Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)

1955-04-02 / 14. szám

3 a N°iDNtHßV(i AZÉT 1 3 • (T t, soo?I5í,HíIV* *v.D„?5*v*o-n*o;jf-í**' GÖNDÖR FERENC P OUUKIU HEXILAP1A “THE MAN ” FERENC CONDOR'S POLITICAL MEEKLY Ree ni ered as second class matter August 4, 1942, at the post office at New York. N. Y., under the Act of March 3. 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 EAST 79th STREET, NEW VORK 21, N. Y. EDITORIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telephone: BUtterfiety 8-6168 Yearly Subscription $10: Single Copy 20 cents VOL XXIX No. 14 401 NEW YORK, N. Y., APRIL 2, 1955 EGYES SZÁM ARA 20 CENT Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER9* 1945 a történelem mérlegén i. Magyarországon április 4-én ti- . zédik évfordulóját ünnepük an- ; nak, hogy a magyar nép felszaba-: dúlt a náci és nyilas rémuralom; alól. A kommunista kormányzat és a Hazafias Népfront rendeleté­re minden megyében, járásban, városiban és községben felszaba­dulási bizottságok alakultak és ezek feladata megszervezni a lát­ványos — a tömegek megnyerését célzó — felszabadulási ünnepsé­geket. Terveket dolgoztak ki és ezekben előre meghatározták, hogy hogyan és milyen nagyfokú lelkesedéssel kell a felszabadulást megünnepelni. A kommunisták, akik diktatú­rájuk létezését a szovjet csapatok jelenlétének köszönhetik, joggal tartanak attól, hogy a két év előt­ti keletnémetországi események! mintájára a felgyülemlett kese- j rüség, a nép szabadságvágyából j táplálkozó társadalmi feszítőerő! komoly nehézségeket okoz rend­­•szerüknek. Ezért mindent megki-j sereinek, hogy a nép s a kormány- ! zat közötti szakadékot áthidalják, vagy legalább is csökkentsék. Fe­lülről létrehozták a Hazafias Nép­frontot, hogy a tömegeket meg­nyerjék politikájuk alátámasztá­sára. A várt eredmény azonban elmaradt, mert nem létesíthet nemzeti egységet az olyan Nép­front, mely az egypárt-rendsze­­ren ,a diktatúrán és az emberek megfélemlítésén alapszik. A tömegek megtévesztése utján lehetőség kínálkozik arra, hogy a ■felszabadulás tizedik évforduláját felhasználva úgy tüntessék fel a nép előtt a mai rendszert, mint ha az az 1945-ös demokráciának folytatása lenne és a fejlődés szülte volna a népi demokráciát. Az 1945-ös reformok mélyen gyö­kereznek a tömegek lelkében, ezt a kommunisták jól tudják, ezért igyekeznek 1945-től napjainkig töretlen politikai fejlődést kimu­tatni, hogy ezáltal a tömegek és a kormányzat közötti távolságot csökkenthessék. A felszabadulás tizedik évfordulója erre lehetősé­get nyújt és ezt igyekeznek ki­használni. A felszabadulást méltó módon megünnepelni, — a kommunisták értelmezése szerint — csak a ter­vek teljesítése, illetve túlteljesíté­se utján lehet. Ezért a “felszaba­dulás tiszteletére” különböző ver­senyeket szerveztek. A begyűjtés és adófizetés terén is verseny fo­lyik, melynek eredménye, hogy az adómorál leromlott és a begyűjtés terén még a helyi tanácsok tag­jai is hátralékban vannak. A vé­get soha nem érő munkaverse­nyek sorozatában méreteiben ki­emelkedik az immár hónapok óta folyó “felszabadulási munkaver­­sehy.” Az agyonhajszolt és ki­zsákmányolt munkásoktól a fel­ajánlások tömegét kényszerítik ki a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, anyag­takarekossagra es a munkafegye­lem megszilárdítására. Március végéig az önköltségcsökkentés és a minőség javítása terén nem tud­tak komoly eredményt elérni. A munkásság — amely hü maradt 1945-höz — nem hajlandó a fel­­szabadulást többtermeléssel ün­nepelni, hanem fokozza a rend­szerrel szemben az ellenállást, a­­mely elősegíti azt, hogy a kom­munista diktatúrát Is mielőbb el­érje a nyilas diktatúra sorsa, n. A második világháború, külö­nösen annak 1944-45-ös utolsó szakasza véres hadszíntérré vál­toztatta Magyarország egész te­rületét. Napjainkban van tiz éve annak, hogy a náci és nyilas had­seregmaradványok teljes katonai vereséget szenvedtek. A történel­mi osztály politikusai, akik oly sokszor hangoztatták, hogy vállal­ják a történelmi felelősségét a fa­sizmus és nácizmus kiszolgálásá­ért, a háborúban való részvételért, politikai rendszerük összeomlása után a ‘szöveíségeseik’-nek: a ná­ciknak fogságába jutottak, vagy pedig értékeikkel együtt elhagy­ták az ország területét és emig­ráltak. A politikai porondról való távozásukkal egy félfasiszta rend­szer tűnt el a történelem süllyesz­tőjében, melyet a magyar nép so­ha többé nem kíván vissza. Ez a politikai rendszer nem tudta, de nem is akarta megoldani a nagy szociális kérdéseket, nem hozott reformokat, ellenben meggyőző­désből sodródott a fasiszta és ná­ci imperializmus karjaiba. Osz­­tálybiróságai vetekedtek az itélő­­székkel, amely a szabadságot hir­dető Martinovicsot és társait ha­lálra ítélte. Ez a kor, — hasonlóan a kommunistákéhoz—elvetette az emberi szabadságjogok tlsztelet­­bentartását, a szólás- és irássza­­badságot cenzúrával ölte meg. Horthy álparlamentárizmusa után, a politikai hatalom a Ges­tapo közremüködéséval egy ma­roknyi züllött csoport kezébe ju­tott. Az ország a pusztító csaták s a gyalázatos belső öldöklések színhelye lett. Kitartást hirdet­tek, hittek a “csodafegyverekben” és a nácik végső győzelmében. A- mikor jött az elkerülhetetlen ka­­| tonai összeomlás, kitartottak as ! országból, de előzőleg felrobban­tották a hidakat és kirabolták as országot. A háború végétért s a nácik és a nyilasok által kirabolt ország £ reménytelenség, a kétségbeesés és a teljes pusztulás képét mutatta Otthon tiz év elmúltával is eleve­nen él az emberek emlékezetéber a rombadőlt ország. Nagyon so­kan 1945-ben a hatalmas pusztu­lás láttán úgy vélték, hogy sohí többé nem fog a romokon kisar­jadni az élet. De csoda történt! A magyar munkás, paraszt és értel­miségi dolgozók átérezvén törté­nelmi feladataikat, munkából láttak és a romeltakarítás s újjá­építés nehéz hónapjaiban dicsősé­ges tettekkel írták be nevüket a magyar történelem lapjaira. Megindították a termelést, hely­reállították a közlekedést és meg­szervezték a közigazgatást-. A sza­badság és demokrácia atmoszfé­rájában kialakult egy önkéntes munkaerkölcs, amely csodálatos példáit teremtette meg a munka­teljesítménynek. A dolgozók tö­megei az újjáépítés érdekében ha­talmas áldozatokat hoztak. A munkások hosszú hónapokon át olyan munkabérért dolgoztak a dühöngő inflációban, amelyek a legminimálisabb szükségletek be­szerzésére sem voltak elegendők. III. Még dörögtek az ágyuk, amikor a debreceni ideiglenes kormány 1945 március 15-én megvalósítot­ta a földreformot, mely az 1945- ös demokrácia legforradalmibb cselekedete volt. A földreform visszaadta a magyar parasztság­nak ősi jussát, a magyar földet és ezzel megnyitotta a politikai, tár­sadalmi és gazdasági felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt. Az ideiglenes nemzetgyűlés lét­rehozta az általános, egyenlő, tit­kos és közvetlen választójogi tör­vényt. amely a demokratikus át­alakulás alapfeltételeit biztosítot­ta. Az uj választójogi törvény ak­tiv és passzív választójogot adott minden magyar állampolgárnak, aki 20-ik életévét betöltötte. Az ország lakosságának 59.7 százalé­ka választójogot nyert. A demok­ratikus választójog alapján 1945 november 4-én, a magyar törté­nelem során először, tiszta és sza­bad választások voltak az ország­ban. Az uj demokratikus parlament rendezte az államforma kérdését és az 1946. évi I. te. megalkotásá­val megteremtette a magyar köz­társaságot. - A köztársaság ala-p­­| törvénye szerint az államhatalom | kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép, amely a hatalmat a törvényhozás utján gyakorolja. A köztársasági államformáról szóló törvény biztosítja az ember ter­mészetes és elidegeníthetetlen jo­gait. Ünnepélyesen deklarálja az állampolgárok jogait, különösen a személyes szabadságot, az elnyo­mástól, félelemtől és a nélkülözés­től mentes emberi élethez való jo­got, a gondolat és vélemény sza­bad nyilvánítását, a vallás szabad gyakorlását, az egyesülési és gyü­lekezési jogot, a tulajdonhoz, sze­mélyi biztonsághoz, a munkához és a tisztességes emberi megélhe­téshez, a szabad művelődéshez való jogot, valamint a részvétel jogát az állam és az önkormány­zatok életében. A demokráciát még nem bizto­sította egyedül és kizárólagosan a titkos választójog, az egyesülési (Folytatás a 2. oldalon) Most szombatom “Az Ember“ Baráti Köre i müvészestje és bálja! Április 2-a jelentős dátuma a newyorki magyar életnek: ekkor rendezi meg “Az Ember” hűséges baráti köre az éven­ként szokásos nagyszerű müvészestét és bált. Április 2-án, most szombaton este a newyoki Park Lane-szálló (Park A ve. és 49. utca) csillogóan fényes díszterme szinültig megtelik a magyar kolónia elitjével! Felvonul a társadalmi élet szine­­java. politikusok, orvosok, írók, művészek, ügyvédek, gazdasá­gi szakemberek, az Ehlers Lodge, az önképző Egylet, a Central Business Men’s Club, a Világszövetség, az UHJA és sok más magyar intézmény, egyesület és klub tagjai, hogy egy felejt­hetetlennek Ígérkező estén a testvériség szellemében örvend­jenek a magasrendü művészi műsornak és a vidám báli han­gulatnak. , A műsor sztárjai: Lengyel Menyhért, a világhírű magyar iró, akinek ’Silk Stockings” című darabja e pillanatban New York legnagyobb színpadi szenzációja; Fellegi Teri, a magyar Lucienne Boyer, a sanszónnak és irodalmi daloknak utánoz­hatatlan előadóművésze; Csikós Eszter tánemüvésznő, aki legutóbb á színpadon is kirobbanó sikert ért el a “Liliom” és a “Nem élhetek muzsikaszó nélkül” előadásain; Rákossy Ti­bor, a legjobb magyar bonviván, a budapesti színpadok nem­rég még dédelgetett kedvence; Fred Spielmann, a nagynevű osziVák komponista, akinek dalait Marlene Dietrich és más világnagyságok vitték diadalra s aki maga is a legngyszerübb előadók egyike; s végül de nem utoljára Bartai Jenő, a zseniá­lis karmester és csellómüvész. aki a pompásan összeválogatott zenekarával az est zenei progírammjáról gondoskodik s ez a brilliáns zenekar szolgáltatja a tánezenét is. Jegyek már csak igen korlátozott számban kaphatók “Az Ember” Baráti Ko'rénél (317 East 79 St., N.Y.C., telefon: BU 8-6168) személyenként 5 dolláros árban. Ajánlatos egyúttal az asztalfoglalás ügyében is telefonálni. Most szombaton este 9 órakor Bartai Jenő megadja a jelt a zenekarának és New Yo-rk legszebb, leghangulatosabb báli estje kezdődik el. Mi magunk részéről ezúton is jó mulatóst, a legkellemesebb szórakozást kívánunk mindenkinek! A “legújabb kurzus” üldözi a nyugati táncokat és a “jampee“-öltözködést Február végén (hagyta el Ózdot egy Nyugatra került munkás, aki­nek közlései szerint ott az év ele­je óta ismét tilos a nyugati tánc­zene és üldözik a “jampec”-öltö­­zetü fiatalokat. A szórakozóhelye­ken a jegyszedők már be se enge­dik azokat, akikről megállapítják, hogy “jampi”-viseletet hardanak. A nadrágot viselő lányokat is el­tiltják a terembe való belépéstől. A nyugati “elhajlókat” a terem, jegyszedői s a DlSZ-funkcionáriu­­sok tartják, szemmel, illetve távo­­litják el a helyiségből. Ugyanők vigyáznak arra is, hogy a zenekar csak “vonalhü” zenét játsszék. Az utóbbi időben sok verekedés volt emiatt. Eltűnt a sertéshús a magyarországi piacokból és üzletekből (FEP) Március közepén ez a helyzet a budapesti husfronton: a kormányrendelet, amely megtil­totta az őstermelőknek, hogy a szabadpiaci árusítóhelyeken ser­téshúst árusítsanak, azt eredmé­nyezte, hogy a sertéshús 4 óra alatt eltűnt a forgalomból. Ugyan­akkor az állami üzletekben is csak elvétve, elégtelen mennyiségben mérnek ki sertéshúst, amihez csak hosszabb sorbanállás után lehet hozzájutni. Géppuskás ütközet 3> léggömbök ellen (FEP! Egy nemrég Ausztriába menekült magyar fiatalember be­szélte el munkatársunknak a Sopron mellett látott “harcot”, a­­melyet géppuskás katonaság foly­tatott a Nemzeti Ellenállási Moz­galom röpcéduláit vivő léggöm­bök ellen. Egész sor katona feküdt az árokban s onnan lövöldöztek egy tucat léggömbre, de csak ösz­­szesen egyet tudtak eltalálni, bár géppuskával is lőttek. Egy ózdról kijött munkás közlé­se szerint január közepén Ózdon, a nagy ipari központban, Bolyo­kon és Borsodnádasdon tömege­sen hullottak le NEM-röplapok, a munkások igen sokat fel is szed­tek azokból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom