásukban és azért már korán reggel ott ült a klinika vá­rótermében egy sarokban szomorúan gubbasztva, aggódó szeretettel édes anyja ''Jetéért,- Nem volt szabad bemennie hozzá, azért azt remélte, hogy itt hallhatja meg a legha­marabb, ha édesanyja állapotában valami enyhülés, ja­vulás áll be, amire annyira számított. RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz­tésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England. Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH. SUTTON WALK. Waterloo LONDON. S. E. 1 Telefon: WAT 7583 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. * í i S S s S Esküvőkre, lakodalmakra és j I minden más alkalomra j a legszebb virágokat kapj;. j ! Or ban's Flowers | | 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 j I személyes vagy telefon rendelésére. i ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom