Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-08-31 / 34. szám
AUGUST 31, 1961. AZ UJSAG 3 OLDAL Magyarország Története Cegléden elmondott beszédében meghirdette az elnyomó földesurak elleni parasztháborút. Országszerte megkezdődött a szervezkedés, a parasztcsapatokhoz csatlakoztak az Erdélyi Érchegység bányamunkásai is. A mintegy két hónapig tartó háború során Dózsa hadserege több győzelmet aratott, Temesvár ostrománál azonban a jobban felszerelt nemesi lovasság legyőzte a parasztokat. Vezetőiket kegyetlenül legyilkolták, Dózsát tüzes trónon égették meg. Az egész országban megkezdődött a jobbágyok féktelen üldözése. Mintegy ötvenezer jobbágy esett áldozatul a nemesek bosszújának. Az urak bosszúja a lázadó parasztok ellen Az 1514 októberében összeült országgyűlés halálbüntetéssel sújtotta mindazokat, akik valamilyen tisztséget viseltek a paraszt hadseregben; kimondotta továbbá, hogy paraszt nem viselhet fegyvert, jobbágy ivadék nem lehet főpap, a jobbágyok heti egy robotnappal, tizeddel, kilenceddel és évi egy aranyforinttal adóznak a földesuraknak; megszüntette a jobbágyok szabad költözködését. A parasztok örökös röghözkötése belekerült Verbőczy István nádornak ( a nádor vo’.t 1849- ig a király helyettese; a legfőbb közjogi méltóság) a magyar szokásjogot összegező és az egész jogrendszert tárgy szerint csoportosító háromrészes törvénykönyvébe, a Tripartitumba is. A népelnyomó törvénykönyv magát “hazafinak” valló szerzőjét, Werbőczy t egyébként jellemzi, hogy később, a' török megszállás idején budai biró s a törökök talpnya’ó kiszolgálója lett. J A mohácsi vész és előzményei A parasztháború leverése után a magyar állam szakadatlanul gyengült. II. Ulászló fia, II. Lajos (1516—1526), aki tizéves korában került a trónra, apjától csak adósságot örökölt, s ezt az “örökséget” csak növelte. A belső fejetlenség növekedett, a török birodalom viszont II. Szulejmán uralkodása idején egységes, katonaileg erős hatalommá szerveződött, s megindult a hadjárat Nyugat-Európa ellen. A török 1521-ben elfog’alta a legfontosabb déli végvárakat. A nemesség a mind súlyosabbá váló veszély láttára kezdett volna szervezkedni, de a parasztok kezébe nem mert fegyvert adni. A király sem fogta fel a helyzet komolyságát. A török sereg 1526 nyarán betört Magyarországba. 24-26,000 magyar fegyveressel és 53 ágyúval legalább 75,000 török katona és 150— 200 ágyú állott szemben, amikor 1526. augusztus 29-én a Duna melletti Mohácsnál megkezdődött a csata. A magyar hadsereg belerohant 'a törökök ke’epcé’iébe: a szinleg visszavonuló elővédet üldözve a fősereg megsemmisítő ágyuiüzébe került. A kétórás tusából a magyar seregnek alig fele tudott menekülni. Elesett a király és a sereg valamennyi vezetője is. A török ezután Budára vonult, s a várost kifosztotta, nemsokára pusztítva, fosztoszitette egy konfekció gyár és én Argentínában vettem meg. — Nem rossz. Manapság azonban már nem csoda. — Nem is ezt csodálom. — Hanem miit? — Azt, hogy a világ ennyi táján ennyi ember él abból, amiért én mind a mai napi# egy vasat sem fizettem. ~ i IGNOTUS PÁL 60 ÉVES Az rrodalmi Újság szerkesztősége, munkatársai és olvasói őszinte szeretettel és barátsággal köszöntik ezen az évfordulón. Életművét, úgy érezzük, korai lenne még méltatni, bár eddigi irodalmi, publicistikai és szerkesztői munkássága máris jelentős része a magyar irodalomnak. Kitűnő és rendkívül bátor irásaival az Esti Kurír hasábjain keltett országos feltűnést. Lendülete, kritikai elméje, irodalmi ízlése, irói rangja a Szép Szó szerkesztői munkájában még magasabbra emelkedett. Pályáját nem tudták megtörni sem a háború alatti emigrációs évek, sem Rákosi börtönei, sem a forradalmat követő második emigráció esztendei. Egész életében a szocialista demokráciáért szállt síkra, melynek teljes problematikáját ismeri, átérzi és fentartás nélkül hirdeti. Senki sem felejtheti el azt a szívós és nehéz küzdelmet, amit a forradalom után börtönbevetett magyar Írókért és értelmiségekért folytatott Nyugaton és kívánjuk neki, hogy az ezért járó köszönetét a szabad Magyarországon hárithasa el magától. (Irodalmi Újság, London) Sigmund Freud 315 válogatott levele jelent meg a napokban. A leveleket Freud fia adta közre. A 315 levél az 1873-tól 1939-ig terjedő időszakban íródott. Szerepelnek benne Freudnak mennyaszszonyához írott levelei, majd C. G. Juggal folytatott emlékezetes, polémikus levelezése. Rendkívül szépek azok a levelek, melyeket Freud Romain Rollandnak irt és amelyekben gondolatairól és érzelmeiről ad számot a názismus idején. (Irodalmi Újság, London) Hellay László, az oxfordi Kodály Kórus alapitó karnagya és jelenlegi vezetője Benjamin Britten ’’The tum of the screw” cimü müvének öt í /Viadását vezényelte Ox,fordban, az egyetem Opera Klubjának rendezésében. E kétfelvonásos kamaraopera Henry James hires, a múlt században játszódó elbeszélését viszi színpadra, amelynek gyerek hősei az ördög hatalmába kerülnek s a felismerés a kisfiú életébe ker-^1. A zeneszerző egy vezértémára épitette az operát, amelyre 15 variációt készített. (Irodalmi Újság, London) Kelemen Emil festőművész nagysikerű kiállitástt tartott Los Angelesben. A kiállítás a művész korábbi és legújabb müveit mutatta be és az amerikai sajtó elismeréssel emlékszik meg a festő tehetségének gazdagodásáról. (Irodalmi Újság, London) Fekete Ferenc, a neves ma-LEGUJABB PESTI be-A szemináríum vezető leesik a Dunába. — Segitség.. Segítség! — kiabálja kétségbeesetten. A parton megáll egy járókelő és visszakiált neki: — Oroszul tud? — Tudok! — hangzott a kétségbeesettt válasz. — No, látja, — mondja erre a partonálló. — Inkább úszni tanult volna meg. i — Azt nem tudom fiam, j 7 | de Ádám adta hozzá az első j hangszórót.... I " IGAZI SZEGÉNYSÉG I i Péterke: Anyukám, a szomszédék igazán nagyon szegények lehetnek. Mama: Miből gondolod, I kisfiam? Péterke: Mert mikor a ki* babájuk lenyelt egy kvódert igen nagy gondot csináltak belőle. Dunántúli Party A Dunántúli Magyarok A- merikai Egyesülete (East Side) szeptember 3-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel Szálai István nagyon alkalmas kertjében, a dombtetőn, 107- 01, az Evangélikus Egyházzal szemben kártya partyt tartanak Pál Mihály és neje vigalmi elnökök vezetésével. A hozzájárulás 75c. Eső esetén a rétes délután és kártya partyt a Kossuth Hallban tartják meg. gyár flimoperátőr Sao Paule állam kormányának megbízásából két brazil nyelvű kulturfilmet forgat. Az Osservatore Románc most ünnepli fennállásánál századik évfordulóját. A Va tikán félhivatalos lapját röviddel azután alapították hogy Olaszország nemzet: egysége helyreállt. (Irodalmi Újság, London ----------- • ----------ÜDVÖZLET Itt va.n a szép tavasz Isten hozott párom, Tudom, hogy szereted, A rózsát és virágot. Éneklő madarak Mind azt énekelik, Szeretlek szivemből Estétől reggelig. Tudom, hogy mindezt Nagyzásnak nevezed, Bírálj ahogy tetszik, Arról nem tehetek. Kanda Gyula HUMOR KATONASÁGNÁL — Hiszel te a szerelemben első látásra? — Hogyne, muszáj is, hiszen csak egy napi kimenőnk van. GONDOSSÁG Eres ur: Mi az, te talán a kutyát az én fésűmmel fésülöd? Eresné: Igen, drágám! De nincs okod aggodalomra, mert mindig előbb megmosom a fésűt. ORVOSNÁL Doktor ur, van ebben a gyógyszeerben izgatószer? — Nincs, felel az orvos, — majd a számla eléggé felizgatja. TELEPHONJAINK: A nyomda és lap teleofnja: GA 1-5658 Az Otthon telefonja: FA 1-1154 AZ MÁR MÁS A várószobában a kisfiú csodálkozva fordul apjához-' — Apa, hiszen te azt montad, hogy a foghúzás nem fáj. — Ha érzéstelenitik, persze, hogy nem fáj. — Akkor miért hallatszik a rendelőből az a nagy orditozás? — Az orvosbácsi kiabál, mert a páciens nem akar fizetni. MINEK SEBESSÉG MÉRŐ — A sebességmérő telejesen felesleges valami — magyarázza az autóvezető. — Az én kocsimon nincs és mégis, mindig pontosan tudom hány kilométeres sebességgel megyek. — Honnan tudod? —— Egyzzerü! Ha-- elérem az óránkénti.. 20 kilométert, zörögni kezd a hütöház, 25 kilométernél zörögni kezdenek az összes ablakok és 30 kilométernél zörögni kezdenek a hengerek. — És 30 kilométeren felül? 3 — Leáll a motor. A GYEREK ÉRDEKLŐDIK — Apu, ki találta fel a rádiót? RUHA TESZI AZ EMBERT — Nézd meg ezt a ruhát rajtam. — Látom. Nagyon szép ruha. — A gyapjú,- amiből készült Ausztráliából jött. — Remek. — A szövetet Skóciában szőték. — Érdekes. — A bélés Indiából érkezett, a ruhát Angliában ké-TÍésesen és méltányos á^ban készít e) minden virág «ndelést és továbbit az or zág Vagy a nagy világ bármely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Felefon ME 1-1889 A szüretet nem engedjük el! Annyi kedvesség, annyi jóleső magyar vonatkozás maradt, meg számunkra a Magyar Szüret hnpvományaiban, hogy lehetetlenség lemondani a SZÜRETI MULATSÁG MEGTARTÁSÁRÓL. Reméljük is, a magyarság méltányolja, hogy az idén is megtartjuk a SZÜRETI MULATSÁGOT, éppen ezért számítunk arra, hogy SOKAN megjelennek AZ AMERIKAI MAGYAR DALÁRDA ÉVI SZÜRETI MULATSÁGÁN Labor Day-kor, szeptember 4-én, délután 3 órai kezdettel A MAGYAR AMERIKAI DALÁRDA — ÖSSZES TERMÉBEN — 4309 Lorain Avenue 20 Magyar Ruhás Pár táncolja a körmagyart. Molnár Elvir'a betanításával és vezetésével BALOGH RUDY KITŰNŐ CIGÁNYZENEKARA SZOLGÁLTATJA A ZENÉT A TÁNCHOZ ^ Finom izü ételek: sült csirke és kacsa sült a hozzávalókkal — a teljes vacsora ára $1.50 (Minden vacsorához kávé és sütemény is jár) A vacsora nem kötelező — A belépti dij $1.00 WHEN BUYING OR SELLING A HOUSE Use our Escrow Service Protect both parties in the deal ■um muH until Driveway és parking lot beburkolása két és félévi jótállással ■\ v..> : .* J. C. Johson Paving Company 2346 East 37th Street Phone EN^!*-1528 FÖLÉR EGY TÉNYLEGES PIKNIKKEL -) A DUNÁNTÚLI MAGYAROK f AMERIKAI EGYESÜLETE J KÁRTYA PARTYJA | 1961. Szeptember 3-án, Vasárnap f délután 2 órai kezdettel \ Sza lai István kertjében, J 10701 Buckeye Rd. — az Evangélikus Egyházzal szemben, a Dombtetőn 1 Eső vagy borús idő esetén a Kossuth Halban tart- d juk meg, — a templom alatti teremben. A HOZZÁJÁRULÁS 75c f — Sok szép ajtódijat sorsolunk ki — d Hívja el minden tagunk jó barátját és magyar f szomszédját e Szabadbani Kártya Partyra, amely 4 felette kellemes szórakozást nyújt. ... J Nagyon jó uzsonnát szollgálnuk fel: HÁZI SÜTE- 1 MENYEKET ÉS KÁVÉT. \ AZ ÉN KÉRÉSEM... A piros fehér és zöld legyen a szemfedőm, Mert semmiért a világon el nem cseréltem őt, Igaz, hogy elhagytam régen oly hűtlen Fél száz éve állandóan vágyik visza lelkem. Minden reggel imádkozom a népek Istenéhez, Bocsássa meg e szörnyű bűnt mert én nem jól tettem, Mert nem volt egy félszáz évig egy nyugodt napom, Hogy ne lettél volna eszembe, édes szülő honom. E három szintit cserélni, emberi gyarlóság, De nem lehet felejteni Árpád hagyományát, Ezért azt mondom én néktek vándorló magyarok, A ti hazátok ott túl van, túl a Kárpátokon. lif.OW E gyönyörű három szinü lesz az én szemfedőm, Vár enemet odahaza az újlaki temető. Az öreg szomorú fűzfák busán bőlongatnak, Holvan az ő hűtlen fiók, kit eltakarjanak, Mert e világon ez az a hely ahol ő, nyugodhat. Azt üzenik, hogy itt jártál a lombjaink alatt. Mi takarjuk őseidet, apádat, anyádat, Tégedet is örömmel veszünk az árnyékunkig Gyere térjél vissza a szülő hazádba. Őseid ide várnak keblükre ölelnek, Isten felemeli hűséges nemzeted. S a Kárpátoktól le az aldunáig, Imádkozni fognak népek millió. Mert veled együtt, most tudjuk igazán, Mit jelent elhagyni a kedves szülő hazát, Mert nem ér annyit e világnak összes hamis kincse. Mint a magyar rónának egyetlen göröngye. Haza megyek nem sokára és ha csak lehet, Hazaviszem én tinéktek háborgó lelkefnet. Nem viszek én tinekek világi kincseket,, De mellé teszem a lelkemhez szerető szivemet. Ha pedig nem igy lesz akkor ti tudjátok, Haza hivott az Isten egy halvány csillagot De akkor is az ajkamon az utolsó az lesz, Hogy a Kárpátoktól az aldunáig boldogság legyen. Tiszaujlaki Fábián Antal HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett Ifj. Riczó J. János Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1 8900 -■:* A mult héten közölt részletet újra kell közölnünk, mert tévedésből kihagytuk az elejét és úgy heVyes, ahogy e lapszámunkban Van. gatva kivonult az országból, s a magyar rabok ezreit vitte magával. A mohácsi csatavesztést a királyi hatalom meggyengülése, a feudális anarchia, a katonai szervezetlenség és a főúri önzés okozta. A parasztság röghözkötésével és lef egy vizezésével az u^ypodó osztály lehetetlenné tette, hogy a jobbágyság részt vállaljon az ország védelméből. A mohácsi csatavesztéssel Magyarország hosszú évszázadokra elvesztette a függetlenségét, s történelmének uj, szomorú korszaka kezdődött. A magyar nép harca a törökök ellen a XVI. században. Mohács után talán még meg lehetett volna menteni J az országot a török hódítástól. Minthogy Szulejmán szultán csapatai kivonultak az országbő', a további támadások ki-] védésére hadsereget lehetett volna toborozni. Az ország e-i rejét azonban megosztotta a' kettős királyválasztás. Az u-^ ralkodó osztály egy része a | törökre támaszkodó SzapolyaL Jánost, a Dózsa-felkelés leve-, rőjét választotta meg királylyá. a másik csoport pedig | Habsburg Ferdin'andol. A fő- ^ urak azután hol az egyik, hol a másik királyhoz pártoltak birtokadományok és egyéb jutalmak fejében. Az ország területének megoszlása a két király közt ennek megfelelőn változó volt, a Habsburg király nagyjából az ország nyugati, Szapolyai pedig a keleti részeit tartotta uralma alatt. A két király 1533-ban megegyezett, hogy mindegyik megtartja a kezén levő országrészt és a királyi címet, Szapolyai ha ála után pedig az egész ország Ferdinánd kezére kerül. Az egyezményt azonban egyikük sem tartotta meg. Végül a török 1541-ben megszállta Budát, s ezzel az ország másfél évszázadra három részre szakadt. A nyugati rész Ferdinánd kezén maradt, a Duna—Tisza köze török uralom alá került. Erdélyt a Tiszán tulal Szapolyai János fia, a kiskorú János Zsigmond kapta meg j A török nem elégedett meg a Duna—Tisza közének megszállásával, hanem betöréseivel egyre növelte hódoltsági területét. A betörések ellen uj védelmi vonal alakult ki: nagy kővárak sorozata, a Dunántúlon például Kanizsa, Győr, északon Eger, Tokaj, keleten Nagyvárad. A végvárakban magyar és idegen katonaság szolgált, javarészt kisnemesek és jobbágyok. Vezérek között nemcsak nagyurak, hanem a népből felemelkedett hires vité-( zek is vo’tak. Egyes várakat a Habsburg király idegen zsoldosokkal rakott meg; ezek nemegyszer gyáván feladták | a várat, mig a hazájukat vé-j dő magyarok a hősi halált is vállalták. A várak fentartását, é’elmezését a nemesek a királyra szerették volna hárítani, a királynak sem volt azonban pénze, igy a végvári katonák a legnagyobb nélkülözések között éltek, gyakran hónapokig nem kapták meg a zsoldjukat 1552-ben a török nagy támadást indított a felvidéki bányavárosok elfog!1 alásra. Több várat birtokába is kerített, de Eger várát, amelyet; Dobó István várkapitány ve-j zetésével 2000 főnyi őrség vé-j dett, nem sikerült elfoglalnia. Dobónak és hőseinek állít örök irodalmi emléket Gárdonyi Géza népszerű regénye, az “Egri Csi.lagok”. Híres csata volt az 1566-ban a délvidéki Szigetvárért vívott harc is. A vár kapitánya Zrínyi Miklós volt, aki katonáival utolsó csepp véréig védelmezte várát. Az ostrom során meghalt a töröök sereget személyesen vezérlő szultán is, aminek következtében a törökök a szigetvári csata után visszavonultak dél felé. A szigetvári ostromot énekli meg Zrínyi Miklós, a költő, Szigetvár védőjének dédunokája “Sziget veszedelem” cimü hőskölteményében. A reformáció Magyarországon A XVI. században sok követőre talált Magyarországon a reformáció, mely lényegében a polgárság antifeudális szeTemébőll fakadt. A reformáció Magyarországon is az osztályharc ideológiai fegyveszelleméből fakadt. A refor- 3 hasáb 3 máció népi iránya, amely nyíltan támadta a hűbéri rendszert. A népi reformáció jelszavaival harcba induló különböző parasztmozgalmakat azonban a nemesi uralkodó osztály a városi polgársággal szövetkezve kegyetlenül vérbe fojtotta. A reformáció korában felvirágzott a magyar irodalmi nyelv és a nyomdászat is. Ekkor vetetmeg azoknak a sárospataki, . debreceni, pápai kollégiumoknak alapját, amelyek évszázadokon át a magyar vidék szel- , lenni életének központjai vol- ] tak. , \ Habsburgok célja i Magyarországon 1 Ferdinánd király Magyarorizága —, a Dunántúl és a Felvidék —, csak annyiból volt ! ’ontos a Habsburg-kormány- j j tatnak, hogy felfogta a német ' birodalom ellen intézett tö-( rök támadásokat. A Habsburgok kezén levő Magyarország ; teljesen elvesztette független- ; ségét, ügyeit Bécsben intéz-' ték. Szántóterületének fele j mindössze 16 nagybirtokos, család kezén volt, amelyek': földjük nagyobb részét telkek-j e osztva a jobbágyoknak ad-| :ák használatba, kisebb i>é- J szét pedig robolmunkával ma- '■ ;uk művelték. Ez utóbbi volt ; 'z un. majorsági birtok. 1 \ földesurak egyre öbb robotot követeltek ■ : Mivel a majorsági birtok elész jövedelme a földesuré /olt, mig a jobbágytelek jö/edelméből mindössze egy kienced volt a birtokos része;edése —, a főurak mindinkább a majorsági gazdálko-' 1 lásra tértek át. egyre több 1 •obotot követeltek. A jobbágyok robotterhe egyre nőtt, ' Magyarországon is kialakult : íz un. második jobbágyság! •endszere. A he’yzet roszabjodása ismételt jobbágyfelkeéseket váltott ki. török megszállás A török hódoltsági terület nég annyi formai önállóságot ;em tartott meg, mint a Habs-; curgokhoz tartozó országrész,1, íanem egyszerűen a Mezopo;ámiáig elnyúló hata’mas tö■ök birodalom része lett. Az ?gy, később két kerületre [törökül “vilajetekre) osztott lódoltsági terület földjét nagyobb részben kiosztották a szpáhiknak, kisebb része szul;áni birtok maradt. ,
