Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)

1955-04-02 / 14. szám

AZ EMBER APRIL 2, 1955 ß-ik oldal ■ JÁVOR LÁSZLÓ Párisi Panoptikuma Megszületett a négydimenziós regény, Pierre Tarcali, magyarszármazásu iró a szerzője A francia lapok irodalmi szsn-j sációja a “Fleur de Seine“ eirnü | kis regény. A kötetről oldalakat; közölnek, Pierre Tarcaliról — az ] íróról, aki 24 éves fiatalember — azt mondják a kritikusok: uj mű­fajt teremtett. A regény lapjai filmszerűen következnek, .a pró­zát fénykép, rajz teszi plasztikus­sá s a könyv utolsó “lapja” dal: az iró megzenésített versének le­mezét találja az olvasó a regény végén. A francia kiadók uj hóbortja, hogy csak vastag, nagy terjedelmű köteteket publikálnak. Én bizal­matlan vagyok a nagy könyvekkel szemben. Tudom, minél nagyobb a kötet, annál többet izzad az iró, azért, hogy honnan és kitől pla­gizáljon. “Fleur de Seine” a könyv cime; magyarra lefordíthatatlan, talán azt mondhatnám: a Szajna tük­rözése vagy a Szajna folyó tük­rében ... “A Szajna tükrében” párisi me­se pereg. Pierre Tarcali, a Város Írója, Páris írója a Szajnát, a SzajnapartoK, az Utcát, magát az utcakövet Írja le szavakkal és fényképezi le. A fotókba a sze­replőket belerajzolja, a szereplők néhányszavas története fölött fényképen jelennek meg a regény alakjainak körvonalai. A regény nem egészen 100 oldal, fonttá ja körülbelül “Az Ember” mérete s igy formátumában is elüt a “Szokványtól.” Igen, ez nem szok­vány, ez egy uj valami, lelkesedve nyitom ki önök előtt a kis köny­vet, lelkesedve és irigykedve, va­laki eltért az örök szabálynak hitt közlési formától: Parisról ir, a csodálatos városról, úgy, ahogy sénki azelőtt. A kötet első oldala a Szajna és a Szajnapart felülről fotografál­­va, a fénykép alatt ez az egysze­rű mondat: A Szajna Páris leg­nagyobb sugárutja. Ragyogó megfigyelését a szerző nem magyarázza. Lapozunk, a filmkocka ugrik, kezdődik a me­se ... A kis regény alakjai a “les petits metiers,” a kis mesterség kis emberei. Tipikus párisi ala­kok, az utcán élő, az utcán dolgo­zó emberek. A vadul iparosodó vi­lágban az ötmilliós Páris megőr­zött apró poéziseket. Itt még jár­kál a kis virágárus lány színes kosarával, elnyújtott fejhangon óbégatva jelentkezik a vándorló ablakos, targoncájával megáll az utcai köszörűs, kövén szikrát szór a kés, olló, szerszám; a por­­cellánragasztó a járdán pepecsel, a nádfonó az elnyűtt székek ülő­kéjét foltozza, létráról bámészko­dik a plakáfragasztó és bámulja a szép, taitcaruhás cigányasszonyt, aki tenyérből jósol. A kávéház terraszán feltűnik a hegedűmű­vész vagy a szavaló és hallod Mo­­liéret a feketéd mellett. Aki a könnyebb műfajt kedveli, az ido­mított kutyát csodálhat, zsong­lőrt, bohócot nézhet a párisi ut­ca csodálatos, szines cirkuszában. A boulevardon — sokszor jeges járdán is — leteriti rongyos sző­nyegét “a világ legerősebb embe­re” és hatalmas súlyzóit emelge­ti, aztán gőzölgő muszklijainak megfeszítésével — tányérozik. Ez a nehezebb . . . Óh, drága szép Páris, köveiden a falunosztalgiáját is kiélheti az, aki az ilyen hangulatokat kedve­li. Még érvényben van néhány ki­rályi pátens, engedély arra, hogy a pásztor kecskenyáját hajtva te­jet és sajtot árulhasson. Néha fel­­feltünik a sípján furulyázó pásztor paraszti gúnyájában, pásztorbot­jával, túrót és sajtot kinálgatva a kávéház terraszán üldögélőknek, a járókelőknek. Az “urbánus szel­lemű" vidéki dustőgyü kecskék ?e­­heverednek a kávéházi asztalok mellett, a vendégek vizet adnak a jövevényeknek s a fekete puli­kutya felugrik a székekre, ke­resztberakja a lábát, a kávé mel­lé adott cukrot felfalja, aztán mi­kor elfogyasztotta a kávéját is, le­rázza magáról az ut porát,- nagyot vakkant. A kecskék engedelmesen felcihelődnek és egy kávéházzal tovább állnak. Ez olyan szép, hogy nem is hi­hető. Jönnek messzi földről isme­rőseim, mennek a Follies-Berger­­be, meg a Café de la Paix-be, az­tán azt mondják: bizony Páris már nem a régi . . . Páris most is a régi, csak a sze­münk öregszik vagy hályog van rajta. Az örök Páris alakjai mai problémába kerülnek. Az ifjú sze­relmesek — Tarcali regényhősei — a plakátragasztó és a virágárus lány nem talál fedelet. Lakásnv­­zéria . . . Álljunk meg egy pillanatra Be­mutatom Pierre Tarcalit, a szer­zőt. Huszonnégy éves halkszavu fiú, Párisban született, egy szót tud csak magyarul: apuka. Tarcali Róbert, az ünnepeit fiatal iró apja szemben ül velem. A nyitott könyv a kezemben. A kötet “űtolsó lapját”, a gramo­­fónlemezt Pierre felteszi. A dal­szöveget az iró, a melódiát Olga, ’ az iró húga komponálta. Forog a Hungarian | Garden Restaurant , Kitűnő konyha! — Igazi magyar specialitások! Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: BENCZE KÁROLY és hires cigányzenekara muzsikál 1 GYPSY COUNTESS JULIA énekel 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9680 ZETTL LACI tulajdonos Százon felüli sebesség. Nyomd be a kuplungot nagy soffőröm Huszadik Század, ne törődj azzal, hogy leselkedik ránk a rohanás réme: a szellemi gumidefekt. Olyan korban élünk, amelyben a fák n jet-repülögéptöl úgysem nőnek az égig, vedd ki az utolsó sebességet és rohanjunk tovább. Lesz, — ami lesz! Kit érdekel az, hogy betonból lehet-e uj renessaince, és hogy géppel lehet-e előállítani anyai szeretetek Ne kérdezz semmit. Az Üzlet, — Üzlet: Élmunkáson alul a hátsó lépcsőt tessék használni. Mit is törődnél mással, hisz nem tudsz olyan nagyot rúgni rajta, hogy meg ne rúgnád saját magadat. ___________ Hadd ordítsa mindegyik rekedtre magát, az üzemi rádió úgyis tulüvölt valamennyin. Ne kérdezz semmit. * Moszkvában pályázatot hirdettek egy tizenhatéven felüli érintetlen lányra és a pályázatot jelentkezők hijján egy tobolszki fiatalember nyerte meg. Ennyi az egész! hogy áll vagy bukik a kultúra, — nem fontos: ma készpénzért kaphatsz költségvetés-egyensúlyban tartó medicinát, rangot, utcalányt és udvariasságot; részletre urilányt, lap-előfizetést s Sztálin Összes Müveit és egy fiatal afgán mérnök feltalálta: a drótnélküli ölelkezést. VÁNDOR LAJOS lemez. “Az utca ezt adta ne­kem . . .” Már éneklik az utcán is ezt a dalt: A párisi utca díszletei között járok, látom gyerekkorom álmait, a kis papiroshajókat, amiket az utca szélén csurgó vízre tettem s elvitte őket a víz. A többi álmom is ilyen volt, papirosból volt . . . Az utca adta az első ábrándot és -az első csalódást. Megnőtt a kisfíucska, egyszer leült a padra, két szivet vésett be­le és egy lány nev£t. De másnap a sérült fa kérgén gyanta bugy­­gyant, mint a könny és elmosta a vésett nevet és a sziveket. Aztán jött a háború és barri­­kádot emeltünk az utcakövekből, hogy megvédj ük magunkat. Egyik baj társam mellettem halt meg és emléke örökké él bennem. Nem­csak az emberek, az utca is meg­sebesült és vérzett velünk. Párisi utca, párisi utca ti régiek és újak, ismeretlen sorsokat ta­­\ ártok, ti hordjátok és takarjá­tok, ringatjátok az életünket . . . A dal véget ért. Tarcali Róbert, a fiatal költő apja nézi Pierret, a fiát. Mesél . . . — Fiatalon novellista voltam. A régi pesti “Világ”-ban és más lapokban jelentek meg írásaim. 1922-ben Bécsben kötöttem ki, mint emigráns. Ugyanabban az évben könyvem jelent meg “Ami­kor Horthy a király” címmel, kö­tetemet Vértes Marcel illusztrál­ta. Itt kerültem ismét Göndör Fe­renc közelségébe, ö volt a legna­gyobb ideálista, akit valaha is­mertem. Tarcali filmproducer, alapitó tulajdonosa a hires “Studio’-’ kí­sérleti filmbemutató színháznak. Irodájának falain világhírű film­sztárok, filmek plakátjai, színé­szek, gyártók, ' filmírók jönnek­­mennek, a hónom alá szorítom a kis regényt, az utca regényét, le­megyünk az utcára. Az Etoile mellett, az avenue Wagramon, a Tilsit - kávéházban olvasom mo­hón- . . . A virágárus lány az utcán árul­ja a szines csokrokat, azon a kör­nyéken, ahol egy derék, vidám le­gény a plakátokat ragasztja. Zsong a boldog párisi utca és a virágoslány meg a ragasztólegény ósszeszerelmeskednek a regény­ben, hiszen az életben is előfordul gyakran ilyesmi. A regényhős el­határozza, hogy házasságra lép­**+*+*** ***♦+**- ** ******* Figyelem! Figyelem! Hallgassa uj állomáson, uj időben ENDREY JENŐ és PÁDLY MARGIT nek; ez a lépés lesz -az első lépés, se jobb-, se ballépés, házasságba lépnek, mint mondottam. Hősök ők, regénybeli hősök, mert a há­zassághoz hősiesség kell, pláne ha a jövendőbeliek szegények. Ho­gyan szerezzenek lakást? Mint a filmkockák peregnek a-jelenetek a párisi utcák csodálatos diszleté­­-ben. Rajz, szöveg, fotó . . . Egyik kis szajnai sziget ad hajlékot Pá­ris két gyermekének, deszkából kis hajlékot tákolnak s kitűzik az esküvő napját. Árvíz szakitja el a kis sziget hidját, mindent elmos az áradás. De jönnek a párisi utca emberei: a kosárfonó, a luftbailo­­nos, a köszörűs, meg a többi ked­ves utcai figura. Rendbehozzák a virágáruslány és a plakátragasztó deszkákból rótt tündérpalotát és a regényhősök — mint ahogy ez Párisban s az életben sem ritka­ság — boldogan élnek, mig meg nem halnak. Hölgyeim és uraim, ennyi az egész; egyszerű, angyali, roman­tikus mese egy szegény, szerelmes ifjú párról . . . Az igaz iró az életet tolmácsol ja. Pierre Tarcali Páris utcáin nem piszkot keres, mint a tehetségte­len, hamisan ábrázoló ponyva­írók. A romantikus regénynek orszá­gos sikere van. Ne temessék el Párist. Pál is a fény Városa, de nem az ivlámpái miatt . . . A szemüveg: bizalom kérdése Pontosan úgy van, ahogy a cím­ben irtuk: a szemüveg-vásárlás kizárólag a bizalom kérdése. Azt a céget kell felkeresnünk, Ame­lyikre nyugodtan bízhatjuk fű­magunkat, illetőleg legértékesebb kincsünket, a szemünk világát. Ilyen cég Eugene Blau szaküzle­te , amely a 135 East 53rd Street címen, a Lexington Avenue mel­lett található meg. Igazán gondos és lelkiismeretes kiszolgálást ka­punk itt'; tanú erre a newyorki magyarok népes tábora, amely a legnagyobb megelégedéssel nyilat­kozik a cég gondosságáról, pon­tosságáról és a tökéletes előzé­kenységéről. Külön kell szólni a szebbnél-szebb, praktikusabbnál­­praktikusabb keretekről, ame­lyekből soha nemr látott hatalmas választék áll a közönség rendel­kezésére, mérsékelt áron- Tegyen Ön is egy próbát a Blau-cégnél, hálás lesz a tanácsunkért! (H.l Pártolja “Az Ember” hirdetőit! Husvétra: Herendi-porcellánt! Az ajándékozás problémája új­ra és újra nehéz helyzet elé állít­ja az embereket. Mivel kedves­kedjünk barátainknak, rokona­inknak, családtagjainknak egy­­egy évforduló, születésnap, vagy nagy ünnep alkalmából? Bizony, sok fejtörést okoz ez a kérdés. Itt van a küszöbön a húsvéti ünnep, az engesztelődés napja, amelyet a keresztény és -zsidó világ egyfor­mán bensőséges lélekkel ünnepel. Mindenkinek van valakije, akit meg szeretne ajándékozni az ün­nep alkalmából. A Mayer János által vezetett Herendi Porcellán­­üzlet a Lexington Avenue és 57- es utca sarkánál igazán segítségé­re áll mindenkinek ebben a fej­törésben. Hatalmas választék áll itt a vásárlóközönség rendelkezé­sére a legszebb, legdekorativebb ajándéktárgyakból. Már néhány dollárért nagyon komoly értéket lehet itt vásárolni a csodálatos herendi - porcellánokból, amelyek minden lakásnak díszére válnak. (Semmivel nem lehet olyan nagy és őszinte örömet szerezni, mint a világszerte elismert s értékelt- he­­rendi-porcellánokkal! ^Jöjjön be Ön is ebbe a múzeumnak beillő üzletbe és vételkényszer nélkül te­kintse meg a szebbnél-szebb, ra­­gyogóbbnál-ragyogóbb porcellán­­szobrokat, étkészleteket, dekorá- / ciós tárgyakat. Bizonyos, hogy megtalálja itt azt az ajándéktár­gyat, amely a legjobban megfelel ízlésének —sőt nemcsak az Ízlé­sének, de a pénztárcájának is . . - Mayer János boldog örömmel áll az Ön rendelkezésére szakszerű tanácsokkal a kiválasztás . terén, sőt a húsvéti ünnepek alkalmából a magyar közönségnek külön ked­vezményt is biztosit. Használja ki ezt az alkalmat és sürgősen ke­resse fel a Herendi Porcellánüzle­­tet a Lexington Avenue 692 szám alatt, az 58 és 59 utcák között! (H.) George Magyar’s Burgundy Room: a Hotel Fourteenben I <14 EAST GO STREET, N.Y.C.) 2 ; Luncheon, cocktail, dinner 2 I Állandóan kontinentális és 2 !; magyar étel-specialitások 2 !; Minden este 9:30-tól: 2 MŰSOR é^TÁNC! 2 ” GERDA LANNER énekel; 2 ! i GEORGES MAGYAR humoros 2 ■! és internacionális műsorával; 2 j! Ervin STRAUS’S a zongoránál. 2 j I Nyitva 7 napon át.—Vasárnap 2 este 5-fogásos családi vacsora' j; $2.95 — Tel. ELdorado 5-6000 ‘ 24 éve fennálló rádióműsorát a 2 WEVD (1330 ke.) \ állomáson MINDEN szombat d.u. 3-tól 4:30-ig-. ■* ■*-**•*<* ¥ **** * *-**■*•*-*-**-***■* ? Ruhacsomagjait elhozatjuk, iratokkal ellátjuk, biztosítva postázzuk Gyapjufonalat minden színben kézigépkötésre angro-áron adunk! Tipus-csomagokat jól összeállított tárgyakból raktáron tartunk — Kérjen ismertetőt. Tel. BU 7-3678; IN 9-3556 — EASTERN PARCEL CO. (Postacsomag Service) 4124 ÉVENTE D. Brooklyn S, New York2

Next

/
Oldalképek
Tartalom