Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-11-14 / 42. szám

4-ik oldal AZ EMBER NOVEMBER 14, 1953 MI EMBER GÖS&ÖR FERENC POLITIKAI HífEDLAPIA 401 THE MAN i FERENC GONDOR’S POLITICAL WEEKLY Editor: FERENC GÖNDÖR, szerkesztő Publisher: MRS. FERENC CONDOR, kiadó Published weekly, except the last four weeks in August. — Editorial and Publishing Office — szerkesztőség és kiadóhivatal: 120 East 79th Street New York 21, N. Y. Telephone: Butterfield 8-6168 Yearly Subscription Rates: In United States $10.00 In Foreign Countries $10.00 Single Copy 20 cents Vol. XXVII New York, N. Y., November 14, 1953~ Reentered as second class matter Aug. 4, 1952, at the post office at New York, N. V-, under the Act of March 3, 18TO A VILÁGESEMÉNYEK IGAZOLJÁK “AZ EMBER”-T A kitünően tájékozott Free Europe Committee e havi bulle­tinjében rámutat arra, hogy a bolsevik) Magyarországon Nagy Imre miniszterelnökségével a hely­zet semmivel sem változott. To­vábbra is Rákosi Mátyás a hata­lom korlátlan ura, továbbra is ő a ízovjet parancsok legfőbb végre­hajtója. Ugyanezt a tényt erősitik meg a nyugati diplomáciai jelentések is, közölvén, hogy a magyar diktáto­­tok meg sem próbálják a fentie­ket ködösíteni, annyire nem, hogy Pongrácz Kálmán, Budapest Bolgármestere beszámolóját ezek­kel a szavakkal fejezte be: “Továbbra is követni fogjuk a Párt utasításait és szeretett ve­zérünk, Rákosi Mátyás tanácsait.” Az olvasók bizonyára emlékez­lek arra, hogy amikor Rákosi le­mondott, úgyszólván az egész vi­lágsajtó egyszerűen eltemette a magyar csatlósok vezérét. A leg­­iájékozottabbnak tartott nyugat­európai napilap, a Párisban meg­jelenő “Le Monde” két veezércik­­ket is szentelt a Rákosi-ügynek s mindkét cikkében kétségtelennek tartotta, hogy a lemondás kegy­vesztettséget s teljes eltűnést je­lent. Ugyanígy írtak a többi nagy lapok is Európaszerte. Két hét múlva a “France Soil” — egész sor más lappal egyetem­ben — öthasábos cikkben első ol­dalán közölte Rákosi eltűnését. Ebben az időben a világ összes lapjai bécsi hírforrások alapján megírták, hogy Malenkov félre­tette Rákosi Mátyást. Talán nem érdektelen, ha most leszögezzük a Szabad Európa Ko­­mité legfrissebb híradása alkal­mából, hogy egyetlen újság, “Az Ember” közvetlen Sztálin halála után Petrovics Béla kitűnő cikkíró munkatársunk tollából cikksorozatot közölt, mely szerint: Rákosi megdicsőülve hagyta el a Kreml falait, a mosolygó hóhér erősebb, mint volt. Az egész világsajtót bejáró Pet­rovics - cikksorozatból — amely magyar nyelven lapunkban je­lent meg elsőnek — közöljük il­lusztris munkatársunk egyik mon­datát: “Olyan 'néphőssé’ emelt sze­mély, mint Rákosi Mátyás, nem bukhat meg, nyilvánosság előtt rendezett kirakatperben sem vall­hatja: ‘imperialista ügynök vol­tam, kém, áruló, akasszanak fel!’ . . . Rákosi Mátyást, ha nem lesz már rá szükség, megmérgezik s mint a nép legnagyobb fiát fog­ják eltemetni.” A Magyar Zsidók Világszövetsége hírei: Hasalnak rendületlenül! (LEVÉL A SZERKESZTŐHÖZ) Galambos József “Magyar Vég­vár” c. havi lapja novemberi szá­mának Himler Mártont támadó “hiteles” adatokkal teli cikkében olvasom a következő, Himler egyik beosztott tisztjéről, Grandville hadnagyról szóló részt: “ “Grandvillet, akinek nem is­merték eredeti nevét' és aki amerikai századosi uniformis­ban szaladgált fel és alá, az Ostende egyik ‘háborús bűnös’ törzsvendége ismerte fel azok­ból az időkből, amikor az ‘ame­rikai kapitány’ még délameri­kai görlöket és exotikus zene­karokat szállított a budapesti ‘üldözöttek’ szórakoztatására. — Jó napot Orosz, — kö­szöntötte a menjou - bajuszos fiatalembert. — Mit csinál ked­ves apja, a Grosz bácsi? Az illetőt kiszolgáltatták Pé­ter Gábor hóhérbandájának. Grosz nem szívesen emlékezett a régi törzsvendégekre. Később ő is ott ült a kihall­gató sátor előtt és — Amerika nevében — így kezdte Imrédy kihallgatását: No, Imrédy, hány zsidót rabolt ki? Imrédy Béla, az angol pénzügyi körök által legjobban ismert és tisztelt magyar pénzügyi zseni, akit oly sokáig gyanúsítottak angol és zsidó barátsággal, nem felelt er­re a grandvillei pimaszságra. Csak Reményi-Schneller pénz­ügyminiszter mondotta neki bátran és határozottan: Hallja maga Grosz! Én magának mint magyar állampolgárnak ke­gyelmes ur, de legalább is mi-' nuiszter ur maradok. Grandville gondoskodott ar­ról, hogy Reményi - Schneller Lajos is hazakerüljön a hóhé­rok kezére, viszont egészen az Andrássy-ut 60 kapujáig ‘ke­gyelmes urnák’ szólította. Re­ményi-Schneller nem a ‘ke­gyelmes’ címhez ragaszkodott, csupán a tisztelethez, amely minden embernek kijár, akit még nem ítéltek el.” Tiltakozás a nyilasok amerikai beszivárgása ellen! 1 A Magyar Zsidók Világszövetsé­ge is képviseltette magát’ a legna­gyobb zsidó szerv, az American Jewish Congress multheti nagy seregszemléjén. Dr. Schönfeld Lé­gár bronxi főrabbi igen nagy ha­tást keltett beszéde során azt a határozati javaslatot terjesztette elő, hogy a State Departmenthez felterjesztendő emlékiratban a kongresszus fejezze ki tiltakozását az Amerikába bejutott nyilaske­resztesek káros tevékenysége ellen S egyben vesse fel a felelősség kér­dését amiatt, hogy a bűnös múlt- | tál rendelkező személyek hogyan kerülhettek he Amerikába. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta dr. Schönfeld Lázár ja­vaslatát és ennek megfelelően felvette a tiltakozást és a kérdés rendezésének sürgetését a State Department illetékes "osztálya elé terjesztendő feliratába. NAGYSZABÁSÚ GYÁSZ­­ÜNNEPÉLY LESZ 1954 MÁRCIUS 19-ÉN A Magyar Zsidók Világszövet­sége elhatározta, hogy 1954 már­cius 19-én, a magyarországi né­met megszállás tizedik évforduló­ján nagyszabású gyászünnepélyt rendez mindazok emlékére, akik e megszállást követően, a náci­­zsoldban álló magyar nyilasok ál­dozataiként életüket vesztették. A 600,000 magyarországi mártír em­lékének szentelt hatalmas gyász­ünnepség előkészületei máris fo­lyamatban vannak. A KARNEVÁLEST NEM JELMEZBÁL! Levélbeli érdeklődés érkezett a Magyar Zsidók Világszövetségé­hez: vájjon a november 21-én rendezendő Karneválest jelmezes lesz-e? A Szövetség ezúton is vá­laszt ad a felvetett kérdésre: nem jelmezbálról van szó és estélyi ru­ha sem köteelző. Itt csak egy baj van: az, hogy Grandville hadnagy sohasem volt Grosz, hanem Grünwald és nem az Ostende-kávéssal, hanem az is­mert Váczi-utcai Grünwald és Wahl divatáru cég tulajdonosaival állt közeli rokonságban, amit a Wahl-család New York City-ben élő, közismert tagjai ia igazolhatnak. Galambos lapjának Grandvillere vonatkozó párbeszé­dekben dramatizált beállítása ele­jétől végig hazug hasalás! Ezek után külön is kétségtelen, hogy a cikk többi “adatai” hason­lókép valótlanok és Galambost nem vezeti más, mint harag Him­ler Márton ellen, amiért elvégezte az amerikaiaktól reá bízott fela­datot és segített megtorolni és ez­zel letörölni a magyar nemzet tör­ténelméről Szálasi és társainak a nemzet és a keresztény humani­tás elleni, tömegirtó árulása szé­gyenét. Tisztelettel: EGY IGAZSÁGSZERETŐ NEWYORKI KATOLIKUS (Teljes név és lakcim) KERESTETÉS: Keresem fivéremet, Lebovics Ábrist, aki 1927-ben vándorolt ki Beregszászból Montevideo, Uru­­guayba. 1893-ban született Bereg­­ujfaluban; apja: L. Ignác, anyja: szül. Katz Páni volt. Aki tud fivé­remről írjon. Címem: David Lebo­­vics, 2673 Euclid Hts. Blvd., Cleve­land, Ohio, U.S.A. V E R LEHULLNAK LASSAN A CSILLAGOK Lehullni vágynak a csillagok, A hontalan szél felzokog S a szürke fagyott föld felett Hontalan lelkem didereg. Az acélkék ég alatt, Éket húznak a vadludak Száraz bus ágak roppannak, A sóhajok lassan meghalnak. A dermedt csendbe becsahol A lomposfarku veszett szél. Dermedt lelkemből kivijjog A reménytelen örök tél. A szürke fagyott föld felett Megtépett vörös fellegek; S E K Hontalan lelkem felzokog S lehullnak lassan a csillagok» BÁLLÁ ERZSÉBET * * * ELMONDHATOM? . . . Elmondhatom mindenkinek? . , • A Nap Vérpók a föld felett, Azért lett ősz és ködburok A Föld nyakán halálhurok. A Vérpók áldozata tán A Föld az ősz ravatalán? * Vagy öngyilkos lett, az is lehet. . . Elmondhatom . . . ugyan minek?.« JÁVOR LÁSZLÓ • V IT A • Illyés nem jó — Boldizsár jó? Tisztelt Szerkesztő Ur! A kitűnő Tábori Pál érdekes visszaemlékezéseit mindig szívesen olvasom — de kritikával, tekintve, hogy ő régóta nem élt Magyaror­szágon és így nem követhette pontosan irótársai pályafutásának hajlatait. Nyilván egészen jóhi­szeműen egyre Illyés Gyulát tá­madjad aki nem egyszer hibázott emberi és politikai állásfoglalásá­ban, de akiről az 1947-ig Buda­pesten élt irótársai tudják, hogy nem lett sem náci, sem kommu­nista. Viszont' szeretettel emlék­szik meg Boldizsár Ivánról, aki bi­zony, zsidó származása ellenére igen kacérkodott a fasizmussal, hogy azután a vezető “fellow­­traveller” újságíró legyen (Parra­­gi mellett) Magyarországon és a kommunista rendszer legveszélye­sebb propagandistája a külföld felé. Őt bizony nem üldözték a kommunisták, nem is hallgatott el, mint Tábori gondolja. Faludy György valóban elhallgatott—azt sem tudjuk, él-e még. Még azt is meg kell jegyezni az igazság ked­véért, hogy a valóban kiváló Sup­­ka Géza a kommunista világban nem szenvedett üldöztetést. El­lenben nagyon sok engedményt tett lapjában a kommunifták felé, hogy megjelenését biztosítsa — már akkor is, amikor az igazán demokratikus magyar újságírók még küzdöttek a kommunista dik­tatúra ellen. Végül, 1949 májusá­ban, amikor már nem volt szükség ilyen szolgálatokra, megszüntet­ték a nagymultu “Világ”-ot, mi­iként nem sokkal később Zsolt Béla “Haladás”-át is, majd min­den más nem-kommunista politi­kai lapot, a “Magyar Nemzet” ki­vételével, amely azonban talán még ártalmasabb működést fejt ki ma a kommunizmus érdekében, akár a “Szabad Nép”. De mortuis nil nisi . . . verum! Kiváló tisztelettel: egy most New Yorkban élő magyar ujságiró Csak legyenek megőrizve a náci-dokumentumok is! Szerkesztő Ur! B. lapja okt. 31-i számában egy levelet közölt Técsői Józseftől, a­­melynek erkölcsi felfogása kifo­gástalan. A levél azonban egy fél­reértésen alapul. A levélíró felhá­borodik, hogy Wass Albert és Marschalkó Lajos könyveit meg­szerezte a Library of Congress Washingtonban. A “Hungária” c. lap szerkesztőségének müveletlen­­ségére jellemző, hogy az viszont büszkeséggel közölte ezt a hírt. A Congress Library, mint min­den nagy könyvtár, igyekszik meg­szerezni minden nyomtatványt, függetlenül tartalmától és felfo­gásától. Ez minden általános könyvtár feladata, mint a buda­pesti Széchenyi könyvtáré is — egyben kötelessége minden mun­kát, cenzúra nélkül, az érdeklő­dők rendelkezésére bocsátani, ha csak államérdek vagy az adomá­nyozó kívánsága ezt ideiglenesen nem gátolja. A Congress Library­ban tízezrével vannak náci és bol­­si nyomtatványok. Nincsen ben­ne semmi megtiszteltetés, hogy Marschalkó és Wass Albert köny­vei belekerültek — aminthogy ott vannak Hitler és Gőbbels, Strei­cher és Degrelle, Rákosi és Gerő, Szálasi és Bosnyák Zoltán köny­vei is. Tisztelettel: TAKÁCS JÁNOS Hungarian Garden Restaurant-ban LOVÁSZ PALI és hires zenekara muzsikál Kondor Mariska és Emődy Margit énekel 1528 Second Avenue New York City Telefon: RE 4-9670 Kiváló konyha! ZETTL LACI tulajdonos SZEREZZÜNK UJ ELŐFIZETŐKET “Az EMBERINEK, ERŐSÍTSÜK AZ ANTIBOLSEVISTA ÉS ANTIFASISZTA AMERIKAI MAGYARSÁG HARCOS HETILAPJÁT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom