Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)

1960-08-18 / 33. szám

OLDAL AZ VJSAG AUGUST 18, 1960 Elveszem a Feleségemet REGÉNY Irta: HARALD BAUMGARTEN Fordította: MEDVECZKY BELLA Százezrek elfojtott hangja: — Amerika '“száraz” marad! A lapok különféle különkiadásai elözönlőtték az utcákat. — “'Száraz” Amerika diadala! Le az alkohollal! — ezt hirdette minden neßafon,, ezt harsogta mindenki fülébe. Nyugat felől csillogó madár jelent meg a sötét égbolton karcsú repülőgép. Világosszürke a teste, narancs-sárga csi­kókkal. A Clifford-felhőkarcoló felett szines villanykörték milliói hirdették: “'Csak Clifford-limonádét iszom!” és a jelmondat fölött Gloria Smith mosolygó arca ragyogott. A világosszürke madár sokáig keringett New York felett. Majd merész siklórepüléssel ereszkedett le és a kiváncsiak tömege özönlötte körül Robertsont, mikor kilépett a fülkéből — Éljen, Robertson! Éljen! Robertson meghatva boldogan integetet. Ez az óra kár­pótolta mindert munkáért és fáradtságért. Fényképészek és újságírók tolongtak körülötte és ő győztes hadvezérként ment el emberek ezrei előtt. Mister James Robertson, aki a prohibició diadalát keresztülvitte Amerikában, a legnép­szerűbb. a legh mértebb ember lett ezen a napon. Reginaid Sóim az irodájában ült. Fáradt szemei mereven bámultak a padlóra, homlokára a fájdalom mély ráncai vé­sődtek. Ebben az órában, amikor erejének és idegeinek vég­ső megfeszítésével hajszolta Gloria Smithet, tudatára ébredt a valóságnak, hogy több nyugodt perce nem lehet az életben, ha a leányt meg nem találja, nem pillanthat többé meleg, sötét .szemeibe. A vágyódás egyre erősebb és fájdalmasabb lett a szivében. Előlié állt most Lilo de Pirelle arcképe, megrabolva minden ráaggatott ragyogástól és hazug fénytől. Az os­toba szenvedély, mély úgy gyötörte a szép leány után szét íoszlott, elmúlt. A gyötrő aggodaloom, ami Glória Shmith­­ért kínozta, kiölt belőle minden más érzést. Most már tisz­tán látta azoknak az embereknek az ürességét és léhasá­gát, akiknez eddig olyan szívósan ragaszkodott,... és mély szégyen érzet fogta el. Ráeszmélt elmúlt életének célta­lanságára.... de mind éz, mint hihetetlen álom süllyedt most el és semmi más nem töltötte már be az életét, mint a határtalan vágyódás és a fájdalom, hogy talán örökre LOUIS Furniture & Appliance Co. E. 13Cth at UNION 10508 UNION WY 1-5070 Dl 1-6160 elvesztette azt a leányt, akiben mindent metalált, ami boldoggá és elégedetté tette. Már csak arra gondolt, hogy nem is olyan régen itt ült a leány, ebben a szobában dol­gozott, könnyed, ritmikus lépteivel itt járt előtte és édes meleg hangján szólt hozzá.... A lift bugása riasztotta fel. Az ajtót hevesen felrán­tották és Robertson jelent meg. Megfiatalodva állt a kü­szöbön és harsogva kiáltotta: — Győztünk, Reginaid! Ön győzött, Reginaid! Ez a hir a végsőkig fellelkesitette az embereket. Ettgl a — Én, mr. Robertson? — Igen. Senki más, csak ön. Már elveszettnek láttam a harcot. És akkor megjelent a kiáltványa. Százezer dol­lár a limonádégörlért! !A tömeglélek kiszámíthatatlan. Ez a hir a véksőkig fellelkesitette az emberekett .Ettől a perctől mellénk állt a szimpátia, felénk áramlott a tömeg hangulata. Mister Reginaid.... ez a legnagyszerűbb ötlet volt, amit valaha láttam., ez zseniális volt! Mély fájdalommal pillantott Reginald a másikra. — Ez nem volt reklám nem volt nagyszerű ötlet itt másról van szó, mint jó üzleti érzékről. Itt Gloria Smith éle­téről van szó! És ez mindennél több! XIV. FEJEZET. A “'Három ördög-”höz címzett néger kocsmában tombolt a jazz. A vörös lampionok tompa fénye csak homályosan vi­lágította be a különböző fajú négerek arcát, akik szabad folyást engedtek ebben a környezetben szenvedélyeiknek és szertelen szórakozásaiknak. Hanoos kacagás és durva fel­kiáltások töltötték be az alacsony helyiséget, amelynek íul­­lasztó levegője nehéz és kesernyés illattal volt tele. Szoro­san összefonódott párok táncoltak a rossz fapadlón. A ma­gas pódiumon mély torokhangon énekelték egyhangú szomo­rú dalaikat a fekete zenészek. A helyiség egyik sarkában, görbelábu, ingadozó asztal­nál, három fehérvendég, három tengerész ült. Az egyik ke­zükben ginnel telt pohár, a másik kinyitott bicskát szoronga­tott a zsebében. Gyűlölettel telt pillantások érték a három betolakodott, idegent. Óriási négerek hemzsegtek az asztaluk körül, lök­ték meg székeiket és türelmetlenül v árták a percet, hogy beléjük köthessenek. A korcsmáros, igazi félvér, csillapító szavakat kiáltott a négerek felé. Tartott a három idegentől. Hátha a rendőrég kémjei! rajta, könnyű suhanó léptekkel jött előre. Közben gitáro­sok halk pengetésbe kezdtek. A kisleány táncolni kezdett a négerekkel zsuffolt helyiségben, könnyedén, komolyan. Távoli kultúra idegen gyermeke a nehezen lélegző, izga­tott feketék sorai köz. ünnepélyes és megható volt ez a tánc. • I * A három hamburgi fiatal férfi mereven bámult a ki­csike leányra és talán ők voltak az egyetlenek, akik egy kissé megértették ennek a hazátlan kis japán virágnak szomorú sorsát, ami idevetette őt a feketék rettentes köré­be. Fietje Stuhr szélesen támaszkodott az asztalra. A vér lassan a fejébe szállt, amikor a négerek lihegő, nyitott aj­ka között meglátta a vakító fehérségű, nagy fogakat. Kart Rang aggódva pillantott rá. — Maradj nyugton, Fietje! Egyedül vagyunk ennyi fekete ellen. — Az ördögbe is, hagyjatok békében — morogta inge­rülten a másik. Kihívó, villogó szemekkel tekintett egyik néger ifjúra, aki mellettük állt. A kis geisha tánca befejeződött. A szakszofonok ri­koltó magas hangon jajgattak, majd a következő percben újra mélyen és szomorúan búgtak. A táncosok újra ott to­longtak a terem közepén. Vad ritmus lüktetett a helyiség­ben. A lábak dühös erővel kopogták a szimkopákat a pad­lón. Az arcok szürkék lettek az izgalomtól. De hirtelen olyan gyorsan, hogy tulajdonképpen senki sem tudta volna megmondani, hogyan — megtörtént az összeütközés. Az egyik hosszú néger megragadta Fietje 'Stuhrt, de már abban a pillanatban a terem közepére rö­pült. Stuhr ököl csapása lódította oda. Szörnyű zűrzavar keletkezett. Mint a vadállatok rohantak a négerek a három fehér emberre, akik kezükben szorongatvt késüket, a fal­tak támaszkodtak. A vendéglős egyetlen szempillantás alatt eloltotta az összes lámpákat. Csak a cigaretták és szivarok apró, izzó tüze viágitott. — A lépcsőhöz.... Hein, Kari! —kiáltotta Fietje Stuhr, miközben hatalmas ütéseket mér maga körül. Bűnös szenvedély — REGÉNY— tét. Amit most Márta dobott szemébe, akkor Matild mond­hatná neki. Nem volt menekvés, visszafordulás, előre kel­lett mennie azon az. utón, mit maga választott.... És mit is nyerie vele, a leány becsülését már nem nyerhetné vissza! A társaság zümmmögése távolról hangzott hozzá, ő jól el volt rejtve a fügöny mögött. Előtte magas virágcso­port állt, egész thuja és pálmaerdő,mely nagy leveleivvel betakarta s elfödte őt a kiváncsi szemek előtt .De hem volt nyugta, úgy érezte magát, mint egy elkárhozott; kit örök­re kiűztek a paradicsomból. Matild csodálkozva vette észre, hogy Tibor nem látha­tó sehol. Hová lett? Úgy csak nem mehetett el, hogy egy szót se monjijon neki bucsuzásra? Mártát kérdezte, de az nem tudott felvilágosítást adni, bár nem kevéssé bámult Tibor eltűnésén. Okát azonban kitalálta, mert a közöttük lefolyt éles szóváltás után tiin tel a teremből. A grófné ’áthatóan rosszkedvű volt. Midőn a vendégek legutolsója is távozott és Márta el­hagyta a termet, lépett ki rejtekéből Tibor és Matildhoz lépett, ki éppen szalonjába készült vonulni. — Ön, itt? — kérdezte a grófnő, csodálkozva tekintve annak feldúlt arcába. — Azt hittem, régen elhagyta az es­télyt. — Tehettem volna-e azt szó nélkül? — kérdezte az ifjú erőltetett lágysággal, megfogta Matild kezét és melegen megszorította. — De hát hol rejtőzött mostanáig? — Amott a pátmacsoport árnyékában voltam és elmél­kedtem a fölött, hogy — mily borzasztóan fáj a fejem. — Fejfájása van? — A legnagyobb mértékben, az őrülésig! De most jó éjszakát, aludjék jól, álmodjék rólam és legyen meggyő­ződve, hogy a szivem, mit lábaihoz tettem, egészen az öné, kizárólagos sajátja.... Reszkető, majdnem könytől elfojtott hangon mondta ki e szavakat, mintegy önmagát bátorítva és e vallomás mámorba fojtva azon iszonyú keservet, mely belsejében rá­gódott. így folyt vő legénységének első estje, ily érzel­mekkel távozott menyasszonyától, ki nem tudott tisztába jönni vele s nem tudta, mit gondoljon róla, ki szerelmi vallomásit oly hangon mondta el neki, mintha kétségbeejtő búskomorságban szenvedne és csüggedt lelkét a szerelem mámorába akarná temetni.... HARMADIK FEJEZET — No nézd csak, Hein, ez azután valami egészen uj, nem gondolod? suttogta az egyik szőkehaju, matrózruhás férfi a barátja fülébe. — Mondtam neked, hogy itt Har­lemben azután látunk valamit. Ez aztán egészen niás, mint a Reeperbahn Hamburgban. — Jó, jó, Fietje, de attól tartok, nagyon kellemetlen 'izeknek a négereknek az ittlétünk. Csuda boldog lennék, h:> épp bőrrel kikerülhetnénk már innen! — felelte a meg­zólitott ésgyanakodva pillantott körül. — Ne aggódj, pajtás — suttogta a harmadik. Ala­csony, erős, fiatal steward volt. — Először alaposan meg nézzük ezt a kis mulatságot. Mi történhetik velünk? lia or kerülne rá, összedöntjük ezt az egész kunyhót, vagy ne hívjanak Kari Bagnak. A középső lépcső felé kell me­­nekülnün, arrafelé szabad az utunk. Fietje Stur mosolyogva rázta a fejét. — Akármit beszéltek is, semmi más nem lehet olyan mulatságos, mint ez a néger banda. Nézzétek csak meg ő­­<et.. Annak ott ni, olyan fekete az arca, amilyet még én em láttam életemben. Tompa gongütés figyelmeztette a jelenlevőket, hogy íz előadás elkezdődik. Megjelent a félvér korcsmáros. ^akó, reflektor fény vetődött rája. Ügyetlenül meghajolt. — Ladies and gentleman! Bemutatjuk önöknek a vi­­ágháboru japán táncot, amelyről vendéglőnk a nevét kap­­a. A ’’három ödrög’ táncát. Mennydörgés szerű tapsorkán között jelent meg egy kicsika geisha a terem közepén. Sárga selyem kimonó volt j RENDELJE MEG A VAJDA ALBERT szerkesz­­j tésében LONDONBAN megjelenő 1 FAKUTYA­| A világ egyik legjobb magyar vicclapja. Í Megrendelhető: 65 Mortimer St. London, W. 1 England, Europe vagy az Egyesült Államokban: | Alex Fodor, 147 Central Park West New York, 25. New York. ) Egyes szám ára 20c — Előfizetési ára félévre $2.40 egy évre $4.80 Megjelenik havonta kétszer 1-én és 15-én. ) S s s s 1 s 1 I Ha nincs, aki főzzön és önmaga sem főzhet vagy pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élve­zettel és egészséggel elfo­gyasztani, amilyent otthon iőznek, akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD Elizabeth Kish, tulajdonos Finom eledelek HAZA VI­TELRE is kaphatók. .»»«»»«•»a.»»» «*'.*'*• - - « T!é?esen és méltányos árban késeit el minden virág »ndplést és továbbit az or zág vagy a naav világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave felefon ME 1-1889! Good Reading for the Whole Family •News • Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Mass. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or money order. 1 year $20 □ 6 months $10 □ 3 months $5 Q Name _ Address City Zone State E szavak után hátat fordított neki és emelt fővel hagy­ta ott. Tibor halotthalványan, összeszoritott ajakkal nézett utána. Közei érezte magát az ájuláshoz és mégis utána akart rohanni, megállítani őt s magyarázatot kérni tőle e halá­los sértésért, mit Márta elkövetett rajta, de nem birt moz­dulni. Tagjai elzsibbadtak, szívverése elállt. Oh, hogy ezt az órát, meg kellett érnie. A mai nap igazán szerencsétlen volt reá nézve, érezte, hogy Mártának igaza van, ezt a bá­násmódot megérdemelte. Összeszedte magát, örökre nem állhatott ott a terem középén egyedül, a tündöklő csillár fényében. Mozdulnia keiltet, elvonulnia valahová, hol kinyugodhatja a vereséget a. megvetés kínját, ezt a lealázást. Komor arccal, lehajtott fejjel vonult egy ablakmélyedés sötét árnyékába, a da­­maszk függönyök redői közé. Legjobban szeretett volna el­unni a föld szinéről.... Oly boldogtalannak érezte magát. A legkülönbözőbb érzelmek ostromolták. A harag, a -zégyen és vágyteljes szerelem. Fe'háborodott benne a tiszta érzés, mely lelkében élt, melyet azonban a romlott ösztönök, a szegénység sanyar­gatás! s a kicsapongó élet mámora elaltatták benne. Most felébredt az teljes erejével. Az angyal és az ördög küzdöt­tek szivében, még pedig egyenlő erős fegyverekkel. Haboz­ni kezdettt. Mit tegyen? A világ még nem tudott eljegyzéséről semmit. Matild még nem lenne kompromitálva. De ő, ki két veszély között lebeg s itt vagy ott elvesztette becsüle­mmiki^nicc LÉGSZABÁLYOZÓ MONCRIEF egész éven át HŰSÍT nyáron — FÜT télen Menjen a szomszédban levő MONÖRIEF kereskedőhöz THE HENRY FURNACE. CO, ME DIN. A. O Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALES* manek Állanak a magyaésag SZOLGÁL MARA A Floridai életnek megtelem s*zep, kényelemre be­rendezed laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER, REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FÜL HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT nagy szükség van a JÓ BARÁTRA, aki a legapróbb részleiekig kidolgozza a VÉGTISZTESSÉGADÁS minden tervét — a család jóváhagyásával. Minden intézkedés úgy történik, hoqy a gyá­szoló család zavartalanul adhassa át magát az utol­só búcsú nagyon nehéz perceinek. Gyász esetén szolgálatára készen állanak: Bodnár Á. La fos ÉS FIA.. !FJ. LAJOS Temetésrendezők és Balzsamozók 3929 Lorain Ave ME 1-3075 A Szölgyérthy-udvarház négy kilóméteenryire feküdt a szék várostól s nagy erdő szélén emelkedett, melynek végén rossz földek terültek; de ezekben annál jobban te­nyésztek a makk és az erdei takarmány. Az udvarház, mint a környéken hívták, semmi hatá­rozott stílust nem mutatott és gyakori igazításokon ment már át. Közepén torony emelkedett, mely magas tetejét kettészegte s melynek órája bus kongással jelezte az órá­kat, talán több mint száz év óta. Az egykor hozzátartozó nagy birtok területét, a külön­böző tuiaidonosok lassanként eladogatták. A család címere még mindig ott pompázott a homlokzaton, de a hozzávaló fény frrrásai rég kiapadtak. A mostani özvegy élete nagy küzdelmeknek volt alávetve. A kettős feliáratu lépcsők bizonyos követeléssel fo­gadták az érkezőket, kik még itt-ott elvétve felkeresték az öreg özvegy Szölgyénhv grófnét, k.i két leány s két fiú unokájával az udvarházban lakott. Az előcsarnok régi fau '-agásu padokkal és ládákkal volt bútorozva, a fehérre meszelt falakon szarvas és vaddisznó fejek láthatók, me­lyeket a boldogult Szölhényhy gróf vadászati emlékként őrzött s melyekkel felcifrázta falait. I A család tagjai közül ez a nimród volt a legtékozlóbb, ! ki szép vagyon örökölt, de alig hagyott abból hátra vala­mit. Neje sok évvel előbb halt meg, mint ő, négy apró gyermekének nevelését anyjára bizta, ki idős létére teljes önfeláldozással és odaaással szentelte magát unokáinak, mig fia, az elegáns gróf. kedvteléseinek élt, nem gondolván a jövőre és arra mi fog egykor történni gyermekeivel, kiket mindenükből kifosztott. Mint az özvegy grófné Tibor unokájának irt leveléből láttuk, s család erősen küzdött anyagi bajokkal. Kevés jö­vedelmük s mint állásuk hozta magával, aránylag nagy visszavonultságukban is sok kiadásuk volt. Az ifjabb fiú­nak. ki már huszonöt éves s privát tanulmányokat folyta­tott, hosszú évek során egy papnevelője volt, ki a két leány­kát is oktatta. Azonkívül francia nevelőnőt is kellett tar­tani, ki szüntelenül növendékeivel töltötte az időt; mert az öreg grófnőnek nemcsak a háztartásra, de a külső gazda­­ságre is kellett gondolnia. A cselédség száma le volt szállítva a lehető legcseké­lyebbre. Egy öreg szolga, ki egész életét a családnál tölt­­vén, megelégedett minden két három évben egy-egy uj li­­oériával, melyet a közelfekvő székvárosban készített szá­mára egy sziirszabó. A komorna elnevezés alatt egy csinos parasztleány végezte a teendőket, kit megtanítottak ruhát varrni és fésülni. Az egykori nagyszerű szakács helyett vidéki főző művésznő látta el a grófi asztalt változatos minőségű ételekkel, melyek egykor jobban, máskor rosz­­s/abbul sikerültek: szóval mindenütt és mindenben takaré­koskodtak. de mégis nagy volt a háztartás s Szölgyénhy Mária grófnőnek nem egyszer szédült őszhaj u feje, ha a jövőre gondolt, va,gy ha a fertályévi fizetéseknek eljön az ideje-. Azért unokáit egyszerűen nevelte és takarékosságra szoktatta, még pedig nagy következetességgel és kétszeres szigorúsággal abbeli félelmében, hogy az atyjuk tékozló hajlamát örökölhették, mit jó korán ki akart belőlük irtani { Szakács József í ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER { 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 ' A csatornát ásás nélkül VILLA NY GÉP PEL | tisztítjuk í Uj munkát és javilást egyaránt vállalunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom