Az Ujság, 1955 (35. évfolyam, 16-52. szám)

1955-09-15 / 37. szám

NYILVÁNOS BÉKE­­GYŰLÉS, szept. 16,pén­­tek este 8 kezdettel AZ IFJÚSÁGI NAGYTERMÉBEN, 11213 Buckeye A gyűlés tárgya. Segitsük-e Eisenhower elnök békés megegyezésre való törekvését? A gyűlés elnöke: KOVÁCH JÁNOS, a gyűlés előadója: TÁRCÁI LA­JOS és mások. A programon szerepelnek: A West Sidei Munkás Dalárda, T'ilkné, Sass Manci énekszámmal, Deéry József énekszámmal, Macsánszky János Gyóni Géza versének szavalatával. KOLLEKTÁLÁS NEM LESZ, mert GÁNCS LAJOS kifizette a gyűlés költségét. — Jöjjön el, hallgassa meg a szónokokat és élvezze a műsort. VOL. XXXV. NO. 37. ROVÁS A MAGYAROK VASÁRNAPJA és főmunkaiársa, a köpködő pap elhallgattak. Lehel, hogy csak ideiglenesen. Majd meglátjuk. A köpködés részünkről egy­előre tanulmány tárgya, váj­jon elég ok-e a perindításra a Magyarok Vasárnapja és fő­munkatársa ellen. Ezzel is várnunk kell, mig a kért véleményt megkapjuk. AZ OROSZ-NÉMET KÖZELEDÉS ELŐSEGÍTI A BÉKÉS MEGEGYEZÉST HOBÁN ÉRSEK-PÜSPÖK BESZÉDÉT még figyelmeztetésünkre és megrovásunkra sem közölték. Nekik nem imponál olyan érsek-püspök, aki a szegények érdekében beszél. Ft. Mundweil János vasár­nap a Szent Imre hitközség­gel évzáró ünnepélyt rendez az kaiholikus Aggmenház ja­vára, — ezt sem közük. Clevelandban 5 katholikus egyház van s a Magyarok Va­sárnapja szeptember 18-iki számában EGYETLEN SZÓ emlités sem történik az öt egy­házról. Mi ez? Talán csak nem bcj­­kottálja a Magyarok Vasár­napja a clevelandi magyar ka­tholikus egyházakat? Vagy a­­zok bojkottálják a Magyarok Vasárnapját? Csak történt valami az öt kaiholikus egyház életében a mi említést érdemelne? Miért hallgatja el a Ma­gyarok Vasárnapja az egyhá­zak tevékenységeit? I Az egész amerikai sajtó cu­dar felsüléssel azt közöltee, hogy kudarccal végződött az orosz-német tárgyalás Moszk­vában Adenauer, nyugat-né­met kancellár és Bulganin o­­rosz miniszterelnök között. Még megsem száradt a fes­ték az újságokban, máris kénytelenek voltak kiküszö­­rülni a súlyos csorbát azzal, hogy nagy betűkkel közölték, Adenauer és Bulganin meg­egyeztek. Még pedig: 1. Németország és Oroszor­szág kölcsönös külképvisele­tet létesítenek, 2. Oroszország szabadon en­gedi a még mindig fogva tar­tott háború-bűnösöket. 3. Igyekszenek kereskedel­mi és kulturális kapcsolatot létrehozni és végül ez a leg­fontosabb, 4. bizottságokat küldenek ki, amely bizottságok a különbö­ző ellentétes ügyek békés el­intézésére és megoldására ja­vaslatokat terjesztenek elő. Az amerikai State Depart­ment szószólója úgy tünteti fel Adenauer és Bulganin ba­­rátkozását és egyezségét, mint a Nyugat győzelmét. * Nem is az a fontos, hogy kinek a győzelme, az a lénye­ges, hogy a német-orosz köze­ledés nagyon alátámasztotta az általános békés megegye­zés lehetőségét. Ez éppen úgy győzelem a Nyugatnak, mint az oroszok­nak. Az oroszok engedtek és örüljünk érte. A VERHOVAY SEGÉLY EGYLET KONVENCIÓJA ÜDVÖZÖLTE EISENHOWER ELNÖKÖT A BÉKÉÉRT A Verhovay Segély Egylet le, hogy a magyarság nem konvenciója hétfőn megkezd- kapható meggondolatlanságok - te tanácskozásait Pittsburgh ra. NINCS HELYÜK, ők csak felszabadítással és kommunista falással foglal­koznak. Nem állnak egyedül. Velük tart ebben két ellenfelük is. Gombos Zoltán és Dr. Deák Zoltán is. Azok is érdemkeresztre pá­lyáznak a kommunista falá­­sért és a békés megegyezés elleni hasztalan és céltalan erőfeszítésükért. Ezt a kommunista falást sü­­lellenkedési versenygésnek is nevezhetnék. Mindegyik pá­lyázik a kommunista-falás pál­májáért. városában. A konvenció min­den nehézség és zavar nélkül megalakult. Elnöknek Radvá­­nyi Ferencet és jegyzőnek pe­dig Lénárt J. Gyulát válasz­tották meg. A megalakulás után sür­gönyt küldtek Eisenhower el­nöknek és köszöntötték a bé­kéért, dicséretes tapintatos­sággal, nem említették a hal­va született felszabaditási mozgalmat, sem az Amerikai Szövetség súlyosan meggon­dolatlan egy milliós aláírási játékát Magyarország felsza­badítása érdekében. A Verhovay konvenció egy­szerű, de komoly üdvözlő tá­virata az elnökhöz annak a je-Az elnökhöz küldött sür­göny magyar fordítása: His Exellency Dwight D. Eisenhower, President of the United States of America White House, Washington, D. C. A Verhovay Segély Egylet 23-ik, négyévenkinti országos konvenciója 61 ezer tagja ne­vében — Pittsburghban, Pa. gyülésezvén őszinte üdvözletét tolmácsolja és imádkozik a to­vábbi békéért és prosperitásá­­sért a mi nagy országunk, az Egyesült Államok részére. Radványi Ferenc elnök Lénárt J. Gyula jegyző. Végül az amerikai sajtó be­látja, hogy nemcsak a kom­munistáknak kell megváltoz­­niok irányunkban, a Nyuga­­tal, különösen az Egyesült Ál­lamokkal szemben, hanem a Nyugatnak, főképpen az E- gyesült Államoknak is más magatartást kell tanúsítania Oroszországgal és a csatlós országokkal szemben, vagyis a kommunisták iránt. Eddig jóformán azzal hite­gettük magunkat, hogy hábo­rúval leverjük a kommunistá­kat és hogy ez könnyebb le­hessen, azzal is biztattuk ma­gunkat, hogy belső forrada­lommal megtudjuk gyengíte­ni — esetleg meg is bénitani, a kommunisták harciképessé­gét. E kezdettől fogva téves i­­rány szolgálatában állott a Voice of America és még in­kább a Free Europe. Ez a sok milliót emésztő té­ves propaganda kudarcot val­lott, mert nem lesz háború és nem tudunk forradalmat se szitani, még akkor sem, ha még mindig netán áltatnók is magunkat. A Free Europe befejezte cél tálán vállalkozását és minél előbb szedi fel sátorfáját, an­nál nagyobb szolgálatot tesz. A megszűnésével jóval na­gyobb szolgálatot tesz, mint az eddigi létezésével és műkö­désével. A megszűnése vala­mennyire bizonysága lesz annak, hogy nem számitunk háborúra és nincsen szándé­kunkban forradalomra biztat­ni Oroszország és csatlós or­szágai népét. Nem kövelheiünk kétféle irányt. A kommunizmus szempont­jából semmi lényeges különb­ség sincs Tito kommunizmusa és az oroszok kommunizmu­sa között. Csakis árnyalati el­térések vannak. Ha meg tud­tunk egyezni Tito kommuniz­musával, sőt ez ideig támogat­tuk is, akkor mire alapítják a­­sok végérvényesnek tekintett 'elfogásukat, hogy az orosz tommunistákkal nem lehet megegyezni. A kétféle magatartásban -ej lő ellentétet a genfi kon­ferencia elsimította annyiban, íogy egyes javíthatatlan cso­­)ortokat kivéve, még a hábo­­u gondolatát is ,kitörölte a légy nagyhatalom államfői­tek barátságos találkozása az maberek agyából. Forradalom? Ha van ok és ehetőség a forradaloma, kell ikkor a külföldi biztatás? Nem szabadna olyan naivak­­iak lennünk, még látszani em szabadna olyan naivak- ! iák a világ előtt, hogy úgy 1 öntessük fel magunkat, mint '■-----------------------■>—<--=--" , zavazafái és egy munkás se 1 allgason azokra az ál-mun- 1 ásbarátokra, akik azt sze- ] élnék elhitetni, hogy a mun- i ásóknak is a CIO. javaslata s Llen kell szavazniok. j Az a munkás, laki a CIO. i ivaslaia ellen szavaz, a kést i irtja a saját nyakára. e A Szabadság a kézfogé i ausche kormányzó nevében r rra kéri a magyar munkáso­­ai, hogy ők is fogjanak kést saját nyakukra. i Telephone GA 1-5658 ARANY JÁNOS ÜNNEP VASÁRNAP A MAGYAR KULTURKERTBEN A MUNKANÉLKÜLI SEGÉLY EMELÉSE SZAVAZÁSRA KERÜL OHIOBAN A KOMMUNISTÁK ELLEN csakis addig volt jogos és in­dokolt a harc, amig fegyveres forradalmai hirdeiiek és szí­tottak. Amikor azonban jobb be látással forradalom és hábo­rú nélkül vagyis fegyveres e­­rő használata nélkül, tárgya­lás és megegyezés révén ké­szek elintézni és elsimítani a fennálló ellentéteket, nem folytathatjuk ellenük a gyű­lölet propagandáját. Világ-szükséglet a velük va­ló békés megegyezés. Mi hiszünk a békés meg­egyezés szükségében és lehe­tőségében is. A minap, amikor a Kossuth játéktér felavatásából valósá­gos politikai kampányt csi­náltak és mindenkit megszó­laltattak, csak a környékbeli polgárok egyikét sem, a Sza­badság nagy dicsekvéssel ir­ta, hogy Lausche kormányzó kezet fogott a megjelent kö­zönséggel. Sejtettük, hogy e nagyon közönséges kampány fogás mögött valami cselszövés rej­lik. Nem is csalódtunk. A Szabadság szerdai, szep­tember 14-iki száma el is á­­rulja, mi rejlik. AZ AMERICAN LEGION ELNÖKE is összekapott Dr. Robert M. Hutchinssal, a Ford Funda­­tion Fund for Republic elnök­kével a kommunizmus miatt, aki félti a demokráciát a kom­munizmus elleni túlzásba vitt harc kinövéseitől és kilengése­itől. A kommunizmus elleni harc jelenlegi fázisában úgy va-A VERHOVAY SEGÉLY E. 45. FIÓKJA október 9-én, vasárnap ban­ketet tart a Calvin Teremben a Verhovay és Rákóczi egye­sületek egyesülésének örö- j mére. sa gyünk, mint az ügyetlen mé­száros, aki a maga elé rakott hús helyett az ujját vágja e! Bizony, bizony a kommuniz­mus elleni harcban a demokrá ciának nehány ujját levágták Meg kell kímélnünk a de­mokráciát a további csonki­­tástól. A kézfogás után Lausche kormányzó bizottságára hivat­kozva a Szabadság arra kéri a magyar munkasokat, hogy a saját jól felfogott érdekük- 1 ben fogjanak kést a saját nya­kukra. 1 Miről is van szó? 1 A CIO. munkás szervezet ] nem elégszik meg azzal a he- i ti $3.00 emeléssel, amelyet az ; állami törvényhozás a munka- i nélküli segélyhez hozzáadott. < A jövő hónaptól kezdve O- hio államban a legmagasabb ] munkanélküli segély heti 33 £ dollár 26 hétre. | A CIO. azt tartja, hogy ez r nem elég és heti 50 dollárt £ követel a magános és 59 dől- r lárt a két gyermekes mun- t kanélküli részére, 39 héten át. A CIO-nak sikerült novem- * sokkal elérnie, hogy novem- s berben egész Ohio államban li szavazás alá kerül ez a javas- k lat s ha a munkásnép használ- r ja az eszét, akkor az $50.00 he- k ti munkanélküli segély min- e den bizonnyal meg lesz sza­vazva. ji Szavazzon is minden mun- t; kás a CIO. munkanélküli se­gély javaslatra novemberben. L Közös, nagy munkásérdek, a hogy minden munkás az 50 k dolláros heti segélyre adja la ha a mi propagandáktól függ­ne, lesz-e forradalom a kom­munista országokban. Joseph C. Harsch, a The Christian Science kitűnő tu­dósítója a csatlós országokban járt és ott szerzett tapasztala­tai alapján ezeket írja a lap­ja szeptember 7-iki számában: — "A kommunizmus so­hasem támaszkodhatott Ke­let Európa egyik országában sem a többségre, de messze­­ágazó megtörést élvezett. A múló évek ezt a türelmessé­­get is elmosták. Magam is meg vagyok elégedve, hogy csatlós kormányok népi a­­lapja ma szükebb, mint vala­ha azelőtt, hogy az elmúlt é­­vek alatt ezek a kormányok több ellenséget szereztek, mint ahányat megtérítettek a nép soraiból. E nagyon szigorú és nagyon kedvezőtlen kritika dacára is, elismeri Joseph Harsch, hogy semmi kilátás sincs forrada­lomra. Érdemes megfigyelni, ,mit mond. A háborút és forradalmat a nép többsége nagyobb bajnak tartja. — Háborús fenyegetések és megkísérelt felforgatások — írja Joseph Harsch nem va­lósultak meg ez ellenzék nö­vekedésével, mert — néze­tem szerint — a nép többsége a háborút és erőszakot a csatlós országokban még a jelenlegi kormányzatnál is nagyobb bajnak tekinti. Hozzá teszi: A West Sidei Munkás Da­lárda közkívánatra újra elő­adja Kacsó Pongrác kedves mestermüvét, A János Vitézt. Még pedig az East Side-on, a Szent János teremben. Az előadás tiszta jövedel­me a Vörös Kereszté. A ren­dező bizottság úgy döntött, hogy az előadás egyúttal Ei­senhower elnök béke törek­véseinek tiszteletére szól és ezért a Vörös Keresztnek szo­lé csekket Eisenhower elnök­nek küldi meg a bizottság át­adás végett. Az előadásra albumot ad ki a bizottság. A hirdetéseket többen felveszik, a főhirdetés­­szerző Gulyás István, a kitű­nő harmonikás, aki nemrég a Television is szerepelt. — Ha- felszabadulás., ára háború és forradalom, akkor inkább lemondanak a felsza­badulásról. Enyhülést- akar­nak, de jobb szeretik, ha az fokozatosan és a fejlődés ré­vén következik be, mint a for­radalom erőszakával.” Ebből sokat érthetünk, ha akarunk. A csatlós országok népe sem háborút, sem forra­dalmat nem akar. Csak a me­nekült csoportok szélsőséges elemei szeretnék velünk elhi­tetni, hogy a csatlós országok­ban a forradalom mádis kitö­rőben van, csak a rádión leéli a csatlós államok népét biz­tatni, bátran kezdhet forra­dalmat, a segítségünkkel mi is ott leszünk. — Marshal Tito megértette ezt, amikor közvetlen a gen­fi konferencia után azzal vá­dolta Rákosi Mátyást, Magyar­­ország vaskezü emberét, hogy aláássa Genf szellemét. Tito kihívását megértették Buda­pesten és a legutolsó híradások szerint Rákosi szükségesnek érezte kissé lazítani a fogá­sát a magyar nép torkán. — Ha Nyugat követi Tito példáját — írja Joseph C. Hasch —, ha jobb viselkedést követel a csatlós országok kor mányaitól a háborúval és for­radalommal való fenyegetőd­­zés nélkül, akkor a nyugati el­járás összeszövődik a belső tö­rekvésekkel és az eredménye ennek állandó nyomás lesz a csatlós országok kormányai­ra — olyan nyomás, amely­nek nem tudnak ellenállni. Ezzel végzi be cikkét: — A felszabadítás csak ez utón következhet be évek a-1 leges béke előhírnöke. Az Ifjúsági Egylet első ha­vi gyűlését október 2-ikán, a női osztály pedig október 9- én tartja az egyleti helyiség­ben. latt. Az egyetlen igénybehető mód. Hasonló szellemben gondol­kodik az amerikai kormány is, legalább is Eisenhower elnök, aki egyik Genf d"++i bűzödé­ben világosan és félreérthe­tetlenül kijelentette, hogy a csatlós államok felszabadításá­ért az Egyesült Államok nem követhet el fegyveres beavat­kozást, de ez ország minden áldozatra kész, ami jóakaratá­ból telik. Ez gyakorlatilag jó­val több, mint a fegyveres beavatkozás kétes kimenetelű és nagy kockázattal járó ka­landja. E békés irányzathoz a Voice of Americának is hozzá kell igazodnia és fel kell hagynia a csatlós országok belügyeibe való illetéktelen beavatkozó' sokkal. Valóban Voice of A- mericának kell lennie, amely ez ország ügyeit, törekvése­it,, barátságát és jóakaratát adja tovább a levegő hulláma­in. A várható változásról a New York Times vasárnapi száma a következőket írja: — "A helyzet radikális vál­tozás lehetőségének árnyékát veti előre a 'Voice of America programjában arra az esetre, ha Moszkva belegyezik abba, hogy nem zavarja az Egyesült Államok leadásait a Szoviet Unionba. Az Egyesült Álla­mok kész egy ígéret fejében, hogy az oroszok nem zavar­ják a Voice of Amerika lea­dásait arra az elhatározásra, hogy a Voice of America szi­gorúan ragaszkodik a tények közléséhez. A tényekkel való megközelítést tartjuk külön­ben is a megfelelőnek. Jóval nagyobb a remény a békés megegyezésre, ha mind­két fél, az Egyesült Államok éppen úgy, mint Oroszország beszünteti a rádión keresztül (való propaganda hadakozást. Ez jóformán, az első lépés a kölcsönös békés szándék meg szilárdításához. Örülünk, hogy már beszél­nek róla és reméljük, hogy a külügyminiszterek októberi genfi értekezletén meg is e­­gyeznek és a rádió leadások­ban szent lesz a béke, a tény-Nagy elismerés illeti meg a Magyar Kulturkert veze­tőségét, első helyen Judge Julius M. Kováchyt, a Ma­gyar Kulturkert elnökét és Volosin Lenkét, a fáradha­tatlan titkárát, hogy végül elővették Arany Jánost, a magyar irodalom egyik leg­nagyobbikát, a halhatatlan Petőfi Sándor mellett a lfeg­­nagyobb magyar költőt, a­­kinél jobban és szebbe« ma­gyarul még senki sem irt. Arany János "költészetében és felfogásában a demokra­tikus irány érvényesül. Ün­neplése magyar l»elki meg­újhodást jelent a haladás szellemében. A Magyar Kul­turkert tisztikara eltalálta, kinek emlékével kell felráz­ni a magyarságot közönyé­ből és kinek felfogásával kell megóvni a magyarsá­got a további lelki megtéve­déstől. Arany Jánosban a ma­gyar demokratikus nemzeti felfogás összhangban él az általános emberi rendelte­téssel és hivatással: a békés megél Léssel s együttéléssé!. Gondolatok a Békekong­resszus felől cimü költemé­nyében feltárja emberi gon­dolkodását. (A jövő héten más verssel együt leközöl­jük.) A múlt időnek bölcsei Századokon keresztül Örök-Mozgót követeltek A véges emberésztől: Az uj kor bölcsesége, mely Amazokat neveti, \Az örök béke, nyugalom Vessző-lovát kergeti. Nagy gondolat! képzelni is Dicső, fenséges eszme! Az embernem, mint egy család, Szeretettől övezve, Testüériségben, mint talán Kain előtt élhetett; — Az írás, hol jegyezni kezd, Jegyez csak gyűlöletet. Arany János, a nagy ma­gyar költő 1817 március e­­lején született Nagyszalon­tán Biharmegye. Szülei: A- rany György és neje, Me­gyeri Sára. Kicsi birtokkal és nádfedeles házzal ren­delkező földmivesek (pa­rasztok) voltak. Arany János, a magyar paraszt szülők gyermeke korának egyik legtanultabb és legműveltebb magyarj a volt. Szive mindig a néppel érzett, amelynek gyermeke. Dózsa Györgyről hőskölte­ményt tervezett. A János pap országa cimü versében még azokat a papokat is tá­madja, akik segítettek a népet a feudális rendszer szolgálatában tartani. A forradalom alatt a Nép barátja cimü lapnak társ­szerkesztője. iSziwel-lélek­­kel a magyar szabadságharc mellett volt. A Habsburgok detronizálása után, Április 14-ike címmel verset ir, a­­melyben a független sza­badságot dicsőiti: Teljes független szabadság, Nem kell semmi, ami fél. Arany János sokat küz­dött, sőt éhezett is, mig ta­nulmányait elvégezhette. Sok-sok viszontagság után 1851-ben tanár lett Kiskőrö­sön, 9' évig tanárkodott. Ezt előzőleg és ez után is egyre irt, alkotott. Éles szatírá­val megirta Az elveszett al­­kotmány-t. A Bolond Istók­ban megfesti a nép borzal­mas nyomorát, a Nagyidai cigányokban a nemzet fer­­deségeit ostorozza, Koldus­énekében szemrehányást tesz a hősökkel szemben ta­núsított közönyért. Arany Jánost támadták is őszinteségéért és szóki­mondásáért. Mégis neve ad­dig él, amig magyar ' ' dalom lesz, mert a mi hármas könyve egyéb mun­káival együtt biztosította számára a nagy magyarok Pantheonjában helyét. A vasárnapi Arany Já­nos ünnep, amelyen a ma­gyarok ezreinek kellene részt vennie, programja a köre . 1. Az Amerikai Himnusz, énekli Palasicsné, Majoros Ilona. 2. Judge Julius M. Ková­­chy, Cuyahoga megye Fel­lebbezési Biróságának elnök lő bírája, a Mágyar Kultur­kert elnöke megnyitja és le­vezeti az ünnepélyt. 3. Énekszám. Wegling István, bariton, kiséri Frank Richkó zenekara. 4. Üdvözlet: Anthony J. Celebrezze polgármester. 5. üdvözlet. Leo Weident­hal, a Kulturkert Szövetség elnöke. 6. Csárdás tánc. Andaházi Ilona, tánctanárnő. 7. Arany János költemé­nyeiből, szavalja Károlyi Katalina. 8. Emlék beszéd Arany Jánosról, Dr. Reményi Jó­zsef, a Western Reserve E- gyetemen az összehasonlító irodalom tanára. 9 Magyar Dalok. A Szent István Dalárda Dr. Balogh Lajos, a John Carroll E- gyetem zenei tanárának ve­zetésével. 10. A magyar himnusz, Pa­lasicsné Majoros Ilona. A program után a nők Ko­­lozsváry Kálmánná vezeté­sével finom habos kávét és süteményt szolgálnak. — Péter Sándort. (Lorenzo Ave) a Verhovay 14. és az Első Magyar Református E. hűséges, jó tagját megoperál­ták a Huron Hospitalban. A nagyon súlyos operáció siker­rel kecsegteti. Bájos és hűsé­ges, jó neje az élső hetekben éjjel-nappal a kórházban volt férje betgágyánál. Bozsvay Já­nos, unokabátyja, akinek ma­gának is három betege van, gyakori látogató volt. Mindannyian, akik ismer­jük Péter Sándort, reméljük, hogy felgyógyultan üdvözöl­hetjük rövidesen. Függetlenség! ez a jelszó, És szabadság a nagy cél: TELEFONUNK: GAr. 1-5958 LAKÁS: FA 1-1154 T ; CSAKIS A BÉKÉS MEGEGYEZÉS SEGÍT |A CSATLÓS ÁLLAMOK HELYZETÉN CLEVELAND, OHIO, THURSDAY, SEPTEMBER 15, 1955 :A János Vitézt előadják az East Side-on

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom