Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)
1955-04-02 / 14. szám
3 a N°iDNtHßV(i AZÉT 1 3 • (T t, soo?I5í,HíIV* *v.D„?5*v*o-n*o;jf-í**' GÖNDÖR FERENC P OUUKIU HEXILAP1A “THE MAN ” FERENC CONDOR'S POLITICAL MEEKLY Ree ni ered as second class matter August 4, 1942, at the post office at New York. N. Y., under the Act of March 3. 1879 SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 320 EAST 79th STREET, NEW VORK 21, N. Y. EDITORIAL AND PUBLISHING OFFICE: 320 EAST 79th STREET, NEW YORK 21, N. Y. Telephone: BUtterfiety 8-6168 Yearly Subscription $10: Single Copy 20 cents VOL XXIX No. 14 401 NEW YORK, N. Y., APRIL 2, 1955 EGYES SZÁM ARA 20 CENT Szerezzen uj előfizetőket és erősítse az antibolsevista és antifasiszta tábor központi hetilapját: “AZ EMBER9* 1945 a történelem mérlegén i. Magyarországon április 4-én ti- . zédik évfordulóját ünnepük an- ; nak, hogy a magyar nép felszaba-: dúlt a náci és nyilas rémuralom; alól. A kommunista kormányzat és a Hazafias Népfront rendeletére minden megyében, járásban, városiban és községben felszabadulási bizottságok alakultak és ezek feladata megszervezni a látványos — a tömegek megnyerését célzó — felszabadulási ünnepségeket. Terveket dolgoztak ki és ezekben előre meghatározták, hogy hogyan és milyen nagyfokú lelkesedéssel kell a felszabadulást megünnepelni. A kommunisták, akik diktatúrájuk létezését a szovjet csapatok jelenlétének köszönhetik, joggal tartanak attól, hogy a két év előtti keletnémetországi események! mintájára a felgyülemlett kese- j rüség, a nép szabadságvágyából j táplálkozó társadalmi feszítőerő! komoly nehézségeket okoz rend•szerüknek. Ezért mindent megki-j sereinek, hogy a nép s a kormány- ! zat közötti szakadékot áthidalják, vagy legalább is csökkentsék. Felülről létrehozták a Hazafias Népfrontot, hogy a tömegeket megnyerjék politikájuk alátámasztására. A várt eredmény azonban elmaradt, mert nem létesíthet nemzeti egységet az olyan Népfront, mely az egypárt-rendszeren ,a diktatúrán és az emberek megfélemlítésén alapszik. A tömegek megtévesztése utján lehetőség kínálkozik arra, hogy a ■felszabadulás tizedik évforduláját felhasználva úgy tüntessék fel a nép előtt a mai rendszert, mint ha az az 1945-ös demokráciának folytatása lenne és a fejlődés szülte volna a népi demokráciát. Az 1945-ös reformok mélyen gyökereznek a tömegek lelkében, ezt a kommunisták jól tudják, ezért igyekeznek 1945-től napjainkig töretlen politikai fejlődést kimutatni, hogy ezáltal a tömegek és a kormányzat közötti távolságot csökkenthessék. A felszabadulás tizedik évfordulója erre lehetőséget nyújt és ezt igyekeznek kihasználni. A felszabadulást méltó módon megünnepelni, — a kommunisták értelmezése szerint — csak a tervek teljesítése, illetve túlteljesítése utján lehet. Ezért a “felszabadulás tiszteletére” különböző versenyeket szerveztek. A begyűjtés és adófizetés terén is verseny folyik, melynek eredménye, hogy az adómorál leromlott és a begyűjtés terén még a helyi tanácsok tagjai is hátralékban vannak. A véget soha nem érő munkaversenyek sorozatában méreteiben kiemelkedik az immár hónapok óta folyó “felszabadulási munkaversehy.” Az agyonhajszolt és kizsákmányolt munkásoktól a felajánlások tömegét kényszerítik ki a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, anyagtakarekossagra es a munkafegyelem megszilárdítására. Március végéig az önköltségcsökkentés és a minőség javítása terén nem tudtak komoly eredményt elérni. A munkásság — amely hü maradt 1945-höz — nem hajlandó a felszabadulást többtermeléssel ünnepelni, hanem fokozza a rendszerrel szemben az ellenállást, amely elősegíti azt, hogy a kommunista diktatúrát Is mielőbb elérje a nyilas diktatúra sorsa, n. A második világháború, különösen annak 1944-45-ös utolsó szakasza véres hadszíntérré változtatta Magyarország egész területét. Napjainkban van tiz éve annak, hogy a náci és nyilas hadseregmaradványok teljes katonai vereséget szenvedtek. A történelmi osztály politikusai, akik oly sokszor hangoztatták, hogy vállalják a történelmi felelősségét a fasizmus és nácizmus kiszolgálásáért, a háborúban való részvételért, politikai rendszerük összeomlása után a ‘szöveíségeseik’-nek: a náciknak fogságába jutottak, vagy pedig értékeikkel együtt elhagyták az ország területét és emigráltak. A politikai porondról való távozásukkal egy félfasiszta rendszer tűnt el a történelem süllyesztőjében, melyet a magyar nép soha többé nem kíván vissza. Ez a politikai rendszer nem tudta, de nem is akarta megoldani a nagy szociális kérdéseket, nem hozott reformokat, ellenben meggyőződésből sodródott a fasiszta és náci imperializmus karjaiba. Osztálybiróságai vetekedtek az itélőszékkel, amely a szabadságot hirdető Martinovicsot és társait halálra ítélte. Ez a kor, — hasonlóan a kommunistákéhoz—elvetette az emberi szabadságjogok tlszteletbentartását, a szólás- és irásszabadságot cenzúrával ölte meg. Horthy álparlamentárizmusa után, a politikai hatalom a Gestapo közremüködéséval egy maroknyi züllött csoport kezébe jutott. Az ország a pusztító csaták s a gyalázatos belső öldöklések színhelye lett. Kitartást hirdettek, hittek a “csodafegyverekben” és a nácik végső győzelmében. A- mikor jött az elkerülhetetlen ka| tonai összeomlás, kitartottak as ! országból, de előzőleg felrobbantották a hidakat és kirabolták as országot. A háború végétért s a nácik és a nyilasok által kirabolt ország £ reménytelenség, a kétségbeesés és a teljes pusztulás képét mutatta Otthon tiz év elmúltával is elevenen él az emberek emlékezetéber a rombadőlt ország. Nagyon sokan 1945-ben a hatalmas pusztulás láttán úgy vélték, hogy sohí többé nem fog a romokon kisarjadni az élet. De csoda történt! A magyar munkás, paraszt és értelmiségi dolgozók átérezvén történelmi feladataikat, munkából láttak és a romeltakarítás s újjáépítés nehéz hónapjaiban dicsőséges tettekkel írták be nevüket a magyar történelem lapjaira. Megindították a termelést, helyreállították a közlekedést és megszervezték a közigazgatást-. A szabadság és demokrácia atmoszférájában kialakult egy önkéntes munkaerkölcs, amely csodálatos példáit teremtette meg a munkateljesítménynek. A dolgozók tömegei az újjáépítés érdekében hatalmas áldozatokat hoztak. A munkások hosszú hónapokon át olyan munkabérért dolgoztak a dühöngő inflációban, amelyek a legminimálisabb szükségletek beszerzésére sem voltak elegendők. III. Még dörögtek az ágyuk, amikor a debreceni ideiglenes kormány 1945 március 15-én megvalósította a földreformot, mely az 1945- ös demokrácia legforradalmibb cselekedete volt. A földreform visszaadta a magyar parasztságnak ősi jussát, a magyar földet és ezzel megnyitotta a politikai, társadalmi és gazdasági felemelkedés útját az évszázadok óta elnyomott magyar parasztság előtt. Az ideiglenes nemzetgyűlés létrehozta az általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójogi törvényt. amely a demokratikus átalakulás alapfeltételeit biztosította. Az uj választójogi törvény aktiv és passzív választójogot adott minden magyar állampolgárnak, aki 20-ik életévét betöltötte. Az ország lakosságának 59.7 százaléka választójogot nyert. A demokratikus választójog alapján 1945 november 4-én, a magyar történelem során először, tiszta és szabad választások voltak az országban. Az uj demokratikus parlament rendezte az államforma kérdését és az 1946. évi I. te. megalkotásával megteremtette a magyar köztársaságot. - A köztársaság ala-p| törvénye szerint az államhatalom | kizárólagos forrása és birtokosa a magyar nép, amely a hatalmat a törvényhozás utján gyakorolja. A köztársasági államformáról szóló törvény biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. Ünnepélyesen deklarálja az állampolgárok jogait, különösen a személyes szabadságot, az elnyomástól, félelemtől és a nélkülözéstől mentes emberi élethez való jogot, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítását, a vallás szabad gyakorlását, az egyesülési és gyülekezési jogot, a tulajdonhoz, személyi biztonsághoz, a munkához és a tisztességes emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jogot, valamint a részvétel jogát az állam és az önkormányzatok életében. A demokráciát még nem biztosította egyedül és kizárólagosan a titkos választójog, az egyesülési (Folytatás a 2. oldalon) Most szombatom “Az Ember“ Baráti Köre i müvészestje és bálja! Április 2-a jelentős dátuma a newyorki magyar életnek: ekkor rendezi meg “Az Ember” hűséges baráti köre az évenként szokásos nagyszerű müvészestét és bált. Április 2-án, most szombaton este a newyoki Park Lane-szálló (Park A ve. és 49. utca) csillogóan fényes díszterme szinültig megtelik a magyar kolónia elitjével! Felvonul a társadalmi élet szinejava. politikusok, orvosok, írók, művészek, ügyvédek, gazdasági szakemberek, az Ehlers Lodge, az önképző Egylet, a Central Business Men’s Club, a Világszövetség, az UHJA és sok más magyar intézmény, egyesület és klub tagjai, hogy egy felejthetetlennek Ígérkező estén a testvériség szellemében örvendjenek a magasrendü művészi műsornak és a vidám báli hangulatnak. , A műsor sztárjai: Lengyel Menyhért, a világhírű magyar iró, akinek ’Silk Stockings” című darabja e pillanatban New York legnagyobb színpadi szenzációja; Fellegi Teri, a magyar Lucienne Boyer, a sanszónnak és irodalmi daloknak utánozhatatlan előadóművésze; Csikós Eszter tánemüvésznő, aki legutóbb á színpadon is kirobbanó sikert ért el a “Liliom” és a “Nem élhetek muzsikaszó nélkül” előadásain; Rákossy Tibor, a legjobb magyar bonviván, a budapesti színpadok nemrég még dédelgetett kedvence; Fred Spielmann, a nagynevű osziVák komponista, akinek dalait Marlene Dietrich és más világnagyságok vitték diadalra s aki maga is a legngyszerübb előadók egyike; s végül de nem utoljára Bartai Jenő, a zseniális karmester és csellómüvész. aki a pompásan összeválogatott zenekarával az est zenei progírammjáról gondoskodik s ez a brilliáns zenekar szolgáltatja a tánezenét is. Jegyek már csak igen korlátozott számban kaphatók “Az Ember” Baráti Ko'rénél (317 East 79 St., N.Y.C., telefon: BU 8-6168) személyenként 5 dolláros árban. Ajánlatos egyúttal az asztalfoglalás ügyében is telefonálni. Most szombaton este 9 órakor Bartai Jenő megadja a jelt a zenekarának és New Yo-rk legszebb, leghangulatosabb báli estje kezdődik el. Mi magunk részéről ezúton is jó mulatóst, a legkellemesebb szórakozást kívánunk mindenkinek! A “legújabb kurzus” üldözi a nyugati táncokat és a “jampee“-öltözködést Február végén (hagyta el Ózdot egy Nyugatra került munkás, akinek közlései szerint ott az év eleje óta ismét tilos a nyugati tánczene és üldözik a “jampec”-öltözetü fiatalokat. A szórakozóhelyeken a jegyszedők már be se engedik azokat, akikről megállapítják, hogy “jampi”-viseletet hardanak. A nadrágot viselő lányokat is eltiltják a terembe való belépéstől. A nyugati “elhajlókat” a terem, jegyszedői s a DlSZ-funkcionáriusok tartják, szemmel, illetve távolitják el a helyiségből. Ugyanők vigyáznak arra is, hogy a zenekar csak “vonalhü” zenét játsszék. Az utóbbi időben sok verekedés volt emiatt. Eltűnt a sertéshús a magyarországi piacokból és üzletekből (FEP) Március közepén ez a helyzet a budapesti husfronton: a kormányrendelet, amely megtiltotta az őstermelőknek, hogy a szabadpiaci árusítóhelyeken sertéshúst árusítsanak, azt eredményezte, hogy a sertéshús 4 óra alatt eltűnt a forgalomból. Ugyanakkor az állami üzletekben is csak elvétve, elégtelen mennyiségben mérnek ki sertéshúst, amihez csak hosszabb sorbanállás után lehet hozzájutni. Géppuskás ütközet 3> léggömbök ellen (FEP! Egy nemrég Ausztriába menekült magyar fiatalember beszélte el munkatársunknak a Sopron mellett látott “harcot”, amelyet géppuskás katonaság folytatott a Nemzeti Ellenállási Mozgalom röpcéduláit vivő léggömbök ellen. Egész sor katona feküdt az árokban s onnan lövöldöztek egy tucat léggömbre, de csak öszszesen egyet tudtak eltalálni, bár géppuskával is lőttek. Egy ózdról kijött munkás közlése szerint január közepén Ózdon, a nagy ipari központban, Bolyokon és Borsodnádasdon tömegesen hullottak le NEM-röplapok, a munkások igen sokat fel is szedtek azokból.
