Az Ember, 1954 (29. évfolyam, 2-47. szám)
1954-10-23 / 39. szám
OCTOBER 23, 1954 IZ EMBER 7-ik oldal EMLÉKEK A “LILIOM” KÖRÜL Molnár Ferenc “Liliomá”-nak próbái, amelyekkel a Magyar Nemzeti Színpad a november 13-i newyorki bemutatóra készül, egész sor emléket vernek fel bennem. Felejthetetlen a “Liliom” első budapesti főpróbája, melynek mint ifjú, lelkes, de zord kritikus voltam szemtanúja. Mi, céhbeliek, túlnyomó részben elragadtatva üdvözöltük a mü megkapó eredetiségét, mélységét és benne egy nagy magyar drámairó felbukkanását. Másnap ott voltam a premieren is, ahol az a meglepetés ért, hogy a közönség hidegen fogadta ezt a mestermüvet. Molnár előbbi darabja, “Az ördög” után a Vígszínház törzsközönsége nyilván mást, holmi nagyvilági, sziporkázó darabot várt és csalódott. De talán volt •egy jogosabb o.k is a csalódásra: a legnagyobb magyar szinészek ■egyike, Hegedűs Gyula nem volt jó a Liliom szerepében. Egyszerűen nem volt nekivaló ez a szerep. .Akárhogy is, mi izgatottan s felháborodva tárgyaltuk szóban és Írásban a közönség értetlenségét, hogy az előadás hibáján túl is, nem látta meg a darab nagy kvalitásait. % Mikor aztán Molnár következő darabjában, “A testőr”-ben a közönség elragadtatva ismerte fel megint azt a Molnár Ferencet, akit szeretett, én kritikámban keményen szembekerültem az uj siker szerzőjével. Sokáig nem tudta megbocsátani nekem, hogy kritikámban megalkuvással vádoltam és Gerhart Hauptmannal példálóztam, aki egyik legértékesebb darabjának, a "Florian Geyer”-nek balsikere után bezzeg nem alkudott meg a közönséggel és a költő csalódását egy még elvontabb és még “érthetetlenebb” költői műben irta meg. A “Florian Geyer” után “Az elsülyedt harang” gyönyörű verseivel lépett a közönség elé. Nagy elégtétellel vettünk tudomást azonban a “Liliom” külföldi diadalutjáról, amely éppen New Yorkban kezdődött meg. A “Liliom” szinte szerte az egész világon diadalt aratott. És sokkal többet, mint u.n. kasszasikert. Teljes elismerését aratta a darab rendkívüli és maradandó értékének. A modern klasszikusok közé sorozzák mindenütt s Amerikában például minden egyetemen tanítják a magyar színpadi irodalomnak ezt az ékességét. A világsiker után aztán Budapesten is a legnagyobb sikerrel játszották sokáig Csortossal a címszerepben. A “Liliom” utolsó magyar elő-. adásait otthon a vezetésem alatt állott Művész Színház produkálta. Molnár-Ferenc, aki mindig a legnagyobb gondossággal válogatta ki darabjainak a szereplőit — nagy színpadi érzékével legjobb rendezője volt a saját darabjaij nak — ezúttal csak azt kötötte ki, hogy én rendezzem a darabot, ne adjam át valamelyik rendezőmnek. Sikerült a szereposztással Molnár kényes igényeit is kielégítenem. Az előadás szenzációja Dayka Margit valóban monumentális alakítása volt, talán még a Varsányi Irénénél is nagyobb, mert népibb, földből nőttebb típus volt nagy elődjénél. De kitűnőek 'vcltak Rátkai Márton, Mezey Mária és a többiek is. Volt egy kuiisszamögötti epizódja az előadásnak, amely Molnár tollára méltó. A Liliom alakítója — nevét későbbi, szerintem művészhez méltatlan állásfoglalása miatt nem szívesen emlegetem — sztár-voltának presszójával állandóan szerepet követelt a felesége számára. Végre a “Liliom” ! Marikáját ráosztottuk és ez meg is' felelt egyéniségének, határozott sikere volt benne. Nagyobb, mint férjének, aki akkor filmbeli szereplése miatt kevés próbán vett részt és nem tudta kellően kialakítani szerepét. A premier után tréfás gúnnyal azt mondtam neki felesége és mások jelenlétében: “Látom már, hogy magának is lehet néha szerepet juttatni — a felesége kedvéért.” Ezt tréfának szántam, de ebből az lett, hogy a színész, aki eddig feleségét olyan erőszakosan portálta, nem tudta elviselni neje sikerét, A “Liliom” előadáá-sorozata alatt, a társulat nagy gaudiumára, halálos ellenségeskedésben éltek . . . Ennek is már 17 éve múlt. Furcsa módon, hogy-hogy-nem, most New Yorkban rendezem a “Liliom”-ot! Emlékeim a “Liliom” körül,- amelyek úgyszólván egész — úgy kritikusi, mint rendezői — pályámon végigkísértek, most majd újabbakkal szaporodnak. Csak a végén derül majd ki, hogy lesz-e okom melengetni ezeket az újabb emlékeket . . . BÁRDOS ARTUR í cukor importált, kizárólag csak H. ROTH-nál kapható! Megérkezett a friss importált MÁK, LEKVÁR, DIÓ, MANDULA. Igazi MAGYAR édes nemes rózsa PAPRIKA, pergetett ZITA AKÁCMÉZ, HUNYADI JÁNOS ÁSVÁNYVÍZ, KILOS merlegek, zománcedények, gyurótáblák és sokezer más konyhafelszerelés. — Kérjen ingyenes árjegyzéket! — H. Roth & Son, Importers 1577 First Aye., Cor. 82nd St., New York 28, N. Y. Tel: REgent 4-1110 Postai rendeléseket $3.00-on felül pontosan szállítunk. j i Mrs. Herbst s 1437 Third Ave., N.Y.C Tel. BUtterfield 8-0660 Valódi, hazai JEGESKÁVÉI A legfinomabb készítésű rétes?'sütemények és torták. Hallgassa minden vasárnap d.u 2-4-ig és 5-től 6.15-ig a WLÍI! állomáson (1190 ke. Mrs. Herbs', érdekes, vig, rádióműsorát! GARTNER LAJOS All Nations Exchange UTAZÁSI IRODA 207 E. 84 St. New York City — Telefon: REgent 4-7068 — IKKA- és postai csomagok! Pénzküldés. Biztosítás. Hirdetések minden helyi lapba.—Több, mint 40 éve az amerikai magyarok szolgálatában. MILIŐIN H. AUlibK, a magyarok régi, hűséges barátja, aki a republikánus párt állami szenátorjelöltje a newyorki 25-ik választókerületben. YGRKVILLE LINEN STORE Charles Berger paplanos utódjaa Yorkville Linen Store. A magyarok jól ismerik ezt az üzletet, ahol megvásárolhatják a legfinomabb paplanokat, gyapjutakarókat, tolipárnákat és mindenféle házi fehérneműt. Régi paplanait átdolgozzák, pehely toliból a legszebb takarókat csinálnak; egyszóval tovább is azzal a bizalommal fordulhatnak az uj tulajdonoshoz, mint a múltban tették Mr Bergerrel. Az uj tulajdonos: Fred Cappel, aki előzékeny mo-, dórával mindenben szívesen áll a vevőközönség rendelkezésére. A Yorkville Linen Store cime: 1345 First Ave. a 74. és 75. utcák között (H.) MOLNÁRÉK BEAUTY SZALONJA Okvetlen keresse fel még ebben a hónapban Yorkville legnagyobb magyar haj- és szépségápoló intézetét. Októberre egészen speciálisan olcsó árakat szabtak meg Molnárék a Permament Wawe-k elkészítésére. Elsőrendű munkaerők végzik a munkát, nemcsak a hajápolás, hanem a szépségápolás minden terén. Gyakorlott hajvágók, akik minden archoz megta| lálják a kellő stilust és az őszi J hajdivat minden variációját nagy I szakértelemmel csinálják meg. Most van az ideje, hogy minden hölgy rendbehezassa a haját és ; megcsináltassa a tartóshullámot; j kezdődik a szezon: partyk, bálok, mulatságok. Hívja fel telefonon Mohiárékat 'és pontos időre megtudnak állapodni, hogy ne kelljen várakozással időt tölteni. Gyerekeknél a tartóshullám elkészítésére egészen olcsó ár! Cim: Molnár Beauty Specialists, 1360 3rd Ave., a 77. és 78. utcák között. Telefon: RH 4-1980. (H.) ! f e 1 1 i Mayors \ ; Restaurant j J KÖZISMERT A MAGYAR í [ KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL [ i ■ • Mérsékelt árak. Finom légkör. J ; CLIFTON HOTELj !! 127 W. 79 St. NYC—TR 4-4525 • i i HAZAI SZALÁMI és mindenfajta jó hurka, kolbász, sonka, szalonna és friss hús, stb. igazi HAZAI MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF magyar hentesnél 1508 2nd Ave (RH 4-8292) Benes Parisban Valahányszor Benes Ede dr. mint külügyminiszter Párisba jött, hogy tanácskozzék a Quai d’Orsay palota gyakran váltakozó uraival, sosem mulasztotta el látogatást tenni a sajátmaga párisi múltjánál. A kicsiny utat a Concord-téri Crillon-hotelből a hídon át a szembenfekvő Quai d'Orsayre mindig autón tette meg, de a kocsit nem váratta a külügyminisztérium tág udvarában, hanem visszatérőben követte a Boulevard Saint Germain-t és lesétált a Saint Germain des Prés agg templomáig,hogy ott a Bonaparte-okról elnevezett utcácskába fordulhasson be. Ez a vénséges Rue Bonaparte a Szajnánál, a Francia Akadémia tövében kezdődik és a szigorú .Saint Sulpice-nek, Páris legkeményebb barokktemplomának zárt terébe torkollik. Itt, az égretörő templomtornyok és az akadémia Mazarinről elnevezett palotájának elaggott és tudományokat takargató kupolája között középütt lakott volt ama vizözön előtti időkben a licencié és droit Edouard Benes. A szállása szembe esett a csudálatos Saint Germain dés. Prés-vei, Páris e legősibb templomával, melyet a VI. században alapítottak mint Szt. Vince apátságát és másfél század elmúltán nyerte 754-ben a Saint- Germain-le-Doré nevet, mikor Nagy Károly apja ,a Kurta Pépin ide temettette Páris püspökének, a csodatévő Saint Germainnek hamvait. Történelmi és szimbolikus vidék ez a vén utca. Nemcsak őstemplomok utcája és legendás főpapoké. Itt közvetlenül a Benes hajdani szállása mellett áll ma is az egykori Hotel des Méziéres épülete, mely 200 évvel ezelőtt a Francia Nagy Oriens székháza volt, a hires “Kilenc-Nővér-páholy”-é, melynek többi között a 94 éves Voltaire, a festő Hudin, Greuze és Vemet voltak tagjai, és Franklin Benjamin, majd Rohan herceg a mesterei. Itt, a ma Rue Visconti-nak mondott kicsiny sikátor sarkán halt meg Racine — és itt lakott a Szász Móric fejedelem barátnője, Adrienné Lecouvreur, a világhírű tragika. Egy másfélévezredes szent — egy színpadi királynő és királyi szerető — egy polgári mivoltában forradalmi zseni — és egy forradalmár létére udvari költő árnyai lebegtek tehát sok más közt ama szűk tanya fölött, melyben Benes és Masaryk, egy kopott jogász és egy állástalan tanár, szőtték álmaikat arról a hámas (sőt négyes) monarchia keretein belül független. Csehországról, melynek reális lehetőségében az egy Ferenc-Ferdinánd habsburgi főherceget kivéve nem hitt akkoriban Senkisem . . . igazában talán ők ketten maguk sem. kikről úgy volt rendeltetve, hogy ők buktassák rreg a vénséges monarchiát, melyről már száz esztendő óta hirdette a világ, hogy széthullóban van ... és hogy ők ketten legyenek egymásután a helyébe lépő utódállam első elnökei. A sarki kurtakocsmában ették az egyfrankos menüt s ünnepnakon ama bőrzetéri kis vendéglőben is, ahol egy évtizeddel később egy emlékezetes estén a “petitsuisse” meg az obiigát vizizü vö rösbor szomszédságában egy zsír-* foltos vendéglői levélpapíron meg-* született e cseh nemzeti tanács. Hanem ez már egy másik mese ... Az itt szóbanforgó Monsieur Benes még mit sem különbözött r, szent Quartier más étran.ger diákjaitól. Hallgatta szorgalmasan a kitűnő Poitevint, meg a jó őre* Garcont, a büntetőjogászt, a két nagy történészt: Gide-t és Leroy- Beaulieu-t, valamint a nemzetközi jogot prédikáló Weiss tanár ur szolemnis frázisait (mely utóbbi jogállat e sorok Íróját mindig a szintén teljes joggal elfelejtett Csarada Jánosra emlékeztette). Sörözött magányosan a Sourceben vagy a Vachette-ben és szürcsölte a vészesen rossz kávét & Saint Michel és S’aint Germain sarkán úgy vélem ma is fennálló Café Cluny terraszán. Aztán levizsgázott szépen vagy kinosan, mint annyian mások a régi monarchiából, akik itt végeztük s. jogot. Semmiben még nem érzett rajta a leendő államfő vagy hogy egyáltalán különb lett volna a többinél. (Minthogy a premier plan-on különlegesen megvilágított vezéralak, ellentétben minden regényesitett életrajzokkal, sosem irányítja a tömeglelkeket — csupán kifejezi.) Benes is cseh hazafinak tudta magát, az bizonyos, de nem másként, mint ahogy élénk partikularisták voltunk valamennyien a, Duna-monarchiából. A galíciai lengyelek például sosem mondották osztrákoknak magukat és mi magyarok, akik a K.U.K. nagykövet egy intésére alázatosan lemondtunk a fölöttébb szerény Rákóczi-ünnep bejelentéséről a ho-Hungarian Garden Restaurantban Kitűnő konyha! — Igazi magyar specialitások! Csütörtök, péntek, szombat és vasárnap este: BENCZE KÁROLY és hires cigányzenekara muzsikál GYPSY COUNTESS JULIA énekei 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 ZETTL LACI tulajdonos- MAGYAR OTTHON MIAMI BEACHEN -A LECIOBB MAGYAR KONYHA! BÖLCSKEYéK kellemes és népszerű otthona, ahol minden kényelmet megtalál. INDIAN CREEK LODGE 6981 INDIAN CREEK DRIVE Telefon: 86-9126 Szobák fürdővel, zuhannyal, solarium, televízió, ingyen parkolás! Két bloek-ra vagyunk a tengertől. Vendégeinket autóval várjuk!
