Az Ujság, 1960 (40. évfolyam, 1-48. szám)
1960-05-12 / 19. szám
i OLDAL AZ ÜJSAG Elveszem a Feleségemet REGÉNY Irta: HARALD BAUMGARTEN Fordította: MEDVECZKY BELLA ^ Kok embert ismertem életemben, sok embert tanulmányoztam és sohasen csalódtom. Jól láttam titkos pillantásaidat, amikkel Reginaid képét nézted és tudom, hogy beleláttam a lelkedbe akkor. A szerelem olyan fantom, ami akaratlanul támad fel a lelkünk mélyén. Szeress, kicsike Jolii! Nem akarok mást csak a boldogságodat. Én azt hiszem ,azon az utón találhatod ezt még, amelyre én vezetlek. Az elvarázsolt herceg meséje a népiélek legmélyén rejtőzik. És mindig valóra válik. Kíséreld meg, hogy szerető asszonya légy Reginaid Sóimnak. Ne ijedj vissza a kövektől, amiket az utadba gördítenek. Bátran menj előre! Egy évig cselekedjél a kérésem szerint, azután határozzál szabad akaratodból. Mr. Robertson segítségedre lesz. És segíteni fog talán az emlékezés is, rám, elhagyatott, öreg aszszonyra, aki nagyon szeretett benneteket. Téged és Reglnaldot. Helene Clifford* Jolii Falk kezéből kihullott a levél. Mr. Robertsonra pillantott, akinek szeméből őszinte barátság sugárzott feléje. — Megkísérlem, mr. Robertson — mondta halkan. A férfi kezébe vette a leány finom kis kezét. — Köszönöm, miss Falk, annak az asszonynak a nevében köszönöm, aki olyan gyorsan elment közülünk. Nyolc és kilenc óra közt Charles Rison ur, féstőien elhelyezkedve a pamlag sarkában, várakozott a Contiental előcsarnokában. Legnagyobb csodálkozására JO'Jan:the Falk helyett mr. Robertson jelent meg előtte. Az amerikai férfi szorosan megállt a másik előtt. — Miss Falk megbízásából jöttem önhöz, professzor ur. Ő elfogadja az ön feltételeit. A közjegyző előtt mindent leszögeztünk és pontosan feljegyeztünk. Az esküvőt nyolc nap múlva megtartjuk Londonban. Jolanthe Sóim Németországban marad, egy év múlva pedig - beadja a válópert és megkapja az egy milliót. Hol beszélhetnénk meg a közelebbieket? Charles Rison csirkefogó arcára diadalmas mosoly húzódott. LOUIS Furniture & Appliance Co. E. 130th at UNION 10508 UNION WY 1-5070 Dl 1-6160 — Lenne talán szives felfáradni a szobámba, mr. Robertson! IX. FEJEZET. Kis hotelszobában, a Themse közelében, ült Robertson. A kandollóban vidám tűz lobogott, az asztalon széles tálban illatozott a punch. Mosolygó arcán és ragyogó szemein látszott, hogy már néhány pohárkával megivott az illatos folyadékból. Az ablaknál Jolii állt és mereven mozdulatlanul tekintett a kavargó ködbe. Szürke ápolónői ruhájában olyan volt, mint egy fiatal apáca. — Ön most teljesíti az elhunyt utolsó kívánságát magyarázta Robertson — de azért még nem égeti föl maga mögött a hidakat. Semmi mást nem kelle cselekednie, csak az aranyos, édes arcocskáját kell elrejtenie félórácskára a csúnya, nagy fökötő alá. Nagyszerű a tervem, miss Jolii! Nagyszerű! — Csak egy vágyam van: bár mögöttem lenne már ez a nap! Az egész utón úgy éreztem, hogy gonosz álom játszik velem. De most, hogy elérkezett az óra, amikor az életemet Reginaid Sóiméhoz kötöm, most furcsa félelem fog el! Súlyos könnyek ragyogtak a sötét szemekben és a szép arcon őszinte fájdalom ült. — Erősnek kell lennie, Jolii! — Robertson fölkelt és atyai gyöngédséggel ölelte át a leány vállát. — Emelje magasra a fejét! Hát nem örül Amerikának, a felhőkarcolóknak, a City viharos életének? A Clifford-vállalatnál betöltendő hivatásának? Oh_drága Joliim, ez mind egészen más, mint a kórházban dolgozni négy fal között! Most érzi majd csak igazán, mi az: élni! És mi az: bizonyos célért dolgozni! Mi az: kiszabadítani egy fiatal férfit kalandorok karmaiból! Mert hogy ez a nemes grande-mére és ez a finom Charles Rison a legutolsó csirkefogók, az bizonyos De elbánunk velük, miss Jolii. Akkor kapjuk el az orruk elől a milliókat, amikor már bizonyosak a győzelemben. Mr. Robertson vidáman, fiatalosan nevetett erre a gondolatra. De amikor Jolii bánatos arca nem derült fel, újra melléje lépett és megsimogatta a könnyektől nedves, szép arcot- -— Kicsike, miss Jolii, a boldogság vár magára. Nem lenne igazság a földön, ha nem igy történnék minden. Az élet örök harc. És most jöjjön.... hallom már az autónkat a ház előtt. Jöjjön., kicsi menyasszony. Egy kissé szomorú ez az esküvő, de mégis 2 embert fog boldoggá tenni. Ne felejtse el mrs. Clifford szavait: ”A legjobb szive van a világon !” Jolii feltekintett. Lágy mosoly nyugodott az ajka kö— Erős és btáor leszek! — Ígérte. Barátságtalan ház volt ez a City közepén, kormos abla-; kokkal és szűk szobákkal, ahol rosszkedvű hivatalnokok dolgoztak, miközben a legnagyobb közönyösséggel könyveltek el születéseket, halálozásokat és esküvőket. Reginaid Sóim zsebredugott kezekkel idegesen járkált a szobában. Néha dühösen pillantott az egyik írnokra, aki zsíros papírból vajaskenyeret szedett elő és zsebkésével egyforma darabkákat szeletelve, tízóraizott Charles Rison a fal mellett áll magános széken ült. Cilindere a térdén feküdt. — A menyasszony még nincs itt? — kérdezte az Írnok és ajabb falat kenyeret tett a szájába. HA GYÁSZ £!í! A CSALÁDOT •■mer* *Bt> a jq BARÁTBA .»tel • főbb rwtetökíg «ddoigosaca a VÉGTISZTESSÉG ADAS minden tí-rrsi — a család Sóv*hik.jfV»«év»L Minden mTéakedée úgy történik, hogy a gyéaw !Ó rat 'id r.Bvartaiias'ul fttdkama ii magát a* usoieé raatryoti uofeÁB rw»9-c*i*eá. 'Vtráfv ké«»**** á!5 Bodnár A, Lajos j ÉS FIA IFJ. LAJOS 1 Temetésrendezők és Balzsamozók WI9 Ursin Av* ME 1-1675 i it TETŐ — CSATORNA és KÉMÉNY JA VITAS ART'S RESIDENTIAL ROOFING 3037 E. 123rd St. WY 1-6406 ART SEGEDY, tulajdonos — házi tel. 3-4403 MINDEN MUNKÁÉRT SZAVATOLUNK. \ í S S s < FANCHALY VIRÁGÜZLETE 1714 Lorain Ave. Tel. ME 1-1882 /ágott és cserepes viráqok 'EMETÉSEKRE kegyeletiéi »sen, LAKODALMAKRA izisesen végezzük el a rendelést ávirati virágküldés a világ ármely részébe — teljes jótállással. 4a nincs, aki f&zrör ftnrrtitfM *em ffizkei raa IhanA* tori a f6zé*tnm, flfi »Ivan ételi kivon élt* *tel Ha e0e*in>*frtfrl elf* ; gmaztani. (iMtlynt ottkoi 'értek akkor keraatma fal • RICE RESTAURANT 12521 BUCKEYE ROAD UlMMtíi K.UA lul' a. -- Fiaom töltött káposzta miKd. nap HAZA VITELRE ia Good Reading for the Whole Family •News • Facts • Family Features The Christian Science Monitor One Norway St., Boston 15, Moss. Send your newspaper for the time checked. Enclosed find my check or j money order. 1 year $18 □ 6 months $9 □ 3 months $4.50 Q Nome Address "City Zone State PB-1* "" ■ —J1 " . - J — Csak öt perc múlva lesz egy óra — felelte Reginaid röviden. A folyosón lépések kopogtak. — Már jönnek — szólalt meg Reginaid idegesen. — Siessünk, hogy minél rövidebbé tegyük ezt az órát. Az ajtó kinyílt, Robertson jelent meg és röviden köszönt. Rison ur barátságosan, Reginaid kurtán viszonozta a köszönte Most nyúlánk, szürke alak surrant be a szobába. Reginaid haragos arca mégis feléje fordult. — Ugyan milyen az a leány, aki nemsokára a felesége lesz?.. De nem látott semmit. A nagy főkőtő elrejtette a mélyen lehajtott arcot. — Milyen csúnya! — gondolta haraggal és elfordította fejét attól a nőtől, aki annyi kellemetlenséget okozott neki. — bizonyosan vörösek és ápolatlanok a kezei.... széltől kifúj, közönséges kezek! Lilo ápolt szépségére kellett gondolnia és mély vágyódás fogta el utána. Lehajtotta a fejét. De Jolanthe Kaiknak ebben a pillanatban fel kellett -tekintenie. A zavar, a bizonytalanság olyan nagy volt benne és legyőzte még a megfontoltságát is. Látnia kellett azt férfit, akiről tudta, hogy gyűlöli, hogy nem akarja, nem becsüli.... mégis látni akarta, legalább egy pillanatra! És most látta a mély keserűséget ezen a fiatal férfi arcon. Ebben a percben érezte először fájdalmasan, vágyódva, hogy mennyire szereti! Fejét újra lehajtotta és édes fájdalom nehezedett a szivére. Édes teher, amit most már egész életén ác viselnie kell! Vonakodva lépett a férfi mellé. Kabátjának széles ujlából keskeny kezecske került elé és nyúlt a másik felé. A férfi megragadta ezt a kis kezet. — Milyen különös ellentét a szürke, egyszerű ruha és a finom női köz között! — Erre gondolt Reginaid Sóim. Ebben a pilanatban a kis írnok fakó hangon jelentette, hogy fáradjanak át a szomszéd szobába. Egyenes léptekkel, komoran lépett be Reginaid iSolm az anyakönyvvezető elé. Oldalán ott áll most az a kis szürkeruhás alak, aki pár perc múlva a felesége lesz.... azután aláírták az okiratot is.... és egy pillnatra újra Reginaid kezében nyugodott az a kicsike, hiivös kéz.. Reginaid úgy vette észre, hogy Robertsan szemei vidám csillogással szegeődnek rá és ezt már nem birta elviselni Charles Rison megragadta a karját és gyorsan kiment vele az elátkozott helyről. — Ha nevet is rajtam, monsieur Rison — mondta Reginaid odakint — még az arcát sem láttam annak a .... leánynak. Nem ismerem.... a feleségem arcát! Charles elégedetten támaszkodott a kocsi sarkába. — Nem is olyan csúnya. Láttam Berlinben — magyarázta készségeen.. — De igazi tucatarca van, amiket mindennap láthat. A szegényes kis irodában még pár percig ott állt Robertson és mellette a fiatal asszony, Jolanthe Sóim. — Befejeződött az első felvonás, mrs. Jolanthe Sóim— nevetett a férfi. Olyan nehéz volt talán? Az írnok nem volt a szobában. Egyedül voltak. Védelmet keresve hajtotta fejét a leány egyetlen barátjának a vállára, — Rám sem nézett —i suttogta — az esküvőnk napján! X. FEJEZET. A Broadway és a tizennegyedik utca sarkán óriási felhőkarcoló emelkedett a magasba. Éjszaka villanykörték izzása hirdette az üzletház nevét: ’Clifford-... Napközben zajtalan liftek, örökmozgó paternosterek és rohanó emberek hajszolták a munkát a nagy épültben. Egészen a magasban, a harminckettedik emeeten volt mrs Clifford irodája. Itt minden változatlan volt a perc óta, mikor a ceruza kihullott a dolgos, erős kézből. Most csak fekete fátyollal keretezett arcképe nézett csöndes mosollyal a szobára, amelyet örökre itt hagyott. Az utcák lüktető életének zaja csak elmosódva szűrődött fel ide és éjszaka a távoli iSzabadság-szobor vakító lámpái kísérteties fényt vetettek a csöndes, magánnos helyiségre. MAY 12. I960. A Sári bíró leánya REGÉNY. — IRTA: ABONYI LAJOS | 9 ■A — Megvallom, hogy nem! még nem volt szerencsém e( nevet hallani. ^ | Józsa Gyuri összevonta szemöldökét, s nagyon megütkö-j zött' — Én Józsa Gyuri vagyok! ismételte félig éltcel, félig a legkomolyabb ingerültséggeel. — Megvallom, még úgy sincs szerencsém. —Különben az nem tartozik ide, hanem, gyorsan amice rendeljen egy jó forspontot. — Mondottam, hogy azt lehetetlen cselekednem. Józsa Gyuri ökleit szorította össze a zsebében, de uralko-4 dott magán, hogy türelme el ne hagyja_ A nótárius megátalkodottnak mutatta magát, nem akart tágítani. Józsa Gyuri pedig az az ember volt, ki a csatatért nem egy könnyen hagyja el. Mindketten méltó ellenfélre akadtak. — Még egyszer mondom — szólt Józsi Gyuri kevély parancsoló hangon — hogy nekem forspont kell. Láthatja az ur, hogy az, a ki eddig hozott, elment; én széles Magyarországon mindig kaptam még forspontot, csak ép az ur volna az, a ki nem ad? — Igen úgy van, én nem adok!!_ Ezzel Józsa Gyuri hirtelen a latin nyelvre tért át beszé-1 dében, mert még sem akarta, hogy az ott levő parasztok a klaszikus gorombaságokat ,a mit mondani akart, tökéletesen megértsék... — Amice! adunk vagy nem adunk? Si mihi non dacemus aequos forspontates, statim sicut unum kutyát a bakra köttetem, et ad stationem Gyöngyös vitetem magammal. A nótárius e szavak után büszkén fölemelte fejét, s szintén olyan erőteljes hangon felelt meg neki. — Kikérem az ilyen hangon való beszédet. Tudja meg, hogy én is csak olyan nemes ember vagyok, mint az ur. ° És büszkén oda tolta Józsa Gyuri arca felé pecsétnyomós gyűrűjét, melyen a 'Zivatar család ősi cimeie ügyes metszéssel volt bevésve.... Józsa Gyuri erre hirtelen úgy tett, mintha megváltozott volna, mintha eddigi viselete csak alakoskodás lett volna, — ajkait mosolyra vonta, s vállára ütött a nótárius urnák. __Emberem az ur! a kakas is ur a maga portáján. _ Derék!.... jól viselte magát!.... Megszerettem az urat .. Magam is tudom a megye rendeletét; becsülöm a pontos hivatalnokot, ki szorosan megtartja, s nem engedi magát megvesztegetni. A nótárius meghökkölt egy kissé e változáson, s ö is sze’idehb lett, mind rendesen a goromba emberek szoktak egymással szemben, mindegyik a másik kedélyváltozásait szokta utánozni. A nótárius is mosolygott, e mosolyt ő nála még sugárzóbbá tette a győzelem, melyet nyerni hitt. — Most már legalább hivjon be innen az udvarról — folytatta Józsa Gyuri jó kedvvel, s azután oda benn, ha megkínál is abból a jó dohányból egy pipával, igen szívesen veszem. — Oh kérem, csak tessék! — szólt a nótárius ur keze mozdulatával a belépésre utalva, s mosolyogva a megszelídült oroszlánon. Oda benn azután szó sem volt többé a forspontról, sem a gorombaságról, olyan nyájasan vidoran beszélgettek egymással, mintha erővel meg akarták volna magukat kedveltetni egymásai. , . Józsa Gyuri különös jó kedvbe jött, ezt nagy kacagási Tízszeres volt a hajsza és rohanás ezekben a napokban: Amerika elnökválasztás előtt állt. Reklámokkal bevont óriási autók, mint hatalmas őskori szörnyek vánszorogtak az utcákon végig. Felvillanó lángbetük írták a jelöltek neveit az éjszaka égboltjára. ’’Száraz vagy nedves Amerika!,— ez volt most a kérdés. És ebbe a vad harcba belesodródott mindenki, belesodródott az egész amerikai élet. JOBB otthoni építők VÁLASZTÁSA MINDIG Moncrief légszÍbályozó THE HENRY FURNACE COj MEDINA, O s s N \ j \ > \ \ \ > \ N \ \ ) \ \ > Ha Floridában készül letelepedni, forduljon teljes bizalommal a PRAGER JENŐ ENGEDÉLYEZETT ÉS MEGBÍZHATÓ ingatlanforgalmi irodájához. JÓNEVÜ ÉS MEGBÍZHATÓ MAGYAR SALESMANEK ÁLLANAK A MAGYAhSAG SZOLGÁLATÁRA A Floridai éleinek megfelelő szép, kényelemre berendezett laKÓházak vagy nagyobb, jövedelmező több szobás és több lakásos épületek. EUGENE PRAGER. REALTOR 3161 S. W. 8-ik ucca Tel. HIGHLAND 6-6483 MIAMI. FLA. * l • \ s ( í í V \ V s V V N i \ V 1 j Szakács József | ÓHAZAI PLUMBER ÉS SZERELŐ MESTER t 3097 Ashwood Rd. SK1-1479 A csatornát ásás nélkül VILLANYGÉPPEL I ttsztitjuk | Uj munkát és javitást egyaránt vállalunk l 1 1 S S s s s nyilván mutatták. _Amice! megvallom, megállt a helyén, nem ijedj; meg tőlem, pedig kuruczul rá rontottam. Brávó, ilyen a pontos hivatalnok! Becsülöm érte. _Nem szokásom megijedni domine spektabilis, ez íafamiliai vér mi bennünk, Zivatarokban. _Úgy is kell! Lássa, épen ezért most én magát nagyon megzserettem, hogy szinte örömest késem addig, a míg indulhatok. — A/., amikor tetszik, megfog történhetni.. — Az ur egy talpra esett ember. Épen a kedvemre való. Éppen ilyen ember való volna nekem! szólt Józsa Gyuri, mintha nem is töröődnék már a forsponttal, melyre a nótárius jelzett szavaival! Mondja csak barátom! Ért-e ön vaamit a mezei gazdászathoz? — Oh igen! Herceg Grassalkoics ő Exellentiája uradalmában irnokoskodtam s különben meg oklaveles barom orvos is vagyok. , — Bravó dicső! ön remek férfiú! A nótárius ur nem képzelhette, hogy miért örül ezen a domina spektabilis.... — Ugyan mondja csak, — folytatta Józsa Gyuri, ide van az ur nőve a faluhoz? Ilyen falu nem méltó arra, hogy ily kiképzett ember ide örökre eltemesse magá. Köti önt valami a faluhoz? — Bizony domne spektabilis, őszintén szólva — szólt a nótárius ur, reménylő mosollyal, — örömest elcserélném biz én ezt az állást egy jobb hivatallal — No épen ez az, amit hallani óhajtottam! Nekem az ur nagyon megtetszett! Én megfogadom az urat tisztarának. \ Esküvőkre, lakodalmakra és f minden más alkalomra | a legszebb virágokat kapp ' személyes vagy telefon rendelésére. I ARAINK SOHASEM ADHATNAK i PANASZRA OKOT. j Orban's Flowers j 11520 Buckeye Rd. RA 1-1500 4 * ^ w ) í s s s s s s s í