Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-09-12 / 33. szám

2-ik oldal AZ EMBER SEPTEMBER 12, 1953 PÁRISI PANOPTIKUM Uborkaszezont szeenzáációs hátborzongató riport a külvárosi szellemekről Részlet BÁRDOS ARTUR uj Faust - fordításából: Párisban az idén nem volt uborkaszezon a lapok számára. Ellenben volt kérem: rémes csa­ládi dráma, szépségkirálynő-vá­­lasztás, fegyverszünet, arab trón­válság, négymilliós sztrájk, bicik­lifutam — ahol Bobét, a népbál­vány győzött — meg uszóvilágre­­kcrd, valamint kormányválság is, mint ezt hetekig hallottam. Csak hallottam, mert én évek óta nem olvasom a politikai ügyeket. Mi­nek? Ha délben lemegyek az ut­cára, mást se hallok, mint amit az élő gramofonlemezek a lapokból olvasnak s a fülembe hadarják aztán. Felesleges kiolvasni a hí­reket, azt kihallja az ember. A' napilapokat összeállitó üzlet­emberek finom szimattal tudják, hogy “színes” leírások szüksége­sek, fűszer is kell a nép lelkigyom­rának a nekik beadott szecska mellé. Mi a fűszer? Négyféle “szí­nes” érdekli az átlagolvasót kép­ben és Írásban: 1. A Nő. 2. A Gyermek. 3. Az ál­lat. 4. A Misztikum. Pesten ké­rem naponta ötven újságot, szak­lapot, közlönyt böngésztem át és még egy kategóriát, Az Arisztok­ráciát is ifgyelembe vettem, mert bármilyen dögunalom is volt egy esemény, ha őrbáró vagy őrgróf szerepelt benne, minimum 3-ha­­sábos címmel hozták ki az “anya­got” átvevő napilapok. Hat hónappal ezelőtt a. párisi újságok közlései után a világsajtó is harsogott attól a misztikus his­tóriától (vagy hisztériától in­kább) hogy Boulogne-Billancourt­­ban, Páris külvárosában az egyik házban szellemek tanyáznak és a szellemek órájában dong, dübörög a “Titkok Háza.” A francia napilapok nem hoz­nak verseket, se irodalmat, hát, hogy mégis legyen szellem is a hasábokon, újra felmelegitették ezt a szcllemhistóriát az uborka­szezonban. szellem, médium-jelenség, j VAGY LAKÁSIGÉNYLŐ? Miután eme konkrét üggyel | kapcsolatban elbeszélgettünk ar- 4 rcl, hogy mi a színes riport, jöj­jenek el velem nyájas olvasók Pá- J ris elővárosába Billancourtba, a rue des Tilleuls 24. számú házba, ami előtt a hirek szerint hatalmas j tömeg verődik össze este tiz óra felé, hogy randevuzzanak a bor­zalommal. Jöjjenek, bemotatja a Párisi Panoptikum azt is, hogy készül a riport, ez olcsóbb mint a mozi és könyörgöm, hátborzonga­tó is. Ha szerencsénk van, bevi­szem önöket a Titkok Házába, ha Irta: JÁVOR LÁSZLÓ nem, leírjuk az utca képét, kis fo­tókat csinálunk, kihallgatjuk az emberek fecsegését és a lármázó szellemedül is m e g e m lékezünk, hiszen azért Íródik ez az egész nyári velőtrázó szenzáció. A gyen­gébb idegzetüek fogják meg erő­sen a kezemet, kövessenek, ez az ur itt mellettem egy fiatal francia tudós, ideggyógyász, nem pszicho­analitikus, nem kell félni tőle és előleget se kér. Tudja, hogy úgy se kap. Ismétlem: pszichológus, a lé­lek ismerője . . . Hogy ne legyen unalmas hát­borzongató riportom, — legalább tipográfiailag ne — kérem a nyomdát, az alábbi szövegközötti alcímet szedje “kövér” vagy “fél­kövér” betűkkel: EZ KELL A NÉPNEKT A rue des Tilleuls-ban, azaz a Hársfa-utcában vagyunk. Külvá­ros, apró házak, gyárak, óriási gyárkémények, távolabb a Szajna. Ez a díszlet. A “Szellem Háza” előtt vagy százötven főnyi tömeg, főleg nők. Tiz óra van, a nép fél­hangon csoportokba verődve tár­gyal a szellemekről, mindenki sze­me a kétemeletes szürke proletár . házra mered. A szellemhajléktól balra egyemeletes ház, a föld­szintje kocsma, jobbra kis kertes­ház, szemben grund, építőanyago­kat kölcsönzöző vállalat várja az épitőszezónt közel tiz esztendeje. Várjunk mi is, várjunk, hallgas­sunk és figyeljünk. — A szellem csak akkor jelent­kezik, ha az első emeleten lakó család egyik tagja, a tizéves Ju­liette otthon van, — szónokol egy tudálékos hölgy. — Hisz ön ebben? — kérdi az egyik bámészkodó férfi. — Saját fülemmel hallottam egy héttel ezelőtt a szellem hang­ját — folytatja a magyarázó, aki most egy félórára kilép szürke kis életéből, körülállják, mesélhet, hát mesél, szerepel .szerepel . . . — j Igen, itt álltam ezen a helyen . . . j Tizenegy lehetett; olyan mély dii- j börgés támadt, olyan hang, mint amelyet az atombomba csinál. — Hallott ön atomzajt? — kér- , di egyik kételkedő ellenszellemes szellemesen. Nagy nevetés a férfi-fronton. Jólértesült ötven év körüli férfi: j — A kerületi mérnöki bizottság kiszállt. A csatornából tör fel a zaj. Azt hiszik . . . Kis kórus makacsúl ragaszko­dik a csodákhoz: — No no, itt szellemek vannak, hallottuk . . . A Catskill-hegység paradicsomi üdülője, a 9 Casimir s Lodge BIG INDIAN, N. Y. Egész éven át nyitva van! MÉG MA TELEFONÁLJON PINE HILL 3296 számon és beszélje meg a rendkívül méltányos utószezónbeli árakat! — POLGÁRI ÁRON KIRÁLYI ELLÁTÁSBAN LESZ RÉSZE — Nézzük a házat, az összes abla­kok zárva, mögülük a lakók dühö­sen néznek a tömegre. A kapu előtt magánautók megállnak, töb­ben magnéziumfény mellett fény­képezik a híressé vált épületet. A kapu félig kinyílik, gyorsan oda­lépek. Egy kövér férfi áll a kapu mögött. Megszólítom: — Vizitelhetek az első emeleti lakásban? — Miért? — Újságíró vagyok, szeretném megnézni a lakást. — A lakók elköltöztek az éjsza­kánként megismétlődő dörömbö­­lés miatt. Én vendég vagyok itt, hívom a házmestert, tessék várni. — Mit, vizitelni? — ordít a ház­mester. — Éjjei a szellemek, éj­jel-nappal az újságírók. Maguk csőditették ide az embereket, ma­guk miatt tébolyda lett a ház. — Hol lakik a kislány, akinek a jelenléte alatt ismétlődik a külö­nös zaj? — Tilos megmondanom — hör­dül fel a házmester és becsapja a. kaput. Belülről még ordít.—Ren­dőrautó jön, majd elkotródnak a kapu- elől . . . A tömegből valaki felsikolt: — Nézzék, a függöny lebeg, néz­zék ebben az elhagyott lakásban megmozdulnak a tárgyak. A szél himbálja az utcai villany­­lámpát, a vibráló fény adja azt az illúziót, hogy az ablak mögött le­beg a függöny. A MET AP SZICHIKU S VÉLEMÉNYE Belekarolok az orvosba. — Látja barátom a tömeget? “Titok” örökké lesz, mert a tö­meg akarja azt. Valami kell ne­kik, amely kiragadja őket életük tapintható szürkeségéből. Kell a hit, ez velünk született. A hittel szemben — legyen az vallási vagy politikai — a leggyöngébb fegyver az érv. Mi az ön érve, mit mond a tudomány a szellemjelenségek­ről? j — A médiumi jelenségek — ; mondja az orvos a csoda váró tö­meg között sétálva — egyidősek az emberiséggel. A legrégibb köny­vekben tömegével szerepelnek mé­diumok, csodák, csodatettek. Az orvosok többsége, hogy tekinté­lyüket fenntartsák, egyszerűen azt felelik: “a fantom-megjelenés képzelődés vagy csalás.” Hogy ez mennyire valótlan, azt elsőnek a Nobel-dijas Crookes, angol fizikus bizonyította be médiumaival, a­­kikkel évek során kísérletezett. “Fantomokat” produkáló médiu­mairól fényképeket vett fel, sőt gipszlevonatokat is csinált a “fan­tomokról.” A fantom jelenség anyaga egy speciális hormon, a­­mely különféle lipoidokkal keve­redve elhagyja a médium testét s ’ a médium gondolathullámaival irányítva alakká formálódik. Ezt az anyagot a metapszichika szó­tárában teleplazmának nevezik és infraruzs fény mellett fényképez­ni is lehet, egyéb fényhatásokra bomlik. A teleplazma kilép a mé­dium testéből a pajzsmirigy vagy a has táján, de a médiummal ál­landóan összeköttetésben marad s a médium tudatalattijának pa­rancsára működik s tér vissza a I testbe. A teleplazma gyakran ke­mény anyaggá szilárdul s tárgyak­hoz verődve döngő, dübörgő han­gokat okozhat. — 1907-ben Prawdisz Nemins­­ki, lengyel pszichó-biológus felfe­dezte, hogy az ember központi idegrendszerét elektromos áram működteti. A tudományos világ Ajánlás Közelgtek ujra hát, ti lenge árnyak. Kik egykor álomlétre keltetek! Ha most megpróbálnám s itt tartanálak?.' Az az ábránd még vonzza telkemet? Felém törtök! Hát jó, bontson ma szárnyat Körültem lengő lég- s ködlényetek! Az ifjúkor emléke megfogott már S most fájva melegszem varázsotoknál. Sok tarka kép, emléke vig napoknak S hű árnyak is eljöttek veletek; Barátságot s szerelmet visszalopnak Szivembe, mint rég elhalt éneket. Panasz kél ujra, sebek felsajognak S bevádolják a kusza életet . . . Ó, itt vannak megint a drága lengek, Kiket megcsalt és elhagyott az élet! Kiknek lantom első daléit elzengte, ök nem hallhatják már ez éneket, Az a nyájas kör már elszéledt szerte . . Ó, első, édes visszhang, ég veled! Dalom hogyan hat majd ez uj tömegre? Tetszésük is csak fáj majd, ügyieket! S kiket még lelkesítene ez ének, Ki tudja, merre járnak, még ha élnek. De lelkem már röpítik régi vágyak Ama csendes szellemvilág felé, Lantomról tétova foszlányok szállnak, Miként ha aeol-hárfa, zengené. Zord szivemet érzem szelídnek, lágynak, Könnyem hull s lelkem megremeg belé . . . A jelen halványulva messze tűnt már S valóság lesz, mi régen elmeriÜt már. Goethe elment a felfedezés mellett . . . 1921-ben Hans Berger jénai tu­dós elektronikus oscillográfot szerkesztett, amellyel bebizonyi­­totta, hogy az emberi agyvelő má­sodpercenként ötféle ritmusban negativ elektromos töltést kap. Bergen készülékének mai modern formája az electroncepholográf, ami ma már filmszalagon ponto­san úgy kimutatja az agy elektro­mos működését, mint a szív mű­ködését az elektrokardiográf. — Az emberi szervezet elektro­mosságot termel és fogyaszt; a termelés tápanyaga a szervezetbe kerülő szénhidrát. Aki túlságos elektromosságot termel, az az J egyén hajlamos arra, hogy médi­um váljon belőle. De az elektro­mosság nem e'ig, szükséges, hogy szervezete tultermeljen egy eddig alig ismert hormon-fajtát, amit organizátor - hormonnak nevez a tudomány.Ez a hormon a szerves anyagok organizálódását segiti elő a szervezetben. A médium spe­ciális hermonmüködése okozza a médiumi vágyat. A médium auto­matikusan kikapcsolja tudatának | áramellátását, transzba esik, abba az állapotba, amikor csak a tu­datalatti és az autonom idegrend­szer működik tökéletesen sőt fel­fokozott mértékben, a tudat nem. Az organizátor-hormon organizá­­lásra törekszik, kitaszítja a test­ből a felesleges lipoidokat, a “te­­leplazmát,” amelyet elektromos utón irányit. A bioelektrikus ener­gia éppen olyan áram, mint a vi­lágításra szolgáló “közönséges” áramerő. Ezt a tényt igazolja a médium mellett elhelyezett radar­készülék. A transzban lévő médi­um szívverése eléri a 180-at és a pajzsmirigye órákig túlteng s két­szeres, háromszorosra fokozódik szervezetének oxidációs folyama­ta. Rudi Schneidert, a hires bé­csi médiumot Angliában — ahol a médiumkisérletekkel neves tu­dósok foglalkoznak — produkció­ja alatt gépekkel ellenőrizték. 21(f volt Schneider pulzusa. Európa leghíresebb médiuma Eusapia Pal­­ladrino nevű olasz férfi volt, aki­vel Lombroso folytatott az akkori időkben csodának számitó kísér­leteket. Palladino embernagyságu, járkáló fantomokat alkotott. A teleplazma kiterjedése és halmaz­­állapota általában változó. Kocso­nyástól fakeménységü között va­riál és ha falhoz, bútorhoz verődik nagy zajt tud okozni. Jellemző tulajdonsága, hogy anyagon át­hatolni nem tud, ha parafinnal telitett edényt tesznek a médium elé, a parafáiban megmarad a te­leplazma lenyomata. — Csodák nincsenek. A tudo­mány a médiumitás irányában azért haladt lassú léptekkel, mert nem ismerték az elektrocefalográ­­fia előtt a jelenségek tudományos bizonyítékát. A fiatal tudós befejezte előadá­sát s mivel éjfél felé járt az idő, elindultunk a város irányába, ről? — interjúvolom a fotógrófot, lapul. Régi ismerősöm, megszólí­tom: — Maga a szellemeket akarja fotografálni? — A fészkes fenét. Unom ezt a marhaságot, de jelentették, hogy kiszáll a rendőrség és csendhá bo­ntás címén eljárást indit a ható­ság az itt zajongó bámész népség ellen. Ha jön a rendőrkocsi, fo­­tografálok . . . — Mi az ön véleménye az ügy­ről? — interjuololom a fotógrófot. — Hát kérem . . , Tízezrek lé­zengenek Párisban lakás nélkül. Az egyik szegény ördög kitalálta ezt a trükköt. Valami facér has­beszélő vagy hasonló szélhámos. Zajt csinál, hogyan, az az ő titka. A Titkok Házából már kiköltöztek az első emeleti lakók. Félnek a szellemektől. A facér hasbeszélö, a csepürágó boldogan dörzsöli a kezét. Talán itt áll a tömegben a “szellemidéző.” Egy szép napon beköltözik az egyik elhagyott la­kásba. Megérdemli. Háromtagú magyar család 3-4 szobás lakást keres fürdő­szobával, bútorral vagy bútor nélkül. Lehetőleg Manhat­tanban vagy Long Islandon. Cim a kiadóban. v__________________________________________________________________ J

Next

/
Oldalképek
Tartalom