Az Ujság, 1955 (35. évfolyam, 16-52. szám)

1955-12-29 / 52. szám

DECEMBER 29, 1955. AZ ÚJSÁG 3 OLDAL GLÜCK DEZSŐ: Naplója a nyilas és nazi kegyetlenségről 15. RÉSZ. Ez azonban nem ment si­mán, nem lehetett csak úgy odaáílani és azt mondani: jöttem rádiót hallgatni, tes­sék itt a pénz kérem, been­gedni. Voltak már kiváloga­tott "tagok” és ha egy em, bér akart elmenni, egy ré­ginek kellett elkísérni és be­ajánlani, érte garanciát vál­lalni. Voltak ezenkívül más hir forrásaink is. Egyeseknek sikerült lengyel civil mun­kásokkal megbarátkozni és azoktól kaptunk híreket, né­ha újságot is, de ez nagyon veszélyes volt, sosem tudta az ember, mikor kerül egy iS. S. kezébe, ha egy újságot valamelyiknél megtaláltak, az már búcsúzhatott is az é­­letétől. Egy napon, a telepen ebéd kiosztásnál látjuk, hogy egy középkorú Häftling “Häft­ling békaülésben” ül, az elő­re nyújtott két kezében egy nagy kődarab és rajta egy újság, előtte áll a Comando führer, azt tudtuk, hogy a megbüntetett Häftling Co­mando írnok, de hogy mért kapta a büntetést, azt nem tudtuk még elgondolni sem. Másnap reggel az én cso­portom uj embert kapott és ez az uj ember volt a meg­büntetett Schreiber. A nap folyamán nagyon össze ba­rátkoztunk. Beszélgetés köz­ben kisült: egy nagyon in­­teligens ember, a közeli Ka­tó witzi egyetem tanára, na­gyon sok nyelven beszélt, többek között magyarul is egy keveset. Egyáltalán nem szimpatizált a néme­tekkel és azért került a K. -Z.-ba. Három napig dolgo­zott velünk, három nap után mint nélkülözhetetlen és e­­gyelőre mint pótolhatatlant vissza tették az irodába. A bűne amiért a büntetést kapta: aznap délelőtt betop­pant az irodába a Comando­­íuhrer Öt — az ágyban fek­ve, újságot olvasva, cigaret­tázva — találta, tehát egy­szeresre három tiltott dolgot csinált. A Comandoführer előbb szépen beszélt véle, mondván: nézd most egy szerre három szigorúan til­tott dolgon kaptalak. A ci­­garettázást, azt elnézem, ez nem az első eset sőt, nem is egyszer én magam is adtam neked cigarettát. A fekvés ellen sem szólok, nem volt dolgod, egy kicsit ledültél. Nem kapsz büntetést a legnagyobb bűnödért, az új­ság olvasásért sem, — ha,— megmondod, kitől kaptad? Egy ideig szépen beszélt vé le, de mikor látta, hogy szép szóval nem boldogul), kezdte pofozni, mikor a pofozás­sal sem ért eredményt, kap­ta a már ismertetett bünte­tést. Amikor e büntetésen is túl volt, ismét feltette a kérdést, hogy ki volt, akitől az újságot kapta? ő minden kérdésre és minden bünte­tésre csak azt felelte: — Itt az irodában az asz­talon a papírok alatt találta és éppen abban a pillanat­ban kezdte olvasni, mikor a Comando führer belépett az irodába. Pedig hát az újságot nem ott találta, hanem a meg­szokott utón került hozzá, vagyis az egyik civil lengyel csempészte be néki és mert ez az újság hozta a Hitler elleni “álhirek” terjesztői ellen foganasitott bünteté­seket és mert megvolt győ­ződve, hogy ezen “álhirek”’ valójában nem álhirek, nem tudott magának parancsol­ni, szokásától eltérően már ott elővette az újságot s vé­gig olvasta. Ha nem lett volna keresz­tény és nem lett volna nélkü­lözhetetlen s egyelőre pótol­hatatlan, ha lett volna egy zsidó egész hiztos nem úszta volna meg aránylag ily köny­­nyen, valószínű, hogy halálra veri. A három napi együtt lé­tünk alatt, mindig job­ban és jobban megbarátkoz­tunk, úgy, hogy ez a barátság megmaradt köztünk később is, mikor visszakerült az irodá­ba. Ettől kezdve ellátott en­gem hírekkel s az én híreim lettek a legmegbízhatóbbak. Nem egyszer fordult elő, hogy jóhireimért cigarettát és ke­nyeret kaptam. Egyébként ezek a hírek voltak éltető elemeink, a vi­taminunk, e hírek tartották bennünk az életkedvet. Mint már említettem is állandó­an mindenről tudtunk. Tud­tuk mikor esett el Nyíregy­háza először és másodszor Debrecen, tudtuk azt is, hogy Debrecennél nagyobb volt az ellenállás mint Nyír­egyházánál, tudtunk a Szol­noki harcokról. A Horthy proklamációról, a pestkör­nyéken megindult harcok­ról, az augusztusban Krackó alatt megállott oroszoffen­­ziváról, egyszóval minden a harctéren történt esemény­ről. Egy délelőtt a telepen vá­ratlanul megszólalt az eint­­rent jelző gong, (ez még a lágerbe érkezésünk,első ide­jében volt) rohanunk fel az Appell piacra mgijedve, képtelenek voltunk elképzel­ni, hogy mit jelent ez? Volt az Appel piacon há­rom ugyan olyan block mint a lágerben, csak azzal a kü­lönbséggel, hogy ez nem, volt három részre felosztva, hanem az egész egyben volt, ezek közül kettőbe szorítot­tak be valamennyiünket kb. 1600. Ijedségünket az is fokoz­ta, hogy valahány S. S. tiszt és altiszt volt a telepen, az mind ott volt botokkal fel­fegyverkezve, ütéssel, verés­sel, rúgásokkal szorították az embereket a blockba, a­­mikor már mind bent vol­tunk, elkezdtek bennünket számolgatni. Mi akik hátul voltunk és a nagy tömeg mi­att nem láthattuk azt, hogy elől mi történik, csupán a folytonos számolást hallot­tuk, de csak tízig és a tizet mindig megnyomva, szentül megvoltunk győződve, hogy HA GYÁSZ ÉRI A CSALADOT grüV-aéo var a JÓ BARÁTRA .aki a legst» róbb résideteklo «eldolgozza a VÉGTTR7TESSÉG ADAS minden tervét — a család ióváhagvásávat. Minden Intézkedés úgy történik, hogy a gyásw ló család zavarialaral adhassa át magá* st utolsi bnrsu nagyon nehéz perceinek. Gyász ese'én szolgálatára késsen 411 Bodnár A. Lajos Magyar Temetés Rendező 3929 Lorain Ave MF 1-W5 most megtizedelnek bennün­ket. E félelmünk csak ak­kor szűnt meg, mikor az ol-< vasásnál hozzánk értek és láttuk, hogy ez csak számba vétel, vájjon nem maradt valaki kint és ennek bevé­gezte után a régi Haftlingek rágyuj tanak cigarettára és a legközönyösebben elkezde­­tés közben tudtuk meg azt, nek beszélgetni. E beszélge­­hogy most “légiriadó van és ezérrt tereltek be bennün­ket, hogy esetleg itt átvonu­ló ellenséges repülők minket ne láthassanak, korránt sem azért, mintha minket féltet­tek volna. Ilyen légi riadók később, különösen augusztustól kez­dve nagyon gyakori volt, sőt volt olyan hét is, mikor na­ponkint volt légiriadó de többet nem kellett az Appel piacra felvonulni, hanem ott ahol dolgoztunk kellett elbújnunk, azaz tető alá hú­zódnunk. Ilyenkor mindig köszöntük Stalinnak az a­­dott pihenőt. HÁZIÚR és LAKÓ — T ARCA — IRTA: RÁKOSI VIKTOR Mi- lakók, évenkint négy szer oly kellemesek vagyunk a háziuraknak, hogy cserébe egész esztendőben kellemet­lenek lehetünk neki. A háziúr és a lakó sohase­érthetik meg egymást. A há­ziúr és a lakó természetes ellenségek, mint a kutya* meg a macska. A legritkább esetek közé tartozik, hogy a lakó elvegye a háziúrnak a leányát. Tessék csak megfi­gyelni : a háziúr leánya nim­­dig háziúr fiához megy fele­ségül. Miért? Mert a háziuj* és a lakó csak a rossz oldalaikat mutatják egymásnak, s ez a barátságtalan viszony nem Végződhetik házassággal. Romeo és Julia szerelme nem bizonyít semmit, mert az ő családjaik ellenségek voltak ugyan, de nem álltak egymással háziur-lakói vi­szonyban. Már maga az a körülmény, hogy a háziúrnak évenként négyszer joga van egy meg­határozott összeget követel­ni rajtunk, gyűlöletessé te­szi őt előttünk. Mert az em­ber a lakást olyan természe­tes dolognak tartja, mint a levegőt, s lassankint az a mélységes meggyőződés érlelődik meg bennünk, hogy a lakás is a természet adománya, s a legnagyobb i­­gazságtalanság érte bért kői vetetni. Az orvos egyszer, egészsé­gem, helyreállítása végett, hegyi levegőt ajánlott. Mint szegény ember nem tehet­tem egyebet, felköltöztem a negyedik emeletre, s ha az ablakon kinéztem, úgy tett­szett, hogy egy színvonalon vagyok a Jánoshegygyel és a Gellérthegygyel. Ezt a hegyi lakást özvegy Sziporkáné tartotta, aki tud ván azt, hogy én Tátrafüre­­det spórolom meg vele, csak tizenkét forintot fizetett velem havonkint. Albérlői minőségemben természetesen semmi közöm sem volt s ha a lépcsőkarfát eltörtem, vagy a szivaromat a háziúr ajtaja előtt eldob tam ezt abban a nyugodt tu­datban tettem, hogy a vele j áró veszekedést özvegy Sziporkáné fogja elintézni. Havi tizenkét forintért. Ekkor jöttem rá, hogy az albérlő tulajdonképpen a lakó segédcsapata és szö­vetségese. A háziúr legjob­ban gyűlöli az olyan lakót, aki albérlőket tart. A minek nagy oka van. Sziporka öz­­százhusz forint házbért s százhúsz forint házbérrt s az albérlőktől bevett három­száztizet. ő tehát nemcsak ingyen lakott, de a ház még kilencven forintot jövedel­mezett neki tisztán. Ezt nem tudta neki a háziúr megbo­csátani. Nem sokáig élveztem ezt a kellemes állapotot, mert az egészségem rosszabbra fordult. Megint elmentem az orvoshoz. — Tudja, mi a baja? — mondá, — ön nagyon sok lépcsőt jár. — Persze, hisz magasan lakom. — Miért? —Hogy hegyi levegőt él­vezzek. — Ön nagyon tréfás em­ber. (A doktor szalonjában 30- an vártak; a kerevet előtt jegesmedvebőr nyújtózko­dott, a vendégeket két inas Sam Finesilver Hardware Co. Villany és plumbing feiszelé­­sek és készülékek. Háztartási cikkek 3829 LORAIN AVE ME 1-2356 Sam. E. ’Finesilver, tulaj. ülésesen és méltányos árban Készít ©l minden virág rendelést GAYEP'S FLORAL SHOPPF 3033 Lorain Avenue Telefon: ME 1-1889 BOLDOG UJ ESZTENDŐT KIVAN RABB JÓSKA Gypsy Cellar-ja 11000 Woodland Ave GA 1-9220 olyan hozzáértéssel és olyan figyelemmel, többféle kedveskedéssel készíti elő a SZILVESZTER ESTÉT December 31-én, szombat este, Finom disznótoros vacsora OLYAN ELSŐRENDŰ SZÓRAKOZÁSSAL, RABB JÓSKA KIBŐVÍTETT ZENEKARÁVAL, hogy ahhoz hasonló magyar szórakozást aligha talál a városban. Személyes érdeklődésre vagy telefonhivásra szíve­sen adunk részletes felvilágosítást és biztosítsuk is helyét, ha úgy kívánja. BOLDOG UJ ÉVET KIVAN Rudy's Ta vem 57 10 Lora;n A ve. AT 1-6445 Breznay Rudolf és neje, tulaj. számozta meg, s az udvar­ban üveges hintója állt. Én szegény és beteg voltam s ő mondta nekem, hogy tréfás ember vagyok.) Megvizsgálta a mellemet s azt ajánlotta, hogy men­jek földszintre lakni. Ettől kezdve önálló lakó lettem. Nagybátyám házá­nak földszintjére hurcol­­kodtam, egy olyan lakásba, melyben nedvességénél fog­va mindig csak rokonok lak­iak. Nagybátyám nagymüvelt­­ségü ember volt, de apja halála következtében korán háziurságra jutott. Ez so­kat változtatott modorán, mint műveltségén, mert a lakók keserűvé tették az éle­tét, ő meg gorombává lett. Sokszor hallottam tőle em­legetni, hogy a lakók har­minc évet elvettek az életé­ből. Hatvanéves lévén az ö­­reg, könnyen kiszámítot­tam, hogy ha most tüstént meghalna, éppen kilencven évig élt volna. Egyszer bátortalanul elő­hoztam, hogy az ő élete drá­ga a családnak, s ezért szí­vesen átveszem azt a (há­romemeletes) terhet, hogy a lakók ezentúl az én élete­met rövidítsék meg tetszés­szerinti évekkel. Nagybátyám azt felelte erre az előterjesztésemre, hogy kidobott, de csak a la­kásából és nem a házából. Ez azonban nem bántott. Jobban bántott a lakók bi­zalmatlansága. A lakók ugyanis a háziúr rokonát egyszerűen spicli­nek tekintik, aki a lakó be­csületes álarca alatt közé­jük lópózik és kikémleli tit­kaikat. E titkokat a lakók félté­kenyen őrzik, mert ilyen tér mészetüek: nem vixolják a pallót, rontják a falat, fa­ragják az ablakdeszkát, a konyhában vágnak fát, éjjel folyatják a vízvezetéki csa­pot. Ha nappal kiálltam a fo lyosóra, minden ajtóból fo­gak csikorgatását hallot­tam. Ha éjjel jöttem haza, azt hitték, kémszemlén va­gyok. Hogy ez állapotnak véget vessek, ügyesen elterjesztet­tem a hirt, hogy a háziúr ki­dobott. Tudják, mit mondtak ér­ié? — Micsoda ember lehet ez, akit még egy háziúr is ki dob! Helyzetem elviselhetetlen, lett, s a legközelebbi fertály kor egy idegen házba költöz" ködtem, s most már én is nyílt homlokkal küzdhetek a háziurak ellen. Eddig sikertelenül, mert minden évben négyszer, (fér tálykor) ők fölibém kere­kednek, s engem mindakét vállammal egyszerre a föld­höz nyomnak. Most is a földön fekszem, s csak éppen annyira tud­tam kiszabadítani a jobb vállamat, hogy fél kézzel ezt a tárcát meg tudtam írni.-------- • -----­A Ref. Árvaház Bál január 28-án A Bethlen Otthon vagyis a Református Árvaház és öreg Otthon támogatására az Első Magyar Református Egyház kebelében alakult Református Árvaház Bizottság Ficere Ist­vánná elnöknő vezetése alatt Árvaház Bált tart. A bál a szokott fényes ke­retek közt lesz megtartva, de azért nem fog hiányozni a finom, könnyed vidám jó­kedv. A sponsorok száma már növekedik, napról napra, mert a cél, amiért a Bál tar­­tatik olyan szép, hogy senki sem aka kimaradni belőle. A Református Arvaház Bi­zottság Bethlen Benefit Bálja január 28-ikán, szombaton es­te 8:30 kezdettel lesz megtart­va a Bethlen Teremben. AZ ÚJSÁG ÉS A NYOMDA TELEFONJA: GA 1-5658. ha nem kap választ e számon, hívja fel otthonunkat: FAirmount 1-1154 SZEREZZE MEG MAGANAK A SOCIETYNAL NOW AT ANY OF OUR 9 CONVENIENT LOCATIONS Uptown Branch 921 Huron Road Heights Branch 2245 Lee Road Lakewood Branch 14903 Detroit Avenue Memphis-Fulton Branch South Euclid Branch 5200 Memphis Avenue 4461 Mayfield Road Van Aken Branch 20313 Van Aken Blvd. Main Office 127 Public Square Collinwood Branch 14707 St. Clair Avenue Kinsman Branch 14006 Kinsman Road Bizonyára ki akarja egészíteni készletét ezzel az uj lemezzel — Liberacy egy má­sik lemezével — csakis a Societynál kap­ható. Kérje el példányát, amikor a Soci­etynál $25.00-os vagy nagyobb összegű takarékbetétet kezd . . . vagy ha a je­lenlegi takarékbetétjére ennyi betétet he­lyez. Szerezze meg rekordját a Society 9 kényelmes fiókja bármelyiké­ben most. IN THE CITY OF CLEVELAND Founded 18,49 « I M » I I MDIIU 0 I f O I I T INIUtANCi COR.OHAIION HA GYÁSZ ÉRI A CSALÁDOT, minden szükséges intézkedést hűségesen és lelkismerelesen elvégzi John J. Hriczo MAGYAR TEMETÉS RENDEZŐ — KÉT TEMETKEZÉSI INTÉZET — 9412 Buckeye Rd. 17504 Harvard GA 1-3830 YE 1-0929

Next

/
Oldalképek
Tartalom