Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-07-24 / 30. szám

JULY 24, 1954 AZ EM8ER 5-ik oldal Szent Bertalm-éjszaka—300 napig Legutóbb négy folytatásban kö­zöltük azoknak a neves íróknak, költőknek, szellemi embereknek hézagos névsorát, akik vértanú­halált haltak a tiz év előtti nyi­laskeresztes rémuralom őrjöngő és becstelen korszakában. A név­sor csak hézagos volt, mert hóna­pokon át lehetne sorolni a ma­gyarországi szellemi elit veszte­séglistáját. Most egy hozzánkin­tézett levél sorakoztat fel további neveket azok sorából, akiket a tiz év előtti paranoiás öldöklés pusz­tított el. íme a levél: Tisztelt Szerkesztőség, igyekszem a teljesség kedvéért néhány további adatot szolgáltat­ni ahoz a tragikus listához, ame­lyet “Az Ember” legutóbb több íolytatásban közölt. Ezekkel az Újabb nevekket sem teljes azonban a lista, meit sokszáz áldozata volt a magyarországi Írói, tudósi és új­ságírói gárdának a szégyenteljes brigantizmus idején! Csak hirte­­lenében szedem össze emlékeze­temben az alábbi — továbbá — neveket; azok neveit, akik életük­­feel és munkásságukkal soha nem hoztak szégyent a magyar névre, sőt ellenkezőleg termékeny elő­mozdítói voltak a magyar kultú­rának s mégis meg kellett hal­mok . . . A se tóban pusztult el Balassa József, a “Magyar Nyelvőr” szer­kesztője, az összehasonlitó nyelv­­tudomány egyik legkiválóbb mű­velője. Megölték Csergő Hugó hót és hirlapirót, a "Hét” cimü folyóirat egykori munkatársát. Legyilkolták Berend László köl­­_|őt. akinek “Éjféli jajkiáltás” cí­mű verskötete komoly irodalmi értéket jelentett. Elpusztították Izsó Sámuel köl­tőt, aki éveken át Kassák Lajos írói köréhez tartozott; ő finanszí­rozta Kassák “Tett” és “Ma” ci­mü folyóiratait, majd egyik ala­pítója volt az újpesti Vörösmarty Irodalmi Társaságnak, amelynek Babits Mihály volt az elnöke. “Fáklyastaféta” és “Tasnádi vá­sár” cimü verskötetei egy kifor­rott igaz költőt tártak a közönség elé. öngyilkosságba kergették Elek Artúrt, a modern magyar képző­művészeti kritika egyik legtekin­télyesebb képviselőjét, a “Nyu­gat” munkatársát. Megölték Mahler Edét, az ókon keleti népek történetének kutató­ját, a nagynevű egyiptológust. Nyilas suhancok lepuskázták Nagy Zoltán költőt, aki mint for­­matnüvész a modern magyar lí­rát klasszikus értékű versekkel gazdagította. (Egy gyönyörű ver­sét tavaly “Az Ember” közölte.) Legyilkolták Friedman Dénes főrabbit, az újpesti zsidó hitközség országoshirü vezetőjét, aki több könyvben foglalkozott a zsidóság történetével, de ugyanúgy filoló­giai kérdésekkel is. Saját intézete előtt lőtték agyon dr. Rosenfeld Mátyás főorvost, a kispesti hitközség elnökét, aki a környék íróit és művészeit bőke­zűen támogatta hosszú éveken át és számos vallástudományi dolgo­zatát is kiadta. A budapesti Verbőczy-szobor elé hurcolták és ott lőtték tarkón gr. Haller Alfrédet, a finomszavu fia­tal költőt, akinek első versesköte­te több volt mint Ígéret. Bűne az volt, hogy elbújtatta egy zsidó barátját; a Városház-utcai nyilas bűn tanya hóhérai felfedezték őket s gróf Haliért, meg a bujtatott zsidó fiatalembert nyomban kivé­gezték. A Verbőczy-szobor előtt volt közszemlén holttestük, nya­kukban hatalmas tábla volt lát­ható: “így jár a zsidó” és “így jár a keresztény, aki a zsidót buj­tatja” felírással. A getóban éhhalált szenvedett Pollatschek Elemér orvosprofesz­­szor, az európaihirü torok- és gé­gespecialista, a nemzetközi orvosi szakirodalom ismertnevü művelő­je. Megölték Kálmán György ze­nepedagógust, az egyik legnép­­szerüb magyar zongora-iskola szerzőjét. Elpusztították Balassa Emil hirlapirót ,a magyar újságírás nagymüveltségü tagját. Legyilkolták Erdei Viktor fes­tőművészt, a muzsikáló vonalak piktorát, aki gyakran választotta képei tárgyául az elmélyülő vallá­si áhítatot. Éhenhalt a gettóban Fényes Adolf, az országhatárokon túl is ismert nagy magyar festő, a sze-Gratulálok Bordás Sándornak, a két hét előtti elmés cikkéért. Karuithynak is nyilván tetszené­nek a versek, amiket Erdélyi Jó­zsef szájába adott. De bocsásson meg, ha azt mondom: bármily te­hetséges a persziflázsban, nem bir felemelkedni a költői finomság ama fokára, amelyre a — kétség­kívül tehetséges — Erdélyi és ke­vésbé tehetséges társai elértek. Bordás versei szatírák, melyeket a “Hungária” nem sorolhat be a vele rokongondolkodásu költők verseiből kiadandó antológiába. Ezért mi itt a “Hungária” figyel­mét felhívjuk olyan versekre, a­­melyeket Erdélyi és társai való­ban megírtak. Ezek nem tréfaké­pen. hanem komolyan adtak hangot annak a világnézetnek és erkölcsiségnek, amely szép ered­ményekre vitt már 1919 után és még szebbekre 1939 után. Sajnos, csak kevés verset idézhetünk hely gény emberek életének egyik első magyar ábrázolója. Megölték Büchler Sándor keszt­helyi rabbit, egyetemi tanárt, a, magyar- zsidóság történetének szakavatott kutatóját. Munkatáborban pusztították el dr. Székely György ügyvédet, at jeles jogi szakírót és lelkes iroda­lombarátot, a “Délsziget” c. iro­dalmi folyóirat cikkíróját. Kérem soraim közlését, mert nem szabad elfelejteni a fenti neveket sem. Az “önigazolást” végző nyilasokkal szemben a már közölt és a fenti nevek alkotják a. soha el nem évülhető vádiratot! Tisztelettel: dr. Szőke Sándor (Hamilton, Kanada) ★ r A “Szent Bertalan-éjszaka—300 napig” cimü cikksorozatukban megemlékeztünk gróf Révay Jó­zsefről is, a kiváló szociológusról és filozófusról. Megállapítjuk, hogy a “Századunk” c. folyóirat1 jeles cikkíróját nem a nyilaske­resztes rémuralom idején gyilkol­ták le, hanem a Budapest körüli fronthullámzás közben, a gyöm­­rői tömeggyilkosság alkalmával. Igaz viszont, hogy a vérgőzös és tömeggyilkos helyi kommunista kiskirály azt megelőzően a nyilas­keresztes párt tagja volt, aki — ahogy az orosz katonák Gyömrő­­höz érkeztek — azonnal átvedlett zöldből vörössé ... A gyömrői mészárlásnak háttere és adatai még ma sincsenek teljesen feltár­va s az emigrációra várna a fel­adat, hogy fényt derítsen erre a véres epizódra, amely a nyilaske­resztes - rendszer bukását követői zűrzavaros időszakban történt. hiányában és mert “Az Ember” nő-olvasóit nem akarjuk zavarba hozni olyan férfias kiszólásokkal, amilyenekkel például Sértő Kál­mán a nácik kóltő-óriása töltöt­te meg verseit. Erdélyi világhírű “Solymosi Eszter véré”-t sem idézzük, mert ezt a vérvád-balla­dát többszőr közölték a jobbolda­li lapok .mint a Szózatot. De idéz­zük Erdélyi sorait az “Egyedül Vagyunk” 1942 májusi számában megjelent remekéből: Itt az előhad, a körülmetélt nép Magyarul is és magyarul beszél S elkövet mindent, hogy csak az ő vére S az ő felkentje lehessen vezér. És ugyané lap 1940 októberi szá­mából Erdélyi örökszép kezdő so­­rát: Álmomban egy zsidó úgy keres engemet s Istenhez forduló befejező sorát: Hajlítsd igám alá dühöngő Mardokhájt Ilyen költő nem úgy pattan ki az irodalomból, mint Pallas Zeus fejéből; hosszú fejlődés vezetett e magaslatra. A költőóriás egy elő­futára volt a kurzus kedvence, Kiss Menyhért képviselő; méltó előde, mint a “Népakarat” 1920 2. számában Károlyi Mihály ellen irt verse mutatja: Oh nem szült nálad gonoszabbat a század Átok hulljon rád, égessen gyalázat! Károlyi Mihály, népem szégyene Zsidó bócherek pojácája te! Kiss Menyhért egetverő fájdal­mával szemben a költőnő, Bese­­riczkyné Bankó Julia az örök re­ményt, optimizmust szólaltatta meg lantján, “Ébredő Magyarok” c. ódájában, a fenti lap 1920 ja­nuár 7-i számában: Van bűn, amelyekre nincs bocsánat Van átok a mely megfogann És kell hogy legyen bosszúálló Isten Klasszikusokat pontosan kell idéz­ni; én is vigyáztam az eredeti he­lyesírásra és nyelvhasználatra; s ime a végsorok: S ime jönnek százak, ezrek, kezükben lángpallos ragyog “Nemezis” szülötte mindannyi, nevük: Ébredő Magyarok! Ez évek ontották a zseniket, mint Perikies Athénje; itt volt például egy másik üstökös, ifj. Eckmayer István. Az athéni ha­sonlat szerencsés; Eckmayer egy késői Pindaros. Harci ódája befe­jező sorai: El az ilyen svindler néppel így lesz meg a világbéke! A weimari “dioskurok”, Gőthe és Schiller nemes vetélkedése is eszünkbe jut. Mert Kiss Menyus nem hagyta magát; lepipálta Eckm.-t a “Szovjetzsidó” c. örök­becsűjében: (február 7.) Kun, Lenin, Liebknecht egyre­­megy, Csak más a név de mindig egy Nem magyar, német vagy orosz Ahasvérus a sátoros. Nagy költő nagy “poetica licen­­tia”-t (költői szabadságot) élvez; az eszme tisztább kifejtése érde­kében eltekintett a triviális tény­től, hogy Lenin és Liebknecht nem abból a “fajból” származtak, mint Kun. Az uj irodalmi virág­kor gyorsan kiteljesedett. 1934- ben már igy zengett Csapó Lász­ló (“Turáni Roham”, 3. szám): Az uj Dzsingisz kán dörgő hangja Úgy zúgott mint a végítélet. “Nincs irgalom”. Irtsátok ki még A magvát is a söpredéknek. A gyáva faj nyivákolása Hiába röppent fel az égbe. Végkép kipusztult és . . . keresztet Tettek a holtak tetemére. Képzeljétek hogy álmodom csak De . . . gyönyörű az álmodásom Idegen faj halott csoportja Sírját mindig mélyebbre ásom. Gyönyörűnek gyönyörű — de nem volt álom. Vates: látnok, költőjós reveláeiója volt és majdnem hi­ánytalanul megvalósult. De a fej­lődés itt sem állt meg; 1939-ben (Förgeteg havában) Gaal Zsig­mond “Turáni Dal”-a elérte a csúcsot; legalább akkor úgy hit­tük. Úgy lett minden ahogy Kozma testvér mondta Másnap elindultunk ahogyan ő mondta Úgy lett minden ahogy Kozma testvér mondta Meg is szabadultunk úgy ahogy ő mondta ügy lett minden ahogy Kozma testvér mondta Haza is érkeztünk úgy ahogy ő mondta Vacsorát is ettünk úgy ahogy ő mondta Hogy a vers ne legyen kissé egy­hangú, néhány “úgy ahogy ő mondta”-t kihagytunk. De csa­lódtunk. Az uj “népies-nemzeti” irány e csodája is csak Erdélyit készítette elő. E versek — s a fér­fiasabbak, amiket egyelőre nem közlünk — sajnos, külföldön nem CSÁRDÁS-ÉTTEREM ÉS MULATÓ 307 East 79th Street UJ MŰSOR: +k ¥k +k *k +k +k +k +k *k ¥k ¥k ¥k ¥k ¥k +k +k +k ¥k ¥k +k ¥k NINADABORE RÁKOSSY TIBOR DICK MÁRTA Babai Béla és híres cigányzenekara NEMZETKÖZI PROCRAM! Asztalrendelés RH 4-9382 KITŰNŐ MAGYAR KONYHA! !! New York 21, N.Y. ** 1 A legjobb italok! Szélsőjobboldali antológia kaphatók: örülünk, ha ezzel egy szélső jobboldali antológiához hozzájárulhatunk. Időrendben közölve mutatják, hogy az irány­zat üstökös-utja meredekebb volt, mint aminőt költészetünk Bacsá­­nyitól Aranyig vagy Vajda Péter­től Babitsig átívelt. TAKÁCS JÁNOS ŰTÓIRAT: “A költő és a sorsharag” lehet­ne mottója a fenti cikknek; ko-. moran zengő harmóniáját nein akartam megbontani könnyebb versek idézésével. De hogy mond­ta Arany: “Hah lágyabb ének kell nekünk”! A náci-irodalom bőség -' szaruja ezt is öntötte. Hogy a tragikus pátosz után olvasóinkat a pásztorsip bájával vidítsuk fel-, idézzük Szilágyi László versét. Megjelent 1942 szeptemberben az'( “Egyedül Vagyunk”-ban — Imré­­dy, Vajta, Oláh, Görgey, Erdélyi, Milotay és sok más érdekes nevű munkatársuk lapjában: Becsiptem mint egy potyka De még belém fér pár kortyotyta A falu végén van egy kurta kocsma Ott majd pityizünk még Becsiptem mint egy pityke De még belém fér pár lityityke. Kellemes weekendet! No. 5 csomagMagyarországba 2 pár cipőre 1/a. egész talp és sarok, 1 pár cipőre való finom box bőr. — Tel. BU 7-3678 EASTERN PARCEL CO. 4124 Ave. D. Brooklyn 3, N.Y. DAJKOVICH FERENC ezen a nyáron az uj YORK air condition gépet ajánlja, mely gombnyomásra NYÁRON HÜTI. TÉLEN FÜTI lakását. HA MOST VÁSÁROL 120 DOLLÁRT TAKARÍT MEG! az 1954-es 3/4 H.P. YORK Model A-75 R $299.95 GARANCIA, részletfizetési kedvezmény! BILLEN Engineering 1 West 34 Street New York City Telefon: OX 5-2931 DAJKOVICH FERENC SALES MANAGER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom