Az Ujság, 1956 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1956-06-28 / 26. szám

JUNE 28, 1956 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL Öngyilkosságom-TÁRCA­IRTA: HELTAIJENŐ A nap lefeküdni készült a budai hegyek mögött — ta­lán Budakeszen, Perbálon vagy Vörbsváron. És bucsusugarai — hagyo­mányoktól eltéröleg — nem a legmagasabb tárgyakat, nem a Mátyás-templomot, nem a bazilikát és a királyi palotát ragyogták be, hanem Őt. Ő ott ült a Pelikán hajón, i mely zajosan verve kerekei­vel a Dunát, a Margitsziget felé sietett. Ö ott ült és tekintete a nyugvó nap felé fordult. Én is ott ültem, de tekintetem nem a nyugvó nap felé for­dult. Mit törődöm a nap­pal? Oly érzékenyen búcsú­zik, pedig reggel korán me­gint csak megjelenik a Ke­­repesi-ut végén, a keleti pá­lyaudvar fölött. Az én tekintetem ő felé fordult. Kezei vörösek voltak. íme, a munka szentelt nyomai! Szemei is vörösek voltak. Tehát nagyon boldogtalan mert sokat sir. A haja is vö­rös volt. A ruhája ellenben fehér volt, tehát a majális­ra megy. A nap eltűnt. De az ég lángvörös maradt a helyén. Ez a vörösség mozgó bíborrá változtatta a Duna vizét. Mintha ott fönt északon va­lami hatalmas óriást megöl­tek volna és kiomlott vére itt patakzanék alattunk. Családi betegség nálunk, hogy napnyugtakor elérzé­­kenyedünk. Lelkünk ilyen­kor kész prédája minden be nyomásnak, Megeshetik, hogy reggel hidegen megyek el a milói Vénusz mellett, holott napnyugtakor bele­szeretek egy kis fitos orrú szeplős lányba, aki vidáman a szemem közé nevet. A föntebb elősorolt szin­­vegyülék nem volt csinos lánynak mondható, de kül­seje, a napnyugati hangu­lattal és a bíborban úszó folyammal, vagy helyeseb­ben a folyamban úszó bíbor­ral kombinálva, éppen elég volt arra, hogy beleszeres­sek. Meg kell tudnom, méltó-e szerelmemre. Föl s alá kezdtem a fö­­délzeten járkálni. Ha valaki a hajón föl s alá sétál, vagy hajós, vagy szerelmes Ezt mondja egy régi norvég tengerészbabona. Én nem voltam hajós. Végre letelepedtem őnagy sága mamája mellé, aki ép­pen most csapott be egy könyvet, melyet a növekvő homály miatt nem olvasha­tott tovább. A könyv német volt, ő nagysága tehát szen­timentális. Azonnal megvolt az ötletem: a napszállatról fogok vele beszélni. Lángoló színekkel ecsetel­tem azt, amit e kis irodalmi müvem elején megírtam, ő nagysága helyeslőleg bólin­tott egyszer, bóilntott két­szer és végre elaludt. Más ember először elalszik és az után bólintgat. A lángoló színeknek azon­nal egy rekuzét adtam s átültem a kisasszony mellé. — A majálisre megy, kis­asszony? — Oda. — A mamájával? — Nem, ez az asszonyság nem a mamám, hanem a tu­laj donosné. Hirtelen fölkeltem és to­vább sétáltam. Aki a tulaj­­nonosnővel és nem a mamá­val megy ki a majálisra, az nem lehet méltó a szerel­memre. Fölmentem a kapitány hídjára. — Kapitány ur, volt ön már szerelmes? — Nem! — felelt az édes­vízi farkas szárazon. — Soha? — Soha. Nem értem rá az ilyesmire; háromszor nő­sültem. Nem rossz. A sűrű házaso­­dástól nem ért rá a szere­lemre. — Eszerint ön nem is ad­hat tanácsot egy szerencsét­len szerelmes számára? — De igen. Ugorj ék a Du­nába. — Igen? Látszik, hogy sohse volt szerelmes, ön te­hát azt hiszi, hogy a szeren­csétlen szerelmet csak a ha­lál gyógyítja? — Nem, hanem a hideg viz. — Hogy-hogy? — Mert ha beleugrik is, mi kihúzzuk. Rajta, fiatal barátom! Bátorság! És nagyot ütött a vállam­­ra. — Köszönöm. De nem te­hetem. Mert vagy bele aka­rok halni és akkor ön nem buzdít azzal, hogy kihúznak. Vagy nem akarok belehalni: akkor pedig minek ugrál­jak? És ezzel sietve leszóltam a hidrul, a kapitány megvető pillantásától kisérve. Éreztem, hogy gyávának tart. És némi csekély viszon­zásul őt bolondnak tartot­tam. A hajó orrára mentem, a csöngetyü mellé. Pár perc múlva a márodkapitány csatlakozott hozzám. — Ösmerem történetét, — kezdé a szomorúságtól meg­tört hangon, — fogadja ő­­szinte részvétemet. Higyje el uram, erre a halál az e­­gyetlen orvosság. Még pedig a vizbeugrást ajánlom mele-j gén. Ez a legkényelmesebb. I — De uram.... — Tudom, hogy ön is el­fogult a halállal szemben, s talán a vizbeugrást különö­sen kárhoztatja. Nincs iga­za, barátom, én mondom ön­nek, nincs igaza. Európai szaktekintélyekre hivatkoz­­hatom, mikor azt mondom, hogy a vizbefulladás a leg­kellemesebb halál. A máso­dik liternél már elveszti az eszméletét és mintha repül­ne, száll alá a kék végtelen­ségbe, Neptun palotájának korall küszöbe elé, hol a vi­zi nimfák kara várja. —Neptun, korall és nim­fa.. uram, ön a Dunát a ten­gerrel téveszti össze. — Nem ösmeri ön a vizek rejtelmeit.... aztán a Duna a tengerbe folyik. — A Duna igen, de én nem folyhatok oda, mert Paks­­nál kifognak. — Az nem bizonyos. Hát­ha becses hullája éjjel úszik el Paks mellett? — Még rosszabb. Akkor a szerbek fognak ki, görögke­leti rítus szerint temetnek el és három héttel később tá­madok föl, mint az ismerő­seim. Nem kell! — Ha van egy kis szeren­cséje (és miért ne volna?) elúszik a Fekete-tengerig. — Köszönöm. Tartsa meg magának ezt a Szerencsé.. A másodkapitány vállat vont. — Önnel nem lehet oko­san beszélni. És ezzel otthagyott. De egy pillanat múlva újabb hajós alak csatlakozott hozzám. Talán a harmadkapitány? — Tévedés azt hinni — kezdé a kapitány, — hogy főbelövés fölötte áll a vizbe­­fulladásnak. Először is a főbelövéshez némi befekte­tés kell. Egy revolver bevá­sárlása föltétlenül szüksé­ges? S talán a revolverlövés biztos? Nem. ISzétrongálja a fejet, de a sebészet mai botrányos fejlettsége mel­lett tiz eset közül kilencben kigyógyitják az öngyilkost. S aztán az elformátlanodott fejet cipeli egész életében. — Miért? Hol van megír­va, ogy az ember ne lövöl­dözhessen magára addig, a­­mig meg nem hal? — Nagy tévedés, uram. Ha az első lövést elhibáz­tuk, nincs bátorságunk ma­gunkra lőni. Ez az öngyil­kosságok lélektana. — Nagyon szép. — És szerencsétlen szere­lem esetében igazán nem ér­demes tovább élni. Az ön szive ezt a sebet egész életé­ben viselni fogja. Nem lesz boldog soha, soha! — Mi köze önnek ehez, ezt az egyet szeretném tutdni? A harmadkapitány bosszú san rántott egyet a vállán. —Igazán, látom, hogy kár volt magára annyi szót vesz­tegetnem, maga.... maga gyáva! — Maga meg szemtelen! Meg akart ütni. Nem vár­tam be, hanem azonnal visz­­szaütöttem. Dulakodni kezd­tünk. Hogy, hogy nem, egyszer­re csak elcsuztam és belees­tem a Dunába. Még a viz alatt voltam, mikor már éreztem, hogy 8 kar megragad----Jézus, Má­ria! Csak nincsenek polipok a Dunában? A nyolc kar egy szempil­lantás alatt a viz színe fölé emelt. A csónak is ott volt) már és belemásztunk. Ak­kor láttam, hogy a nyolc kar tulajdonosa a másod-, a harmadkapitány s két mat­róz volt. A derék fiuk! Azonnal, habozás nélkül utánam ve­tették magukat. Mikor a födélzetre értünk, megdöbbenve láttam, hogy a fehérruhás lány, ideálom, elájulva hever. Tehát szeret! Mikor magához tért, ki­tárt karokkal, örömsikoltá­sok között rohant egyenesen a — harmadkapitány karjai közé. — Él, él, ő él! Köszörföm neked, Istenem. Tehát nem engem szeret. Odasugtam a harmadka­pitánynak: Remélem, nem akarja ezt a leányt nőül venni? — Miért? — Egy leányt, aki a ma­mája helyett a tulajdonos­­néval megy majálisra? — Hát kivel menjen más­sal, mint a cukrászbolt tu­laj donosné jával? Hisz cuk­rászkisasszony és a büffét kezelni megy a majálisra. — Bocsánat. Akkor nőül veheti. — Köszönöm, már házas ember vagyok. — Nyomorult csábitó, — sziszegtem a fogaim között, de óvatosán, hogy a harmad kapitány meg ne hallhassa. Az első kapitány száraz ruhát adott és melegen meg szorongatta a kezemet. Egé-FANCHAIY VIRÁGÜZLETÉ 4714 Lorain Av* ME 1-188? MELL CSOKROK I ágott és cserepe» virágok szén kibékültek velem mind és egy üveg konyakot is el­fogyasztottunk. Egy hét múlva a követke­zőket olvastam a lapokban: “A Dunagözhajós társulat huszonöt forint jutalmat osztott ki a Pelikán helyi1 személyszállító gőzhajó le­génysége közt, mely e hónap 17-n este saját élete kockázv tatásával kihúzott a vízből egy fiatalembert, ki öngyil­kos szándékkal a hajóról a Dunába ugrott. Az igazga­tóság egyúttal megdicsérte Jenikőy másod s Prammer harmadkapitányt, kik az é­­letmentés főtényezői voltak s elhatározta, hogy a legfel­sőbb kitüntetésre a kor mánynak előterjeszti Bot­­fay Lénárd első kapitány, a kinek hajója az idén már a tizedik emberéletet menti meg. Ha nincs, aki főzzön Az Első Magyar Református Egyház közleményei Közli: Dr. Szabó István es önmaga sem roznet vagg pihenőt tart a főzésben, de mégis olyan ételt kíván élve tetei és egéeseéfffftl O&b gyasztani, amilyent otthon főznek akkor keresse fel a RICE RESTAURANT 1UM Buckeye Road Finom töltött káposzta mlmU» nap HAZA VITELRE te. Elizabeth Kish, tuMdonos Gyógyszereket az óhazába csak a SAJÓ PATIKÁVAL küldünl SAJÓ SÁNDOR oktevdtoa GYÓGYSZERÉSZ 3824 Lorain Ave TtMos WO 1-S488 HALLGASSA ME'' /asárnap - WDOK, 1260 é Amerikában a leghosszabb magyar műsor — d. a. 1-tf 3 óráig. Hirdetések ügyében hírt* Tel. LO 1-5524 SZAPPANOS FERI 3046 East 123 Si. MINDEN HÉTFÖh ESTE 7-től 7:30-lg hallgassa mag KÁLLAY ELEMÉR Válogatott Magyar Progran lát W D O K (1260) Hlrdstss vagy üdvözlői mg egyleti bejelentés ügyébe» Vasárnapi Istentiszteleteink Nagytemplomunkban. — Minden vasárnap d. e. 9:30- kor van a magyar nyelvű is­tentiszteletünk és 11 órakor az angol nyelvű istentiszteletünk. Vasárnapi Iskolánkat gyerme­keink számára 11 órai kezdet­tel tartju. Vasárnapi Iskolánk a nyár alatt is minden vasár­nap rendes időben tartatik meg. Istentiszteleteinkre szí­vesen hivunk mindenkit, aki szépséges templomunk kör­nyezetében kívánja imádni Is­tent és építeni a boldogabb Iskolánkba szívesen fogadjuk emberi jövendőt. Vasárnapi nem egyháztagjaink gyerme­keit is. Nyári Iskolánk junius 25-ikén kezdődött. Junius 25-én, hétfőn, d e. 9 órakor tartjuk a beiratkozáso­kat Nyári Iskolánkba. Az is­kola négy hétig tart minden nap, szombat kivételével. Lesz ■magyar nylvü osztály a ma- Igyar nyelv tanulására és lesz angolnyelvü bibliai osztá­lyunk is, Tetszés szerint Írat­hatjuk be gyermekeinket. A nyári iskolának ezt az áldott alkalmát díjmentesen nyújtja egyházunk. Ragadják meg a szülők ezt az alkalmat. Ugyan akkor nem egyháztagok gyer­mekeit is szívesen fogadjuk s oktatjuk nyári iskolánkban. Ezévi egyházi piknikünk julius 8-án vasárnap, lesz megtartva a szokásos Slapnicka farmon. Ez egyhá­zunk népe nagy családjának évi együttes táborzása a sza­bad ég alatt. Aznap az isten­­tisztelet is a szabadban tarta­tik d. e. 11 órai kezdettel. Ké szüljünk rá mindnyájan. Ven­dégeket örömmel látunk. Ezévi nagy bazárunkra folynak teljes erővel már az előkészületek, e Múlt héten nagybizottságunk megtartotta a szervező gyűlést, melyen egyházunk 30 testületének összes választott tisztviselői voltak jelen. A nagy Bazár nagy családunk legpéldásabb összefogásának az alkalma. Minden jel arra mutat, hogy ezévi Bazárunk, mely augusz­tus 9-től 13-ig lesz megtartva Nagytemplomunk körüli tel­künkön öt napon át karnivál­­lal egybekötve, minden előzőt felül múl majd méreteiben és eredményeiben is. Bútorozott lakás kiadó Tel. RA 1-0146 Lakdau 2861 Eui 112 RELLA ROSE DR. HALLEP ISTVÁN Egy 3 és 4 szobás bútorozott, kényelmes lakás kiadó az E. 84 és Woodland sarkán. Ha érdekli, hivja fel: Mrs. Kaufman!, FA 1-0749 HUMOR FOGAS KÉRDÉS. A debreceni kollégiumnak hires tanára volt egy időben Gelenczey Pál, ki a termé­szettudományokból prelegál és conseált a “bagoly- diá-. koknak”. De aminő tudós vala, ép olyan rátartó is. Nem hiába volt tanszéken elődje Hatvani, aki tudvale-t vőleg még az ördögökön is kifogott annak idején. Egyszer a tanári kar vala­mi alkalomból lakomára gyültössze. Persze járta a, felköszöntő bőven. Az ebéd vége felé nagy ko­molyan feláll Tóth Józsi a mathézis professzora, ki a rideg számok mellett a jóizü tréfáknak is nagymestere) vala s Gelenczey felé fordul­va következő felköszöntőtí mondotta: — Te, ki tudod, hogy mi­ként alakult’ képződött és fejlődött nemcsak földünk, de az összes világegyetem; te, ki tudod, miként lettek a tengernek halai, a légnek ma darai és minden csuszó-má­­szó állatai a födnek; te, ki a villám és a delej titkait is­mered ; te, ki nem elégled meg a jelentkező dolgokat, hanem., azt vizsgálod,., mi­képpen.. jelentkeznek., igy; mond meg nekem: miért ka­nyarodik a komló balra és a paszuly jobbra? Képzelni lehet a nagy ka­cagást, amely a felkiöszöntő után következett. A SZEMINÁRIUMI LEVES Rektor: Hogy a kisded ke­­reszteletlenül meg ne hall­­jon, mit lehet szükség eseté­­hon viz helyet haszlnálni? Kispap: Minden egyéb, a testre ártalmatlan folyadé­kot. Rektor: Helyes! De még e kintetben is több kivételnek van helye. Például, ha ön­nek ily alkalommal csak ü­­res húsleves állana rendelke zésére, keresztelne azzal? Kispap: Ha olyan volna a leves, mint a minő a főtiszt telendő ur asztalára kerül, gondolkodóba esném; de ha olyan lenne, mint aminőt mi, kispapok kapunk, azzal ag­godalom nélkül keresztel­nék. VIGASZTALÁS Apa (az egyetemről haza­kerülő fiához.) Nos, van va­lami adósságod? Jogász: Van bizony, édes apám, vagy ezer korona. Apa: Ezer?! Jól hallok?! Jogász: Nos,, hát mi az? Büszke lehet rá édes apám, hogy a fiának olyan szép hitele van!.... Hungarian Radio PROGRAMJA Dr. HALLER M. 13 TV AJ». Igazgató vesetájéval MINDEN VASÁRNAP dótető ti 10-től lOtSfrlg WDOK — 1260 Dúl HIRDETÉSEK, ÜDVÖZLE­TEK és KÖSZÖNTÖK ügy óban hivja fal • ásóméi GA 1-3443 UJ LAKCÍM ÉS TELEFON 10602 SHAKER BLVD. A LEGJOBB IDŐBEN MINDEN VASARNAP dóÜ 12 órától 1 óráig A WSRS ÁLLOMÁSRÓL MM DIALON Hallhatja a Hudák Testvérek Rádió órát Hirdetéseket ós kössön tóm két elfogadunk 12614 GRIFFING »VENTJ? Tel. SK 1-5085 OA 1-6434 Hátik Imre. Ernő ós Utv* Dr. CIPRUS ISTVÁN FOGORVOS 2884 Scranton Road Tel. CHsrry 1-3317 Rendel minden nap reggel 10-től este 8-tg. A BÜNTETŐ JOGBÓL — Tanár: Mondja meg, kérem, hová jut az, aki kasz­­szát rabol? — Jogász: Hát..„ Ameri­kába ! SZEGET SZEGGEL Vendég: Teringetét! Ez GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal a szivünkben közöljük, hogy a drága jó férj, a szeretett apa, após, testvér, rokon és jó barát, a Borsod megyei Rakacán, 1888 julius 18-ikán született GULBÁN JÁNOS volt clevelandi lakos, 52 évi amerikai tartózkodása után boldog házassága 44-ik évében 1956 junius 18- ikán, Phoenix, Arizona a Good Samaritan kórház­ban operálás,után meghalt. Drága halottunk holttestét hite, meggyőződése és többször kifejezet kívánsága szerint elhamvasz­­tattuk. Drága halottunk meggyöződéses harcosa volt a Munkásság Ipari Szervezetének, ez eszméért so­kat harcolt és öntudatának utolsó percéig abban hitt. Emlékét szeretetel őrizzük! Gyászolják: neje. Gulbán Jánosné, és három le­ánya, Annuska és férje, Richard Bányai, Mariska és férje, Krizsán Béla, Irénke és férje, Vincent Orlan­do, 5 unokája, az óhazában Mihály bátyja és csa­ládja- József és családja, több régi jó barátja. már csakugyan rettentően rossz sör; valósággal ihatat­lan. Korcsmáros (sértődve, gú­nyosan) : Tessék, kérem, szemet hunyni, úgy majd csak elcsúszik. A vendég úgy tesz, mint­ha megfogadná a tanácsot. Mikor fizetésre kerül a do­log, a pohár sör fejében húsz fillér helyett csak csak egy ötfillérest ad át. Korcsmáros: Engedelmet kérek, ez még sem járja. Vendég: Már miért ne jár­ná? Tessék csak szemet hunyni, aztán majd elcsú­szik. HELYES KÖVETKEZTE­TÉS. Egy ur körrülnéz a korcs­mában, hova először tévedt. — Nem mérnek itt jó bort, — szól magában, — a törzs­vendégek egyikének sincs piros orra. AMI MEGNYUGTATÓ Fogadós: Jó volt kérem a szoba, az ágy? — Utas: Jó, jó; de a po­loskák és a balhák nem___ Fogadós: Oh, azok nem is kerülnek a számlára! MIVEL TAUTÓZIK? — Én tudom, — szól a hi­telbe ebédelő vendég, hogy én magának, kedves vendég­lős ur, nagy hálával tarto­zom.... — Mivel?_ — pattan fel a vendéglős. — Tizenkilenc dollár és hatvanöt centtel tartozik, nem hálával; tud­ja! AZ ELEVEN SAJT. — A minap olyan eleven sajtot ettünk, beszéli az e­­gyik vendég, — hogy moz­gott az asztalon. — Az semmi, — tóditja a másik. — Én svájci utazá­som alkalmával egy olyan vendéglőben fordultam meg, ahol a sajtot dresszirozzák. A vendég csak füttyentet, s a sajt a konyhából magától mászott az asztalra. BIZTOS ORVOSSÁG — Már az csakugyan ki­állhatatlan dolog ezekkel a patkányokkal, — panaszko­dik a vendéglős. — íme, is­mét megették felét a szalon­nának. 1 — Tudja az ur, mit csinál-) jón velük? — szól közbe az egyik vendég, aki éppen ak­kor fizette ki ebédjét. — Mit, instálom alásan? — Tegyen eléjük olyan borsos számlát, mint az e­­nyém; s fogadom, hogy e­­gyik sem fogja többé az ur küszöbét átlépni. AZ ÚJSÁG ÉS A NYOMDA i TELEFONJA: GA 1-5658. LAKÁS: FA 1-1154 MINDEN ESZTENDŐ NAGY ESEMÉNYE A Szatmár megyei Segélyző Klub ÉVI NAGY PIKNIKJE 1956 JULIUS 8-án, VASÁRNAP A TRAJBER FARMON, Chambarlaine Road Rt. 14, Twinsburg, Ohio . A zenét a közkedvelt Tokay Zenekar szolgáltatja.. A HOZZÁJÁRULÁS 75c BASEBALL VERSENY Útirány: Hajtson a 8-as utón vagy más utón a 14-es útra, arról ne térjen le, mig Twinsburgban el nem éri a Chamberlainé Roadot, ott forduljon jobbra és azon eljut a piknik helyre. Busjárat: a Grand Ave-től 12:30 és 2:30-kor, megáll az egyletnél és a többi megállónál Finom eledelek: Laci pecsenye- kalbász szendvics, töltött káposzta, fánk, kávé és, finom hüsitő italok. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A fájdalomtól sajgó szívvel mondunk .köszö­netét mindazoknak, akik a megpróbáltatás nehéz óráiban vigasztalásukkal és segítségükkel erősítet­tek bennünket, hogy nagy csapásunkat, a drága jó férj, szerető apa, nagyapa, após, rokon és barát, DiBÁCZY ENDRE elhunytét elviselhessük. I Hálát érzünk fájdalmunkban és mindenkoron azok iránt, akik ravatalánál a John J. Hriczo ká­polnájában és az ott megtartott gyászszertartáson megjelentek, rész vettek és örök nyugvó helyére, a Cálvary temetőbe elkísérték 1956 junius 19-én, ked­den délelőtt 11 órakor. Fogadják mindazok is hálás köszönetünket, a­­kik a magunk virágai mellé koszorút helyeztek a ravatalra és autójukkal kisegítettek bennünket a nagyszámú gyászoló közönség szállításában. Ez általános, mindenkinek szoló köszönetünk mellett kölön is ki akarjuk fejezni hálánkat Nt. Dr. Szabó István- az Első Magyar Református Egy­ház lelkésze iránt, aki John J. Hriczo, 9412 Bu­ckeye Roadi kápolnájában olyan gyászszertartást végzett és olyan búcsúztatót mondott, hogy elvi- : selhetetlennek érzett fájdalmunkon könnyített és minden gyászolót megindított. I Nagy elismeréssel kell adóznunk John J. Hriczo, temetésrendezőnek, aki minden költséget mérsé­kelni igyekezett és mégis olyan kifogástalan teme­tést rendezett, hogy az bevésődött drága halottunk emlékébe. Nem találunk elég kifejező szót elismerésünk és köszönetünk kifejezésére, amelyet Id. Hriczo Jánosné, Hriczo János temetésrendező édes anyja iránt érzünk, aki oly kedves volt hozzánk és a gyá­szoló közönséghez szolgálatában, hogy kedvessége arra vall, nagyon jó lélek lakozik benne. Lukács Istvánnak, drága halottunk mindenkori volt jó ba- ’ rátjának is köszönetünket kívánjuk kifejezni, mert sok jó tanácsával könnyített súlyos helyzetünkön. Hálával és köszönettel tartozunk a Woodmen of the World 212. osztályának, amely egyesület elnöke, Tatai József vezetése alatt a ravatalnál tes­tületileg, a temetésen pedig halottvivőkkel képvi­seltette magát. Köszönetünk jár az öreg Amerikás Magyarok Családjának is amely testület is halottvi­vőket küldött a temetésre. Végül köszönetünk Cuyahoga County Engineers Fitzwater yardja munkásainak, akikkel együtt dol­gozott és ALBERT PORTER megyei mérnöknek, aki megbecsülte benne a jó munkást. A jó Isten áldását kérjük mindenkire! „ j v BÉKE HAMVAIRA! Cleveland, O., junius 24, 1956 A GYÁSZOLÓ CSALÁD: özvegye, Dibáczy End­­réné, szül. Müller Erzsébet- leánya, Betty és férje, Richkoski János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom