Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-09-12 / 33. szám
2-ik oldal AZ EMBER SEPTEMBER 12, 1953 PÁRISI PANOPTIKUM Uborkaszezont szeenzáációs hátborzongató riport a külvárosi szellemekről Részlet BÁRDOS ARTUR uj Faust - fordításából: Párisban az idén nem volt uborkaszezon a lapok számára. Ellenben volt kérem: rémes családi dráma, szépségkirálynő-választás, fegyverszünet, arab trónválság, négymilliós sztrájk, biciklifutam — ahol Bobét, a népbálvány győzött — meg uszóvilágrekcrd, valamint kormányválság is, mint ezt hetekig hallottam. Csak hallottam, mert én évek óta nem olvasom a politikai ügyeket. Minek? Ha délben lemegyek az utcára, mást se hallok, mint amit az élő gramofonlemezek a lapokból olvasnak s a fülembe hadarják aztán. Felesleges kiolvasni a híreket, azt kihallja az ember. A' napilapokat összeállitó üzletemberek finom szimattal tudják, hogy “színes” leírások szükségesek, fűszer is kell a nép lelkigyomrának a nekik beadott szecska mellé. Mi a fűszer? Négyféle “színes” érdekli az átlagolvasót képben és Írásban: 1. A Nő. 2. A Gyermek. 3. Az állat. 4. A Misztikum. Pesten kérem naponta ötven újságot, szaklapot, közlönyt böngésztem át és még egy kategóriát, Az Arisztokráciát is ifgyelembe vettem, mert bármilyen dögunalom is volt egy esemény, ha őrbáró vagy őrgróf szerepelt benne, minimum 3-hasábos címmel hozták ki az “anyagot” átvevő napilapok. Hat hónappal ezelőtt a. párisi újságok közlései után a világsajtó is harsogott attól a misztikus históriától (vagy hisztériától inkább) hogy Boulogne-Billancourtban, Páris külvárosában az egyik házban szellemek tanyáznak és a szellemek órájában dong, dübörög a “Titkok Háza.” A francia napilapok nem hoznak verseket, se irodalmat, hát, hogy mégis legyen szellem is a hasábokon, újra felmelegitették ezt a szcllemhistóriát az uborkaszezonban. szellem, médium-jelenség, j VAGY LAKÁSIGÉNYLŐ? Miután eme konkrét üggyel | kapcsolatban elbeszélgettünk ar- 4 rcl, hogy mi a színes riport, jöjjenek el velem nyájas olvasók Pá- J ris elővárosába Billancourtba, a rue des Tilleuls 24. számú házba, ami előtt a hirek szerint hatalmas j tömeg verődik össze este tiz óra felé, hogy randevuzzanak a borzalommal. Jöjjenek, bemotatja a Párisi Panoptikum azt is, hogy készül a riport, ez olcsóbb mint a mozi és könyörgöm, hátborzongató is. Ha szerencsénk van, beviszem önöket a Titkok Házába, ha Irta: JÁVOR LÁSZLÓ nem, leírjuk az utca képét, kis fotókat csinálunk, kihallgatjuk az emberek fecsegését és a lármázó szellemedül is m e g e m lékezünk, hiszen azért Íródik ez az egész nyári velőtrázó szenzáció. A gyengébb idegzetüek fogják meg erősen a kezemet, kövessenek, ez az ur itt mellettem egy fiatal francia tudós, ideggyógyász, nem pszichoanalitikus, nem kell félni tőle és előleget se kér. Tudja, hogy úgy se kap. Ismétlem: pszichológus, a lélek ismerője . . . Hogy ne legyen unalmas hátborzongató riportom, — legalább tipográfiailag ne — kérem a nyomdát, az alábbi szövegközötti alcímet szedje “kövér” vagy “félkövér” betűkkel: EZ KELL A NÉPNEKT A rue des Tilleuls-ban, azaz a Hársfa-utcában vagyunk. Külváros, apró házak, gyárak, óriási gyárkémények, távolabb a Szajna. Ez a díszlet. A “Szellem Háza” előtt vagy százötven főnyi tömeg, főleg nők. Tiz óra van, a nép félhangon csoportokba verődve tárgyal a szellemekről, mindenki szeme a kétemeletes szürke proletár . házra mered. A szellemhajléktól balra egyemeletes ház, a földszintje kocsma, jobbra kis kertesház, szemben grund, építőanyagokat kölcsönzöző vállalat várja az épitőszezónt közel tiz esztendeje. Várjunk mi is, várjunk, hallgassunk és figyeljünk. — A szellem csak akkor jelentkezik, ha az első emeleten lakó család egyik tagja, a tizéves Juliette otthon van, — szónokol egy tudálékos hölgy. — Hisz ön ebben? — kérdi az egyik bámészkodó férfi. — Saját fülemmel hallottam egy héttel ezelőtt a szellem hangját — folytatja a magyarázó, aki most egy félórára kilép szürke kis életéből, körülállják, mesélhet, hát mesél, szerepel .szerepel . . . — j Igen, itt álltam ezen a helyen . . . j Tizenegy lehetett; olyan mély dii- j börgés támadt, olyan hang, mint amelyet az atombomba csinál. — Hallott ön atomzajt? — kér- , di egyik kételkedő ellenszellemes szellemesen. Nagy nevetés a férfi-fronton. Jólértesült ötven év körüli férfi: j — A kerületi mérnöki bizottság kiszállt. A csatornából tör fel a zaj. Azt hiszik . . . Kis kórus makacsúl ragaszkodik a csodákhoz: — No no, itt szellemek vannak, hallottuk . . . A Catskill-hegység paradicsomi üdülője, a 9 Casimir s Lodge BIG INDIAN, N. Y. Egész éven át nyitva van! MÉG MA TELEFONÁLJON PINE HILL 3296 számon és beszélje meg a rendkívül méltányos utószezónbeli árakat! — POLGÁRI ÁRON KIRÁLYI ELLÁTÁSBAN LESZ RÉSZE — Nézzük a házat, az összes ablakok zárva, mögülük a lakók dühösen néznek a tömegre. A kapu előtt magánautók megállnak, többen magnéziumfény mellett fényképezik a híressé vált épületet. A kapu félig kinyílik, gyorsan odalépek. Egy kövér férfi áll a kapu mögött. Megszólítom: — Vizitelhetek az első emeleti lakásban? — Miért? — Újságíró vagyok, szeretném megnézni a lakást. — A lakók elköltöztek az éjszakánként megismétlődő dörömbölés miatt. Én vendég vagyok itt, hívom a házmestert, tessék várni. — Mit, vizitelni? — ordít a házmester. — Éjjei a szellemek, éjjel-nappal az újságírók. Maguk csőditették ide az embereket, maguk miatt tébolyda lett a ház. — Hol lakik a kislány, akinek a jelenléte alatt ismétlődik a különös zaj? — Tilos megmondanom — hördül fel a házmester és becsapja a. kaput. Belülről még ordít.—Rendőrautó jön, majd elkotródnak a kapu- elől . . . A tömegből valaki felsikolt: — Nézzék, a függöny lebeg, nézzék ebben az elhagyott lakásban megmozdulnak a tárgyak. A szél himbálja az utcai villanylámpát, a vibráló fény adja azt az illúziót, hogy az ablak mögött lebeg a függöny. A MET AP SZICHIKU S VÉLEMÉNYE Belekarolok az orvosba. — Látja barátom a tömeget? “Titok” örökké lesz, mert a tömeg akarja azt. Valami kell nekik, amely kiragadja őket életük tapintható szürkeségéből. Kell a hit, ez velünk született. A hittel szemben — legyen az vallási vagy politikai — a leggyöngébb fegyver az érv. Mi az ön érve, mit mond a tudomány a szellemjelenségekről? j — A médiumi jelenségek — ; mondja az orvos a csoda váró tömeg között sétálva — egyidősek az emberiséggel. A legrégibb könyvekben tömegével szerepelnek médiumok, csodák, csodatettek. Az orvosok többsége, hogy tekintélyüket fenntartsák, egyszerűen azt felelik: “a fantom-megjelenés képzelődés vagy csalás.” Hogy ez mennyire valótlan, azt elsőnek a Nobel-dijas Crookes, angol fizikus bizonyította be médiumaival, akikkel évek során kísérletezett. “Fantomokat” produkáló médiumairól fényképeket vett fel, sőt gipszlevonatokat is csinált a “fantomokról.” A fantom jelenség anyaga egy speciális hormon, amely különféle lipoidokkal keveredve elhagyja a médium testét s ’ a médium gondolathullámaival irányítva alakká formálódik. Ezt az anyagot a metapszichika szótárában teleplazmának nevezik és infraruzs fény mellett fényképezni is lehet, egyéb fényhatásokra bomlik. A teleplazma kilép a médium testéből a pajzsmirigy vagy a has táján, de a médiummal állandóan összeköttetésben marad s a médium tudatalattijának parancsára működik s tér vissza a I testbe. A teleplazma gyakran kemény anyaggá szilárdul s tárgyakhoz verődve döngő, dübörgő hangokat okozhat. — 1907-ben Prawdisz Neminski, lengyel pszichó-biológus felfedezte, hogy az ember központi idegrendszerét elektromos áram működteti. A tudományos világ Ajánlás Közelgtek ujra hát, ti lenge árnyak. Kik egykor álomlétre keltetek! Ha most megpróbálnám s itt tartanálak?.' Az az ábránd még vonzza telkemet? Felém törtök! Hát jó, bontson ma szárnyat Körültem lengő lég- s ködlényetek! Az ifjúkor emléke megfogott már S most fájva melegszem varázsotoknál. Sok tarka kép, emléke vig napoknak S hű árnyak is eljöttek veletek; Barátságot s szerelmet visszalopnak Szivembe, mint rég elhalt éneket. Panasz kél ujra, sebek felsajognak S bevádolják a kusza életet . . . Ó, itt vannak megint a drága lengek, Kiket megcsalt és elhagyott az élet! Kiknek lantom első daléit elzengte, ök nem hallhatják már ez éneket, Az a nyájas kör már elszéledt szerte . . Ó, első, édes visszhang, ég veled! Dalom hogyan hat majd ez uj tömegre? Tetszésük is csak fáj majd, ügyieket! S kiket még lelkesítene ez ének, Ki tudja, merre járnak, még ha élnek. De lelkem már röpítik régi vágyak Ama csendes szellemvilág felé, Lantomról tétova foszlányok szállnak, Miként ha aeol-hárfa, zengené. Zord szivemet érzem szelídnek, lágynak, Könnyem hull s lelkem megremeg belé . . . A jelen halványulva messze tűnt már S valóság lesz, mi régen elmeriÜt már. Goethe elment a felfedezés mellett . . . 1921-ben Hans Berger jénai tudós elektronikus oscillográfot szerkesztett, amellyel bebizonyitotta, hogy az emberi agyvelő másodpercenként ötféle ritmusban negativ elektromos töltést kap. Bergen készülékének mai modern formája az electroncepholográf, ami ma már filmszalagon pontosan úgy kimutatja az agy elektromos működését, mint a szív működését az elektrokardiográf. — Az emberi szervezet elektromosságot termel és fogyaszt; a termelés tápanyaga a szervezetbe kerülő szénhidrát. Aki túlságos elektromosságot termel, az az J egyén hajlamos arra, hogy médium váljon belőle. De az elektromosság nem e'ig, szükséges, hogy szervezete tultermeljen egy eddig alig ismert hormon-fajtát, amit organizátor - hormonnak nevez a tudomány.Ez a hormon a szerves anyagok organizálódását segiti elő a szervezetben. A médium speciális hermonmüködése okozza a médiumi vágyat. A médium automatikusan kikapcsolja tudatának | áramellátását, transzba esik, abba az állapotba, amikor csak a tudatalatti és az autonom idegrendszer működik tökéletesen sőt felfokozott mértékben, a tudat nem. Az organizátor-hormon organizálásra törekszik, kitaszítja a testből a felesleges lipoidokat, a “teleplazmát,” amelyet elektromos utón irányit. A bioelektrikus energia éppen olyan áram, mint a világításra szolgáló “közönséges” áramerő. Ezt a tényt igazolja a médium mellett elhelyezett radarkészülék. A transzban lévő médium szívverése eléri a 180-at és a pajzsmirigye órákig túlteng s kétszeres, háromszorosra fokozódik szervezetének oxidációs folyamata. Rudi Schneidert, a hires bécsi médiumot Angliában — ahol a médiumkisérletekkel neves tudósok foglalkoznak — produkciója alatt gépekkel ellenőrizték. 21(f volt Schneider pulzusa. Európa leghíresebb médiuma Eusapia Palladrino nevű olasz férfi volt, akivel Lombroso folytatott az akkori időkben csodának számitó kísérleteket. Palladino embernagyságu, járkáló fantomokat alkotott. A teleplazma kiterjedése és halmazállapota általában változó. Kocsonyástól fakeménységü között variál és ha falhoz, bútorhoz verődik nagy zajt tud okozni. Jellemző tulajdonsága, hogy anyagon áthatolni nem tud, ha parafinnal telitett edényt tesznek a médium elé, a parafáiban megmarad a teleplazma lenyomata. — Csodák nincsenek. A tudomány a médiumitás irányában azért haladt lassú léptekkel, mert nem ismerték az elektrocefalográfia előtt a jelenségek tudományos bizonyítékát. A fiatal tudós befejezte előadását s mivel éjfél felé járt az idő, elindultunk a város irányába, ről? — interjúvolom a fotógrófot, lapul. Régi ismerősöm, megszólítom: — Maga a szellemeket akarja fotografálni? — A fészkes fenét. Unom ezt a marhaságot, de jelentették, hogy kiszáll a rendőrség és csendhá bontás címén eljárást indit a hatóság az itt zajongó bámész népség ellen. Ha jön a rendőrkocsi, fotografálok . . . — Mi az ön véleménye az ügyről? — interjuololom a fotógrófot. — Hát kérem . . , Tízezrek lézengenek Párisban lakás nélkül. Az egyik szegény ördög kitalálta ezt a trükköt. Valami facér hasbeszélő vagy hasonló szélhámos. Zajt csinál, hogyan, az az ő titka. A Titkok Házából már kiköltöztek az első emeleti lakók. Félnek a szellemektől. A facér hasbeszélö, a csepürágó boldogan dörzsöli a kezét. Talán itt áll a tömegben a “szellemidéző.” Egy szép napon beköltözik az egyik elhagyott lakásba. Megérdemli. Háromtagú magyar család 3-4 szobás lakást keres fürdőszobával, bútorral vagy bútor nélkül. Lehetőleg Manhattanban vagy Long Islandon. Cim a kiadóban. v__________________________________________________________________ J