Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-01-26 / 4. szám
JANUARY 26. 1961 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL 1848 Március 15. Gulyás István, régi amerikás magyar azzal a szándékkal utazott haza, Jugoszláviába, Újvidékre, hogy ott éli le életének hátralevő részét. De mégis jobbnak találta, ha viszszatérl az Egyesült Államokba Közel egy esztendőt töltött Jugoszláviában —, a helyzetet alaposan ismeri. Tagadja, hogy Jugozláviában üldözik a ma gyarokat. Magyar iskolák van nak. Bizonyságul átadott egy magyar olvasókönyvet, ame lyet a magyar gymnázium 3 ik osztályában használnak. E jugoszláviai magyar olvasó könyvből vettük át az 1848 Március 15-ikének az ismerte íését is, amelyet két folyta fásban közlünk. Az olvasó könyvben magyar költők: Pe tőfi Sándor, Arany János, Tompa Mihály, Ady Endre, József Attila remek költeményeit találjuk. Ez olvasókönyv is elég, egyúttal fényes bizonyíték arra, hogy Jugoszláviában nem üldözik a magyarságot. Komor, esős, havas időre virradt március 15-e. A budai I hegyek tetejére felhők ereszkedik, a Duna fölött vastag! köd lebegett. Szerdai nap volt. Máskor i-( lyenkor már érezni lehetett a tavasz első meleg leheletét.; Most minden hideg és barátságtalan volt még. A tavasz is, a szabadság is még alud-j tak. De a szabadság már ébredezett. Forró volt az ember lelke. I Hevesen dolgozott az ifjúság szive. A Pilvax-kávéházat alig csukták be az éjjel. Az Ifjúság és az irók késő éjszakáig együtt tanácskoztak azon, hogyan vívják ki másnap a felsőbb hatalmak ellenében a nemzet szabadságát. Mikor már a szerepeket kiosztották, hazamentek lefeküdni. Feküdni, de nem aludni, ébren álmodozni, mert nem hunyta be egyik sem a szemét. Pitymalatkor, hat órakor hajnalban már újra a kávéházban voltak. Egymásután érkeztek: Petőfi, Jókai, Irinyi, Vajda János, Vasvári, s a többiek. Ki tudná valamennyi derék fiú nevét felsorolni. Elég az hozzá, hogy senki sem hiányzott azok közül, akik megígérték, hogy ott lesznek. Fiatal arcukat pirosra csípte a friss márciusi szél, szemük ragyogott a lelkesedés füzétől. El voltak tökélve mindenre. Az első, amit tettek, az volt, hogy a magyar nemzet kívánságait, a tizenkét pontot letisztázták két példányban és az Uriutca meg a Kigyó-utca sarkára kiakasztották, hadd olvassák a járókelők. Már ez a kis dolog is tilos cselekedet volt az eddigi törvények szerint! Ezek a kívánságok igy hangzottak: Mit kíván a magyar nemzet? 1. Kívánjuk a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Bu danesten. JÓZSEF ATTILA: Mondd, Mit Ériéi... Mondd, mii érlel annak a sors'a, akinek nem jut kapanyél; kinek bajszán nem billeg morzsa, ki setét gondok közt henyél; ültetne krumplit harmadába s nincs szabzad föld egy kapa se, s csomókban hull a hajaszála, s nem veszi észre maga se? Mondd, mit érlel annak a sorsa, akinek öt holdja terem; lompos tyúkja kárál a torsra s gondjai fészke a verem; s igája nem zörög, sem ökre nem bőg elnyújtva — nincs neki — s mélyéről párolog a bögre, ha kis családját eteti? Mondd, mit érlel annak a sorsa, ki maga él, maga keres; levesének nincs sava-borsa, hitelt nem ád a fűszeres; egy tört széke van, hogy begyújtson, repedt kályhán macska ül, ritmust lóbál az ajtókulcson, néz, néz, s lefekszik egyedül? Mondd, mit érlel annak a sorsa, ki családjáért dolgozik; veszekszenek, kié a torzsa, és cSak a nagylány néz mozit; a nő mindig mos — lucsok holtja — szájize mint a főzelék s a szigor a lámpát eloltja, csend fülel, motoz a setét? Mondd, mit érlel annak a soráa, ki a gyár körül őgyeleg; helyén a kapszlit nő kapdossa s elfakult fejű kisgyerek; s a palánkon hiába néz át, hiába cipel kosarat, szatyrot, — ha elalszik, fölrázzák s lebukik, hogyha fosztogat? Mondd, mit érlel ann'ak sorsa, . ki sót mér, krumplit, kényéért, hozómra, ujságpapirosba s nem söpri le a mérleget; s ritkás fény közt morogva rámol — az adó hoesszu, nagy a bér — s mi haszna sincs, hiába számol többet a peróleumért? S mondd, mit érlel annak a sorsa, ki költő s fél és igy dalol; felesége a padlót mossa s ő másolás után lohol; neve, ha Van, csak áruv^sdjegy, mint akármely mosóporé, s llete, ha van élte még egy, a proletár utókoré? 3. Évenkinti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereget. 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszékeket, képviseletet egyenlőség alapján.. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai státusfoglyok bocsájtassanak szabadon. 12. Kívánjuk az uniót Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség. A dadogó Sükei hangosan próbálta magyarázni a közönségnek a pontokat, egy rendőr ezért be akarta kisérni, de a közönség kiszabadította a keze közül. Mikor már a kávéház egészen megtelt, Jókai felállt egy asztalra és kijelentette, hogy ha nem akarunk hátrább maradni a többi nemzetnél, komoly teendőket kell végeznünk. Minden nemzet halad és boldogul, nekünk is haladnunk és boldogulnunk kell. Ami a tizenkét pontban meg van írva, ahhoz a nemzetnek joga van, azt követelni kell. Viharos éljenzés támadt erre, majd nagy csend lett, mert látták, hogy Petőfi Sándor is beszélni akar. Petőfi egy öszszehaj fogatott darab papirost vett elő a zsebéből, lasssan körültekintett a tömegen és a papirosról olvasni kezdte a Talpra Magyart. Akik a kávéházban voltak, sírtak, kiabáltak, toporzékoltak lelkesültségükben. Egymás nyakába borultak, egymás kezét szorongatták, Petőfit ölelgették, vállukra emelték... Korülhurcolták a kávéházban —. Még a ruháját is csókolgatják. Igaz, hogy ilyen szépet még Petőfi is alig irt életében. Talpra is állította vele a magyart. Aznap már az egész város tele volt vele, aztán mint egy élő tüzoszlop, a vers végigszáguldott az országon és lángbaboritotta a nemzetet. A következő pillanatban az egész csapat kint volt az utcán. Legelői Bárdy Gáspár vitt egy nagy nemzeti zászlót, utána lépdeltek Petőfi, Jókai, Vasvári, Irinyi. Azután következett az ifjúság. Szivükben nemes elszántság, mellükön kokárda. Emelt fővel és azzal az elhatározással indultak meg, hogy nem hátrálnak, bárminő akadályba ütközzenek is. De ezen a napon simán ment a dolog. Először is az egyetemi ifjúság csatlakozott hozzájuk: a jogászok, az orvosnövendékek és mérnöknövendékek. E közben hire ment a városban a tüntetésnek, és a polgárság Budapest minden részéből a Belváros felé indult, hogy a Talpra Magyart és a tizenkét oontot hallgassa. Ezalatt pedig a kaszárnyákban megcsörrentek a fegy verek. A kapukat becsukták, a katonák sorba álltak, a tisztek WE WELCOME YOUR SAVINGS M*mb*r Federal Depot» Insurance Corporation szemlét tartottak fölöttük, hogy gyilkos fegyverük rendbe van-e. A budai várban az ágyukat Pest felé szegezték, a tüzérek égő kanóccal melléjük álltak, hogy mihelyst parancsot kapnak, lőjjenek a városra ... A felsőbbség arra készült, hogy fegyveres erővel j nyomja el a nép mozgalmát és az if j uság törekvését a szabadságra. De az ágyucsövek tátongó torka alatt az ifjúság haladt előre a maga utján. Tíz óra tájban a zászló után Petőfi és Jókai mögött már ezer és ezer lelkes ember tolongott. Valahányszor megálltak és a sápadt Petőfi eldörögte a Talpra Magyar-t, az emberek levették a kalapjukat és egyszerre ezren meg ezren utána kiabálták: — Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk. — Most már ki fogjuk nyomtatni a versemet! — szólt Petőfi barátaihoz. Azonnal megindultak a Länderer és Heckenast nyomdájába, mely a Hatvani-utca s a Szép-utca sarkán volt. Csakhogy Magyarországon az akkori törvények szerint semmit sem volt szabad kinyomatni a felsőbbség engedelme nélkül. A felsőbbség megbízottját, akihez mindent be kellett terjeszteni elolvasás végett, úgy hívták: cenzor. Nagy ur volt ez, tőle függött, hogy mi jelenjék meg Magyarországon, akár könyvben, akár újságban. Gondolhatjátok, hogy a Talp ra Magyar-t nem engedte volna soha kinyomtatni. Csakhogy tetszik-e neki vagy sem. nem kérdezték tőle, mert ha az ifjúság kimondta, hogy legyen szabad sajtó, hát a cenzor urnák semmi köze ahhoz, amit ki akarnak nyomatni. A nyomdában persze azzal fogadták őket: látta-e a cenzor, amit ki akarnak nyomatni?., — Nem látta, nem is fogja látni! — zúgott a tömeg. — Nem parancsol már a cenzor, itt a nép parancsol!—kiáltotta az ifjusSg. Irinyi odament a legnagyobb nyomtatógéphez, rátette a kezét és fennhangon igy szólt: — E sajtót a nép nevében lefoglaljuk és megparancsoljuk, hogy nyomtassátok ki a nemzet tizenkét kívánságát és a Talpra Magyar-t! — Engedelmeskedem — felelt Länderer. — Éljen a sajtószabadság, éljen a nép! — kiáltott a nyomda személyzete és vígan munkához látott. (A vége következik) BALAAM ÉS A SZAMARA . .Balaam korában mindenki csodájára járt annak, hogy egy szamár beszélni tud. A mi korunkban ez már egészen természetes. Szappanos Rndfc A legnagyobb amerikai tnsgymr rádió program MINDEN VASARNAP d. u. 1-2 30-Ig WDOK - 1260 ke LO 1-5524 SZAPPANOS RECORDINGS 3046 EAST 123rd Street FANCHALY VIRÁGÜZLETE 4714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 \/ágott és cserepes virágok TEMETÉSEKRE kegyelettelesen. LAKODALMAKRA Ízlésesen végezzük el a rendelési Távirati virágküldés a világ bármely részébe — teljes Jótállással. HUMOR OKOSAN. Egyszerű ki kereskedősegéd volt a Beregi Manó a Gutwillig Sámson textilnagy kereskedésében. , Az egyszerű kis kereskedősegéd szerelmes lett Gutvwillig Manciba, a főnök gyönyörüszép leányába- Valahányszor meglátta a bájos leánykát, mindig hevesebbel vert a szive. Kzeledni azonban nem mert hozzá. Hogyan is gondolhatna egy szegény kereskedősegéd egy ilyen leányra. Egy napon mégis bátorságot vett magának, belépett főnöke irodájába és megkérte a szép leány kezét. Az Öreg Gutwillig valóság gal felháborodott ezen a szemtelenségen és dühében csak ennyit mondott: — Mars ki! De Manó nem ment ki. Csak-az ajtóig ment, ahol igy szólt: — Akkor is kidobna, ha én volnék a hires Kleinbergercég társtulajdonosa? — Nem — mondta Gutwillig — akkor nem dobnám ki, de maga nem társtulajdonosa a Kleinberger cégnek— Kérem Gutwillig ur, adjon nekem nyolc napi időt és az leszek. És ezzel a kis kereskedősegéd eltávozott. Másnap beállít Manó a Kleinberger-céghez és udvariasan megkérdi, hogy beléphetne-e ő a cégbe társnak? Az öreg Kleinberger megvetéssel néz végig rajta és csak annyit mond: — Mars ki! De Manó megint csak az ajtóig ment és onnan szólt vissza: — Akkor is elkergetne, ha úgy jönnék idee kérdéssel, mint a Gutwillig -cég veje? — Dehogy is kergetném ftl — szól az öreg Kleinberger — a Gutwillig vejét szívesen beszem be társnak. — Becsületszavára? — Becsüetszavamra. Manó ismét megjelenik Gutwillignél és újra előadja az ügyet. Gutwilig most hellyel kínálja meg és figyelmesen meghallgatja a dolgok állását- Aztán mindketten elmennek a Kleinbergerhez, aki kijeenti, hogy egy ilyen okos embert akkor is társul venne, ha nem lenne a Gutwillig veje. Hát még igy. És másnap meg is tartották az eljegyzést. A RAVASZ VÁLASZ. Reb Machel minden szombaton magához invitált egy pap növendéket. De azt a pap növendéket, aki egyszer már evett nála, soha sem látta többé viszont. Mert reb Mechel, aki különben szives vendéglátó volt olyan, furcsa kérdéseket intézett hozzájuk, amikre azok nem tudtak fe-TELEFONUNK: GAR. 1-S658. FA 1-1154 MINDENKI JEGYEZZE MEG Ha kisebb vagy nagyobb baja van a Televisionnal bármely gyártmány is, teljes garancia mellett megjavítjuk Steve G. Szabó B. F. G. — TV iskolázott és vizsgázott, szakképzett television javító. 2656 EAST 126ih ST. SW1-4544 RA 1-0567 lelni és igy szégyenben maradtak- Egy mégis akadt egy növendék, aki másodszor is elment hozzá. Evés közben reb Mechel kérdi a növendéktől : — Tanultál-e ezen a héten vallástant? — Igen, — felelte a papnövendék. — No akkor mond meg nekem, hogy hívták Noé nagyanyj át. — Nézze, — felelte a növendék mondja meg maga nekem, hogy hívták az én nagyanyámat? — Hát honnan tudjam én, hogyan hívták a nagyanyáután. Csak a halott felesége visel rózsaszín kabátot és pávakék kalapot- Az egyik rokon nem állja meg és szemrehányást tesz ezért. A feleség erre indignálódva válaszolja: , — Nem baj ! Fő, hogy a lé, lek fekete. ALKOHOL i A svédek igen szeretnek inni, főleg tisztaszeszt, de nem birják, hamar lerészegednek. Egy ilyen alkalommal hangzott el a következő kérdés: | — Akarsz még egy pohárral, vagy öntsem mindjárt a mosdóba? MEXICOl ÜZLETI SZELLEM Két mexicoi olajgyáros találkozik. — Mi újság, caballer? — Ne is kérdezd! Baj van a társaimmal. — Nagy ég! Mi a baj velük? — Elszöktem a pénzükkel! HOGY IS ÁLLUNK AZ AKARATTAL? Mindig az mondjuk: “akarom’ — és mindig azt teszük, amit mások akarnak. dat? — Na lássa — felelte diadalmasan a növendék — az én nagyanyám csak ötven évvel ezelőtt halt meg és maga még sem tudja hogyan hívták, honnan tudjam én hogyan hívták Noé nagyanyját, aki sokezer évvel ezelőtt halt meg. A WILLAM PENN FRATERNÁLIS EGYESÜLET ESTÉLYEN -HIVATALOS KÖZLEMÉNYE ~ Cilikém. Álmos vagyok- Jó volna már ha elmenének a vendégeink. — Hát hagyjad a Mancika lányunkat valamit zongorázni. KÁROLYRA ÉRDEK LŐDIK. i ...Papa! Mitől kellett megpihenni az Urnáit a hetedik napon?.. Hiszen, hat napon át nem dolgozott semmit, csak I azt mondta, hogy “legyen” és “lön“, az csak nem fárasztó munka! FELTEVÉS. Két vak koldus vándorol faluról-falura- Az egyik ház nál minketten kapnak egy fazékbablevest. Mielőtt hozzákezdenének az evéshez, megállapodnak, hogy amelyik gyorsabban eszik a másiknál, azt a másik pofonütheti. Esznek, esznek, egyszerre csak az egyik irtózatos pofont ken le a másiknek. — Miért vágtál pofon? — kérdi az meglepetten. — Idefigyelj! Én olyan gyorsan eszem, ahogy csak belém fér és te mégsem vágtál pofon! El tudom képzelni, milyen gyorsan ehetsz te! TEMETÉS I Mindenki lesújtva és fekete ruhában megy a koporsó ízlésesen és méltányos árban készít el minden virág -endelést és továbbit az or r-zág vagy a nagy világ bármely részébe. G AYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 Révész Kálmán halálával megüresedett elnöki szék betöltése az Egyesületünk I- gazgatőságában pár személyi változást idézett elő, melyekről feltételezhető, hogy azok Egyesületünk tagságán kívül az egyetemes amerikaimagyarságot is érdeklik, tízért Igazgatóságunk Rendkívüli Közgyűlése az alábbi jegyzőkönyvi kivonatnak és határozatnak közlését rendelte el mindazokban a magyar napi és hetilapokban, hol Egyesületünk híradásai rend szeresen megjelentek. JEGYZŐKÖNYVI KIVONAT és HATÁROZAT » Igazgatóságunk 1961 Január hó 17.-én, Pittsburgh, Pennsyvániában tartott rend kívüli gyűlésén, Révész Kálmán váratlan halálával megüresedett elnöki hivatal vezetésével, elhunyt hátramaradt szolgálati idejére MACKER GYULA igazgatósági elnököt az Egyesület második alelnökét bízta meg és egyhangú szavazattal a William Penn Fraternális Egyesület elnökének választotta. Macker Gyula megválasztásával két tisztség került üresedésbe. Igazgatósági Elnöknek egyhangú szavazattal az Egyesület első alelnöke VARGA LAJOS, második alelnöknek pedig szavazat többséggel LENART J. GYULA McKeesport, Pennsylvania-! igazgató lett megválasztva-Az előléptetések folytán megüresedett igazgatósági tagságot Fáczán Mihály pótigazgatóval töltötték be. A választásokkal kapcsolat ban kijelenti az Igazgatóság, hogy e személyi változások Egyesületünk életében nem jelentenek semmiféle irány változást, mert Egyesületünk vezetése továbbra is ugyanazon keretekben történik, amint azokat a legutóbbi nagy- gyűlésünk előírta. A Rendkívüli Igazgatósági Gyűlés a következő HATÁROZATOT hozta: MINEKUTÁN a Mindenha-Isten elszólilotta közülünk szeretett elnökünket, RÉVÉSZ KÁLMÁNT és MIVEL .... az Ő távozása körünkből kifejezhetetlen fájdalmat okozott egyesületünk tisztviselőinek, igazgatóságának és minden tagjának s Révész Kálmán, mint központi tisztviselő életéből 29 esztendőt áldozott egyesületünk előrevitelóre, tagságunk jólétének fejlesztésére, s MERT — Révész Kálmán polgári és fraternális életünknek tevékeny vezetője volt nemcsak Pittsburgh város és környékén, hanem az E- gyesült Államok területén is, MERT — Révész Kálmán elismert vezére volt a Magyarországból származott A- merikai Magyar Közösségnek és mindenkor kész volt tanácsot adni, segítséget nyújtani boldogabb jövő keresése végett idevándorolt honfitársainak, s MIVEL — Révész Kálmán mint mélyen vallásos református család fia, hitének buzgó védelmezője volt, s MIVEL — Révész Kálmán a William Penn Fraternális Egyesületnek nagy veszteséget jelent, EZÉRT MOST — az Egyesület Igazgatósága, 1961 január hó 17.-én, Pittsburgh, Pennsylvániában tartott Rendkívüli Közgyűlésének keretében az Igazgatóság, a Tisztviselők és a Tagság nevében kifejezi szivbőőll fakadó részvétét Révész Kálmán özvegyének és családjának, s MINDEZEKÉRT — elrendeli hogy e HATÁROZAT teljes szövege a Rendkívüli Gyűlés jegyzőkönyvébe vétessék Révész Kálmán emlékének megőrzése végett s a HATÁROZAT másolata pedig özvegyének megküldessék. I S I \ S i I \ s I I I I í I I í Ifj. Riczó J. János HA GYÁSZ ÉRI A CSALADOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTANYOSABB díjszabások mellett Lukács István JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Bcckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1-8900 I f I ) I I 1 \ í t 1 I 1 1 I s
