Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)
1953-01-10 / 2. szám
2-ik oldal AZ EMBER JANUARY 10, 1953 és sajtójukban, vágj- gyűléseiken hetvenkedó melldöngetéssel a maguk sunyi igazolására akarták felhasználni és ki- j használni a rab hercegprímás gyötrelmeit. Mi történt itt ? | Hová lettek a tegnapi Mindszenty-rajongók, akik azért csapták fülsiketítő lármájukat, hogy a mártiromságnak az egész világra kisugárzó fényénél a maguk politikai zsiványpecsenyéjét sütögessék meg? Akik gondosan elhallgatták, ihogy öle vetették először börtönbe Mindszenty Józsefet és iha mégis szó esett erről, történelemhamisitó hazugsággal azt j a dajkamesét terjesztették, hogy szóra sem érdemes az egész, csupán egy vidéki főispán sajnálatos túlbuzgóságáról volt szó az akkori fejetlen zűrzavarban s ezzel felbujtói és cinkosai lettek a magyarországi bolsevista kormánynak, { amely a bünper ördögi színjátékéra magyar, angol, francia és német nyelven külön könyvet adott ki s ebben ugyanezt a mesét tálalja a hercegprímás 1944-beli bebörtönzésével kapcsolatban, igy akarván lebagatellizálni Mindszentynek a bitorló. Szálasi-rendszerrel szembeni ellenállását — hová lettek a newyorki gyűlésről ezek a Mindszenty-kalózok ? Azok, akikkel kapcsolatban a Rómában megjelenő “Élet, az emigráns katolikuss^g vezető lapja csak nemrég a következőket tartotta szükségesnek lerögzíteni: “Olyanok idézik Mindszenty bíboros tekintélyét és szavait, akik egy követ fújtak Szőlőssi-Naszluhácz ‘miniszterelnökhelyettessel.' Ez a hányaveti ember mondotta a dunántúli püspökök memorandumát átadó Mindszenty veszprémi püspöknek: “Elfelejti püspök ur, a mi jelszavunk: vágj' megsemmisítünk, vagjr megsemmisülünk!” Mire a veszprémi püspök igy válaszolt: “Csak korlátolt ember hiheti, hogy mi az Egyesült Államokat, az angol világbirodalmat és a Szovjetuniót megsemmisítjük. Én azért jöttem, hogy a megsemmisüléstől megmentsem az országot.” Ezért a memorandumért és ilyen szókimondásért vetették börtönbe Mindszenty püspököt,, nem pedig a “fölhalmozott fehérnemű rejtegetése miatt.” Nem “egy vidéki főispán túlbuzgósága miatt,” hanem a budapesti nyilas pártközpont és kormány parancsára. Jó, hogy élnek még szem- és fültanuk, akiket nem szédít meg semmiféle utólagos kézmosás-jelenet!” • A newyorki nyilasok és társutasaik bojkott alá vették a Mindszenty-gyülést és ebben törvényszerűség van. Idegen j volt számukra Mindszenty szelleme, idegen a szabadságjogokért való harcos kiállás mindenfajta diktatúra idején és ezért le kellett szakadniuk a menettől, ahol a diktaturaellenes, szabadságszerető és az igazi bősöket tisztelő emberek egymáshoz felzárkózott csapata halad. ÚJABB LEVÉL A MOLNÁR FERENC TÁRSASÁG ÜGYÉBEN Egy dühös ember verseiből — Az uj bölcsődalokból — írja: TÁBORI PÁL í. ‘Erre ringó, arra ringó. Kicsi bimbó, rózsabimbó. Aludj fiam, drága . . Öröme leszel apádnak. Büszkesége a nagy Pártnak, Mely a jövőt tárja. Álmodj nagyot, álmodj szépet. Népi demokrata népet, Uj ötéves tervet. Gyűlölj imperialistát, Atkozd a kapitalistát, Szajkózd a pártelvet. Hogy mesét mondjak kisfiam? Hol volt, hol nem volt egyszer . . . De manapság ugyan miről mesélhetne az ember? A Csipkerózsát nem lehet — szerelmese királyfi S ki merne ma royalista propagandát csinálni? Hamupipőke? Az se jő. Abban is van egy herceg: A bűnös egykori rezsim a mesében is hemzseg. Jancsi s Juliska? Isten ments! Kulák volt tán az apjuk — S Piroskát és a nagymamát is biztosan rajtakapjuk. Hogy szabotálták ezt a kori, amelyben csak a farkas Kormány képes. Csizmás Kandúr? Sajnos, ő sein alkalmas, Nincs jel arra, hogy valaha is belépett a pártba. A mese meghalt, kisfiam. Ne bőgj, meddő e lárma. Ha az altató daloknak éppen szükségét érzed. Majd felolvasok sebtiben pár Visinszky - beszédet. Uj világnak uj virága. Gondolj Északkoreára, Mely a békét védi. Gondolj csak a nagy Sztálinra, Aki sorsunk igazítja S normánkat kiméri. 1 S hogyha úgy hozza az élei. Tudom, glóriád eléred (megmutatta Prága) Feljelented az apádat. Beajánlod jó mamádat, Az akasztófára. 3. Kis kacscid összetéve szépem, Imádkozzál, édes gyermekein. Mig a lámpás derengő fényében Őrangyalod, íme megjelen. Revolvere van az angyalkának, Derékszijjat, vállpántot visel; Burzsuj, Tito, rád hiába támad, Mert az AVO nyomoz és figyel. Kis kacsóid összetéve szépen. Imádkozzál, édes gyermekem. Sztálin képe feltűnik az égen Szája szóra nyílik csendesen ígér neked békét, boldogságot, Nehézipart, óperenciát. Robotot, újfajta szabadságot, Bünpöröket és Szibériát. Kis kacsóid összetéve szépen, Imádkozzál édds gyermekeim — Öntsd ki szived, nyissad tneg az éjiben, Légy őszinte, bátor, fesztelen. Imádnak meglesz a foganatja, Ha a párt vonalnak megfelel — Hisz a párt ma mindnyájunknak apja. S mint birkát a pásztor, úgy terel. Kis kacsóid összetéve szépen. Imádkozzál, édes gyermekem. De vigyázz — a mély, sötétlő éjben Rád ne hulljon a szörnyű jelen. Mert imát és átkot egyaránt ma Eltorzit a rőt csillag hada — Lakatot ver az ártatlan szájra Halálhörgés lesz átok s ima. Imádkozzál, de hangtalanul, némán, Hited a hihetetlenbe zárd, Hogy az idők fel néni tárt karéján, Van még. ki legyőzi a halált. S ha az élet, amelyhez jogod van, Újra birtokod lesz és szabad — Akkor majd elmondhatod e korban Boldog hála-imádságodat. ■“Az Ember" t. Szerkesztősége! Lapju,k multheti számában számos levelet adtak közzé, amelyben olvasóik a létesítendő Molnár Ferenc Társaságról Írnak. Az egyik levéliró azt fejtegette: “Az alapmotívum a Liliom és a Pál-utcai fiuk írója nevének megőrzése. Azonban szögezzük le rögtön, hogy Molnár Ferenc neve itt Amerikában nagyon is ismert, alkotásai még évtizedekig disziteni fogják a különféle műsorokat... Egyszóval: nem annyira azon van a hangsúly, hogy a nemrég elhunyt Író nevét örökítsük meg, inkább azon, hogy az amerikai magyar kulturéletnek egyik nagyon is észlelhető [hiányosságát eltüntessük!” A. J. Arnold nevű olvasójuk leveléből másoltam ki a fenti idézetet, még pedig azért, hogy a “N. Y. Times” mai számából vett alábbi szinházi hírrel erősítsem meg nevezett olvasó következtetéseinek [helyességét: “Broadway egyik vezető szinházi Vállalkozója. Gilbert Miller (néhai [Molnár Ferenc egyik nagy hive— A szerk.) leghatározottabban foglalkozik Molnár Ferenc “A haty- J tyu” cimü szinmüve felújítási ter| vével. Audrey Hepburn most nézi j át a darab női főszerepének szöve! gét, tekintve, hogy őt vették kombinációba a Molnár-reprizzel kapcsolatban. A darabot Jósé Ferrer, j a Broadway leggyakrabban emlegetett. kétségtelenül legsikeresebb személyisége rendezné . . .” Nem titok, -hogy Jósé Ferrer — mint minden igazi szinházi szak_ ember, — szintén régi Molnár-hivő és legnagyobb mértékű elfoglaltsága ellenére is biztosan el fog- I ja vállalni “A hattyú“ rendezését, í A létesítendő "Molnár Ferenc j Társaság" valóban óriási lépés ab- i ban az irányban, hogy Amei’ika és a müveit Nyugat jobban és köny| nyeben megismerhesse pz igazi magyar kultúrát! Tisztelő hivük: Dr. L. J. G(New York City) “Magyar írók Könyvesháza” ELSŐ KIADVÁNYAI MÁRA) SÁNDOR: “Béke Rhakában"; ZILAHY LAJOS: “Krisztina és a király"; FÖLDES JOLÁN: “Virradat előtt,,; TÁBORI PÁL: “Szóló”; CS. SZABÓ LÁSZLÓ: “A kegyenc"; SZABÓ ZOLTÁN: “Éjfélkor a pap nem misézett"; MIKES GYÖRGY: “ Egy hijján húsz”. benti könyvek közül elsőnek Murai Sándor müve jelenik meg. egész vászonba kötve, hófehér papíron nyomva, arany nyomással, színes fedőlappal, ára $2.80. A könyvek menrpndelhetök az amerikai főbizományosnál, Leslie G. GARDOS, 2320 Lincoln Ave., Montreal, Que., Canada, Még egyszer Karády... Galambos József újabb rágalma a menekült színésznő elten Tisztelt Szerkesztőség! Az emberi gonoszságnak nincs határa! Amit ez a Galambos nevű cikkíró folytat a “Katolikus Magyarok Vasárnapja" cimü lapban, az szégyene a magyar újságírásnak s durva megtaposása az igazmondás elvének. Nem is volt példa az amerikai magyar ujságkiadásban, hogy valaki hétről-hétre ilyen intézményesen hirdesse a gyűlöletet és ilyen vakmerőén rágalmazzon. Nincs ebben a Galambos Józsefben egy mákszemnyi felelősségérzet sem . . . Itt van a Karády-ügy. Már egyszer Írtam ebben az ügyben és rámutattam, hogy Galambos József milyen vakmerőén hazudott. Azt irta ugyanis ez a hivatásos rágalmazó. hogy Karády Katalin, a rendkívül * népszerű művésznő I “dallal köszöntötte az oroszokat.” Mindenki tudja, aki 1944-ben nem oldott kereket és a háború után | Magyarországon élt, hogy ez aljas I valótlanság! Karády Katalin több! Ízben visszautasította az oroszok J és a kommunisták felkérését különböző szereplési alkalmakra és tüntetőén a kereszt jelével jelentkező Független K 1 s gazdapárt hangversenyén lépett a háború utáni magyay közönség elé. Soha nem lépett fel kommunista ünnepélyen és közismert volt antikommunista magatartása, miértis később házkutatásokkal, rendőri eljárásokkal vegzálták, majd kizárták a kommunista irányítás alá került színész-szervezetből. Kilencmillió magyar tudomásával ellentétben merészelte Galambos József a fenti rágalmát hangoztatni. Cáfoló levelem után egyszerűen elhallgatta korábbi hazug állítását — nemes jellemvonás! — ©helyett azonban az elmúlt héten egy másik, még otrombább hazugságot facsart ki elvetemült agytekervényeibői. Azt irja a “Katolikus Magyarok Vasárnapja” legutóbbi számában, hogy Karády “Budapest ostrománál a védő magyar katonaság felé is énekelte rosszhirü és rosszízű nótáját, hogy: hiába menekülsz, hiába futsz, a térképről elfutni úgysem tudsz.” Miféle gyalázatos hazudozás, micsoda gálád besározás ez? Mindenki tudja, hogy Karádyt a rayilaskeresztes horda 1944 végén letartóztatta, ugyanakkor a lakását kifosztották, értékeit elraj boltik. Mindenki tudja, hogy az ostrom alkalmával Karádyt egy nyilas járőr lehurcolta a Dunapartra és a rájuk jellemző vadállati kegyetlenséggel bedobták őt a jeges Dunába és csak a csodával határos módon menekült meg a biztos haláltól. Mikor és hol énekelhette Karády Katalin a fentidézett, meghamisított szövegű dalt a “védő magyar katonaság’’ felé? A börtönben’ Vagy a Duna hullámaiban? Vagy a Molnár-utcai rejtekhelyen, ahol megmenekülése után azt a néhány napot töltötte, amíg összeomlott a véres nyilas.rezsim? Szegyeiket! magát Galambos József! Befejezésül csak annyit, hogy nagyon is jól tudom, honnan fuj a szél. Aki a nyilasoknak ellensége volt, mint Karády Katalin is, azt Galambos József azonnal a gyűlölködése középpontjába vonja, az ellen kitalálja és ontja a legvisszataszitóbb rágalmakat. így árulja el magát ez a Galambos, hogy ő is a nyilaskeresztes alvilág tágja. Kérem soraim közlését, mert fel kell világosítani a jóhiszemű régi-amerikás olvasókat és esetről-esetre az igazság fényénél kell bemutatni Galambos aljas taktikáját. Teljes tisztelettel: DR. BART ALIS ÁRON
