Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-09-12 / 33. szám

SEPTEMBER 12 1953 f AZ EMBER Csak félmunka volt! A KANADAI ÖREGDIÁK TANÚNAK JELENTKEZIK A “HÍDVERŐK” ÁLTAL FELÁLLÍTANDÓ BÍRÓSÁGNÁL . . . (Levél a szerkesztőhöz) Kedves Főszerkesztő Ur! Üdvözlöm szabadságáról való visszatérése alkalmából. De üd­vözlöm Deák Zoltán dr.-t is, aki­nek Babits Mihályról írott meg­emlékezése a “nagy az én lelkem­nek ő gyönyörűsége” érzését kel­tette bennem. Szabadságom alatt elkalandoz­tam az emigráns lapok mezejére és terepszemlém eredményeképen a jövőben a nyilas szennylapok­kal szándékozom foglalkozni. Elsősorban a “Hídverők” nevű .zugirászat egyes cikkeit szándé­kozom ismertetni, a többi papir­­rongyra majd az ősz folyamán fo­gok rátérni. Kezdjük mindjárt az emlitett ■nyomtatványnak egy következő­­képen hangzó hirdetményével: “Felkérjük mindazokat a ma­gyarokat, akik 1945 és 1951 kö­zött Eggenfelden, Mühl dorf, Griesbach. körzetekben vagy olyan táborokban, községekben tartóz­kodtak. ahol Sombor-Schweinit­­zer csoportja a hazaszállításokkal, jobboldali magyarok lefogásával és mcgkinzásával foglalkozott, egy nemzetközi bíróság előtt meg­indítandó per anyagához közöl­jék azonnal szerkesztőségünkkel, mit tudnak Sombor - Himler - Granville és társaik embervadász működéséről. Kérünk mindenkit, hogy 1) mit tud maga, 2) kikről tud, akiket Sombor-Himler haza­­szállittattak, 3) milyen szenvedé­seknek volt tanúja, vagy szenvedő alanya? A nemzetközi vizsgáló­­bizottság mindenkinek teljes ga­ranciát nyújt, hogy nevük nem kerül nyilvánosságra. A bizottság célja, hogy az összeomlás után pro-kommunista elemek részéről elkövetett kegyetlenségeket meg­torolja és igazságot szolgáltasson a meghurcoltaknak. Kérünk min­denkit a magyarság és az elhur­coltak érdekében: azonnal közöl­jön minden adatot.” Eddig a hirdetmény. Régen ne­vettünk estéli összejövetelünkön olyan jót, mint ennek a hülyeség­nek. olvasásakor. Mivelhogy én is azok közé tartozom, akik 1) ma­gam is tudok, 2) sokakról tudok, akiket Sombor-Himler hazaszál­­littattak, 3) magam is szenvedő alany voltam, sietek jelentkezni. A hirdetmény első két kérdésére levelem folyamán fogok válaszol­ni, a 3. számú kérdésre már most NEW YORK ESEMÉNYE MRS. TERHES ÜJ BUDAPEST RESTAURANTJA 1481 Second Ave. (77th Street sarkán) a legmodernebb ízléssel berendezett newyorki MAGYAR VENDÉGLŐ — Asztalfoglalás: RH 4-9169 — HAZAI SZALÁMI és mindenfajta Jó­­hurka, kolbász sonka, szalonna és friss hús, stb„ Igaz/ HAZAI MÓDI — kapható: MERTL JÓZSEF — MAGYAR HENTESNÉL — 1508 Second Ave. Tel. RH 4-8292 megadom a választ: szenvedő alany azért voltam, mert kevesel­­tem a hazaszállított 384 “jó ma­gyart,” hiszen W. S. Key amerikai generális, a Budapesten székelő ellenőrző bizottság főparancsnoka 480 rablógyilkos lefogását kérte. Már ez is sok szenvedést okozott sokunknál! odahaza, bár ez csak 100 rablógyilkos “jó magyar” szö­kését jelentette. A mi külön lis­tánkon is még vagy 400 rablógyil­kos szerepelt. Ezeknek egy törpe hányadát még otthon lefogtuk, mert mire megszökhettek volna., a vasgyürü bezárult. Szenvedő alany voltam tehát, de megvan a teljes lista és a lefogatás igényét fenn­tartjuk. Ezekről a “jó magyarokról" ir­ta legutóbb Andaházy Kasnya Béla:- “A főkolomposoknak egy részét hazavitték, a másik része igyekezett minél messzebb kerülni a számonkérés színhelyétől. Az éj sötét leple alatt óvatosan surran­ták át a külömböző határokon. Azok pedig, akik tisztában voltak azzal, hogy tetteikért — bárhol is vannak — felelősségre vonhatók és nevük hallatára honfitársaik megvetésében lesz részük, először a legnagyobb veszélytől, vagyis örimaguktól siettek szabadulni és hamis papírosakkal, idegen név­vel indultak el uj hazát keresni.” Oláh György például Ajusinszky Béla néven szökött el az akasztó­fa elöl, Hubaynak, Reinischnek, Bordának, Görgey Vincének ez nem sikerült. A két magyar, akit nem haza­szállítottak, hanem Dachauba, szintén Oláh, Milotay, Somodi- Klaszek, Vajta, Bosnyák Zoltán, Kerecsendi Kis stb. lelkén szárad. Ök uszítottak az amerikai repülök ellen, légi-gengsztereknek nevez­vén őket és uszításuknak eredmé­nye volt, hogy ez a két “jó ma­gyar” öt amerikai kényszerleszál­ló pilótát agyondorongolt. Mielőtt a hirdetmény első két kérdésére válaszolnék, tisztázni szeretném a bíróság személyi ösz­­szetételéhek kérdését. Vélemé­nyünk szerint ugyanis az ilyen per bírói szerepére csak és kizáró­lag priuszosok, a csatorna söpre­dékei vállalkozhatnak. Mi már annakidején is segítsé­gére siettünk ezeknek a gazoknak, amikor a “Hungarista Akadémia” részére felajánlottuk a lipótmezei elmegyógyintézet helyiségeit; igy most sem akarjuk őket cserben­hagyni. Megkíséreljük tehát a nemzetközi bíróság összeállítását. A tagok valamennyien hazájuk­ban in contumaciam halálraítélt hazaárulókból állanak. Ezek sze­rint Németországot Bormann rab­lógyilkos, Magyarországot Jurcsek rablógyilkos, Horvátországot Ante Pavelic rablógyilkos és Japán-ká­véházi kabáttolvaj. Bulgáriát Can­­kov rablógyilkos, Szlovákiát Szi­­dor rablógyilkos, Belgiumot Deg­­relle rablógyilkos képviselné az internacionális bíróságban. Az el­nöki tisztségre Szeműk Jenőt, a magyar Kúria elnökét ajánlom. Ha ő S’zálosjánnak felesküdött, hajlandó lesz az emlitett rabló­­gyilkosokkal is leülni. Mielőtt e díszes nemzetközi bí­róság előtt megjelennék, elmon­dandó, hogy mit tudok, lenne egy indítványom: ne csupán a szenve­dő alanyok vagy áldozatok nevei­nek titojibantartását garantálják v— hiszen garanciájuk fabatkát sem ér, — hanem a tárgyalás he­lyét és időpontját is, nehogy a. rendőrség azt megtudja, illetékes helyére szállítsa, ahol rajtuk a jogerős halálos Ítéleteket végre­hajtják. Az elnök kérdésére a színtiszta igazságot a következőkben adom elő: m Az első “jó magyar,” illetve pe­digrés fajmagyar Szálasi-Szalos­­ján nemzetvezető és koreszmeszü­lő lángelme. Elfogatásakor a hol­mijai között rengeteg idegen mo­­nogramos ezüstnemü volt, amely­nek eredetéről nem tudott számot adni. Hímezett-hámozott, arany­vonatról beszélt, amelyhez egy Scliilzong nevű somfordáló nevét emlegette. Somborék tudva, hogy a nemzetvezető egyben vőlegény is, aki az eszceigokkal Terikének akart kedveskedni, nem faggatták tovább .beszállították a karámba. A második “jó magyar,” job­­banmondva pedigrés fajmagyar Reményi - Schneller pénzügymi­niszter volt. Ez ezüstnemüvel nem bíbelődött, ő tehát aranyat gyűj­tött, jobbanmondva lopott és a nagymennyiségű lopott aranyat elásta. Erről az imént emlitett harmadik pedigrés fajmagyar és “jó magyar” mitsem tudott, ezt egy negyedik pedigrés fajmagyar: Gömbös-Knöpfler Ernő százados és a nemzetvezető szárnysegédje ásta el. Mint Ludovikát végzett százados, nemcsak psuklógyakor­­latot, hanem tereptant is tudott és csekély biztatás után pontosan lerajzolta a lelőhely tereprajzát. Az ötödik pedigrés fajmagyar, illetve “jó magyar” Szőllősi-Nach­­luhácz miniszterelnök volt. Az el­ső kérdésre minden rablógyilkos­ságot bűnbánóan beismert. Mars be a karámba! A hatodik pedigrés fajmagyar, illetőleg “jó magyar” Beregi ff y- Berger m. kir. vezérezredes, kon­­coló generalisszimusz, volt. A lo­pásokat fivérére kente, aki a deb­receni hadtest lovasalakulatainak szénát, szalmát, zabot, abrakot szállított. Ugyanakkor a hadtest parancsnoka Beregfffy - Berger volt. A többi úgyis közismert. Imrédy-IIeinrich Béla a hete­dik pedigrés fajmagyar, illetve “jó magyar”; mindig csak zsidó be­ütésére hivatkozott, a karámban csendesen viselkedett. A nyolcadik pedigrés fajma­gyart, illetve ‘yó magyar”-t Hain Péternek hívták. M. kir kormány­­tanácsos, a sötétek legsötétebbje, a zsidó értékek, ékszerek és mű­tárgyak szakértője. A kilencedik “jó magyar”-t vi­téz Endre Lászlónak hívták. Ő vi­selkedett a leggyávábban. Bűnei­nek és gaztetteinek tudatában, a büntetéstől félve kiszökött a ka­rámból. Elfogták, visszahozták. Útközben valamelyik fogolytársa a fülébe dugta a taplót, hogy a szökevénynek golyó jár. Kért a vitéz, könyörgött a vitéz, esdekelt és sirt. A végén boldogan mesélte fogolytársainak, hogy az egész szökési affért két hatalmas, de jól ülő pofonnal megúszta. Amikor a fogolyszállitó repülő­gép Budapestre érkezett, kiürítet­ték azt a cellát, amelyikben Kun András, a rablógyilkos: a két cel­lát, amelyikben a két nyilas-soí­­főr ült, akik Father Lőrincet a Hűvösvölgyben meggyilkolták; a | 4 cellát, amelyikben azt a 4 nyilas | keretlegényt őrizték, akik Mind- J szenty bíborosunkat Sopronkőhi­­j dára eszkortálták. A nemzetveze- I tő, koreszmeszülő lángelme szárny - I segédével, Gömbös-Knöpfler Er­­! nővel közös diszcellába kerültek. A börtönben jól viselték magu­kat. Folyton Hitler titkos fegyve­reiről ábrándoztak. Csupán a pe­digrés fajmagyar és “jó magyar” Hain Péter . rakoncátlankodott. Tudni kell ugyanis, hogy a fehér terror óta úgy a főkapitányságon, mint a Markó-utcában, valamint a pestmegyei törvényszéken az emeleti vaskorlátokat magas vas­rács zárta el az udvartól. Csu­pán ezen épületek harmadik eme­letén nyitott a fehér terror egy ablaknyilást, amelynek neve a gyakorlat folytán öngyilkosablak volt. Egy szép napon a jó és pe­digrés fajmagyar Hain kiugrott az öngyilkosablakon és bal lábát törte. A kórházba szállították, a­­melynek zárt osztályán 4 hétig feküdt. Hogy a 4 hét után, a ki­végzéskor milyen tapintatosan bántak vele, annak jellemzéséül csak azt adom elő, hogy a tanács­elnök figyelmeztette a hóhért, hogy csak a jobb lábát húzzák, mert a bal a törés folytán még ér­zékeny és annak húzása Hainnak felesleges fájdalmat okozna. Azt is tudom, hogy Somborék hivatali helyiségéből körülbelül kétezer árulkodót kergettek ki, csupa nyilast, akik eszme- és hon­fitársaikra hamis vádaskodásodat és árulkodásokat hazudoztak. igy akarva a nyomozó hatóságot fél­revezetni. Ez ne lepje meg a nem­zetközi bíróságot, hiszen maguk is tudják, hogy a föld fölött és az ég alatt az áruló a legaljasabb és a nyilac nem adhat mást, csak ami lényege. Erre egyébként volt is az Óha­zában precedens. Amikor ’44 már­cius 19-én a német szövetségesek és rablógyilkosok fővárosunkat megszállták, első ütjük az állam­­pénztárba vezetett. Ezt csinálták minden megszállott fővárosban, így került a főrablógyilkos és az őt kisérő bandatagok az Astória­­szállodába. Alig helyezkedtek el, máris megindult a névtelen le­vélbeli feljelentések áradata az Astoria portájára. Harmadnap Winkelmann német főrablógene­­rális kijelentette, hogy ő ugyan végigcsinálta Prága, Amszterdam, Brüsszel megszállását (jcbban­­mondva kirablását), de ilyen még nem látott. El is rendelte :csak személyesen beadott feljelentések vétetnek figyelembe. Aki nem lát­ta, hogy ezután mi történt, az nem fogja elhinni: ezrével állot­tak a svábhegyi Melinda-lak előtt a feljelentők. Eleinte azt hittem, hogy ott van a szabadkőművesek ingyen tej- és kenyérakciója. Meg is szólítottam az ácsorgók közül néhányat, hogy mi van itt? Az egyik azt felelte, hogy “a szom­szédom zsidóbérenc, mert az öreg Schlesingert rejtegeti a lakásán.” Egyik asszony a Buzásnét jött fel­jelenteni, mert ő látta, amikor a Schwartzné bevitte hozzá a két selyempaplant, egy szőnyeget és a rézmozsarát. Pedig abból a Bu­­zásné nem eszik, mert ami a zsi­dóé, az köztulajdon és a házbizal­mi már egy hónappal ezelőtt neki Ígérte a S'chwartzék rézmozsarát, pj ?zás-aszé-esivsssehrdwpbe e ee Elmondottam mindent, amit tu­dok, amit láttam, aminek szenve­dő alanya voltam. De most aztán meneküljenek, ki merre lát. mert úgy látom, hogy most fordult be az utcába a rabomobil . . . Főszerkesztő urnák őszinte nagy­rabecsüléssel kész hive: (TELJES NÉV ÉS CDit Montreal, 1953 szeptember 7-ik oldal ÓRÁN BELÜL kiutaljuk rendelését VÁMMENTESEN A MAGYAR KORMÁNY engedélyével MAGYARORSZÁGBAN budapesti raktárunkból KÁVÉ, TEA, KAKAÓ NYLONHARISNYA í s ÖSSZES EGYÉB VÁMMENTES MAGYARORSZÁGI SZERETETADOMÁNY nálunk megrendelhető Árieavzékhel kéiiseooel szolaáívnk 1 BLOIÜS TRADING CGRP. , 61 BROADWAY, NEWT YORK 6 j I Tel. BCwling Green 9-4154 j ENDREY Jenő és PÁDLY MARGÓ ; 22 éve fennálló i rádióműsora!!! Will* (1190 ke.) ÁLLOMÁSON VASÁRNAP d.u. 5-től 7-ig! ELEVEN! ÖTLETES! VIDÁM! MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom légkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CT.TY “AZ EMBER” előfizetési dija egy évre ! $10.00, úgy az Egyesült Államokban, mint a világ bármelyik államában. Előfizetéseket felvesz: • ARGENTÍNÁBAN: JÁNOS ANDOR, Ca!le Miranda 1499 Hurlingham. 1 O ! BRAZÍLIÁBAN: CARLOS KLEIN Rua General Goes Monreiro 198, Rio de Janeiro és LEOPOLDO LANDE5MANN, Caixa Postai 2989 Sao Paulo G VENEZUELÁBAN: Libreria Cultura Internaziona! Velazquez A Miseria 25 Caracas G PÁRISI SZERKESZTŐNK: LÁSZLÓ JÁVOR, Jou ma liste Service de la Presse Etrangeres 16. Rue Lord Byron 16. Paris-8 1, I ’ Telefon: MIR 90-86 Tj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom