Az Ember, 1955 (30. évfolyam, 1-14. szám)
1955-04-02 / 14. szám
2-ík oldal AZ EMBER APRIL 2, 1955 GUATEMALA, f a kontrasztok orszaüa Hihetetlen nyomor o vidéken, pezsgő élet. o fővárosban: erről számol be dr. Lőwinger Ernő eheti utíeirása Vándor, ha a huszadik századból percek alatt vissza akarsz érkezni a tizenkilencedik századba, ülj fel a guatemalai vonatra! Nálunk már csak a múzeumokban lehet látni olyan vasúti kocsikat, mint amilyenek Guatemalában közlekednek. Engem több mint 20 -éves személyi kapcsolatok s ezen keresztül igazán jóindulatú érzelmek fűznek az International Railways of Central America nevű vasúttársasághoz, amely a teher- és személyszállítást monopolizálja Guatemalában, de töredelmesen meg kell vallanom, hogy gyermekkorom emlékei keltek életre, ahogy a hajónkról a guatemalai vonatra szálltunk át, hogy az ország fővárosába, Guatemala Citybe utazzunk. Gyermekkoromban sokat utaztam a Pápa és Csorna között közlekedő vicinálison, meg a Győr - Pápa- E'zombathely-vonal személyvonatain. Ennek bizony már 50 éve. Nos, a félszázad előtti magyarországi vicinálisok harmadik osztályával verseng a guatemalai fővonalon közlekedő vonat puiíman-, kocsija! Ilyen személyszállító eszközök, ilyen vasúti felszerelések elképzelhetetlenek a mi modern amerikai igényeinkkel. Gyorsvonatnak nevezték ezt a bennünket szállító ócskaságot, amely alig tett meg húsz mérföldet egy óra alatt! Zakatolt, köhögött, dohogott a lokomotív, szuszogva, erőlködve vánszorgott a kanyargó síneken, de nem nehezteltem rá. Ezzel a csiga-tempóval kitűnő alkalmat adott arra, hogy figyelmesen szemléljem a tájat. Figyelmemet nemcsak a vadregényes trópusi vidék kötötte le, hanem a vasútvonal mellett fekvő községek is, azok köz- és magánépületei és az állomásokon összeverődő emberek. Úgy tűnt fel mindez, mint valami furcsa és valószínűtlen élőképek sorozata. Ha a vonatot a 19-ik század maradványának ítéltem, most már továbbmentem visszafelé egy évszázaddal és az volt a határozott érzésem, hogy a 18-ik század tárul fel előttem valamilyen rejtélyes vízióban. Düledező szalmafsdeles házak, pince nélküli kalibák, nyomorúságos viskók jelezték az istenadta nép lakóhelyeit. ’ Az erdőkben összeszedett nyers faágak, vastagabb nádszálak: ez a legfőbb építkezési anyag. Néhol cgy-egy cementből készült és hajlított téglával fedett “jobb” ház is előbukkan, ezek az üzleti raktá' rak, a felügyelői lakással egybe< építve. Még a katolikus templomok is magukon viselik a teljes szegénység jeleit; toronynélküli szegényes faházak ezek, amelyeken csupán a kereszt jelzi, hogy az a község temploma. Itt-ott gebe lovak és öszvérek legeltek vagy sovány tehenek és disznók, amelyek istállói és óljai a düledező viskókkal csaknem egybeépülve voltak láthatók. Ismét csak a gyermekkori emlékeim keltek életre. A gyomoréi falu végén sokszor láttam a vályogvető és rézedénykészitő cigányok rongyos putrijait, a szörnyű viskókat és a körülöttük lévő szennyes rendetlenséget. Ez a kép bukkant fel most előttem, ahogy a guatemalai falvakat nézegettem a lassan baktató vonat ablakából. A gyerekek félig meztelenül, rongyosan, legjobb esetben térdig érő tarka ingben kunyeráltak a vonat ablakai alatt és egymást gázolva futottak a kidobott centek és nickelek után — ez is a cigánypurdékat juttatta eszembe. Rengeteg volt a gyerek, mindenütt, amerre csak lakótelepek közelébe érkeztünk. Az iszonyú szegénységnek, a Kétségbeejtő nyomornak s a fájdalmas maradiságnak láttán a vonaton utazó turisták ajkáról itt is, ott is felröppent a kiáltás: "Nem csoda, hogy egymás után kergetik el kormányaikat ezek az emberek!” ‘‘Szörnyű ez az elmaradottság!” "Gyalázatos, vérlázito az a berendezkedés, ahol a lakosság ilyen szélsőséges nyomorban tengeti az életét!” S mindehhez hozzáfűzték a konklúziót: ".Most már érthető, hogy miért itt kísérletezett a kommunizmus...” A vonaton intellektuális közönség utazott, Írók, antropológusok; volt közöttük zenész, bíró, ügyvéd, tanár, orvos is. Felzaklatva szemléltük az ázsiai állapotot, a lakosság végtelen nyomorát. Valóban elgondolkoztató volt mindaz, amit láttunk. Hát mit tett itt a kommunistabarát kormányzat éveken át a lakosság életszínvonalának emelésére?. . . Semmit. Itt, ebben az országban, ahol a talajt egész éven át süti a nap, ahol édes banán és kitűnő kávé terem, miért kell a nyomort rendszeresíteni és állandósítani? Kinek az érdeke ez? Ahogy a vonatunk felkapasz- [ kodott az ötezer lábnyi magas j hegységre s ott haladtunk tovább! a főváros felé, már jelentkeztek a | modernebb gazdasági civilizáció jelei. A látóhatáron felbukkantak az autók, egyre sűrűbb számban; láttunk áramfejlesztő telepeket,! áruházakat, mosodákat, raktárhelyiségeket. Eltűntek a patakban mosó asszonyok, ugyanúgy az ökrökkel vagy öszvérekkel húzott régimódi szekerek. Ahogy egyre közelebb értünk a fővároshoz, úgy érkeztünk meg a múlt századból a mába. A főváros előtt egy hatalmas stádium látványa fogadott, amelyben a bikaviadalokat és a sportversenyeket tartják. A stádium falán óriási betűkkel az uj nemzeti kormány jelszava fogadja az érkezőket: “Istenért, hazáért, szabadságért!” Ezzel jelezte a kormányzat, hogy már vége van a kommunisták uralmának, a régi diktatúrának, amely megszakította az ország természetes fejlődését. A kommunisták gazdálkodása a tönk és csőd szélére sodorta az országot s annak lakóit: erről győződtem meg később, a személyes érdeklődéseim és vizsgálódásaim során. Ma újra reménnyel eltelve dolgozik Guatemala lakossága. A vonat is felgyorsult, amikor a főváros közelébe értünk. Robogva' futottunk be a teljesen modern fővárosi állomásra, Guatemala Citybe. Hüs levegőben szálltunk ki a vonatból. Taxik sorfala állott az állomás előtt, mind alig néhányéves, fénylő amerikai kocsi. A leáldozó nap sugarai egy élénkforgalmú, tisztántartott szép város látképére vontak fénykévét. A kontraszt a vidék és a főváros között elmondhatatlanul hatalmas. Az autók sebesen repültek velünk a lüktető élettől pezsdülő utcákon, jólöltözött rendőrökön, forgalmi lámpákon suhant át a pillantásunk. Melyik az igazi Guatemala? A tízórás, kétszázmérföldes utazás talán csak Guatemala torzképe volt s most látjuk ennek a köztársaságnak hü fotográfiáját ezen a tizenötpercss száguldáson a főváros látományszerü forgatagában? Ez a gondolat foglalkoztatott, amikor megérkeztünk a szállónkhoz. (Folytatása* következik) | DR. LŐWINGER ERNŐ i Orvosi hir Dr. Radnay Pál áthelyezte or- j vosi rendelőjét a 325 West End I Ave. alól a 365 West End Avenue j címre. A telefonszám változatlan maradt: SU 7-5616, ugyancsak a j rendelőórák is a régiek maradtak Sport-találkozó A volt MAC (Magyar Atlétikai | Club) tagjai most szombaton este, ápr. 2-án találkoznak Vass Lajos 39-52 50 St., Woodside, L.I.-i házában. A találkozó célja: az 1956-os olimpiász amerikai sikerét előmozdító “Olimpic Fund”ba való intenzív bekapcsolódás. A következő sporttalálkozó április 16-án lesz Tehel Andor házában (96-18 67 Ave. Forest Hills, N.Y.C.). (M. S.) Keresem fontos családi ügyben Schwartz [ Miklós Móricz fodrászt és fivérét, Józsefet, akiknek nővérei Chicagóban élnek; anyai nevük: Rosett s Gyuláról, Békés-megyéből származnak. Aki tud róluk, adjon ér- , tesitést William Hochmannak, címe: 61 Pearl Street, N.Y.C., tele- j fónszáma: WH 4-2887. Krumpli cukor importált, kizárólag csak H. ROTH-nál kapható! Megérkezett a friss importált mák, lekvár, dió, mandula. LIBAMÁJ, füstölt LIBACOMB és LIBAMELL! Igazi MAGYAR édes nemes rózsa PAPRIKA, pergetett ZITA AKÁCMÉZ, HUNYADI JÁNOS ÁSVÁNYVÍZ, KILÓS mérlegek, zománcedények, gyurótáblák és sokezer más konyhafelszerelés. — Kérjen ingyenes árjegyzéket! — H. Roth & Son, Importers 1577 First Ave., Cor. 82nd St., New York 28, N. Y. Tel: REgent 4-1110 Postai rendeléseket $3.00-on felül pontosan szollkunk! 1945 a történelem mérlegén (Folytatás az 1. oldalról) gyülekezési és szólásszabadság. Az állampolgárokat egy élő és aktiv demokrácia részeseivé kellett tenni, mert a demokrácia fogalma nemcsak jogokat, hanem a dolgozó nép gazdasági, kulturális és társadalmi felemelését is jelentette. Magyarországon 1945-ben a politikai demokrácia uralomrajutásával a gazdasági demokrácia szükséglete is jelentkezett. A demokrácia csupán üres jelszó maradt volna a régi Magyarország gazdasági szerkeszetének gyökeres átalakítása nélkül. A célkitűzés az volt, hogy a politikai felszabadulás következtében megszűnjenek .a gazdasági igazságtalanságok is. A végrehajtott reformok, a bányák, a kulcsiparok és a nagybankok államosítása ezt a cclt szolgálta. Ezek a gyakorlati életben igazolást nyertek és a fejlődést biztositó tényezőknek bizonyultak. A nemzet túlnyomó nagy többsége örömmel üdvözölte a megvalósult reformokat. Az üzemi alkotmány, az érdekképviseleti szervek ellenőrző s kezdeményező jogának biztosítása, a nemzeti jövedelem igazságosabb megoszlására irányuló törekvés, az évszázadok óta esedékes reformok megvalósítása, a politikai szabadságjogok biztosítása jellemezte a háború utáni megyar demokráciát, amely az idegen szuronyok árnyékában elbukni kényszerült. IV. A kommunisták a hatalom erőszakos megszerzése után fokozatosan megsemmisítették, vagy visszafejlesztették a demokrácia vívmányait. Az önálló paraszti gazdálkodást folytató földhözjuttatottakat és a régi gazdálkodót is kolhozba kényszeritették, az üzemi alkotmányt elsikkasztották, a szakszervezeteket a kizsákmányolás szolgálatába állították, felszámolták a demokratikus pártokat s megszüntették a szabadságjogokat. Az ingyenes közoktatást megszüntették és ezzel a tanulás ismét a kiváltságosak, jelen! esetben a kommunista előkelősé- \ gek gyermekeinek privilégiuma lett. Hatalmas rendőri apparátust építettek ki; a népbiróságokat pártbiróságokká süllyesztették és üldöznek minden gondolatot, ellenvéleményt és szervezkedést, a-1 mely nem szolgálja célkitűzései- j két. Minden vonatkozásban Moszkva akarata érvényesül és a nemzet függetlensége fikcióvá vált. A brutális, nyers diktatúrát népi demokráciának nevezik s arra törekednek, hogy az igazi demokrácia eredményeit, a megvalósított reformokat a saját eredményeiknek tüntessék fel. Tiz felszabadult esztendőről beszélnek, de a magyar nép jól tudja, hogy a tiz i esztendőből legfeljebb csak három volt szabad. Amíg a kommunisták az 1945- ös demokrácia eredményeinek kisajátítására. törekednek, ugyanakkor a szélsőjobboldali emigráció, a mind nyíltabban jelentkező ellenforradalmi szellem arra törekszik, hogy a »megvalósult reformokat lekicsinyelje és elhomályosítsa. Mindkét törekvés sikertelenségre van Ítélve, mert a magyar demokrácia által megvalósított reformok fenttartása iránti vágy áthatja az egész magyar népet. Mi pedig, akik cselekvő részesei voltunk az I945-48-as eseményeknek, nyugodtan tehetjük a történelem mérlegébe, nyugodt lélekkel tehetjük vizsgálat tárgyává alkotásainkat, mert ez által tisztázottá válik az a tény, hogy a mi demokráciánk a nép felemelésének^ ügyét, a haladást szolgálta. MEDEY ISTVÁN * A United Hungarian Jews of America hírei mmmmmmmmmmmmmm ———mu. 'in» j.1» Nagyon kellemesnek Ígérkező összejövetelre lesz kilátás április 23-án, szombaton este, amikor az UH JA nö-osztálya társasvacsorával egybekötött kártyaestét rendez a 317 E. 79 St. alatti helyiségeiben. A kártyaest 7 órakor kezdődik és a rendezőség gondoskodik arról, hogy mindenki a neki megfelelő társaságban szórakozhasson. A vacsora előkészítéséről es felszolgálásáról a nő-osztály bizottsága gondoskodik. Thomas Kathie, Schatzkin Mici, Bauman Margaret és Lendway Adél önként vállalták a felszolgálandó ételek elkészítését. A háziasszonyi tisztséget Fáy Elizabeth elnöknő és a női osztály vezetősége vállalta. A vacsora ára és a kártyaesten való részvétel dija összesen. $1.50 személyenként. A jegyeket a nő-osztály tagjainál és a kártyaest napján a pénztárnál lehet vásárolni. * A Maccabea Sport-csoport tagjai magyar fiuk, akik nem képesek felszereléssel ellátni futballcsapatukat. Ezért fordulnak az. amerikai magyarokhoz, hogy segítsék őket. Aki adománnyal akar hozzá járulni a magyar futballisták felszereléséhez, küldje be azt erre a címre: UHJA, 317 E. 79 St., New York 21, N.Y. (BU 8-8212) * Salpeter Gyula, a United Hung. Jews of Israel országos elnöke befejezve az izráeli kormány megbízásait, az elmúlt héten visszautazott Izraelbe. EEGEIVE BLAU DISPENSING OPTICIAN — MAGYAR OPTIKUS -PLaza 3-70G2 135 EAST 53rd STREET NEAR LEX. AVE. NEW YORK CITY- MAGYAR OTTHON MIAMI BEACHEN -A LEGJOBB MAGYAR KONYHA BÖLCSKEYÉK kellemes és népszerű otthona, ahol minden kényelmet megtalál. INDIAN CREEK LODGE 6981 INDIAN CREEK DRIVE Tel. UN 6-9126 Szobák fürdővel, zuhannyal, solarium, televízió, ingyen parkolás! Két bloek-ra vagyunk a tengertől. Vendégeinket autóval várjuk!
