Az Ujság, 1961 (41. évfolyam, 1-50. szám)
1961-01-26 / 4. szám
4 OLDAL AZ ÚJSÁG JANUARY 26, 1961 Bűnös szenvedély — REGÉNY— Mert azt hogy mily bajokban van ő, pénz tekintetében, senki sem tudta rajta kívül. Adósságra adósságot halmozott s már hivatalos állása is tarthatatlan volt a minisztériumban- Minderről azonban nagyanyjának nem mert szólni, mert tudja, hogy az úgy sem segíthet rajta. De annyi jó érzés még könnyelműsége dacára sem segíthet rajta. De annyi jó érzés még könnyelműsége dacára is maradt benne, hogy nem akarta ok nélkül megszomoritani. Azonban mit egyen? A fölvett'pénzt ki kellett fizetni, a váltókat vissza váltani s minderre nézve csak egy lehetőség tárult elébe, csak egy megoldás volt: Matild pénze.. E nélkül veszve látott mindent. Úgy érezte magár, mint a rab, ki hasztalan csörgeti láncait, mert úgy sem szabadulhat tőlük. A legmeghasonlottabb kedélyállapotban töltötte napjait; álmatlan éjszakáit- Ha talán nem látja Máártát. csendesen tűri az elkerülhetetlent, de igy szünet nélkül pusztított bensejében a vesztett szerelem, keserűsége, a féltékenység, irigység s gyűlölni kezdte Adriánt, ki boldogabb volt, mint ő, mert szabad volt és korlátlan ura tetteinek.... — Bár soha se mentem volna el innét, — gondolta elkeseredetten. — Boldog, ki e csendben tölti életét s nincs kitéve az élet esélyeinek, nem ismeri az élvezeteket, amiket oly drágán kell megvásároljunk. És gyakran valósággal fellázadt saját tehetetlensége ellen. Úgy érezte, hogy körüményei elviselhetetlenek, jövője elé borzadállyal tekintett. Föl és alá futkosott szobájában, hová bezárkózott, hogy ne lássák kétségbeesett arcát. Érezte, hogy valamire el kell határoznia magát, mert igy nem maradhat- De mire? Ez volt azon kínzó kérdés, mely szüntelenül üldözte őt és amelyre nem tudott választ találni _ Matild sem jött Szölgyénre s ez volt az első nap, melyen a jegyesek nem látták egymást, a fővárosból való megérkeztük óta. TIZENKETTEDIK FEJEZET A következő nap reggelén Márta a kertbe ment, azon el-1 határozott szándékkal, hogy Xavér atyával találkozzék: igy hívták az udvarházban élő papot, kit naponként ablakából látott az udvarról a kertbe menni. Beszélni kivánt vele. És jól számított, mert a várt alak csakugyan feltűnt a fakadó ták s bimbózó bokrok között, könyvekkel kezében, melyekből *étaközben olvasni szokott. — Jó reggelt tisztelendő ur, — szólította őt meg a leányka. — ily korán már a friss levegőn, kisasszony, — kérdezte a lelkész, viszonozva Márta köszöntését- — Mit mond erre az orvos? Ez az üde szél nem lábadozó gyereknek való. | — Nem voltam beteg, ha a szó szoros értelmét vesszük, — felele mosolyogva a leány. — Inkább lelki, mint testi bajom volt. Tűnődés s aggodalom szögeztek az ágyamhoz s arról akarok most beszélni, ami ezt előidézte nálam. — Velem? kérdezte csodálkozva a pap. — Senkivel sem lehetek őszinte, önön kívül tisztelendő atyám. —• viszonozta Márta szomorúan- — Mindenki ellenezné azt a lépést, amit tenni akarok, de öntől őszinteséget várok, öntől, ki a jó Istennek szentelte életét. — Nem értem, kisasszony. — Mindjárt meg fog érteni. Röviden elmondom, hogy zárdába akarjk lépni, mert a földi dolgok nem nyújtanak nekem örömet. — Kegyed — zárdába? — Miért bámul ezen? Nem tették-e ezt már számtalanj szór előttem s tenni fogják utánnam? — De hát mi vitte erre a gondolatra önt, tizennyolc | éves korában ? — Rógóta foglalkozom e gondolattal. Árva vagyok, senki iránt sincsenek kötelességeim, nem kell elhagynom, elszomorítanom egy családot, melyhez tartoznám, ha szüleim élnének: azért elhatároztam, hogy úgy, mint ön- Istennek szentelem életemet. — És valóban érez ehhez hivatást?.... Nem valami más mellékes ok vezette ez elhatározásra? Ha később keserűsége elmúlik, vele együtt nem fog kedve is megszűnni a zárdái élethez? — Semmi más okom nincs mint vonzalmam a magányhoz. — Bizonyos kegyed ebben? — Tökéletesen bizonyos. Xavér atya megcsóválta fejét és tűnődve vizsgálta a mellette lévő gyermekarcot, mely virult az ifjúságtól, szép ségtől. — Kegyed kételkedik szavaimban? — Bocsásson meg édes gyermekem, de nagyon valószínűtlennek látszik nekem az, amit mond s azért azt ajánlom, gondolja meg ezt a dolgot jól, hosszasan és behatóan— Mindent meggondoltam, — viszonozta Márta, de hangja reszketett és szemei könnyesek lettek. — Közölte e tervét már valakivel ? — Senkivel- Mint mondottam, azért nem beszéltem arról, mert mindenkinél ellenzésre találnék s öntől várok cegitségei, mert nem tudom mit kell tennem. — Mit fog mondani keresztanyja? — Ó már annyit tud, hogy nem megyek vissza házához. — De hát mi oka van arra, hogy őt elhagyja, ki oly jó volt önhöz, fölnevelte és szerette? — Ö férjhez megy s nem lesz reám többé szüksége. Oly keserűséggel ejtette ki a leány e szavakat, hogy a lelkész agyában világosság kezdett derengeni. — Kegyed nem szívesen látja ezt a házasságot? — kérdezte feszülten vizsgálva a leány arcát. — Ellenkezőleg, nagyon örülök, ha Matild boldog lesz-De hangja megcáfolta állítását s Xavér atya nem tudta mit gondoljon, mert a valóságról fogalma sem volt. Mindenekelőtt időt akart nyerni és semmi bizonyosat sem mondani. — A legjobb tanács, amit e percben adhatok önnek az, hogy nénány hónapig gondolkozzék még elhatározásán, nem tréfa dolog az, egy egész életről lemondani. — Úgy beszél tisztelendő ur, mintha öngyilkos jelölttel állna szemben. — Jövőjét bizonyos tekintetben mindenesetre semmivé t<.szí, ha megfosztja magát az élet örömeitől— Es ön? — kérdezte Márta, kit bosszantott ez az ellen állás----Megbánta talán, hogy a lelkészi pályára lépett? — Nem, — viszonozta igen komolyan a lelkész. De azért kötelességem figyelmeztetni önt, hogy azt, amit tenni szándékozik, jól meg kell gondolnia. Márta észrevehető elketvetlenedéssel haladt mellette s csüggedten követte lépteit. Bántotta őt, hogy ott, hol segítséget várt, ellenkezésre talált. Hova forduljon, mit tegyen? Haragot érzett a lelkész iráánt, s ezt makacs némasággal fejezve ki. többet egyetlen szót sem szólt az egész reggeli séta alatt, mialatt Xavér atya folytatta érveinek és okainak előadását, Márta lebeszélésére. Elhagyva a kertet, a kerítés mellett futó kocsiuton voltak, mely a szántóföldeket elválasztó az udvarház területétől— Mily gyönyörű reggel! — kiáltott fel önkéntelen elragadtatással Márta, majd a tiszta felhőtlen égboltozatra, majd a harmattól csillogó zöld vetésekre függesztvén szemeit. — És ezt kegyed sohsem élvezné többé, ha a kolostor hideg szűk celláiba zárkóznék, — mondta Xavér atya. A leány nem felelt, komoran hajtotta le fejét. Leírhatatlan szomorúság vett rajta erőt, mely lasssankint izgatott ságba ment át, midőn a folyóhoz közeledtek. Ezt meglátva, életének legkellemetlenebb emlékei merültek fel előtte.... A hídon egy alakot pillantott meg, melynek láttára szívdobogást kapott s gyorsan visszafordulva mondta: — Menjünk haza tisztelendő ur, már nagyon is messze távoztunk a háztól— Várjuk be Tibor grófot, ki amott áll a hídon, s ha megpillant, bizonnyal velünk jön haza. — De én nem akarom, hogy meglásson! — kiáltott fel ingerülten Márta s egyedül hagyva a tisztelendő urat, valósággal futni kezdett, mintha menekülni akarna. A jámbor pap csodálkozva nézett utánna s bevárta Tibort, ki nemsokára utolérte őt. — Gróf ur elriasztotta Márta kisasszonyt, — mondta mosolyogva Xavér atya, nem sejtvén, hogy mily kellemetlen érzést idéztek föl szavai társában. — Miattam futott el? — krdezte Tibor egykedvűséget mutatva — Azt hiszem, mert meg tovább szándékozott menni, annál is inkább, mert rá nézve fontos tárgyról beszéltünk s nem j ütöttünk megoldáshoz. — Szabad tudnom, miről volt szó? — Tulajdonképpen nem kellene elmondanom, de gróf ur előtt bizonnyal úgy sem titkolná szándékát-.•• Kolostorba <ikar menni. — Márta kolostorba! — kiáltott fel bámulva Tibor, de arcán inkább kellemes, mint kellemetlen hatás látszott. Ez mindenesetre jobb volt, mintha férjhez akart volna menni. — Ugy-e bámulatos, — folytatta fontoskodva a lelkész. — Az ő korával, szépségével s kilátásával egy boldog jövőre! Tibor hallgatott— En igyekeztem őt lebeszélni, de nagyon határozottnak látszott. Szándékát, úgy látszik, mindenáron ki akarja vinni, csak nem tudja, miként kezdjen hozzá s tőlem kért erre nézve tanácsot. — És kegyed mit mondott neki? — Azt ajánlottam neki, hogy jó soká gondolkodjék még terve fölött.. Ekkor pillantottuk meg gróf urat s a felelettel adós maradt. Szölgvénhy éppen eleget hallott arra nézve, hogy éiénk képzelődő természetével egész legendát gondoljon ki Márta belső világára nézve. A leány még mindig szereti őt, gondolta némán haladva a pap mellett. Kétségbe van esve, hogy ő Matildot veszi nőül- Adrián nem kell neki és keservét a zárdába akarja temetni, mert ha nem igy volna, miért választaná ama szomorú helyet? Ez az okoskodás egészen felvillanyozta szorongatott le’két. Uj reményekre gerjedt, nem gondolva meg, hogy tulajdonképpen mit akar, mit óhajt, miért retteg, hogy Márta Adriánhoz mehetne nőül s mit vár attól, ha az még mindig szereti őt. Könnyelmű és fellobanó természettel bírván, e gondolatok egészen felvillanyozták lelkét. LOUIS Furniture & Appliance Co. KÉT MODERN ÜZLET E. 130th at UNION 10508 UNION WY 1-5070 Dl 1-6160 Francia pezgő és többféle High Ball* RUDY TAVERN >710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 /hysky - Vodka - Scotch * an - .bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. 0-nel lobbiéle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná unit nagy Kedvezménnyel kaola a sört. Good Reading for the Whole Family • News • Facts •Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Moss. Send your newspaper for the rime checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $18 Q 6 months $9 Q 3 months $4.50 □ Nome Address City Zone State PB-1Í Szegény Balaton Andrásné IRTA: ABONY1 LAJOS András kezeit orcájára s könybelábadt szemeire csapta. A fájdalom erősebb lett, mint a düh indulata. A düh oroszlánábó! nyomorult, síró, nyögdelő ember lett, hasonló a gyönge beteghez s a megtört, roskadozó, sápadt elitélthez, I ki Ítélete elé vánszorog-Fényüket vesztett szemei könyörületért esengtek s szorongva, előre is félve a felelettől, kérdezte a nótárius urat, kitől legbiztosabb értesülést remélt nyerni: — De hát mi fog történni a szegény feleségemmel? A nótárius arcán jót, vigasztalót nem olvasott; nem volt az az arc lesújtó, hanem a mi még megdöbbentőbb volt, elfogulást, megindulást, vonakodást, habozást olvasott belőle. — Nem tudom! Abban a remtudomban a legirtózatosabb kétség Volt re j tve. I S \ s s \ \ s RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesztésében LONDONBAN megjelenő FAKUTYÁ-T A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Megrendelhető: 65 Mortimer Sl. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: 146 BRIDGE ARCH. SUTTON WALK. Waterloo LONDON, S. E. I Telefon: WAT 7533 Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. > 1 S S s \ s s f TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JAVÍTÁS , < ART'S RESIDENTIAL ROOFING ! j 3037 E. 123rd St. WY 1-6406 j i ART SEGEDY, tulajdonos — házi tel. 3-4403 < MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. \ Rángó ajakkal, kérdezte újra: — Csnk nem viszik a törvényszékre Szolnokra. Csak nem víszík talán Vácra a börtönbe? A kérdezett nagy lélegzeteit vett; nagy megerőltetésébe került neki felelni: — Nem tudom! Mind iobban rémülve, gyorsabban, izgatottabban, szinte lelkendezve kérdezte a a szerencsétlen: — Oh, de talán csak nem viszik Illavára! Azután utána tette sötét borzodással: — Ahonnan nem jön vissza többé senki se! Most már a nótárius is elérzékenyült hangja reszketett, amint felelt: — Nem tudom! András hörgött, szemeit kínosan az égre emelte; mig fogait és ökleit összecsukoritá, nehéz könycseppek perdültek végig az arcán. Ha a legnagyobb gonosztevő lett volna is, e szenvedéssel eléggé meg lett volna büntetve. Nem hang volt az most már, amint kérdezett, hanem elszorult s a sziveket megindító nyöszörgés— Oh szent isten! kegyelem és irgalom istene; de talán csak nem végzik ki? A nótárius nem felelt, csak két könycsepp csillogott szemeiben. András látta a két könycseppet s mintha tört ütöttek volna szivébe, felorditott. E pillanatban egy borzalmas gondolata keletkezett, amily borzalmas, éppen olyan nagyszerű volt és csak nagy kétségbeesése pillanatában születhetett-Az a gondolata támadt, hogy annak az asszonynak nem szabad meghalni. S miután valakinek csakugyan kell a rabló elrejtéséért halállal lakolni, ő fog meghalni helyette. Azon a bősz hangon, mellyel előbb felorditott, zúgta inkább, mint beszélte; — Szerencsétlenek!.... Az istenért, csak nem öltök meg egy ártatlan asszonyt, aki a rablót rejtegető férjet hűségénél fogva nem adhatta a halálnak- Csak iszonyodtok talán ártatlan vért ontani? Én mondom nektek.... Az asszony ártatlan.... Én rejtegettem a rablót. . Hisz tudjátok, sokszor ott volt nálam a füzestói erdőben is. Én vagyok a bűnös. Én vagyok a rejtegető. Ekkor nyugodtságot erőltetve fordult a birákhoz. — Ugv van, biró urak.... Eljöttem rémülve ide, nehogy ártatlan szenvedjen halált miattam.. Itt vagyok Én vagyok a cinkostárs. Ám kérdezzék meg magát a rablóbetyárt, régi cimborámat\ Szakács József j I ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER f l 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 j 1 A csatornát ásás nálkül VILLANYGÉPPEL . \ tisztítjuk J 1 Uj munkát és javítást egyaránt vállalunk S Esküvőkre, lakodalmakra és minden más alkalomra a legszebb virágokat kap;'. Or ban's Flowers 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 személyes vagy telefon rendelésére. ARAINK SOHASEM ADHATNAK PANASZRA OKOT. í S S s \ \ s > s \ \ \ \ N s N s s \ \ \ N Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES-manek Állanak a magyaésag SZOLGÁLVTARA A Floridai életnek megfelelő szép, kényelemre berendezett laxóházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER. REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FLA. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részletekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADAS minden tervét —■ a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hogy a gyászoló család zavartalanul adhassa át magát az utolsó búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár A. Lajos ÉS FIA, IFJ. LAJOS Temetésrendezőkés Balzsamozók 3929 Lorain Ave ME 1-3075
