Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)

1954-10-23 / 39. szám

ö-ik olcal AZ EMBER OCTOBER 23, 1954 ni sajtóban tmert Rákóczi rebel­lisnek számított K.u.K. szem­pontból) a magunk ezeréves füg­getlenségéről szónokoltunk min­őén lehető és lehetetlen alkal­makkor. Benes tehát szépen tanult és le is doktorált annak rendje és mód­ja szerint. A doktori disszertáció­ja, mint illik, Girard & Biére-nél jelent meg a Rue Soufflotban. Az volt a cime: “Le probléme autri­­chien et la question tchéque. Étu­de sur les lüttes politiques des na­­tionalités en Autriche.” Nagyon cseh-hazafias mü volt, de, mint tetszenek látni, a monarchia szlávjait — vagyis a cseheket — nem nemzetnek, hanem nemzeti­ségnek (nationalité — nem na­tion!) minősítette magában a címben mindjárt. Valójában nem ment el még a Dunaföderáció esz­méjéig sem és a legaulikusabb szempontból sem merítette ki a felség- és hazaárulás állagát . . . Később külügyér korában felvá­sároltatta a Girard pincéjében po­rosodó összes példányokat. Mi több, még a Bibliothéque Na­­tionale-ból is elemelték a köte­lező példányt jótékony, bár név­telen kezek . . . Attól tartok, hogy a birtokomban levő exempláris könyvritkaságnak nevezhető. Szegény szürke gyerek volt li­­cencié Benes, őrült szorgalmas. Maga tartotta el magát. Néha si­került egy-egy kis cikket elhelyez­nie imitt-amott, amit szörnyű rosszul fizettek, de ha megszorult, inkább címeket irt. (Mikor nem volt még írógép, a cimirás volt a fuldokló diák szokványos mentő­kötele. Három frankot fizettek ezer cimért. Ez pénz volt az ak­kori időben, mikor az orosz kocs- j mában 5 centimes volt a csája ésj 80 centimesért vesztegették a múlhatatlanul káposztalevessel, illetve répalevessel kezdődő di­nét.) Ez az államépitő és világrom­boló, aki egy dinasztiát rúgott fel, egy országot álmodott és az ál­mát valóra tudta váltani, — sőt a maga-alkotott országot vissza is tudta süllyeszteni a semmibe, — igazánban nem volt kalandor, se forradalmár-természetű. A Clu­­ny-kávéházban ismerkedett össze az anarchista Raymond la Sci­­ence-szal, de egyáltalán nem ér­tették meg egymást. A Cluny vénséges pincére mesélte nekem, hogy milyen botrányosan össze­kaptak. “Értse meg, maga hülye, hogy minden magántulajdon lo­pás és hogy nyavalyás ez a rongy élet, amig minden a másoké!”— ordította az asztalt verve Ray­mond. A kis Benes pedig, aki a viselt ruhá ján kívül talán semmit sem mondhatott magántulajdo­nának, a halk hangocskáján sze­líden felelte rá: “Én nem akarom elvenni a másét és gyönyörű szép­nek érzem az életet.” Isten tudja, mégsem volt vér­jeli burzsuj ez a licencié B. Ha íz lett volna, nem lehetett volna i legjobb barátja a festő Modig­­iani, ez a folyamatosan részeg sseni, aki állandóan kávéházi bot­rányokat rendezett és nem egy­szer töltötte az ötkerületi rendőr­ségen az éjszakát. Ilyenkor rend­szerint Benes szabadította ki, aki jogász is volt, meg rendes külsejű, jómagaviseletü iatalember, min-YORKILLE LINEN STORE 1436 First Avenue New York 21, N. Y. (74-75 St. közt) (Charles Berger Quilt Shop utódja) — Telefon: RH 4-6156 Paplanok, takarók, függönyök, házi fehérneműk. Párnákat, pehely- és gyapjutakarókat átdolgozunk és felfrissítünk. Kívánatra minden információt megadunk. FRED CAPPEL, tulajdonos Figyelem! Figyelem! A magyarok bevásárló helye: GUILFORD FURNITURE CO. - FURNITURE OF DISTINCTION -6 West 24th Street, New York 16, N. Y. Telefon: ALgonquin 5-6445, ALgonquin 5-6446 BÚTOROK A LEGNAGYOBB VÁLASZTÉKBAN! Minden igénynek megfelelő hálószobák, ebédlők, living - room­­berendezések • Asztalok, lámpák, tükrök, szőnyegek, függönyök, irodai bútorok, konyhaberendezések • Teljes lakásberendezés. Mélyen leszállított árak. • Részletfizetés egytől három évig! • Aki ismeri a céget — amely a múltban PAUL FISHER néven működött —annak nem kell bővebbet mondani a cég áruiról. • Ingyenes lakásberendezési és diszitési tanácsadás. • Kárpitozás] munkákat vállalunk a legszebb, legmodernebb anyagokkal. — MINTADARABOK ELADÁSA — Nyitva van a szokásos időkben, de csütörtökön este 9-ig és telefonj megállapodás esetén bármely napon a késő esti órákban is. PAUL FISHER, Manager Ne bízza magát a szerencséjére! Bizza önmagát miránk a soronlevő tartósbullám elkészítésénél!! SPECIALIS OKTÓBERI ARAK! $17.50 helyett most $15.00 $15.00 helyett most $12.50 $12.50 helyett most $10.00 $10.00 helyett most $ 8.50 Gyermekeknek $7.50-től felfelé. Jöjjön és tekintse meg őszi ha jdivat-variációinkat! MOLNAR’s Beauty Specialists 1360 Third Ave. New York City Telefon: RH 4-1980 Zemplényi Klára cikksorozata: Argentina, a béke országa (6) I A szerelem virul. Annál is in- 1 kább, mert prostitúció nincs Ar­gentínában. . ] Ebben az országban, ahol azelőtt ' virágzott a lánykeresKedelem, a- 1 hová mindenhonnan "en gros” i exportálták a nőket különböző 1 megjelölés alatt — de egyazon : szakma számára — ma megszűnt 1 a szerelmi vásár. Már évekkel ezelőtt becsukták a nyilvánosházakat. Kiseprüzték a matróztanyákat; nagy, pecsétes • írásokat ragasztottak a kulcslyu­kokra. A jobb mulatókban, bá­rokban sem tűrnek meg női kedv­­deritőket, oda nő csak férfi társa­ságában mehet. Ha a női szám befejezte műsorát, hazamegy . . . nem ülhet idegen vendégek asz­talához, nem “itathat.” És mert Argentínában a “gril-friend, boy­­friend”-et sem honosították még meg országszerte, a vékonypénzü állampolgár — kinek barátnő és találkahelyre nem telik — kény­telen szeretni. Nősülni. Családot alapítani, gyerekeket nemzeni. ★ A gyerek Argentínában szent, sérthetetlen, verhetetlen. A gyermekimádat második fő jellemzője az argentin népnek, főleg a — férfiaknak. Egy argentin férfi inkább ver el tiz asszonyt, mint egy gyereket. Ha családjával kirándul, ő viszi a ‘pibe’-t, az asszony a koffert. Mo­solyog rá, mint szoptató anya cse­csemőjére; simogatja, mint sze­relmes vőlegény menyasszonyát. Százszor ugrik a készakarva jó messzire hajított labdáért és vég­telen türelemmel törli meg a cse­metéje orrát, ahányszor az szük­­[ séges. Argentínában a gyéreitek ko­moly életveszélyt jelentenek. AI felnőtteket egyesült erővel lökik! le a járdáról. Éktelen ordítással szállnak meg veszteglő teherautó- j kát, ahonnan kellő pillanatokban j a járókelők fejére ugranak.' Le-1 szerelik a magánautók kellékeit mig a kocsi vezetője valamit vá­sárol a boltban. A keskenyebb ut­cákon vivják meg futballmeccsei­ket, miközben labdájukkal ügye­sen céloznak az arra menők orrá­ra. Az argentin gyerekeknek kü­lön őrangyaluk van. Őket sosem éri baleset. A villamos lelassít, ha felugrálnak hágcsójára. A teher­autó vezetője hátranevet, ha me­netközben meghúzzák a srácok a haját és a gyalogjárókat más gya­logjárók pofozzák meg, ha tettle­­gességgel akarnák megtorolni a gyerekek tettlegességét. Autóbuszon, villamoson a gye­rek ül, a felnőtt áll . . . Mama, nagymama azt mondja, ülj csak le fiacskám. A 10-14 éves stramm fiúcska keresztül furakodik az ál­lók tömegén, félreboxol egy néni­két, aki épen leülni-készül'és a megüresedett helyet elfoglalja. A j mamája tartja iskolatáskáját, aki nagymamába kapaszkodik, hogy el ne essen, mert másállapotos. A nagymama megvetéssel nézi az idegent, ki fejcsóválva fejezi ki nemtetszését. Közben a fiúcska feltérdel az ülésre, vadul veri az ablakot, mert ismerős pajtást lát az utcán, ugyanakkor besározza a mellette ülő öregur tisztára ke­félt nadrágját. Az öregur — ha idevalósi — mosolyog; a mama mosolyog, a nagymama is ezt te­szi. Mert Argentínában szent a gyerek. ★ A munka nem az. A munka van, mert valamiből meg kell élni. De komolyan venni nem muszáj. lélfogva a rendőrségnek duplán s imponált. Nem akarom tudni, hogy hány ;ve mind e dolgoknak. Hiszen Mo­­iigliani is meghalt már vagy 40 jsztendeje. Róla is, mint Benesről csak a halála után derült ki, hogy igazában mi volt. A legszebb képe mindenesetre Benes dolgozószo­bájában függött Prágában mind­végig. (Vájjon most kiében függ?) Raymond la Science-t lefejezték, mint gyilkost ... és licencié Edouard Benes a csehszlovák köz­társaság megalkotója, elnöke és sírásója lett. * * * ... És te hová lettél, régi Pa­ris, régi Quartier Latin, egykori Mekkája a kettős monarchia áb­rándos ifjú intellektuelljeinek? Hol vagy Ady Endre, ki mindünk közül legjobban rajongtál Páris­­ért és a legkevésbé ismerted Pá­­rist mindünk közül? És Szilárd Béla, a zseniális vegyész, előbb asszisztens Curie mellett, utóbb főiskolai tanár, a szocialista mi­niszter Compére-Morel veje, vé­gül tomboló őrült s legvégül hall­gató halott. Hol vagy Faragó Bandi, az aviatikus - pilóta ante diem? És Riess Magpi világhírű stockholmi egyetemi professzor ur, akinek már 40 évvel ezelőtt a kor legnagyobb matematikusától, Henri Poincarétól volt elismerő és dicsérő levele? És György ur, Bö­­löni Gyurka, szilágysomlyói józan rajongó — (a legveszélyesebb az ilyen, aki mindig biztos a dolgá­ban, mindig tudja hogy mit tesz, mindig pontosan számit és min­dig elszámitja magát!) . . . És ti többiek mind, árnyak csapata, a­­kik most itt lebegtek körülöttem a kordovai kalifák sírja fölött... Kozmutza Kornélné . . . Itóka, aki egy siralmas szobácskábán, de a Madame Roland házában (vagy háza mellett?) lakott és a quar­­tier-csapszékban Anatole France ! illatát hozta közénk. Vitéz Mik­lós — gyerek, aki ideszöktette le­endő feleségét, 'másik gyereket, hogy két kiskora, Skótországban | adja őket össze a pap, de addig ó-japán esztampokat gyűjtöttek a I szajnaparti ódondászoknál és a i minderiesti vegyes felvágottat Utamaró-val és Hokuszai-al fű­szerezték, guggonülve a rongyos és szennyes hotelszőnyegen . . . Fazekas (véres árnyék!) és Czó­­bel és Vasadi Ottó, a disztingvált Weiss - Van - der - Shere Aurél, a szélhámos Havas Szilárd, a gyo­morbajos Fóti Lajos, aki ápoló­nőket tartott és tartott el (mindig többet egyszerre) és üres óráiban bibliográfiákat falt, mint más ember ponyvaregényeket ... És hol van a Grand Chaumoir, hol az Ecole Julien, hol a festőgyere­kek? Tihanyi, a “Balaton” siket­némaságában bájos fia, Tuszkai Marci a plakátfestő és a legfia­talabb, Dezső Alajos, aki most jött Bajáról és még találgatja, hogy De Jeux-nek vagy Des Jeux-nek Írja magát, mikor a franciák már régen tudták, hogy Monsieur Derso a neve neki! I Ki a rab-Budapesten, ki a sza­bad New Yorkban, ki távol födré- I székén, ki a tényleges elyziumi mezőkön, álljatok meg egy percre, gyerekek, ha olvassátok ezeket a fájó sorokat és gondoljátok el, hogy élők és halottak, szabadok és rabok, zsidók vagy szászok . . . mindnyájan magyarok és | testvérek vagyunk. Córdoba, Spanyolország, 1954 október BENEDEK KÁRÓL.' Vegyen U. S. Bondot! Mrs. Terhes BUDAPEST restaurantba 1481 SECOND AVENUE (77 St. sarkán) a legmodernebb Ízléssel berendezett newyorjd magyar vendéglő. — Asztal­­foglalás: RH 4-9169 számon. Lunch szervirozás 12-töl 3-ig! És ez a harmadik legjellemzőbb tulajdonsága az argentin népnek. Egy ház építése napokra abba marad, mert csepereg az eső. A- vagy mert megfázott a mun'rafel­­ügyelő. Mert ismeretlen okból nem szállították a cementet vagy mert a csöveiket nem küldték el, melyekre csak két hét múlva lesz szükség. Ha egy munkás kavicsokkal telt taligát tói, három másik nézi. Ha az egyik megindítja a maltert­­szállitó felvonógépet, ketten lete­szik az ásót és őt figyelik ... A borbélysegéd keze borotvával áll meg a vendég nyakán, mert két várakozó az aznap kihúzott “gor­­dó”-ról, főnyereményről beszél. A fodrásznő otthagyja ügyfelét ned­ves fejjel a hideg teremben, mert 5 óra van s ilyenkor szokott át­menni a szomszédos kávé házba uzsonnázni. / Manana” (holnap) — mondja a szabó, a tisztitó, az asztalos, a­­mikor a vevő beállít a mára igért munkáért. “Paciencia” (türelem) — mondja, amikor harmadszorra a vevő már türelmetlenkedni kezd. És “Usted un poco nervio­­so-” — állapítja meg, amikor a vevő a visszafojtott idegességtől már reszketni kezd. De erre az “ön kissé ideges!”-re csak külföl­di vevővel szemben van szükség. Argentínában senki sem lót-fut. mint az USÁ-ban. Senki se izga­tott, mint Európában. Senki sem tombol, mert félév helyett két év alatt készül el a háza, miközben már mindennek 30 százalékkal ment fel az ára. Nem örjöng, mert ötször ment el hiába a megbe­szélt üzleti találkára. Nem dobol lábával, ha a szinházelőadás egy órával később kezdődik. És nem morog, ha még azután is érkez­nek későnjövők. Azért Argentínában is léteznek j őrültek, de legtöbbjük külföldről származik. ★ Már 144 éve, hogy a criollok ki­vívták függetlenségüket, hogy fel­szabadították Argentínát a spa­nyol gyarmatosítók elnyomatása alól; 144 év csupán röpke idő egy egységes nemzet életében. De ez alatt a röpke pillanat alatt, egy nagy és békés országot épített ez a testében és lelkiségében egész­séges, fiatal nép. Justicialismo” a jelszava a mostani elnökének, mely magyar­ja fordítva azt jelenti: igazságos­ság. Benne foglaltatik a dolgozók joga, a nép felemelkedése, a hu­mánum győzelme. Benne van az a lány ló nap, mely az argentin kékfehér zászló közepén díszeleg. És ha vannak ennek az Igaz­ságosságnak ellenségei és ha ez az igazság még nem.is ért el betel­jesedéséhez, ez azért van, mert az emberiség hosszú történetében még egyetlen egyszer sem érkezett el a beteljesedéshez, a paradi­csomi állapothoz. Emberi gondolkodás hozta létre első legendánkat a vágyálomról a ugyanaz az emberi elgondolás űz­te ki első őseinket a paradicsom­ból. Paradicsom nincs és ha az embeii tudomány végső ponton feliobbantja világát, egy uj em­berfaj, uj gondolkozásmóddal fogja csak megteremthetni telies békéjét. Örülnünk kell, ha a viharzó, habzó, csapkodó hullámok közt zöldelő szigetre akadunk, ahol bátran lehet lélegzetű, ahol senki sem hal éhen és ahol nem cél, nem képzelt szükségszerűség más országok elsülyesztése. (VÉGE)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom