Az Ujság, 1956 (36. évfolyam, 1-49. szám)

1956-01-12 / 1-2. szám

JANUARY 12, 1956 AZ ÚJSÁG 3 OLDAL GLÜCK DEZSŐ: Naplója a nyilas és nazi kegyetlenségről 17. RÉSZ. Minél gyakoribb volt és mi­nél közelebbről hallatszott a légitámadás okozta zaj, annál vigabbak voltunk, annál job­ban örültünk, mert ezzel biz­tosítva láttuk a közeli felsza­badulásunkat, másrészt pedig minden percet amit dolognél­­kül tölthettünk el, főnyere­ménynek vettünk. Egy kora d.u. ismét légiria­dó. A munkahelyünkön volt egy fűrész bódé, ide szoktunk légiriadó esetén elbújni, ezt éppen az nap kezdték lebonta­ni. A cement építkezés már o­­dáig ért, hogy azt már hátrább kellett helyezni. Az oldal falak már levoltak bont­va, csupán a tetőzet állott még érintetlenül, ez igy is takar, tehát e tető alá húzódtunk. Ez alkalommal a légi táma­dás nem lehetett messze tő­lünk, mert nem csak a deto­­natiókat hallottuk teljesen tisztán, de láttuk a légi térben a légelháritó lövedékeket rob­banni. Egy-egy kis vatta cso­mó fölpattant a levegőbe és ott szét terjedt. Mi valameny­­nyien hasra feküdve, gyönyör­ködtünk az egy óránál is to­vább tartó látványban. Repülő gépet nem láttunk, hogy a tá­volság miatt nem, vagy a rob­banás volt alacsony azt nem tudtuk megállapítani. Ilyenkor mi is nagyon jól érztük magunkat, de az az ö­­röm és jókedv, amit az oroszok mutattak, jóval nagyobb volt a miénknél. Mi csak magunk­ban, belül örültünk, de ők azt ki is mutatták. Egy más nya­kába borultak és úgy nevettek egész a könnyezésig, sőt hoz­zánk jöttek kezet nyújtva azt mondták: jönnek a testvérek, ne féljetek, titeket is felszaba­dítanak. Egy - egy ilyen légi­támadás után, valamennyien jobb kedvvel fogtunk ismét munkánkhoz. Augusztus második felétől állandóan hallottuk az ágyú­zást, hol gyengébben, hol erő­sebben hangzott, hogy nem egyszer fordult elő, hogy egy­­egy erősebb detonáció álmunk ból is felébresztett, ilyenkor sokáig arról beszélgettünk, hány nap vagy hét alatt érnek ide az oroszok s hogy lesz mint lesz majd velünk. Ez kü­lönben is mindenapos témánk volt, minden egyes orosz győ­zelmi hírre egész pontosan ki­számítottuk, hogy mikor ke­rülünk haza. A legelbizakodot­­tabbak akkor voltunk, amikor az angol-amerikai partraszál­lásnak hire jött. Julius végén ért az első pech. Egy szombati napon az építkezés megállt, a portland­­cément a raktárból kifogyott és a vaggonokból még nem raktak ki, igy a keverőgép nem dolgozott. Ilyen alkalommal minket a lórékhoz beosztottak más munkára állítottak be. Egy alkalommal kavics hor­dáshoz lettünk beállítva. Tudni kell, hogy a R. D. vág gonok bejöttek a telepre, de csak annak egy sarkába. Ott, az ahoz beosztott emberek (ab­­laden comando) a beérkezett külömböző anyagot kirakják. Mi itt egy hatalmas kavics­hegyhez lettünk állítva és a már ott álló keskeny vágányu vagggonokat raktuk meg, (egy-egy ilyen vaggon tiz ton­na) minden ilyen vaggonhoz 12 ember, azaz egy oldalra hat. Munka közben elmentem a “dohányzóba” és bizony nem siettem, legalább 3|4-ed órát ott voltam. Mikor onnan vissza jöttem a barátaim kikkel a lóréknál dolgoztam, azzal fogadtak: hol voltál olyan soká, az E. B. G.­­ét leépítik hétfőn (másnap pi­henő vasárnap) csak a fele Haftüng fog dolgozni; most volt itt Ignátz Capó (az egyik vorarbeiterből Capót csinál­tak) 50 embert kik maradnak össze irt. Én azonnal futottam Ignátz Capót megkeresni, ó zonban elutasitott azzal: nem tudja kit dobjon ki helyettem, próbáljam meg hétfőn reggel a sorozónál beállani, ha eset­leg valamelyik elmarad, úgy engem betesz helyette. Hétfőn reggel sajnos senki sem ma­radt le és igy én végleg ki­estem. Ugyan ekkor e vállalat út­építkezésénél szaporították az embereket és mi kik kiestünk a vasbeton építkezésektől, mindnyájan átmentünk az E. B G. Strassenbauhoz. Itt azon­ban már más volt a helyzet. A végzendő munka is nehezebb volt és a vorarbeiterek is ko­miszak voltak. A Capónk egy horvát zsidó, nagyon jó fiú. Ö maga sosem bántott bennün­ket. de a vorarbeitereket nem akadályozta abban, hogy üs­senek. A Capó nem tartózko­dott közöttünk, csak néha jött szétnézni és ment tovább, úgy hogy teljesen átadott bennün­ket a vorarbeitereknek. Sziléziának ez a része kvar­­cos homok volt, azonban an­nak legfelső rétege humusz, (televényföld) különös képpen erdőben, már pedig e telep egy kiirtott erdő helyén é­­pült. E humusznak az a tu­lajdonsága, hogy a legki­sebb esőzésnél is mélyen át­ázik és semmi terhet sem bir el, de a humusz alatt mindenütt szürke szinü kvarcos homok van, ez pedig tömegben olyan kemény, hogy, hogy nincs az a ter­helt kocsi, amelynek a kere­ke 10 cm. mélyen bélésű— lyedjen. E humusz rétegek nem egyenlő mélyen vannak a felszínen, van hely hol 25- 30 cm. van egy méter, sőt a­­kadt három méter is. A mi munkánk az volt, hogy az ut építéshez a ta­lajt előkészítsük az az a te­lep hosszában, az útnak meg felelő szélességben e hu­muszt fellapátoljuk lórékba mely lórékat a telepről mo­tor húzott ki. Minden lóré­­hoz 4 ember volt beosztva. Egy lórét megrakni földdel elég nehéz volt, de ennél sokkal nehezebb volt a vor­arbeiterek viselkedését el­bírni. Volt egy Zigmund ne­vű 20—21 éves keresztény lengyel vorarbeiterünk, ez a lengyel nyelven kívül más nyelven nem beszélt és ha valamit mondott nékünk azt nem értettük meg, bár volt közöttünk lengyel zsidó fiú is, ennek dacára a mondani valóját nem tolmácsoltatta, helyette éktelen káromko­dásba tört ki és ütött vágott bennünket, ahogy csak tu­dott és ott ahol ért. Megpróbáltuk egyszer az egyik lengyel zsidó fiúval megmondatni néki; hogy mi nem értünk lengyelül, ha valamit mondani akar mért nem hiv tolmácsot, mikor van itt elég tolmács? Mie­lőtt felelt volna, előbb elver­te a lengyel zsidó fiút és csak aztán mondta néki: mondd meg nékik, tanulja­nak meg lengyelül, akkor jobban megértik majd a ve­rést. Néha, néha úgy elnáspán­golt bennünket, hogy után­­na bizony sirtunk is, ilyen eset vélem is nem egyszer fordult elő. E munka hely cserével nemcsak ez a pech ért, kö­vetkezett az is, hogy a 11-es blockból át kelltett menni a 3-asba és ennek a blockelter­­sterje volt a 11-esböl levál­tott francia zsidó, természe­tesen a teljes vezérkarával. Ez utépitkezési vállalat nem tartozott a telep többi épitkezéseihez, az ide beosz­tott Haftlingeket is külön kezelték, ami abból állott, hogy az ide beosztott embe­reknek egy blockban kellett lakniok, a reggeli sorakozó­­nál már a block előtt kel­lett összeállni és mikor az arbeit commando elindult, a végén felcsatlakozni hozzá­juk. Délben az ebédhez is külön állottunk fel és mi voltunk minden nap az el­sők, kik az ebédet megkap­tuk, úgy, hogy mire a többi kézhez kapta a zupáját, mi már pihentünk. Volt még egy másik ilyen vállalat is, de erről később. Annak megértése miatt, hogy mit jelent az, hogy az itt említett két építkezés emberei külön lettek kezel­ve, tudni kell azt, hogy a te­lepén dolgozó összes válla­latok, minden egyes Háfting ért, a német katonai kor­mánynak fizetett napi 5-6 márkát, ennek az elszámolá­sához az összes vállalatok­nak egy irodájuk volt, e két vállalat azonban nem tarto­zott hozzájuk, annál is in­kább nem, mert ezek a náluk dolgozó Haftlingekért töb­bet fizettek. Ezzel kapcsolatban el volt a lágerben terjedve és ez mindvégig is tartotta ma­gát, hogy abból a pénzből, amit miértünk kap a kato­nai kormány, nemcsak min­ket élelmeznek, hanem élel­mezik az öreegket, betegeket is, egyszóval mindazokat, a kik nem dolgozhatnak. Mikor vissza kerültem az első blockeltershez, nem sokkal rá módomban volt megismerni a “stobsportot” is. Egy pihenő vasárnap e­­gész nap szakadt az eső és igy valóban pihenő napunk volt, egész nap bent voltunk' a blockban és kedvünk sze­rint akár alhattunk is. Dehát ennek a napnak sem volt szabad csak úgy simán, teljesen pihenéssel eltelni, valami szórakozás kell a blockeltersnek, hisz hétköz­nap mindig egyedül van ott­hon és elég ha akkor unat­kozik, ma módjában van ma­gának egy kis örömet sze­rezni, miért ne tegye? Azzal hogy az ő öröméből másnak fájdalma van, mit érdekli az őt? A fő, hogy ő mulas­son, tehát kitalálta hogy ma “stubsport” lesz. Bejön a szobába és meg­érzi, hogy ott dohányoztak. El kezd kiabálni torkasza­­kadtából: meg ne lássa még­­egyszer, hogy akár csak egy is dohányozni merjen, mert ha észre veszi, az egész szo­bát megsportoltatja. Amint elhagyta a szobát, mi azon­nal kiszelőztettünk, a leg­szigorúbban felügyeltünk ar­ra mi magunk is, hogy senki ne dohányozhasson. (Mint már említettem is ha az eső esik, úgy a hideg tűrhetet­len és szénbánya körül dol­goztunk szenünk volt elég, ilyenkor befütöttünk és igy volt tűz min rágyújtani.) (Folytatjuk..) STEVEN'S FLOWERS HUMOR RÁSZEDTE Katonaszedés volt és min­denképpen iparkodtak a su­­hancok menekülni. Az egyik, egy veszprémi fiú tetette magát, hogy na­gyot hall; s ez okból lár­mázhattak neki bármennyit, a fiú szünet nélkül vigyá­zott, hogy zavarba ne hoz­zák. Azonban az őrmester gya­nakodván a fiúra, cselhez folyamodott és mintha a fe­jét tapogatná, hátulról leejt egy ezüst húszast, melynek csengését hallván a fiú, rög­tön utána kapott, s elárulta magát. MIT SAJNÁLT? A francia hadjárat alkal­mával egy huszár szélről ki­kapott egy tisztet, s minden­képpen igyekezett a tisztet elfogni. A tiszt már mind a két pisztolyát kilődözvén, nem tudott ártani a huszár­nak és utoljára is kénytelen volt megadni magát. Utóbb megkérdezi ette a huszárt, hogy mért nem lőtt vagy vágott ő is? — Sajnáltam a lovat és a jó ruhát, hogy többet kap­jak érte. A BÉKÉS KATONA Valaki beszélgetett egy katonával: — Katona uram, volt-o háborúban ? — Akárhányszor, — vála­szolt a katona. — Hát ellenséget is látott? — Akárhányat. — Ütközetben is volt? — Akármennyiben. — Sebet is kapott? — Akármennyit. — De maga is lőtt le ele­get? — Egyetlenegyet sem. — Vagy úgy vágta le? — Egyetlenegyet sem. — Ugyan katona uram, hogyan tudta megállani. — Könnyen. — De hogyan? — Mert én dobos vagyok. SZIMULÁNS VIGYÁZZON Veszprémben egy sorozá­son levő fiú rövidlátónak adta ki magát, s akármelyik ökölnagyságu betűt úgy a szeméhez rántott, mintha a világért sem tudná máskép elolvasni. Azonban a hadnagy óva­tos volt, azért azt mondja az urfinak: — Jöjjön el holnap, a föl mentési bizonyítványát vi­gye el. Eljött másnap az urfi, a Dr. CIPRUS ISTVÁN FOGORVOS 2884 Scranton Road Tel. CHerry 1-3317 Rendel minden nap reggel 10-től este 6-ig. hadnagy az előszobában fo­­gadá, nyitva hagyván a mel­lékszoba ajtaját, melyen ke­resztül finom, vékony sod­rony volt huzva. — Menjen a szobába —. mondja a hadnagy — aszta­lomon fekszik elbocsátó le­vele. A fiú örömmel megy az ajtó felé, azonban látva a sodronyt, átbújt alatta. — Tehát mégis jól lát? — mondja a hadnagy, s az ur­­fit rögtön más ruhába öl­töztették. HOSSZÚ ŐRSÉG Hirtelen parancsot kapott az ezred, hogy kiinduljon. A A nagy sietségben egy em­bert a városon kívüli helyek egyikénél feledtek. Sokáig várt az ember, vég­re huszonnégy óra múlva a főőrhelyre indult, hol már senkit sem lelt. Nem sokat busult a fiú, hanem fölke­reste szeretőjét, s a helyett, hojy az ezred után menne, megházasodott. Néhány év múlva ijedten szalad a menyecske a me­zőn vdolgozó urának azt mondja, hogy épen azon ez­red, melyből, elmaradt, még ma megérkezik. Nem jött zavarba a gaz­da, hanem emlékül elrakott katonai ruháit fölölté, fegy­verét kezébe vette és azon helyre állt, ahol őt egykor feledték. Csodálkozva hallották a tisatek a hirt, hogy valaki é­­vek óta ott őrt áll. Utóbb az ezredes megtudván a dolgot, könyörült a siránkozó asz­­szonyon és gyermekein, s a furfangos fickót eleresztet­te büntetés nélkül. FURCSA ÖRÖKLÉS Tanító: Meg kell őszintén mondanom, hogy a kegyed fia olyan piszkos, mint egy malac. Nem vigyáz a tisztán tartására? Anya: Isten látja, hogy én mindent elkövetek, de nem használ semmit. A tisztát­­lanság, úgy látszik, vele szü­letett. Az apja disznókeres­kedő volt. ízlésesen és méltányos árban készít ©1 minden virág rendelést GAYEP'S FLORAL SHOPPY 3033 Lorain Avenue Telefon: ME 1-1889 MINDENFAJTA FURNACE beszerelési és Javítást teljes Jótállással végzünk. Bádogos mukát: csatoránzásl és tető Javítást Is vállalunk THE PARKHILL FURNACE CO. LOngacre 1-4613 12801 Parkhlll A ve DAVE SZABÓ Virág minden atkaJomr* 12303 Buckeye Road WA 1 4461 Lengyel Janos es Csipkés E- lemér tulajdonosok NAGYON BOLDOG UJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK MINDEN MAGYAR BARÁTOMNAK és általában MINDEN MAGYARNAK Lody Huml ÜGYVÉD ÉS JOGTANÁCSOS ENGINEER'S BLDG. MAin 1-9195 s s s s s s s s s s s s s s s s ,j Ha Floridában készül letelepedni, ; forduljon teljes bizalommal a I PRAGER REAL ESTATE Prager Jenő engedélyezett ingatlanforgalmi irodájához. A életnek megfelelő szép, kényelemre be- ; rendezett lakóházak vagy nagyobb, jövedelmező ; több szobás és több lakásos épületek. 3161 S. W. 8ih STREET PHONE: 83-9622 i MIAMI, FLA. Minden nem-polgárnak január havá ban be kell jelentenie lakcímét Az 1952-ben elfogadott Immigration and National­ity Act (Bevándorlási s Pol­­gárositási törvény értelmé­ben) az Egyesült Államok területén élő minden nem­polgár bevándoroltnak min­den év január havában be­kell jelentenie lakcímét még akkor is, ha a legutolsó je­lentkezés óta az nem is vál­tozott. A fenti képen Mr. Floyd E. Ault, a Nationalities Service Center igazgatója segítséget nyújt Miss Halyna Desler­­nek, 17453 Woodford Rd., Lakewood a jelentkezési kártya kitöltésében. E kár­tyákat az Egyesült Államok bármely postahivatalában meg lehet kapni és bármely postahivatalban be lehet ad­ni. A Nationalities Service Centerben is meg lehet kap­ni a jelentkező kártyát és ottan minden bevándorolt­nak szívesen segítséget nyuj tanak a kitöltésében telje­sen díjmentesen. A múlt esztendőben, 1955- ben, 2,300,00o bevándorolt töltötte ki a jelentkező kár­tyát, ez évben legalább is 3 millióra számítanak. A Nationalities Center iSer­­vice cime: 1620 Prospect Ave, telefonja Superior 1- 4560. Hivatalos órák: reg­gel 8:30-tól délután 5):00-ig.------- • ------­A Ref. Árvaház Bál január 28-án A Bethlen Otthon vagyis a Református Árvaház és öreg Otthon támogatására az Első Magyar Református Egyház kebelében alakult Református Árvaház Bizottság Ficere Ist­vánná elnöknő vezetése alatt Árvaház Bált tart. A bál a szokott fényes ke­retek közt lesz megtartva, de azért nem fog hiányozni a finom, könnyed vidám jó­kedv. A sponsorok száma már növekedik, napról napra, mert a cél, amiért a Bál tar­­tatik olyan szép, hogy senki sem aka kimaradni belőle. A Református Arváház Bi­zottság Bethlen Benefit Bálja január 28-ikán, szombaton es­te 8:30 kezdettel lesz megtart­va a Bethlen Teremben. AZ ÚJSÁG ÉS A NYOMDA TELEFONJA: GA 1-5658. ha nem kap választ e számon, hívja fel otthonunkat: FAirmouni 1-1154 NOW AT ANY OF OUR 9 CONVENIENT LOCATIONS Main Office Uptown Branch 127 Public Square 921 Huron Road Collinwood Branch Heights Branch 14707 St. Clair Avenue 2245 Lee Road Kinsman Branch Lakewood Branch 14006 Kinsman Road 14903 Detroit Avenue Memphis-Fulton Branch South Euclid Branch 5200 Memphis Avenue 4461 Mayfield Road Van Aken Branch 20313 Van Aken Blvd. Bizonyára ki akarja egészíteni készletét ezzel az uj lemezzel — Liberacy egy má­sik lemezével — csakis a Societynál kap­ható. Kérje el példányát, amikor a Soci­etynál $25.00-os vagy nagyobb összegű takarékbetétet kezd . . . vagy ha a je­lenlegi takarékbetétjére ennyi betétet he­lyez. Szerezze meg rekordját a Society 9 kényelmes fiókja bármelyiké­ben most. IN THE CITY OF CLEVELAND Founded 18.49 9412 Buckeye Rd. 17504 Harvard GA 1-3830 YE 1-0929 MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — John J. Hriczo HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkismerelesen elvégzi

Next

/
Oldalképek
Tartalom