Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-07-17 / 29. szám
4-ik oldal AZ EMBER JULY 17, 1954 OZEMBER DÓR FERENC POLITIKAI HETILAPJA ELOLVASÁSRA AJÁNLJUK: .‘‘VÉGÁLLOMÁS*’ . és “TÍZ KÖRÖMMEL” THE MAN Alapította és szerkesztette 1918-tál 1954-ig: GÖNDÖR FERENC Founded by FERENC GÖNDÖR Managing Editor and Publisher: MRS. FERENC GÖNDÖR, felelős szerkesztő és kiadó Editor: DR. DEÁK ZOLTÁN, szerkesztő f Published weekly, except the last four weeks in August. — ‘ Editorial and Publishing Office •— szerkesztőség és kiadóhivatal: [ S»Ö East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6165 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 Id Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Reentered as second class matter Aug. 4, 1952, at the post office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. VcT XXVIII New York, N.Y., July 17, 1954 No. 29 A Magyar Zsidók Világszövetsége hivatalos közleményei: Julius 11-én avatta fel ünnepélyes külsőségek között a Hitachdut Olej Hungária, mint a Világszövetség izraeli tagozata a második magyar falut! A lelkeshangulatu ünnepségre küldöttségek jelentek meg Izráel minden olyan városából és falujából, ahol magyar zsidók laknak és a második falu boldog telepeseivel együtt bennsőséges lélekkel vettek részt a szép felavató ünnepségen. A magyarországi és romániai Bzeretetcsomag - akcióval kapcsolatban legújabban Schuller Vilmos, a Világszövetség ausztriai megbízottja kapott nagyszámú köszönőlevelet a címzettek hozzátartozóitól, akik az ingyenes csomagok küldését kérték. Ugyancsak nagyszámú hálálkodó levél érkezett az argentínai tagozathoz is. Reichenthal Ferenc, az Amerikában élő nagynevű festőművész két nagyméretű olajfestményt ajándékozott a Világszövetség newyorki központi irodája falai ttriririnnnnnroTrir?nr!r!rB7r!nnr!r5 “HATIKVA” a galuti magyarnyelvű zsidóság harcos hetilapja. — Fizessen elő a ■"Hatikvá”-ra “Az Ember” kiadóhivatalában. Egy évi előfizetés dija 12 dollár. Ezért az összegért minden héten, a lap megjelenése után 3 nappal, repülőpóstán kapja kézhez a világon élő magyar- Ezármazásu zsidók tartalmas újságját, amelynek cikkeit a legjobb galuti és izráeli magyar - zsidó írók és újságírók Írják. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal: “HATIKVA” Calle Colombres 74, Buenos Aires, Republica Argentína !JL!ljUL!LSULSL!UUUUUlJ!JL£JllUUUÍJl£ ékesitésére. A kivételes művészi kvalitásokról tanúskodó két nagyértékű festmény már elhelyezést j nyert a központi irodában, melynek látogatói csodálattal szemlélik a nagyszerű művészi alkotásokat. A Hitachdut Olej Hungária július 21-én Tel Avivban s az egész Izráelben gyászünnepséget rendez Herzl Tivadar, az önálló Izráel megálmodója halálának ötvenedik évfordulója-alkalmából. Julius 29-én országos ünnepséget tartanak Izráelben abból az alkalomból, hogy egy évvel ezelőtt alakult meg a Világszövetség izráeli tagozatának, a Hitachdut Olej Hungáriának első magyar faluja. A Hitachdut Olej Hungária lieg- | utóbbi, jeruzsálemi ülése határo- j zatott fogadott el, mely szerint az j izráeli magyar zsidóság irodalmi és művészi értékeinek ösztönzésére Herzl-dijat alapítanak, amely minden évben kiosztásra kerül. | Az elmúlt hó végen fejeződtek J be a Világszövetség izráeli tago- j zata, a Hitachdut Olej Hungária által fenttartott héber nyelvkurzusok s ebből az alkalomból igen látogatott évzáró ünnepséget is rendeztek. Ez volt a 12-ik országos tanfolyam. Eddig mintegy I négyezren tanultak meg héberül az eddigi nyelvtanfolyamokon. A chicagói tagozat nőbizottsága julius 8-án a következő ajándéktárgyakat küldte el a Hitachdut O. Hungáriának az arra rászoru- j lók közötti ingyenes szétosztásra: 180 drb. női ruha, 33 férfi öltöny, 125 gyermekruha, 52 pár alsó fehérnemű, 16 sportkabát és nad- I rág, 3500 doboz (és üveg) gyógyszercsomag, 1 láda varrócérna, 8 j tucat mosó- és toalettszappan, j 105 ágyhuzat és törülköző, 60 drb. I konzerv, 25 pár cipő, 26 női blúz, i 40 különböző alsóruha, 50 pár ha- i risnya és 16 gépiróasztal. Finom nyári férfiruhák és kabátok ALACSONY, NAGYON ALACSONY ÁRBAN NADEL HUGÓ magyar férfiruha kereskedőnél 104 FIFTH AVE. New York City (Telefon: CH 2-5666) — 15-ik és 16-ik St. között, fent a 15-ik emeleten — Két pompás könyv érkezett Izraelből, most jelentek meg ott szép kiállításban és magyarul. A két kitűnő könyv cime: “Végállomás” és “Tíz körömmel.” A szerzők neve: Gondos Margalit és Rezes György. Két könyv. Azt is mondhatnám,két könny, mert ezt a két könyvet könnyel Írták. Az egyikben több a bánat könnye, a másikban az öröm könnye több. Mind a két iró Magyarországról szakadt el és érkezett meg végre az ígéret Földjére, amit egyelőre inkább az “Ígéretek földjének’’ lehetne nevezni. Minden uj ország az újonnan érkezett idegenek számára csak az Ígéretek földje. Még a hatalmas kiterjedésű Amerika is az volt, amikor Európából ideérkeztek a kalandokra vágyók, az arany után kutatók, az üldözöttek, a katolikusok elől menekülő protestánsok, a protestánsok elől menekülő katolikusok, vagy az adósok börtöne elől idemenekülő georgiaiak. És az idegenek—mert az indiánokon kívül itt mindenki idegen volt — rövid pár száz év alatt megteremtették a valóravált csodát, a leghatalmasabb, legszabadabb országot; mert az idegenekből amerikai néppé, amerikai nemzetté alakult munkáshad tette Amerika földjét a legyőzhetetlen Amerikai Egyesült Államokká. Csakhogy az Amerika beláthatatlan nagyságú földjére érkezett idegenek itt termékeny, zsíros, szűzi talajt találtak, óriási kiterjedésű földet; tulnagyot ahhoz, hogy meg tudták volna művelni és hívni, biztatni, csábítani, hozni kellett sok-sok idegent, hogy segítsenek betelepíteni, megművelni, kitermelni a verejtékes munkát sokszorosan megfizető földet. És jöttek a különböző nyelvű, fajú, vallásu idegenek és a földkerekség leghatalmasabb olvasztótengelyében kitermelődött nemcsak az amerikai nemzet, de az amerikai faj is és az alig párszáz éves mai generáció gyermekeiből nem lehet kielemezni, miből termelődött ki az uj elem, amit úgy hívnak hogy “amerikai.” A szegény, sok-sok-sok évszázad alatt kifosztott, fölégetett, fáitól letarolt vagy köves sivatagjellegét soha meg nem változtatott kicsi Izráelbe nem kalandokra vágyók mennek, sem arany után kutatók. Olyanok sem, akik az adósok börtöne elől menekülnek. Az üldözöttek mennek oda, azok, akiktől mindent elraboltak, akik senkihez sem tartoznak semmivel, de -akiknek adós az egész világ, mely tűrte, megengedte, hogy védtelen, ártatlan embertársaikat milliószámra legyilkolják, kifosszák, megalázzák, hogy fegyverekkel irtsák a fegyverteleneket; azok mennek oda, akik azt hiszik, hogy ahhoz a kicsivé zsugorított ősi földhöz nekik joguk van; akik termővé akarják tenni az eddig még soha semmit meg nem termett kopár köves sivatagot is, akik még hisznek az isteni Gondviselésben, mely erőt fog nekik adni, hogy “tiz körömmel” kaparva termővé tegyék a terméketlen sivatagot is s fáradhatatlan munkában erőssé edzett karokkal megvédjék kicsi földjüket a kártevő vadaktól . . . Erről beszél az egyik könyv, aminek “Tiz körömmel” a cime. Gondos Margalit és Rezes György szerényen riport-regénynek nevezi. Nevezhetnénk prózában Írott drámai költeménynek is. De azért talán helyes a meghatározás, mert a hazaszerzők hőskölteménye olyan izgalmas, olyan ébrentartó, mint a legizgatóbb mozi, vagy a best-seller rémregény. Én egyfolytában olvastam végig a 125 oldalas kis könyvecskét és csak oiyankor szakítottam félbe az olvasást, amikor a könnyeimet törölgettem. A könnyeket, amik könnyűvé tették a lelkemet. A két szerző másik könyvének cime: “Végállomás.” Ez a regény otthon játszódik le Magyarországon. Részben azt a háború előtti kort idézi fel, amit úgy hívnak, hogy “régi Magyarország”, avagy “a régi jó idők”, mely időkre oly sokat gondolunk sóhajtva vissza. Amikor csak nézéssel, jobb-roszszabb tréfákkal alázták meg a zsidókat, amikor még nem ütötték agyon bunkóval ,nem gyilkolták fegyverrel, éheztetéssel, gázkamrával, amikor gazdag és szegény zsidókkal még nem ásatták meg püfölések közben a saját sírjaikat . . . A;kkor, a ‘régi jó világban” még csak tudat alatt készültek rá. Tudatosan csak az első világháború után cselekedtek a “legjobb tiszt urak” és rablógyilkos civil baj társaik és nem féltek a megtorlástól, és nem sejtették, hogy azokba a sírokba ostobán, j bután 25 év múlva betemetik az egész, szabadságos, gyönyörű szép Magyarországot s idegen hódítókkal tapostatják simára a saját sirjaiikat, amely sírokból ki tudja mikor lesz feltámadás? A régi gyönyörű Magyarországot és a keservesen fájdalmas emlékű Magyarországot én is átéltem és átélte velem együtt az Amerikába szakadt magyarok egy része is és ha nem hazudnak önmaguknak ,a “Végállomás” olvasásakor újra feltámad az ő lelkűkben is — mint az enyémben — a régi, keserűen édes, felejthetetlenül drága, sokszor elsiratott szülőhazánk. Hogy mondja a költő? “Hogyha verne verne, még egyszer fölkelne, fiatal életem egyetlen szerelme.” Olvassa el ezt a két könyvet, aki csak teheti, mindenki okulhat belőle, mert “minden nemzet akkor hal meg, ha önmaga ássa meg a sírját”, de akármilyen mély sir borul rá, feltámad, ha van benne elég erős élniakarás. BEREGI OSZKÁR A történelmi és művészeti emlékek pusztulása Magyarországon (FEP) Az a nemtörődömség és közömbösség, aminek ma Magyarországon lépten - nyomon jelei vannak, jól mutatkozik azon a magatartáson is, alíogy semmibeveszik az utóbbi időben kiadott, s' a műemlékek megóvására vonatkozó rendelkezéseket. Emiatt igy panaszkodik a budapesti “Népszava” egyik száma: “ . . . Egyenesen felháborító az a vétkes közömbösség, ahogy műkincseinket kezelik. A Komárom-megyei Réde község 18-ik századbeli barokk kastélyának bontását minden előzetes engedély nélkül elrendelte a járási tanács. A borsódmegyei Ónodon a tanácselnök engedély nélkül elrendelte a vár lebontását. A tokaji g.kel. templom 17-ik századbeli harangját a tanács odaadta fémgyüjtőknek. A keszthelyi Festetich-kastély intarziás padlóját olajjal öntötték le és cementtel eresztették be. A kastély parkjának egyik kovácsolt vasajtaját fémgyüjtök törték szét. A termelés érdekeire hivatkozva tesznek tönkre felbecsülhetetlen értékű kincseket ...” A United Hungarian Jews of America hírei: I Történelmi jelentősége van annak, hogy az amerikai magyar 1 zsidóság hivatalos képviselői el[ látogatnak Izráelbe s ezzel az ; amerikai és az izráeli magyarság között egy olyan kapcsolatot teremtenek, amelyen át hathatósabban segíthetjük izráeli testvéreinket honalapító küzdelmeikben. Rotman Helen és Brownfield Elsie vezetik azt a delegációt, amely egy pár héten belül elindul í Izráelbe, hogy eleget tegyen a i magára vállalt feladatnak. A delegáció a saját költségén utazik és ez a misszió anyagilag nem terheli az UHJÁ-t. Rotman Helen és Brownfield Elsie tiszteletére az UHJA bucsuestélyt rendez, amelynek részleteiről jövő hétre jelezzük a bővebb adatokat. • Szeretettel [kérjük, hogy a jó állapotban lévő használt ruháit jutassa le hozzánk azok részére, akik Izráelben azt már türelmetlenül várják. A még használható ruhák nagy értéket jelentenek azok részére, akiknek anyagi helyzete nem engedi meg, hogy bármiféle ruhát, cipőt stb. vásárolhassanak magunkat. Kérjük barátainkat: a jó állapotban lévő használt ruháikat küldjék be 317 E. 79 St.-i irodánkba (tel.: BU 8- 8212) avagy hivják a Railway Erpresst: LE 2-1300. Ebben az esetben irják fel nevüket és címüket a csomagra. • Száz számra kapjuk azoknak a nevét és címét, akik Magyarországon élnek és a mi testvéri megsegítésünkre rászorulnak. Elismerőleg állapítjuk meg, hogy a legtöbbje azoknak, akik a neveket és cimeket elküldik hozzánk, egyben testületünk tagjaivá is válnak és az 5 dollár tagsági dijat is mellékelik. Legyen segítségünkre, hogy minél sikeresebb legyen ez a fontos akciónk. Címünk: UHJA. 317 East 79 Street, New York 21, N. Y. , • Emlékeztető: dec. 18-án, szombaton tartjuk meg a Chanukabálunkat a Hotel Capitol nagytermében és febr. 13-án rendezzük hagyományos “Night of Stars”koncertünket a Hunter College nagytermében. • A United Jewish Apepal segítségével kiválasztottuk Kfar Smuel községet Izráelben, amelynek lakossága nagyrészben magyarokból áll. Itt építjük fel az amerikai magyarság adományaiból a társadalmi központot. Hoben az épületben talál helyet egy olyan klinika, ahol a lakosságnak az a része, amely nem képes megfizetni az orvosi kezelést, megfelelő díjmentes kezelést kap. Ugyanebben az épületben lesz egy olyan műhely, ahol a bevándorlók szakmát tanulhatnak [ki, aminek révén megélhetést biztosítanak maguknak. Héber tanfolyam is lesz az épületben, valamint könyvtár és szobák magános személyeknek, amig megfelelő otthont találnak. Ennek a társadalmi központnak felépítésében mindenkinek részt kell venni. Akije szeretteik nevét táblával akarják megörökíteni, avagy testületek, akik Izráel iránti szeretetüknek akarnak kifejezést adni (ha magukra vállalják egy szoba felépítésének költségét), nevüket szintén márványtábla hirdeti majd. Aki részes© akar lenni e gyönyörű munkának, az [küldje be adományát irodánkba: UHJA, 317 E. 79 St„ N.Y.C. VEGYEN U. S. BONDOT!
