Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)

1960-05-12 / 19. szám

MAY 12, mO. AZ ÚJSÁG 3 OLDAL CSATA — TÁRCA — (KÉT FOLYTATÁSBAN) Irta: MÓRICZ Z SÍ GMOND A két lány reggel óta e­­gyütt kapált. ,A nehéz dologban már ösz­­szeszoktak s feltámadt köz­tük a munka barátság. Egé­szen elfeledték, vagy inkább természetesnek érezték, hogy egyikük nagygazda lány, aki csak szeszélyből kapál, a másik szegényleány, akinek kenyere a kapa. Végin voltak a rendnek s már vagy tizedszer értek le az utszélre, ahol legelőször kezdték a munkát. — Jaj derekam, jaj cson­tom ! — kiáltotta a nagy­gazda lány, ahogy egy perc­re megálltak pihenni. Két tenyerét hátratette, úgy nyomogatta vele a ge­rincét, amely megfájdult a hosszas görnyedéstől. — Meg kell kenni! — ne­vetette csendesen a másik s szintén felegyenesedett, mint a fiatal vessző; meg sem lát­szott rajta, hogy az imént hajlott. Tetszett neki a ké­nyes gyerek, aki már belehal tiz órára egy kis kapálásba. — Nem jövök én többet káposztát kapálni! — duz­zogott Klári a nagygazda lány. — Úgy kell vigyázni, az ember majd megmered. Ha egy kieseit megmozdí­tom a kapával, mindjárt ki­dül. — Kényes a káposzta, mint a kisasszoyok! — mo­solygott csendesen Erzsi. — Kényes az én derekam! — Kényes vagy te magad is, mint a káposzta! Nevettek. Szekérzörgést hallottak és egyszerre néztek el jobbra a falu felé felé, le a völgyes síkra. — Vájjon ki jön erre! — mondta Klári. — Pataki Pista — szólt természetes hangon Erzsi. — De könnyen megisme­red ! — Ismerem Egyszerre valami került közéjük. Pataki Pista na­gyon jár mostanában Klári után. A lánykának el is pi­rult az arca. Sietett sort fog­ni, tovább kapálni, hogy a legény itt ne kapja éppen az útfélen. Egyet-kettőt szisszent, mert most meg attól fájdult meg a dereka, hogy újra ha­jolni kellett, de már nem volt kedve sem tréfára, sem bi­zalmasságra. Dolgoztak. Sürü apró gyom verődött fel a káposztasorok közt; még ártatlanok voltak, de a­­zért a vékony káposztaszá­lak gyáván félve nyúltak fel közülök s egyikük sem mert arra gondolni, hogy szembe szálljon, harcra keljen a bu­ja dudvákkal, a fiatalon is vastag kakastaréjjal, a ha­mar soklevelü bürökkel, az alattomosan meglapuló, drót szárú porcfüvei, meg a többi ismeretlen benszülött ellen­séggel, akik itthon vannak itt a káposztás kertben és mire észrevennék, már mind eleszik az életet a drága kis ültetvények elől, akik kecse­sen, ijedten emelik harmato­sán kövér levelüket. Klárika haladt elől. Ő a gazda, ő az első. Hiába, nem soká bírta, pi­henni kellett. Felegyenese­­nesedett hát s rátámaszko­dott a kapára. — Jaj teremtőm, de meg­vénültem — mondta. — Nem vénülsz te meg so­ha, Klári. — Miért? — Mert már tiz órára fáj a derekad a kapától. — Hisz annál hamarább! — 0, aki nem bir kapál­ni, nem megy az kapálni, pe­dig aki nem kapál, sose vé­nül az meg — bölcselkedett Erzsi. A nagygazda lány nevetett s úgy rengett-ringott felső teste a kapanyélen, mint a rózsatő lombja a karón. Erzsi is felállott. Az ő ar­ca is piros volt, de nem fol­tos fehérrel tarka, mint az almavirág, mint a Klári ar­ca, hanem egyszínű, árnya­­latlan, hus-piros, olyan volt a karja is, a nyaka is le a vállon az ingvállba, ameddig nap süti. Átvette mind a négy sort s Klári hagyta, hogy szapo­ra munkájú kapája az ő dol­gát is végezze. A szekér nemsokára itt volt Erzsi annál buzgóbban dol­gozott. Nem akart szóba áll­ni a legénnyel. Úgyis nagyon nem tisztességes dolog, hogy egy ilyen kisgazda legény a­­helyet, hogy keresne magá­nak egy jó dolgos, nekivaló szegény lányt, nagygazda lány után szalad. Erzsi haragosan húzta össze a szemét s úgy dolgo­zott, mint a gép. És mégis neki kiáltott elő­ször Pataki Pista, mikor itt zörgött csendes rázással a szekere. —Téged se fogadnálak meg Erzsók! Erzsi érezte a megalázta­tást. Csak azért szól hozzá, mert hozzá szabadon szól­hat. ő c sak szegény lány. Fajtája. Összeszoritotta a fogát, hogy ne is felelhessen. — Nem vigyázol a kis­asszonyra! — tette hozzá a legény. — Ó az ördög vigye el! — nevette el magát a nagygaz­­aa lány, — mért volnék én kisasszony. — Hászen parapli van a kezedbe! — Az a!—nevetett a lány és a nap felé emelte a kapát. — Jobb volna, ha idejönne, osztán árnyékot tartana, mig mi dolgozunk! — Ó, árnyékon csak heverni jó, nem dolgozni — szólt be­le Erzsi. —Ejnye, pedig már ugrot­tam lefele—tréfált a legény. A két sárga ló tovább vitte a szekeret s a legény vissza­fordult az ülésdeszkán, úgy kiabált ide: — Jaj Istenem, teremtőm, hogy rakom fel azt a kis lu­­ccrenát! Jöhetnél segíteni Erzsus, látom van érkezésed. Klárit nem marem hivni! — Pedig elmennék! — Jaj! megáld az Isten Rám fér a segítség, mint a hátamra a bot. — Majd odaszánom ezt a kapanyelet! Jó? — Jó bizony!.. Nevetve néztek egymásra s Erzsiben forrt a méreg. Na­gyon, nagyon illetlennek ta­lálta ezt a hosszú diskurá­­lást. Látszik milyen lány a CleveChechs I f. í $ í SPECIAL BUDGET CHECKING ACCOUNTS REGULAR CHECKING ACCOUNTS, TOO • USE THE ONE BEST FOR YOU! Che Cleveland Crust Company 70 CONVENIENT BANKING OFFICES MEMBER FEDERAL DEPOSIT INSURANCE CORPORATION nagygazda lány. A dereka el i fárad, de a nyelve nem.. Kell I az? igy kiabálni utána egy | legénynek? Lesütötte a fejét s vágta, de úgy vágta a földet, ahogy csak lehetett. Klári még sokáig viháncolt magában, mig csak hallani lehetett a legény fütyülését, aztán fanyalogva ment utá­na Erzsinek. — No eressz engem is.... Mán jó van.... Bírom már a kapát! Elfoglalta az első két sort s szótlanul haladtak előre. — Hej, derék legény a!.... — szólalt meg egyszerre, ccsendes őszintén Erzsi. Klári kuncogva nevette el magát. — Olyan mint a többi. — Nem olyan!.... Derék le­gény ez.... Kevés van ilyen.. Nem iszik, nem pipál! Nem szórja el a pénzt. Fontoskodva beszélt, mint a szegény asszonyok, akik­nek minden nagy dolog s a­­kik mindig panaszkodnak, ha felveti is őket a bőség. — Csendes ember — foly­tatta egyhangú szürke dará­lással, — de igen jó dógos! Nem sok kell neki. ‘A múlt­kori bálon se költött ez egy fillért se, csak amit muszáj vót. A pengőt a belépésnél. — Hát a muzsikusoknak nem adott? — Adott tiz fillért, csak hogy éppen meg ne szólják. Belökte a kalapba. Aki akar­ta azt is gondolhatta, hogy tán egy pengőt is adott. A nagygazda lány megü­­tődött. Valamit nem értett. Keveselte a gavallérságát. Mintha a szegénység szaga csapta volna meg az orrát. —i Jó ember. A feleségé­hez is jó lesz. Az anyját is úgy tartja, mint a pohárba Pedig az egy préda asszony, moslékba önti a paszulyle­­vest, ha megunja enni. A múltkor is mustrálta érte a fia.... De az nem becsüli a maradékot. Az minden má­sodnap főzni akar. A nagygazda lány csodál­kozott. Olyan lassan kapált, mintha aludna. Erzsi min­den vágással ott volt a sar­kában. ő sietett. Beszélt. — Van is neki. Van egy kis földje. Öt köblös. Az apjárul maradt, avval ő már azt te­szi, amit akar. Ha megháza­sodik, azt ő magával viszi. Jól jár vele valaki. Újra hallgattak. A nagy­gazda lány megszólalt. — Öt köblös! A mi ker­tünk alja is öt köblös. De Erzsi nem ügyelt sem­mire. Folytatta.-------Jól imádkozott az Is­tennek, akit ez elvesz. De meg is érdemli a jó asszonyt. Dógosat. Amék rendbe tart­sa, mosson rá, főzzön neki. Olyat, amék tudja, milyen­nek kell lenni a derék asz­­szonynak. Se sokat, se keve­set.... Mert mégis nem kódus. Háza van, födje van.... Meg kell lenni, ami dukál. Már ezt úgy mondta, hogy kést forgat vele a másik lány szivébe. Klári a hangjából érezte meg s biborvörös lett az arca a szégyentől, hogy ez a ka­pás lány felteszi ő róla azt, hogy ő hozzá tudna menni ahhoz a legényhez. Izgatott volt, dühös. Ha egy szál ká­posztát kivágott, észre sem vette, rátaposott.. Erzsi folytatta: (Vége jövő számunkban) ízlésesen és méltányos árban készil el minden virág rendelést és továbbit az or >zág vágy a nagy világ bár­mely részébe. GAYER'S FLORAL SHOPPE 3033 Lorain Ave Telefon ME 1-1889 Bojgás az világban A GYESZNÓVAL IGY JÁRTUNK Panaszkodik zasszony, hogy aszondi. mán három., napja nem öszik a gyesznó csak kornyadozik Nézőm a gyesznót, hát tsa­­kugyan le van eresztve a farka. Mondok sömmi jót se né­zők ki ebbiil a gyesznóbul. Hát aszondi a zasszony hónap úgyis heti vásár lösz; vigye be kend oszt ággyá el. ha mögél hónap röggelig. A gysznó másnap se öszik,’ tsak lógati a farkát, hát be­fogatok a Durbints sógor sz-' ánkájába oszt behajtunk a városba. A gyesznó jó mutatós vót. Valami fiatal házaspár mög is vötte 16-t forinton mög 50-n grajtzáron. — No mondok a sógornak az 50-n grajtzárt mögisszuk, aztán nézünk egy jó kövér gyesznót. Van üdő. Hát bementünk a Vig Hu­szárhoz cimzött kotsmába, oszt melegöttünk kívül belüí mivelhogy hideg vót. Aztán délfelé mögen kitekintött­­ünk a gyesznő pihatzra. Mán akkor nem sok gyesz­nó vót ott, de vót egy igen K- övér, alig szuszogott a zsir­­j ába. Éntök a sógornak a pélp­­ám végiriil, hogy mit szól er­re! Hát ü is peslant egy la­posat, hogy aszondi az Isten is nekünk terömtötte. — Mi az ára? — mondok. — 150-en korona — feleli az embör. — Állija föl — mondok — hallássam. — De aszondi ojjan kövér ez, hogy nem tud mögállani a maga lábán. — Mondok tán ez is a Vig Huszárbul gyött ide. Hát tarti 100-z 50-ven ko­ronára, Ígérünk 60-nat, tarti 100-z 20-szra gondolok ügyet mondok 50-et se ér, addig addig, hogy mög is vöttük 68-tz koronán, no ijjen fene ótsón.. Mondok a sógornak, gyer­ünk vissza a Vig Huszárba, ennek az áldomását is mög­isszuk. — De aszondi a sógor, en­­göm mán most is tsak a tsiz­­mám szára tart ö. m. a f. — Mondok egy kis pálin­ka jó lösz ebbe a mérges ü- j dőbe. Hát mögittuk a pájinkát Francia pezgő és többféle High Ball* RUDY TAVERN 5710 Lorain Avenue Tel. WO 1-9586 Vhysky - Vodka - Scotch - Tin - Bourbon - Rum kapható üvegekben kivitelre is. >0-nél többféle sör van mindig készenlétben Ha party van a házánál, ná­­unk nagy kedvezménnyel kapja a sört. MfifDENKI JEGYEZZE MEG m Ida vajry nagyobb baja ma A Televisionnal •‘bármely gyártmánya b) teile« garancia melleti megjavít! nk. Steve G. Szabó B. F. a. • TV FNdázott és szakképzett television-j a vlté 2656 East 126th Street UT TELEFON JAK: SW 1-4544 — HA 1-0387 Gyógyszereket íz óhazába csa,< c SAJÓ PÁTI KÁVÁI küldünl SAJÓ SÁNDOR uktovtfte* GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave Telefon: WO 1-848H oszt béfogunk. A gyesznó hátul a szalmába, mink elől a ziilésön. Ahogy visszapeslantok út­közbe, mondom a sógornak, hogy mondok egy-e ez a gye­sznó vagy kettő? Aszondi én is kettőt Iátok. No mondok akkor bizonyo­san eggy, mert ha kettő vó­­na akkor négynek látnánk. Ijen jó italt mérnek a Vig Huszárba. Hanem gonosz szél kerek­­ödött, fújta a havat a szöm­­ünkbe, mikor a zuraság tőté­­sin hajtok, eltévesztöm a zu­­tat lefordul velünk a szánkó a nagy hóba. Énneköm is elvesz a világ a szömöm elül. Emelgetöm á fejemet, de tsak a hó szaka­­doz rám. Egy darabig ott pi­henők mondok magamba, á­­rokba vagyunk-e vagy gü­­dörbe? mer hányát estem, oszt a sógort éröztem a mej­­jemön, ahogy szűri a boros­tás képivel a zortzámat, mőg a szagával nehezíti. — No mondok tágujjunk sógor. Hát akkor látom a röffen­­etirül, hogy a gyesznő fek­szik rajtam. — Sógor! kajátom, huzza le kend rulam ezt a büdös gyesznót a farkánál fogva lehúzta. De félóra is belétellöt mi rá tuttuk tzipelni a szánkóra a gyesznót, mer hol a gyesz­nó dőlt el, hol a sógor, hol én tántorottam mög velük, de véktére is fölvonszoltuk de úgy erököttünk, hogy a nagy tzepekedésbe, mindön elszakatt ami a dörökamon feszült. Beállítunk estefelé a gyesz novai, hát a zasszony nézi a gyesznót oszt rám sivalko­­dik, hogy aszondi mögbolon­­dul-e kend vagy sokat ivott? — Mér mondok, az egész gyesznópihatzon nem vót en­nél dörökabb. — Hát nem láti kend, hogy ennek is lóg a farka? Én bizony a farkát elfelej­­töttem mögnézni. Hát most mán ögykutya mondok, ha leszűri az embör akkor is tsak mögdöglik, ak­ár igy akár úgy a vége az, h­­ogy mögdöglik. Hivatom is röktön Katufrék sógort hogy fogd a kést, oszt hamar mig természetes halállal kapha­­ttyuk. Hát a vérirül láttuk aztán, hogy egésségös vót, tsak mi­vel a sógor a farkát fogta mög, mikori ehuzta rulam, hát attul nyomorodott mög a farka.--------- • --------­Lacipecsenye a kártya partyn A William Penn 45-ik fiók­ja nagy újítással tart kártya partyt május 15-ikén, vasár­nap 2 órai kezdettel, a West Sidei Evangélikus Teremben, West 98 és Denison Ave sa­rok. Az újítás abban áll, hogy uzonnára frissen sült lacipe­csenye lesz, fánk és kávé. Ez elég jól hangzik és bizo­nyára vonzó erővel hat a kö­zönségre. Magyary Pál kiválogatta a legügyesebb asszonyokat a konyhai munkára, de kikötöt­te, hogy a lacipecsenyét úgy kell kisütni, ahogy ő előírja. Magyary Pál nemcsak jó fes­tőmester, de kitűnő szakács is, különösen pörkölt és lacipecse­nye készítésben.-------- • -------­VIHAROS GYÓGYULÁS — Hallom, hogy a kedves felesége kétévi némaság u­­tán hirtelen visszanyerte a beszélő képességét! — Igen. — No és most hogy érzi magát? — Köszönöm, egy évet már behozott. HUMOR NÉPSZERŰ ORVOS I — Hallom, hogy az urad nagyon népszerű orvos. — Igen. A páciensek meg­halnak érte! EZ NEM SÉRTÉS_ — Sajnálom, kedves dok­tor, de a tangót már elígér­tem. Ellenben van itt egy ba­rátnőm, egy nagyon szép és fiatal lány, aki szabad.... — Én nem akarok nagyon szép és fiatal nőkkel táncol­ni! Én magával akarok tan­gózni! SKÓT UTAZÁSI IRODÁBAN ... A .hajójáratok., érdeklik uraságodat? — Egyelőre csak azt sze­retném tudni Jiogy van-e oly hajó, ahol leszámítják a ten­­geribeteg utas ebédjének, az árát. KAROLYKA FÉNYEGE­­TÖDZ1K. Károlyka szombat estefelé jelentkezik a mosodában a papája gallérjaiért. — Még nincsenek készen — mondja a mosodás. Félóra múlva újra jelent­kezik Károlyka a mosodá­ban. — A papám azt üzeni, hogy ha nem adják ki a gal­lérjait, idejön és szétveri az egész mosodát. A mosodás megkérdezi: — Hányas gallért visel a papád? — Tizenhatost. ' — Akkor mondd meg ne­ki, hogy jöhet! PIKÁNS ESET Az asszony: És kérem a te­kintetes bíróságot, hogy a házasság felbontásával egy­idejűleg méltóztassék úgy a lakást, mint a gyereket ne­kem ítélni. Férj: Tiltakozom! A la­kás közös szerzemény. NEM IGAZSÁG — Miért sírsz, kisfiú? — Mert mindenki igazság­talan velem a házban. Ha én rágom a körmömet, rögtön rámkiabálnak, hogy az illet­lenség! De ha az öcsikém a lábát veszi a szájába, akkor olvadoznak a gyönyörűség­től és azt mondják: — Jaj, de cuki! FELISMERTE A HELYZETET — Szervusz! Hol voltál? Hat hónapja nem láttalak! — Kicsit utazgattam a vi­lágban. — És nem lehetett már fellebbezni? ADÓS FIZESS! ... Kiss és.. Nagy- találkozik. Kiss... elpanaszolja... hogy - a Fekete tartozik neki kétszáz | forinttal. Itt lakik fenn a 3- ik emeleten, de neki derék* szaggatása van és nem tud lépcsőt járni. Nagy vállalja, hogy ő felmegy helyette a pénzért. Öt perc múlva össze vissza verve jön le. — Mi történt — kérdi ré­mülten Kiss. — Képzeld, ez a gazember ahelyett, hogy fizetett volna, összevissza vert és kirúgott. — És te mit szóltál? — Mit szólhattam volna? Nem nekem tartozik! SZÍNHÁZBAN A színházi előadás folyik. Az egyik néző háta mögött állandóan beszélgetnek. Egy ideig tiiri, aztán elveszti tü­relmét és hátrafordul: — Bocsánatot kérek, — mondja indignálódot han­gon — de nem., hallok - egy szót sem. Mire a mögötteülő mérge­sen : — No és? Mi köze magá­nak ahhoz, hogy én miről beszélek a feleségemmel? ........... Fakutya EGYSZERŰ MEGOLDÁS Egy idős hölgy bevisz egy képet a fényképészhez. A ké­pen egy evikeres öregur, van fehér szalmakalappal. A né­ni kéri, hogy a fényképész csináljon nagyítást a képről amely boldogult férjét ábrá­zolja. — Ennek semmi akadálya — mondja a fényképész. — Lehetne azt is —kérdi a néni —hogy leszedné a fejé­ről a csúf szalmakalapot? — Hogyne — feleli a fény­képész — de ehhez tudnom kell, hogyan fésülte kedves férje a haját, hátrasimitva, vagy elválaszva? — Nem is emlékszem —. mondja tűnődve a néni — de azonnal látni fogja, ha leve­szi a fejéről a kalapot. köszönetnyilvánítás Hálát adok a Jó Istennek, hogy a Szent Ann kórhából haza kerültem jó fiaim, Zoltán és Gusztáv családja körébe és gyönyörködhetek unokáimban, akik viszonozva szeretetem szeretettel vesznek körül. Mivel orvosaim szerint is közel vagyok a teljes felgyógyuláshoz és rövidesen visszatérhetek a ma­gyar közéletben betöltött munkakörömhöz, azzal köszöntök be, hogy hálás köszönetét mondok a fi­gyelemért és szeretetért, amelyben betegségem a­­latt részesültem. Nem is érezném jól magam, ha köszenetem nem juttatnám el mindazokhoz, akiket megillet. Elsősorban is köszönetem fejezem ki Ft. Dr. Bobák Sándor urnák, egyházunk, a Szent János gk. egyház lelkipásztora iránt, aki nagy elfoglaltsága mellett is többször szakított időt arra, hogy a kór­házban meglátogatott. Soha életemben sem felejtem el azt a kedves­séget, amelyet az Isteni Megváltó Aggmenház Tisztelendő Nővérei irányomban mutattak azzal, hogy többször meglátogattak és előttem értem i­­mádkoztak. Hálás köszönettel adózóm a sok virágért és a­­jándékért, amelyeket egyesek és egyesületek hoz­tak beteg ágyamhoz vagy küldtek. Köszönetem szól a Szent János Anyák Klub­jának, a Szent János Oltár Egyletnek, a Szent Já­nos PTU-nak, a Szent János Rózsafüzér Társulat­nak, Erdei Mariskának, Boros Járiosnénak és na­gyon kedves leányának, Jaksa Jánosnénak, az Agg­menház Bizottságnak, a Gazda Realty Co.-nak, Res­­kó Györgynénak, Pataky Teréziának, aki minden áldott nap meglátogatott,, Mr. és Mrs. Randnak, Mrs. Veresnek, Mrs. Szemetynek, Mrs. Milinek. a Clevelandi Magyar Női Segély Egyletnek, a Cle­velandi Magyar Női Nagybizottságnak, Boros Ist­­vánnénak, Mrs. Muminak, Mrs. Bensonnak, Mrs. Mikónak, Mrs. Tóthnak, Mrs. Mitcinek, Mrs. Hajdú­nak, Mrs. Kopasznak, Mrs. Smithnek, különös kö­szönet Mrs. Frank Arthur-nak és Ilonkának, az Easter Basketért, Mrs. Borosnak az Easter Bonniért, amit sütött és díszített, Mrs. Vajdának és Mrs. Bod­nárnak, a Clevelandi Magyar Női Segély Egylet és a Clevelandi Női Nagybizottság tagjainak a névalá­írásukkal küldött üdvözlő kártyáért, Mrs. Zelená­­nak, Mrs. Pliszternek, Ifj. Tóth Józsefnek és nejé­nek, Mr. és Mrs. Győri Miklósnak a látogatásukért. Legvégül köszönetem óhajtom nyilvánítani 2 jó fiamnak és kedves, jó menyeimnek, Zoltánnak és Margitnak, Gusztinak és nejének, akik minden nap meglátogattak. Amióta a kórházból hazaér­keztem, 4 héten át Zoli fiam és Margit menyem ott­honában pihentem ki magam, azért külön köszöne­tét mondok nekik. Biztosra veszem, hogy nem említettem meg mindenkit, aki megérdemelte volna, elnézést kérek azoktól, fogadják általánosságban is köszönetem, különösen azok a 123-an, akik üdvözlő kártyájukkal igyekeztek felvidítani. Zárom a köszönetem azzal, remélem, lesz még alkalmam megszolgálni az irányomban megnyilvá­nult jóságot. Maradtam szeretettel és tisztelettel SZABÓ ISTVANNÉ 2656 East 126lh Sl. HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkiismeretesen elvégzi a LEGMÉLTÁNYOSABB díjszabások mellett JOHN J. RICZO MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ Lukács István, Licensed — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 12519 Buckeye Road LO 1-2030 17504 Harvard SK 1-8900 Ifj. Riczó J. János Lukács István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom