Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-11-14 / 42. szám

NOVEMBER 14, 1953 AX EMBER 5-ik oldal HORTHY ÉS A FORDÍTÓJA Irta: TAKÁCS JÁNOS Október 24-én közölte “Az Em­ber”, hogy Horthy Miklós német könyvét Oláh György fordítja és írja át magyarra. Természetes, hogy átírja, hiszen Oláh és nyilas elvbarátai nyilván nem óhajtják közöltetni, amit Horthy a nyilas őrjöngésről és a náci terrorról irt. Annál bizarrabb és tragikusabb, ha Oláh György kezenyoma rajta lesz Horthy könyvén — jeléül a közelmúlt magyar történet tragi­kus tudathasadásának s az emig­ráció eszmei zűrzavarának és zül­lésének. A Horthy-rendszer külpolitiká­jában voltak törekvések szabadul­ni a náci gyűrűből, de Bethlen, Kánya, Teleki és Kállay ellenére e külpolitika lényege olyan volt, hogy nem védekezhetett eléggé a német imperializmus elleen. Eb­ben a nyugati hatalmak s a kis­­entente is felelősek voltak —de ez a tényeken nem változtat. Főleg a reakciós, félfeudális és fasiszta magyar belpolitika volt felelős, hogy a külpolitika nem követhetett más irányt. Horthyt főkép fehérterrorista prae-fasisz­­ta csoportok segítették hatalom­ra. A Bethlen - rendszerben ezek kissé visszaszorultak, de befolyá­sukat nem veszítették el és Göm­bös idején újra előtérbe jutottak. Horthy kamarillájában náci-elle­nes politikusok voltak, de a külö­nítményesek, terroristák, titkos szövetségesek hatása a kormány­zó körül mindig érezhető volt—a hadseregben s a közigazgatásban pedig döntően érvényesült. A fentről inspirált uszítás úgy át­itatott széles rétegeket, hogy a döntő percekben nem volt ellene védelem. Igaz, nem-nácik is tar­toztak a szélső jobboldalhoz, akik féltek a német uralomtól — de ez a kisebbség is diktatúra-párti, an­tiszemita, a Nyugat és a demok­rácia ellensége volt. S közös elvek alapján a szélső­­jobboldal legtöbb frakciója megint megtalálta egymást az emigráció­ban — nácik és nem-nácik, hor­­thysták, anti-horthysták és mo­­narchisták, deportáló politikusok és akiket deportáltak, egymást ha­zaárulónak titulált zsurnaliszták — hogy ugyanazt a sovinizmust, antiszemitizmust, reakciót és fa­sizmust szolgálják, ugyanazt a li­­berálizmust, parlamentárizmust és demokráciát üldözzék. Egyfor­mán keresik a régi rendszer res­taurálását és a bosszuállást. Ennek az amalgamizációnak volna egy tünete, ha Oláh György írná át a volt kormányzó könyvét —Oláh, aki Milotay István mel­lett főuszitója volt a magyar saj­tónak. Bünlistájához nincs itt hely, csak egész röviden közlünk belőle egyet-mást az amerikai magyarok számára. WWRL-Rádió (1600 kc) Művészeti vezető: dr. Tatár László NOV. 15-én, MOST VASÁRNAP este 8:30-tól 10:30-ig: . KABOS ILONA, .a világhírű zongoraművésznő (a Town Hall-i koncert előtt az egyetlen rádió-fellépése) MÁNYOKY LÍVIA a budapesti Operaház volt tagja VAJDA KÁROLY a népszerű hangversenyénekes LÁSZLÓ ZSUZSA, a newyorki Night Clubok népszerű szubrettje DR. FELEKY LÁSZLÓ zongoraművész HALLGASSA MEG ŐKET! Oláh uszitásai és hazudozásai fő tere az “Uj Magyarság” volt, a­­melyet Milotay mellett szerkesz­tett. Emellett sok más náci-lap­ban—mint az “Egyedül Vagyunk”, “Magyarok Útja”—s a parlament­ben és titkos szervezetekben is mindent megtett a nácik diadalá­ért s a zsidók pusztulásáért. Leg­­csunyább förmedvényei a háború idejéből hiányzanak az amerikai könyvtárakból, de megvannak egyes magyaroknál, akik idehoz­ták, mint egy sötét kor dokumen­tumait. Korábbi cikkei közül azon­ban igen sok meglelhető a nagy amerikai könyvtárakban, ha csak elvbarátai — szokásuk szerint — ki nem vágták azokat a bekötött sajtópéldányokból. Magán kézen azonban ezek közül is nem egyet őriznek itt, igy közölhetünk egyet­­mást belőlük. 1930 decemberében, amikor — mint az egész Horthy-korszakban —zsidó nem kerülhetett közhiva­talba, a tisztikarba és még sok más pozícióba, már ezt kérdezte Oláh az akkor még “Magyarság”­­nak hivott “Uj Magyarságában: “Mi minden lehetett volna az em­berből, ha zsidónak születik.” Fixa ideája, a judeocentrizmus, mely a világ minden baját a zsidóknak tulajdonítja s ihely szerint min­den előny a zsidóknek jut, már ekkor kiviláglott és persze mind hevenyebb lett a hitlerizmus ha­tása alatt. 1942 márciusában már ezt irta az általa szerkesztett “Egyedül Vagyunk”-ban: ‘“Tilta­kozunk az ellen, hogy humaniz­must vigyenek be a zsidókérdés megoldásába. Csak magunkkal le­gyünk nagylelküek.” Ez az újvi­déki vérengzések után volt; a nagylelkűségben persze csak á szélsőjobboldali magyarokat kí­vánta részesíteni. Eszelős gyűlöle­te csak 1944-ben, a deportálások­kal nyert kielégülést; ekkor igy ujjongott; “A zsidók kiiktatásával megszűnt a nagy suttogó, aki a magyar népet szüntelenül megza­varta és félrevezette.” Ekkor érte el, amiért annyit küzdött s amit már 1936 junius 11-én igy követelt a parlament­ben: “Az emberiesség követelésére és egy Egyház tanítása alapján gettóba kell zárni a zsidókat.” Mindent ennek rendelt alá s még azokat is gyűlölte, akik nem áll­tak be, mint ő a zsidóölők közé. így támadta meg például Illyés Gyulát a költőt 1943 áprilisában (mikor már a nácik az európai zsidók nagy részét kiirtották),mi­ért nem áll be a zsidózók közé. Mert szerinte a világ minden ba­ját a zsidók okozták, igy például — az 1939 júliusi “Egyedül Va­gyunkéba irt cikke szerint — a világ mezőgazdasági válságát is. Persze, mint minden vad zsidó­­gyűlölő, Oláh is feneketlenül gyű­lölte egyben mindazokat, akiknek ez nem volt kenyere, főleg azokat, akik szembenáiltak nácizmussal, fasizmussal, fehér terrorral és jobboldali felforgatással. Még 1941 februárban sajnálattal em­­léekezett meg az “Egyedül Va­gyunkéban arról, hogy 1923-ban meghiúsult egy puccs, mely né­met csapatokkal akarta a kor­mányt helyéről eltávolítani. Mindjobban gyűlölte tehát azo­kat a horthystákat, konzervatívo­kat is, akik az események hatása alatt végre felismerték a nácizmus és a nyilasság szörnyű veszélyeit s akiket 1944-ben Oláh György ná­ci és nyilas elvbarátai, ha meg­foghattak, lezártak, deportáltak vagy meg is öltek. A vak szenve­délyek mekkora foka, minő erköl­csi zűrzavar, micsoda bosszúvágy és milyen szellemi vakság kell ah­hoz, hogy most ismét összetalál­kozzanak Horthy hivei; azok, akik a volt kormányzó könyvét a hir szerint Oláh kezére adják és Oláh György s az ő annyi bűnnel ter­helt náci-társasága! BÉKEFFI LÁSZLÓ BÚCSÚBESZÉDE BÉKEFFI LÁSZLÓ BÚCSÚBESZÉDE Megírtuk, hogy Los Angelesben elhunyt dr. Brüll Aladár, az ot­tani magyar kolónia kiemelkedő egyénisége. Most közöljük azt a búcsúbeszédet, amelyet Békeffi László mondott el az óriási rész­vét mellett végbement temetésen: Aladár, drága, jó, igazszivü barát! Búcsúzni jöttem tőled, látszólag hivatlanul, de valójában elhiva­tottan, elsősorban azoknak a hű­séges barátoknak nevében, kik életed utolsó heteiben mindig ve­led és melletted voltunk. A legna­gyobb dicséret és legmélyebb hó­dolat szavaival, ami csak embert díszíthet ebben a földi életben, jellemezhetem egész lényedet a búcsú pillanatában s ez csak eny­­nyi: nagyon jó és nagyon ember voltál. Úgy érzem, ez a pár szó, mely nem a halottat szokványo­sán feldicsérő frázis, hanem a szent, tiszta igazság, többet ér e sülyedő világ minden földi elmé­nél, rangjánál, vagy érdemrend­jei gyémántos csillagainál. Búcsúzom tőled mindazok ne­vében, akikkel jót tettél egy életen át, akiknek még betegen is aggó­dó szeretettel viselted sorsát szive­den. Az ismeretlenek, kiknek kenyeret, állást szereztél, a régen vagy ujonnanjöttek, akiken kéret­lenül is segítettél, menekült orvo­sok, kiket vizsgájukra te oktattál még utolsó napjaidban is: itt áll­nak megtört szívvel. És búcsúzom tőled a régi Ma­gyarország, az otthoni, régi mű­vészek nevében, akik nem le­hetnek itt végtisztességén annak, aki nemcsak jóságos ember, kiváló orvos, de a klasszikus, nemes fes­tőiskola egyik legnagyobb magyar képviselője volt. Szobáinak falain, világvárosok múzeumaiban, ma­gángyűjteményekben ott függnek csodálatos, rembrandti színekben, néma tanúi művészetének, a bu­dapesti, párisi, londoni, madridi kiállítások grand prix-nyertesei. A Munkácsyk, Benczúrok, Székely Bertalanok, Horovitz Lipótok, Bőhm Pálok méltó utóda és a nem régen New Yorkban elhunyt nagy magyar festőművész: Kiss Rezső müvésztársa, barátja, kit oly ha­mar követett az örökkévalóságba. És nemcsak nagy magyar pik­tor volt Brüll Aladár, de nagy magyar is. Drága jó Aladárunk, te soha, egy percre sem tudtál elsza­kadni szülőföldedtől, városodtól. Egész lényed egyetlen nagy nosz­talgia volt a régi haza után és lel­ked, mint Ady fel-feldobott köve gondolataidban mindig, minden nap hozzá tért vissza. Minden es­téden magyar könyvet olvastál, halottas ágyad mellett ott feküd­tek utolsó napjaid olvasmányai, Mikszáth-legendái a magyar vá­rakról és Móricz Zsigmond “Er­dély” cimü regénye. Nem volt itt a messzi idegenben, uj hazádban olyan magyar társadalmi meg­mozdulás, művészeti előadás szín­padon, koncert-teremben, vagy a mozivásznon, ahonnan Te hiá­nyoztál volna. Ezek voltak a Te ünnepnapjaid, szivbéli szórakozá­sod. A nagy gondolkodó szerint a halál nem semmisít meg, csak láthatatlanná tesz és á halottak addig élnek a földön, amig emlé­keznek reájuk. Te még soká, soká fogsz élni mindazok, szivében, a­­kikkel jót tettél, akik hűséges ba­rátaid voltak utolsó percekig és akik művészi alkotásaidra tekin­tenek. Emlékezni fognak mindig arra, aki — egy uj, ifjú magyar költő sorait idézve, melyek sírfel­iratául is szolgálhatnak: “A Szeretetnek élt önzetlenül A Szép-ben hitt csak rendületlenül Művész - ecsetjén ezernyi csoda színfolt S meg kellett halnia, — mert Szív volt.” Gaál Franciska megnyerte kártérítési perét a Waldorf-Astoriával szemben Az elmúlt héten tárgyalta a leg­főbb bíróság azt a kártérítési pert, amelyet Gaál Franciska színmű­vésznő indított a newyorki Wal­­dorf-Astoria-szálló ellen. Az ügy előzményei még 1941-re nyúlnak vissza, amikor Gaál Franciska visszautazott Magyarországra és ruháit tartalmazó bőröndjeit az előkelő newyorki hotelben hagyta. A bekövetkezett háborús esemé­nyek miatt Gaál Franciska már nem tudott visszatérni, mire a ho­tel egy bizonyos várakozási idő után a bőröndöket tartalmukkal együtt elárvereztette. Joga volt-e ehhez a Waldorf-Astoriának vagy a háborús vis major felfüggesztet­te-e ezt a jogát: ezt a fogas kér­dést kellett a bíróságnak eldönte­ni. Dr. Domán Miklós, Gaál Fran­ciska ügyvédje kitűnő jogi érvek­kel támasztotta alá a kárigényt, •mire a bíróság kedvező Ítéletet hozott és 17,000 dollár kártérítést ítélt meg Gaál Franciskának. De­rűs epizódja volt a tárgyalásnak, amikor a hotel ügyvédje arra hi­vatkozott, hogy miután a felperes magyar, az ügyvédje is magyar, sőt a kihallgatott tanujc — többek között Lukács Pál és felesége — is magyarok, itt “nyilvánvalóan hol­mi magyar összeesküvésről van szó.” A bíróság nem vette tekintetbe ezt a különös okoskodást és fize­tésre kötelezte a szállodát. Kabos Ilona hangversenye Jövő szerdán este kezdi idei amerikai hangverseny turnéját az angliai és a nyugateurópai kon­certek ünnepelt zongoraművész­nője, Kabos Ilona, A Town Hall lesz színhelye az őszi zeneművé­szeti évad eme jelentős állomásá­nak. Kabos Ilona nagyszerű mű­sorát Schubert, Liszt, Chopin és természetesen Bartók müvei ké­pezik és annak összeállítása foly­tán úgy a legkényesebb, mint a melódiákat kedvelő koncert-pub­likum élvezetes program elé néz­het. A Bartók-kultusz lelkes aposto­la 1951 decemberében mutatko­zott be a newyorki közönségnek s ez a kényes és igényes publikum a művészi értékelés [kitörő jeleivel ünnepelte a kitűnő pianistát és egycsapásra a legnagyobbak közé sorozta őt. A “New York Times” kritikusa a hosszú és elismerő bí­rálatában többek között ezt irta róla: “Immediately established herself as a performer of strength and character.” Hasonló kritikák jelentek akkor meg minden new­yorki lapban. Az amerikaiak ün­nepelték Kabos Ilonát, a magya­rok meg büszkeséggel kapcsolód­tak be a koncert felviharzó taps­­fergetegébe: Kabos Ilona sikere egyúttal magyar siker is volt. A mostani Kabos-hangverseny nov. 18-án, szerdán este 8 óra 30- kor kezdődik a Town Hall-ban és jegyek már most kaphatók ugyan­ott $2.40, 1.80 és 1.20-as árban. A hatszemélyes páholy ára $18.00. A jegyeket elővételben “Az Ember” kiadóhivatalában (320 E. 79 St.) és Paprikás Weiss üzletében is meg lehet vásárolni. E kiemelkedő hangversenyen New York és kör­nyéke müvészetrajongó magyar­sága bizonyosan jelentékenyen képviselve lesz. Az EHLERS PÁHOLY JELMEZ­ESTÉLYE NOVEMBER 28-án, SZOMBATON ESTE 9 ÓRAKOR a PARK LANE HOTEL-ban 299 PARK AVENUE Bartal Jenő zenekara Jelmezes felvonulás — Dijak — Meglepetések Jegyek rezerválhatok: JOSEPH B. STERN, 176 Lafayette St. N.Y.C. Telefon: WOrth 4-6388 V«; •A* " WM'M&'WMMM Hívja fel telefonon átalakítása, igazítása mjss ETHELT és helyrehozása a leg- aki kívánatra házhoz jön: utolsó divat szerint . . . SChuyler 4-9843

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom