Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-10-16 / 38. szám
OCTOBER 16, 1954 AZ EMBER 7-ik oldal “Hála Jávor Lászlónak” Gondolatok a “Café Narkózis” olvasása közben Kinek ir a költő? A közönségnek? önmagának? Sokat vitatott kérdés, nehéz rá felelni. A pszichiátere^ véleménye szerint igy próbál rendet teremteni háborgó érzései között és visszanyerni lelki egyensúlyát, szublimálva küzdelmeit a művészetbe. Papirra vetve kusza gondolatait és addig formálva, csiszolva mondanivalóit, a szavak sorrendjét, szótagok és sorok ritmusát, a rimek zenéjét, alliterációk csengését, amig háttérbe szorul a vers megírására sarkaló élmény és a költő szenvedéséből vagy öröméből önálló mü születik, mely elszakad tőle, önmagában folytatva életét; igen gyakran századokon át, tömegek és generációk gyönyörűségére. Titkos erők rejlenek az igazi költők inspirációi mögött s azt lehetne mondani, hogy a vers megszületése jóformán akaratunkon kívül történik. Csak az amatőr ül le az Íróasztalához azzal a szándékkal, hogy most remekművet fog alkotni, amig 'a vérbeli költő igen gyakran azt sem tudja hol és mikor fogamzott meg benne a vers; amit aztán keserves munkával, óriási türelemmel, sokszor éveken át sikerül csak végleges formába önteni. Néha csak'egyetlen sort hall valahonnét a semmiből, ez indítja el s aztán hiába figyel, a titkos hang nem folytatja az elkezdett melódiát. És az igazi költő tudja, hogy ilyenkor türelmesnek kell lennie és nagyon alázatosnak, mert az agy és az okoskodás nem segit, itt nincs csalás, várnia kell a csodára. Ez a lelkiállapot valahogy hasonlít a szenteknek a szenvedésére, akik egyszerre csak megszűnnek feleletet kapni az imáikra és nincsenek többé látományaik és hallomásaik. Ez az oka annak, hogy vannak zsenik, akik egyszerre csak elhallgatnak, mint Rimbaud, — aki, tudjuk — húsz éves korán túl nem irt már semmit. Ez a némaság óriási veszteséget jelent az utókor számára s nem magyarázható meg az alkalmi amatőr verselők átmeneti ideig tartó verselgetésének rövid korszakával, melyet kizárólag az ifjúság, vagy egy túlfeszített lelkiállapotból fakadó egzaltáltság hozott létre. Ritka ember az olyan, aki soha sem irt egyetlen verset sem és még a legprózaibb lénynek is volt egy olyan félórája, amikor költőnek hitte magát egy barna' kislány vagy egy forradalmi eszme megihlető hatása alatt. Ezek ártatlan bűnözők s nem tévesztendők össze a költőszélhámosokkal, akik hiúságból, feltűnési vágyból vagy egészen egyszerűen lustaságból nevezik ki önmagukat költőknek, mert igy próbálják kivonni magukat a polgári élet járma és kötelezettségei alól. Kiadatlan verseikkel és hoszszura növesztett hajzatukat és szakallukat lobogtatva Párisban a Boulevard St. Germain kávéházaiban tanyáznak és nem tudják, hogy a hivatásos költők öltözködésükben és életformájukban sokkal közelebb állnak a szerény kishivatalnokokhoz, mint a jnmaszkirozott prófétákhoz. Csak a jámbor közönséget sikerül megtéveszteniük, a kiadók és kritikusok nem állnak kötélnek. Költőnek lenni: súlyos és fájó teher. A költészet az a feladat, mely egész életre szóló figyelmet s lekötöttséget követel, a társadalom minden segítsége nélkül. A költő sorsa mindenütt nehéz, amiből csak halála után tudna megélni, — miután már nem jelent az élőknek konkurrenciát és lelkiismeretfurdalást. Még az anyaország is mostohán bánik költőgyermekeivel, de mi ez a keménység ahhoz a nemtörődéshez képest, amivel az idegen ország köti gúzsba a “számkivetett’ poétát. Mert ha köteteken át lehetne boncolgatni a kérdést, hogy kinek ir a költő, úgy egyenesen lehetetlen logikus választ találni arra, hogy például kinek írjon egy százszázalékosan magyar költő, magyarul Párisban? Elvitázhatatlan, hogy semmi praktikus eredményre sem számíthat, bármily elsőranguak legyenek is a versei. De i mivel a költészetnek semmi köze j sincs a praktikus célokhoz, és az igazi költő valóságos fizikai életszükségletből ir, mert ha ezt nem j tenné, megfulladna — minden szent időben mégis csak akad egy-egy ilyen csoda, mint az, amiről mo=t akarok beszámolni. “Café Narkózis”: álljunk meg egy percre ennek a verskötetnek a jelentőségénél és adjunk hálát a kitűnő szerzőnek, Jávor Lászlónak a gyönyörűségért, amit versei olvasásával nekünk, idegenbe szakadt magyaroknak szerez. Valljuk be őszintén, hogy bármennyire is tökéletesen “értsünk” angolul vagy franciául, mégis csak más ezen a mi szivünk nyelvén verset olvasni, szinte együtt átérezve a költővel minden árnyalatát a kifejezett gondolatoknak. Az esztétikai gyönyörűségeken kívül szinte erkölcsi elégtétel — hogy dacára az előbb említett nehézségeknek — szinte a szemünk előtt ér révbe egy poéta, aki anélkül, hogy a legcsejkélyeb érzéke volna önmaga népszerűsítéséhez és szinte képtelen arannyá váltani tehetségét, most mégis csak eljut a helyére és végre fel tudja mutatni egy kötetben hosszú évek munkájának gyümölcsét. És még hozzá milyen szép ez a “gyümölcs”, milyen dús, illatos és bóditó, a Krumpli cukor importált, kizárólag csak H. ROTH-nál kaphatói Megérkezett a friss importált MÁK, LEKVÁR, DIÓ, MANDULA! Igazi MAGYAR édes nemes rózsa PAPRIKA, pergetett ZITA AKÁCMÉZ, HUNYADI JÁNOS' ÁSVÁNYVÍZ, KILÓS mérlegek, zománcedények, gyurótáblák és sokezer más konyhafelszerelés. — Kérjen ingyenes árjegyzéket! — H. Roth & Son, Importers 1577 First Ave., Cor. 82nd St., New York 28, N. Y. Tel: REgent 4-1110 Póstai rendeléseket $3.00-on felül pontosan szállítunk! művészi fedőlaptól kezdve, melyet Vértes Marcel keze varázsol “párisivá” virtuozitással. “Az Ember” olvasóinak felesleges bemutatni ezeket a verseket és felfedezni Jávort, a költőt, de magamról tudom, mily más impresszió együtt olvasni egybegyűjtve ezeket a verseket, mint egyenként szórványosan. így az olvasó teljesen a magáévá teheti a költő egész müvét, azt, ami a legértékesebb az alkotásban: az 1954-ben jegyzett Párisban irt “Café Nar,kózis”-tól vissza a Pesten 1934-ben napvilágot látott és közben világhíressé lett “Szomorú vasárnap’ -ig. Különösen jó gondolat, hogy a kötet ezzel a csucsverssel kezdődik, ami a “Café Narkózis”, mely Jávort már mint a teljesen kiforrt .leegyszerűsített és formailag is tökéletes költőt mutatja be. Jávor a korával tette meg az utat a romantikus iránytól a klasszikus kötöttségű költészetig. Újabb tekturversei már nemcsak festőiek, de architekturálisak is és oly tökéletesen felépítettek, mint egy francia katedrális. Úgy látszik, hogy a világfájdalmas “uj Werther” s “az öngyilkosok himnuszainak” költője meg akarja mutatni, hogy a művészien tömör verskonstrukciónak is mestere. Jávor főtémája a párisi éjszaka; ezekben aztán kifogyhatatlanul tobzódnak a színek és illatok. Verseiben az uralkodó elem a szin és a zene. Látomásai oly élénkek és annyira hatnak az érzékekre, hogy az olvasó igen gyakran elbódul mintha valami narkotikumot élvezne. Jávor a szavakkal fest s még a legelvontabb filozofikus, erősen intellektuális problémát is képes vizuálisan elénk varázsolni. Az, hogy hivatásos, kitűnő festő és nagytehetségü zenész is egyszemélyben, nagyban hozzájárul költői sikeréhez. Bár született lírai költő, valami belső nyugtalanság fűszerezi ezt a lírát, úgy hogy soha sem válik érzelgőssé. A képei modernek, urbánusak; szereti a nagyvárost, Párist, a köveit és asszonyait, a kávéházak neonfényét, a Montmartre külváros negyedét, Billancourt gyárait, Pigalle színes szennyét és az ifjú “Boulmich”-t. Igen gyakran nem riad vissza kimondani szokatlanul bátor, nem szalonképes szavakat is, de soha sem vétve a jóizlés ellen. Versei érettek, forrók, sokszor erősen érzékiek, anélkül hogy valaha is pornografikussá válnának. Sőt, valami kisfiús szemérem és tisztaság is van a sorok mögött, még akkor is, ha éjszakai lányokkal áll szemben a lokálokban. Jávort minden érdeki, ami emberi, még a mocsok és az alvilág is, de azért mégis ösztönösen csak a szépet keresi és a fény felé fordul. Az égitestek, a hold, a nap, a Földközi-tenger . . . Megszámlálhatatlan és soha nem hallott hasonlatai vannak olyan dolgok ábrázolására és érzékeltetésére, melyekről az ember azt hinné már nem lehet uj jelzőket találni. A kenyere “holdkaréj” és a Saint Cloudtér “az éj levébe merített csorba kávéscsésze” a szív “üres aranyszelence”, a tenger “tinta” és az “öröm latin” ... Ki tudná felsorolni a sorokat, melyek megragadják az olvasót ezeknek a különös, nyugtalanító és merterkéletlen, megdöbbentően őszinte versek élvezése közben. A Pesthez irt versek boszorkányos bravúrral hozzák vissza mindazt, amit az álmaiban hazavágyakozó magyar csak egy-egy szerencsés pillanat emlék-éleslátásában képes maga elé idézni. A “Pesti verkli” hangja, a "Nacscságos ur” és a “kisztihand”, “Fuksz, a szobaur, Ágyrajáró Aladár, a gang és a cselédlányok.” “Minden ami egyszer vót — és j vége vét.” Breugheli festmény ez a vers vagy legalább is modern színpadi díszlet, melyet az ame- J rikai színpadi szerzők mostanában próbálnak a színpadra hozni, érzékeltetni nemcsak egy lezárt szoba, de egy egész utca vagy egy egész város hangulatát. A “Pesti tavasz” a Rákóczi-utat idézi viszsza; libabőrös lesz az ember tőle az olvasás közben és nem győzi j motyogni: “igen, éppen ilyen volt.” Kísérteties hatású! Nincs az a múltba néző televízió, ami ezt tudná produkálni, ehhez költőnek kell lenni és “Éjszakai utazásokéra indulni, ahogy azt Jávor szokta tenni álomvonaton, álomkalauzzal. A budai tájról irt vers bűbájos szelídsége, “nyugdíj és nyugalom” az ünnepre öltözött leanderfákkal, összeszoritják még a legedzettebb és legmegélegedettebb külföldre szakadt magyai szivét is. A vers hatása alatt felvillan mindaz a szépség, amit elvesztettünk és amit hála a költő tehetségének, legalább igy fel^-fellelhetünk és megőrizhetünk. Ez Páris — nagy és szép eredmény, ha ezt érezzük a “Café Narkózis” olvasása közben, de hogy közben azt is mondhatjuk: “volt valamikor Budapest, a mi ifjúságunk Budapestje — ez is felbecsülhetetlen érték . . . Páris, 1954 október MECYERY SÁRI Magyar sziget a newyorki óceánban Igen, ez a pontos meghatározás Paprikás Weiss importer üzletére: magyar sziget a rettenetes nagy newyorki óceánban! Valami különleges és szinte szivsajditóan megejtő hangulata van ennek az üzletnek: az ember úgy érzi nyomban magát, mint ha Magyarországon lenne. Magyar áruk, magyar feliratok, magyar .beszéd, hagyományos magyar előzékenység . , . Itt magyar könyvekre esik a tekintetünk, ott magyar hanglemezekre, emitt szegedi édesnemes paprikát látunk, amott eredeti liptói juhturót: mák, lekvár, gyúródeszka, nokkedliszaggató, diódaráló, hímzett magyar blúzok, magyar babák itt is, ott is, sőt még eredeti krumplicukor is a pulton — egy. kis darab Magyarország! Nem véletlen, hogy ha valakit arra szólítanak fel, hogy hirtelen mondjon három nagyon jellegzetes személyt a newyorki magyar életből, a feleletben mindig ott van Paprikás Weiss neve. Az itteni magyar életnek szerves tartozéka a Second Avenue 1534 sz. alatti üzlet; bizonyos, hogy enélkül szegényebb és szürkébb lenne a newyorki magyar élet. (H.) GARTNER LAJOS All Nations Exchange UTAZÁSI IRODA 207 E. 84 St. New York City — Telefon: REgent 4-7068 — IKKA- és postai csomagok! Pénzküldés. Biztosítás. Hirdetések minden helyi lapba.—Több, mint 40 éve az amerikai magyarok szolgálatában. “The Dancing Bear: Berlin de Profundis” A háború utáni 7 berlini esztendejét Írja le Frances Faviell, hires angol írónő ebben a-: ríj, naplószerü regényében, ami talán soha se volt égetően aktuálisabb, mint napjainkban, amikor a német kérdés van az eseményei; homlokterében. A patinás nevű Norton-cég adta ki a könyvet. KERESEK egyedülálló magyar hölgyet idős édesanyám mellé társalkodcnőnek, de jól kell tudnia főzni is. Jó fizetés és teljes ellátás. Érdeklődés: EL 5-4200 számon M rs. Benes-nél. Hungarian Garden Restaurantban Kitűnő konyha! — Igazi magyar specialitások! . ...... m Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: BENCZE KÁROLY és hires cigányzenekara muzsikál GYPSY COUNTESS JULIA énekel J 528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 ZETTL LACI tulajdonos RUHACSOMAGJAIT ELHOZATJUK, POSTÁZZUK MAGYARORSZÁGBA és CSEHSZLOVÁKIÁBA EASTERN PARCEL COMPANY 4124 Aye. D (Brooklyn, N.Y. Telefon: BU 1-3678—Yorkvillei telefon: IR 9-5339 ~ MAGYAR OTTHON MIAMI BEACHEN -A LEGIOBB MAGYAR KONYHA! BÖLCSKEYéK kellemes és népszerű otthona, ahol minden kényeimet megtalál. INDIAN CREEK LODGE 6981 INDIAN CREEK DRIVE Telefon: 86-9126 Szobák fürdővel, zuhannyal, solarium, televízió, ingyen parkolás! Két block-ra vagyunk a tengertől. Vendégeinket autóval várjuk!
