Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-07-17 / 29. szám

JULY 17, 1954 AZ I Mi BÉR 3-ik oldal A budapesti (kongresszus után Rákosi hálálkodik és beismer — Az egész politika téves volt! Selejt és lemaradás minden téren -- Zuhan a munkabér értéke Nemrég tartották Budapesten a Magyar Dolgozók Pártjának in. kongresszusát. Erről az u.n. kong­resszusról, — amely úgy hasonlí­tott a keleteurópai országokban már előbb megrendezett moszkvai utánzatokhoz, mint tojás a tojás­hoz, — érdemes feljegyezni egyet s mást. Rákosi a társadalmi élet min­den ágát felölelő, fejtegetéseiben nem maradt le a többi szolgaál­lam “uralkodói” mögött. Mivel a kongresszust összefüggésbe hozta Magyarország tízéves felszabadu­lásával, ezért mindjárt a beszá­moló elején lerótta háláját a “felszabadító” szovjet hadsereg­nek. Nem uj dolog Magyarország népének az, hogy Rákosi hajbó­kol a megszállók előtt s hogy az ország orosz kizsákmányolását a nagy baráti segítségről szóló me­sével akarja takargatni. Nem uj dolog az sem, hogy egyik szavával agyonüti a másikat. Az egyik sza­vában például azt mondja, hogy Magyarországon — természetesen az oroszok segítségével — a gya­korlatban megvalósult a szocializ­mus. A másik szavában viszont beismeri, hogy az, ami ilyen ka­tasztrofális helyzetbe hozta a nemzetgazdaságot: a termelés aránytalansága és egyes ágak csúfos lemaradása nem egy egy­szerű gyermekbetegségből ered, hanem az egész politika téves fel­építéséből ! ★ Uj az a beismerés is Rákosinál, hogy egészen a múlt év utolsó fe­léig süllyedt a munkások reális munkabére, amin — mondta ő — csakis a munka termelékenységé­nek fokozásával lehet segíteni. Elismerte azt is: a gyárakban rengeteg a selejt s hogy az el­adott árura sok a reklamáció, belföldön és külföldön egyaránt. Mindezért az elbürokratizáló­­dott minisztériumokat hibáztatja. Különösen erős bírálat alá veszi a földművelésügyi minisztériumot és a gazdasági tervbizottságot, a­­melyek szerinte felelősek a gaz­daságokban előállott aránytalan­ságokért, a mezőgazdaság és az állattenyésztés csúfos lemaradá­sáért. ★ Rákosi ez alkalommal először bírálta a hatalmasan elcerebélye­­sedett, elbürokratizálódott állam­­gépezetet, amely túlságosan költ­séges és íékezőjévé vált a fejlő­désnek. De ugyanakkor semmit sem ajánlott enne.k az elburján­zott gépezetnek leépítésére és a dolgozó tömegeknek bevonására a hatalom tényleges gyakorlásán ba! Sokat kellett ellenben Rákosi­nak beszélni arról, ami Moszkva magyarországi képviselőit legjob­ban égeti és gyötri: a munkás­paraszt szövetségről, amelynek nagymértékű elgyengülése alap­jában ingatja ma már az egész rendszert. A magyarországi politika—mint minden államkapitalista rendszer politikája—éppen a falu és a vá­ros egymás ellen való kihasználá­sán alapszik. Ezért nem véletlen, hogy a munkás-paraszt szövetség erősítésén elért sikerek rövid meg­említése után hosszan taglalta azokat a súlyos hibákat, amelyek éppen a munkás-paraszt szövet­ség gyengítéséhez vezettek. Egész természetesen kénytelen volt meg­említeni a kötelező beszolgálta­tást és annak egyes hibáit is. De továbbra is kilátásba helyezte a legszigorúbb intézkedéseket azok ellen, akik nem tesznek eleget a kötelező beszolgáltatásnak. Érde­mes itt megjegyezni, hogy Rákosi nagyon sokat beszélt a "kulákok­­ról”, akik ellen erélyesen kell fel­lépni. Rákosi beszámolójában nem felejtett el gúnyolódni hallgatói­val, amikor arról beszélt, hogy az ország soha nem volt olyan füg­getlen és szabad, mint ma. Igaz, azt is hozzátette, hogy “eb egy magasabb színvonalon épült füg­getlenség.” ★ A Magyar Dolgozók Pártjának közelmúltban megrendezett III. kongresszusa is újból mutatja a bolsevista államkapitalista rend­szer súlyos válságát s azt az óriá­si eszmei zűrzavart, amiből a bü­rokratikus vezetőréteg ezen a kongresszuson sem találta meg a kiutat. (A. M.) Uj azonban Rákosi hangjában az, hogy most nem dicsér min­dent, ami Magyarországon tör­tént. Talán azért nem, mert ezzel már nem lehet ámítani a dolgozó nép leghiszé.kenyebb részét sem. így hát olyan dolgokat is hallot­tunk Rákositól, amiről még két évvel ezelőtt álmodni se lehetett. Például azt, hogy a kukoricater­­melés jóval lemaradt a háború­­előtti átlag alatt, hogy a krumpli­­termelés alig éri el a háboruelőt­­tit, ugyanez áll az állattenyészés­­re is. A munka termelékenységé­nek lemaradásáról is beszélt! . . . Mindez a mezőgazdaság súlyos válságához vezetett — mondja ő. Valószínűleg ezzel a beismeréssel akarja Rákosi igazolni a kötelező felvásárlást, amellyel továbra is sanyargatják a parasztokat. rirririrsTnririnrirtr^ © Q s IKKA nrN vámmentes csomagküldés M agyarországba ® Élelmiszer, cipő, vászon, szövet,o s cigaretta, stb., csomagok, me-° ®Iyek magyarországi rokonainak^ => nagy segítséget jelentenek. EUROPEAN EXCHANGE CQ., INC., * GUSTAVE HARTMANN, Pres. 4 D1566 First Avenue, New York, N. I.* 3 Phone: RH 4-7752 < o Gío-bus Trading Corp. megbízottja * MAJOR RÓBERT ADATAI K. HAVAS GÉZÁRÓL, a munkatáborban elpusztított kiváló budapesti publicistáról A következő levert kaptuk Ma­jor Róberttól, a menekült magyar újságírói kar kiváló tagjától: Szerkesztő Ur! Fájó szívvel olva­som a megemlékezéseket a tiz év előtti terror áldozatairól, akik között annyi barátom volt. Ezek közé tartozott Gáspár Zoltán; mi hárman K. Havas Gézával szoro­sabb szellemi kapcsolatban dol­goztunk 1944-ig—a “Századunk”­­ban, “Szép Szó”-ban, “Népszavá”­­ban és a “Mai Enciklopédiá”-ban. így természetesen Budapest eles* te után azonnal igyekeztem meg­keresni Gáspárt, de már csak ha­láláról értesültem. Az igazság kedvéért meg kell írnom, hogy nem német fegyvertől és nem az ostrom alatt halt meg, hanem utána. S’ engedje meg Szerkesztő Ur, hogy ez alkalommal K. Havas Gézáról is írjak, aki az elmúlt év­tizedeknek egyik legtehetségesebb és meggyőződésesebb publicistája volt. Egész fiatal korában kom­munista mozgalomba keveredett és fogházba is került. Csakhamar felismerte azonban — főkép Pi.k­­ler J. Gyula tanítása alapján — hogy tévedett és hogy a szociális bajok megoldását a több és nem a kevesebb szabadság utján kell keresni. Ettől kezdve ugyanolyan hévvel és szellemi fölénnyel tá­madta a sztálinizmust mint a hitlerizmust; küönösen a ‘Nép­szaváéban megjelent cikkei—egy részüket nem Írhatta alá—a ma­gyar publicisztika remekei közé tartoznak. Fiatal kora ellenére a még ifjabb Írók és költők közt sok lelkes tanítványa volt, kiket a legmagasabb esztétikai követel­mények tiszteletére és a tiszta és teljes igazság félelem nélküli ki­fejezésére buzdított. Bízott abban, hogy meg fog élni egy jobb vilá­got, de az újabb rosszat sem érte meg. Azt mondják, hogy a tábor­ban, éhezve és betegen az utolsó percig tartotta a lelket társaiban, szellemével és humorával. Kiváló tisztelettel: MAJOR RÓBERT S.O.S! Tisztelt Szerkesztőség! Egy szerencsétlen beteg anya fordul önökhöz, akinek senkije se volt Izráelben s egy nagy operáció miatt—amit ott nem tudtam vol­na anyagilag fedezni — jöttem vissza Jugoszláviába, egyetlen testvéremhez és 72 éves nagy­anyámhoz, akik rossz anyagi vi­szonyok közt élnek. Ezért fordu­lok önökhöz, legyenek rám tekin­tettel főleg 3 éves kisfiam miatt. Talán lesz egy megértő család, amelynek tagjai egy kis ideig se­gítséget nyújtanának. Minden csekélység nagy segítség rettentő helyzetemben. Tisztelettel: Fiser Jelisaveta, Backa Topola, Brat stva ul. 1 Yugoslavia, Europe Buy U.S. Bonds Dulles sürgönye, Dewey üzenete és i Whitney H, Shepardson beszéde a Szabadság-szobornál rendezett nagyszabású ünnepségen Multheti számunkban beszá­moltunk arról a felemelő hatású ünnepségről, amelyet a Free Europe Committee rendezett a newyorki Szabadság-szobornál. Az elnyomott népek szabadságvágyát hangoztató manifesztáció alkal­mából Dulles külügyminiszter táviratot intézett az ünnepség rendezőjéhez, a Free Europe Committee elnökéhez, Whitney H. Shepardsonhoz a következő szö­veggel: Seventy years ago to-day the French nation presented to the United States the Statue of Liber­ty which has become a beacon of hope for free men everywhere. It is very appropriate that the Free Europe Committee has taken the initiative in honoring this anni­versary as Freedom Day. Please convey to the exiles from Central and Eastern Europe who will be present at the July 1st ceremony my assurances that, as is evident from the joint state­ment of the President and Mr. Churchill, their oppressed home­lands were not forgotten at our conversations with the British last weekend. Thomas E. Dewey, New York állam kormányzója az ünnepség­re a következő üzenetet küldte: July is the historic month of freedom in which we celebrate the Independence of the United States—the cornerstone of world freedom. July also marks the birthday of Liberty, Equality and Fraternity of the European Con­tinent. Nations as widely separat­ed as Peru and Belgium, Argen­tina, Canada and Venezuela, France, the Philippines and Col­umbia all commemorate in this month the independence of their homelands. It was in July seventy years ago that the people of France presented to the people of the United States the Statue of Li­berty that has become the sym­bol of freedom throughout the world. This year on July 1st there will gather at the Statue of Liberty in New York harbor exiles from all the countries of Eastern-Cen­tral Europe which have been overrun by communist tyranny. It is fitting that they should share in a celebration in the shadow of the symbol which has been aptly christened "The' Mother of the Exiles.” Although today is an occasion to be observed joyfully by those who have achieved free­dom, these people who have taken refuge on our shores remind us of the millions who languished under the Soviet yoke. This day provides the oppor­tunity for the free world to re­iterate its discrimination to struggle unceasingly for liberty and to renew our active hope for all oppressed peoples, they are not and will not be forgotten. I am sure the people of New York will cooperate gladly in the celebration of July 1st as freedom Day and in honoring the Torch of Liberty whose symbolic light must surely, in due course, be extend­ed throughout the world. Az ünnepség kiemelkedő moz­zanata vol Shepardson elnök beszéde. A Free Europe Commit­tee elnöke ünnepi beszédében töb­bek között a következőket mon­dotta: It is heartening experience to be present at the birth of an idea. The idea behind the creation of an annual Freedom Day came from a group of exiles from the captive countries of Central and Eastern Europe who are now liv­ing with us in the United States. They believed that such an ob­servance would give encourage­ment to their countrymen behind the Iron Curtain. As you may know, the Free Europe Commit­tee is an organization of Amer­icans who are working for the cause of the nations of Europe enslaved by Communism — working for the Crusade for Free­dom. When the idea of Freedom Day was presented to us, we wholeheartedly agreed to sponsor it. Radio Free Europe will play, its aggressive part, as well as the Voice of America, in making sure that what takes place here today will be heard and known behind the Iron Curtain. This observance of Freedom Day not only provides an oppor­tunity for our exiled guests to reassert their love and loyalty to their compatriots in chains. It provides as well an opportunity for some of us of the Free World to reaffirm our determination to help the enslaved countries re­gain their freedom. Above all, it serves to remind us Americans to value and guard our own sacred liberties against any aggression. In a few days the United States will celebrate the 178th Anniver­sary of its Declaration of Indepen­dence. That will be our American occasion for sober rejoicing. To­day—Freedom Day—is one which we are proud to share with all the world. Let us observe it with the solemn realization that nearly half the world lies enslaved, and that peace cannot be secure in a world half slave, half free. Let us pledge ourselves to work for the liberty of all freedom-loving peo­ple, for as long as tyranny exists our own liberty is in peril. Let me close with the words of that il­lustrious Frenchman, Andre Mau­­rois, “There is no liberty without security, and no security without unity.” , Az ünnepség lefolyását és az el­hangzott megnyilatkozásokat a Voice of America és a Free Eur­­ope-rádió valamennyi elnyomott keleteurópai nép nyelvén továbbí­totta a Vasfüggöny mögé. Azonnali garantált szállítás! RIMOFIN—az uj T.B.C.-elleni gyógyszer: streptomicin, peni­­cilin, insulin és minden más gyógyszer!—Szállitusk a világ bármely részébe, MAGYAR­­ORSZÁGBA is, ahová az orvos­ság mellé magyarnyelvű utasí­tást is küldünk. Nem kell várni export-engedélyre!“ Telefonál­jon, Írjon árajánlatért: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész magyar patikájának elmére: 1519 First Ave. New York (79-80 St.) Tel: RE 4-9415 Hallgassa rádióműsorainkat: vas. d.u. 3-4-ig és 5-től 6.15-ig WLIB (1190 ke.); vas. 12.30-2- ig WBNX-en és szombat d.u. 2-kor Philadelphiában, WTEL. HOLLÓS BÖZSI angol-magyar ügyekben segítő irodája készséggel áll a magyarság rendelkezésér*, magyar-angol fordítási, emigráció* 53 West 42 St. New York 18, N. Y. (Room 1046) Telefon: LO 4-3610 \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom