Az Erő, 1924-1925 (8. évfolyam, 1-10. szám)
1924-12-01 / 4. szám
90 AZ ERŐ 1924. december hó. f DIÁKMOZGALOM. Mi történt itthon? Ichthüsz-zászlóavatás. A bibliaol/vasó cserkészcsapatok zsászlót avattak a múlt hónap végén, 26-án, vasárnap. Az akadályokat egy szerető szívű cserkészmama hárította el anyagiakkal nem sokat törődő, fiatalos könnyelműségük elöl s magát a zászlót is a szeretet hímezte meg: velők egy célért, ugyanazon eszközökkel küzdő leányok gyöngéd ujjai. Aztán kibomlott a zászló vászna s a köré sereglök Isten különös hegyeiméért könyörögtek időben is legeslegelöször. A prédikáló pap, Szabó Imre, fasori lelkész, Malaikiást, a halott kor mesgyéjén jövőbe néző prófétát szólaltatta meg (IV. 5—6.), mert halottnak tartja a jelent és jövőtépítő fontosságot tulajdonít a cserkószinges, bibliátforgató gyermekeknek. A magyar ifjúság lelkében megtörtént a nagy fordulat, a dekadens, a lefelé siilyedő, a blazirt, a kiélt, az eretikában puihány és kételkedővé lett, eszményeitől elidegenedett ifjúságnak a lelkében. Visszafordul a magaslatok felé, s fenséges, fennkölt tiszta magaslatok felé, a krisztusi életideél felé. Ki tudjátok-e olvasni e jelekből a magyar ifjúságnak jövendő pályaválasztását ? Az emberiség történetében megismétlődő titokza tos megújhodással állunk szemben ezekben a jelekben. A mindenható Istennek olyan beavatkozásával állunk szemben a magyar nemzet életében, amellyel bizonyságát nyújtja, kezességét nyújtja az Isten az ő népeket és társadalmakat megsegítő erejének és nemzeteket megújító szándékának és hatalmának. Éntitek-e, kezességet nyújt az Isten afelől minden csüggedő és kételkedő, de minden imádkozó és reménykedő embernek, hogy ezt a nemzetet nem vetette el, ezt a nemzetet minden megaláztatása közepette is nem hagyta ki számításából. Prófétai kezességéit adta az Isten, hogy a magyar nemzetet szereti és a magyar nemzetnek jövendőjét ime, az ifjúságon keresztül áldja meg. A mi korszakunk Malakiás próféta korszaka. Megvan a nagy ellentét a politikában, az ifjak és öregek között, az irodalmi téren, az emberek lelkében, a társadalmi osztályokban múlt és jövendő között. Itt a bibliáé magyar ifjúság lelke emel zászlót. Ez van ráírva, hogy Ichthys. Ennek a zászlónak és. ennek a csapatnak, amely csapat 000 cserkésze Pestről és vidékről sereglett ide, a neve Iebtihys. Görög szó, halat jelent. De hogyha ennek a szónak a betűit feloldjuk, nagy hitvalás van benne elrejtve: Jesos Cristos theou hiiios sóter: Jézus Krisztus, Istennek fia, Megváltó. Az ifjú szív megváltásra vágyik. Arra vár, hogy odaajánlhassa magát az Isten vezetésének. Ichthys! In hoc signo vinces! E jelben gyözesz, hogyha e jelben, hogyha e névben megmaradsz! Ámen. Ima után az evngéliumi alapon álló Ichthys cserkészcsapatok vezetősége kérésére özv. Solymossy Ödönné ő méltósága, a zászlóanya, meghatva, áldástkivánóan adja át . Ravasz Árpád, a Magyar Cserkész-Szövetség dísztagja a következő szavak kíséretében vette át a zászlót: — Amidőn ezt a zászlót hálás köszönettel vettük át a zászlóanyától, legyen szabad néhány szó kíséretében átadni annak a csapatnak, amely elsősorban megérdemli. Hála Istennek, olyan helyzetben van az Ichthys’csapatok vezetősége, hogy nehéz volt a választás, hogy tulajdonképpen melyik csapatnak adja. Mert két csapat, a Budapesti Keresztyén Ifjúsági Egyesület, röviden B, K. I. E. és a Rákospalotai Pálosapat, tulajdonképpen egyformán érdemes arra. De a B. K. I. E. mint régi, a legrégibb, tapasztalatokban gazdag, kiváló csapat, először kapja meg ezt a zászlót és egy félévig fogja őrizni, ezután a vezetőség megállapodása szerint, a másik félévben a Rákospalotai Pál-cserkészcsapat lesz a zászló őrizöje. Ez a zászló nagy szimbóluma annak a nagy összetartásnak, amely kell, hogy közietek mindig meglegyen. Szent jelvény ez a zászló, jelvénye előttünk az Istennel való közösségünk nagy munkájának, a lángoló hazaszeretnek, a tiszta életnek és az ember élete végéig tartó örökös munkának, a feltétlen, 'hűséges kötelességteljesírtésnek. Ti tudjátok, hogy tulajdonképpen ebben a néhány szóban, a tíz cserkésztörvény benn van. Ne feledjétek soha, hogy nagy kötelezettségeitek vannak nektek, akiket az a dicsőség ért, hogy ezt a zászlót első alkalommal elnyerjétek és nektek is, kik félévre át fogjátok venni! De ti, tulajdonképpen cserkészitestvérek, tartsátok majd igazi dicsőségnek, hogy érdemes lesz a ti csapatotok ennek a zászlónak az elnyerésére. Ez a zászló nem fog soha a tisztátalan vetélkedés tárgya lenni, hanem annak a versenynek, amelyet ti ragyogó arccal, csillogó szemmel, kéz a kézben jókedvvel fogtok megtenni. Isten áldása legyen addig rajtatok, ameddig becsülettel és hűséggel szolgáljátok e.zt a zászlót. Dr. Kirchknopf Gusztáv ev. lelkész megáldja a zászlót. — Mikor itt állok a zászló előtt és szavammal megtöröm e szent hiely csendjét, úgy érzem, minden szavam áldás lesz arra. Mint izzó vulkán mélyéből tör elő a láva. úgy itör elő szívemből e vallomás: Isten akarta ezt! Azt kérem az egek urától, hogy legyen igazsága ennek a hazának és legyen ebben újból élni és győzni erő. Apai hívó szó akar lenni az én áldásom, jöjjetek én hozzám, hogy higyjetek, hogyha nem hisztek, nem tarttattok meg. A Te lelkedet kérem, szálljon le ide közénk és áldja meg, áldja meg ifjaink emez álmának szent szimbólumát. Ámen. Azután Isten általános hegyeimét kérték a zászló köré 'gyülekezett csapatok olyan helyeken, ahol legtisztább formájában nyilatkozik. 1. A szépség birodalmát áhítozó szomjas lélekkel szinte minden vonatkozásában bebarangolták. Voltak a) a Szépművészeti Múzeum gyönyörű képei között, b) Vajdahunyad klasszikus vonalú épületei előitt, c) Anonymus monumentális és gróf Károlyi kedves szobra lábainál,