Az Ember, 1953 (28. évfolyam, 1-48. szám)

1953-01-10 / 2. szám

EZ TÖRTÉNIK MAGYARORSZÁGON:

KITELEPÍTÉSEK egekből ÉS DEBRECENBŐL

Az utóbbi időten Egerbe és Debrecenbe nagyobbszámu szovjet katonai szakértő érkezett. Ezzel kapcsolatban a magyar hatóságok újabb rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak s folytatják a "nemkivánat-os személyek” kitelepítését. Csak az elmúlt héten Egerből és Debrecenből több mint száz családot száműztek a hortobágyi pusztára.

A SLANSKY-PER MAGYARORSZÁGI EPILÓGUSA:

3o letartóztatás:

GR ZMRSNC POUUKUlHETDJIPIA

Reentered as second matter Aug. 4, 1942, at the post oiliee at Ne» Vork, X. Y„ under the Act of March, 1819

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: 321» East 79ST., NEW YORK, 21, N. Y. Phone: BUtterlield 8 öl'*»

VOL. XXVIII — No. 2 NEW YORK, N. Y„ jANUARY 10, 1953 EGYES SZÁM ARA 20 CENT

Egy ünnepély margójára

Irta: DR. DEÁK ZOLTÁN

A Slansky-féle prágai per után Budapesten is megkezdődött a különböző minisztériumok egyes tisztviselőinek letartóztatása. Az Utóbbi hetekben az Államvédelmi Hatóság a külügyminisztérium é; a honvédelmi minisztérium mintegy 30 tisztviselőjét tartóztatta le. A letartóztatott tisztviselők a fenti minisztériumoknak azon az osztályán dolgoztak, amelyek Csehszlovákiával álltak kapcsolatban.

MI AZ A “KIS” VASFÜGGÖNY?

Kevesen tudják, hogy nemcsak a Szovjetunió, valamint a hozzátartozó csatlósországok és a Nyugat között éktelenkedik a vasfüggöny, hanem külön kis vasfüggöny zárja el az egyes csatlós-országok közötti szabad közlekedést is. Magyarországból nem lehet Romániába. Csehszlovákiába. Bulgáriába vagy Lengyelországba utazni és viszont. Csak a feltétlen megbízható, hétpróbás bolsevistáknak,— azoknak is csak kivételes esetekben, — engedhető meg az utazás. Budapesten most utasították el egy romániai idős asszony látogatási vizumkérését, aki a nácik által kivégzett egyetlen fia sírját szeretné felkeresni a Köztemető- Uti zsidó-temetőben. A bukaresti magyar követség elutasító végzése szerint “semmi értelme és célja nincs az ilyen kegyeleti látogatásoknak, amelyek a régi burzsoákorszak fölösleges csökevényei.”...

SZTÁLINI KOLBÁSZOK

Uj örömhírt közölt nemrégen a “Szabad Nép” a szovjet tapasztalatok diadalmas alkalmazásáról Magyarországon ... A hir szerint rövidesen uj felvágottak árusítását kezdik meg Budapesten. Az uj felvágottak elnevezése: krimi teakolbász, harkovi kolbász és trojka-kolbász. A lap hangsúlyozza, hogy a különleges sztálini kolbászokat “orosz fűszereikkel és szegftiborssal izesitett forrázott húsból készítik és gyengén füstölik.” A kolbásznak nemcsak a fűszerezése, de az ára is igen borsos (46 forint kilónként), úgyhogy egy átlagfizetésü dolgozó legfeljebb tiz kilót vásárolhat egész havi keresetéből. Felmerül a kérdés, miért volt szükség ezekre az uj kolbászfajtákra? Valószínű, hogy már evés közben is kötelező a hálatéli megemlékezés a dicsőséges Szovjetmagyar vegyesfelvágott ezt a célt kívánja szolgálni.

Vásároljunk

Bond-ot!

A világon szétszórt magyarság a hősöknek és mártíroknak kijáró bensőséges tiszteletadással és igaz csodálattal emlékezett meg mostanában Mindszentv hercegprímás letartóztatásának és márÜFunisága kezdetének negyedik évfordulójáról.

Magyarországon a bolsevista rendszer terrorja folytán ez a megemlékezés csak a bezárt ajtók mögött, a becsukódott szivek hangtalan összedobbanásával történhetett meg. Az ország népét azonos sorsúvá forrasztotta a szenvedés kohója és a sanyargattatások falánk szorításában elmosódtak a tegnapi ellentétek, a pártos különállások, a társadalmi, foglalkozási és vallási válaszfalak. A rendszer nem válogat és az ország minden lakóját megkü lömhöz te tés nél- j kül a kiuzsorázó, szabadságfosztó és az emberméltóságot elsikkasztó kegyetlen utón hajszolja előre a moszkvai lom- j bikban kitermelt agyrém, a szovjetemberré való átalakulás felé. Aki letér, vagy csak megtorpan az utón, a sokasodó börtönök és internálótáborok süllyesztőjébe kerül. A szabadulás vágya sikolt a pusztulásra Ítélt középosztály tagjai, de Ugyanúgy a munkás és a paraszt megtört, könnvtelen szeméből is. S a szabadulás vágj a mellé a szörnyű kor adalékául szorosan felzárkózik a halálvágj' is, borzongatóan időszerű értelmet adva a költők hajdani lelkesítő szavainak: szabadság vagy halál! A napokban egy üzenet került el hozzám, kalandos utón. déli határcsempészek titkos csatornáján át, amelyben ez a mondat szerepel: csak a megváltó halált várjuk ... ,

Ebben az őrlő válságban, amikor az egyéni tragédiákon túl a nemzethalál ijesztő árnya borul a Duna-Tisza tájára, vájjon mi hosszabbítja meg a halódó lelkek életét? A reménj-ség fénjre az eltűnő évekkel egyenes arányban válik fakóbbá, a “biztosra” vett időpontok, anélkül, hogy elhoznák a szabadulást, a várt események nélkül suhannak tova. A csökkenő reménység kihűlő lángjától a múltba menekül az ember, amelynek felemelő tartalmát semmiképen nem tudja elvenni a zsarnoki rendszer. A múltba, ameljr nem messzetünt korok, holt történelmi lapok opálos, valószínűtlen fényét veri a kínlódó napokra, hanem abba a tegnapi | múltba, amely már szintúgy történelem, de az átélt esemény, a legsajátabb élmény erejét és igazát önti az elernvedő szívbe. A nemzet hősi ellenállására emlékszik, ahoz menekül ma mindenki, aki Magyarországon él, a komor balladára, amikor az egymást váltó zsarnokságok idején a nemzet legjobbjai álltak a baljóslatú porondra. 1944 véres kaleidoszkópjára tekint az ember és a háború utáni zord helytállás éveire, amikor bősök nőttek ki a népből, megkísérelni a lehetetlent: szembeszállni a túlerővel és megvalósítani a lehetségest: megóvni a nemzeti becsületet. Hozzájuk menekül ma Magjarország népe. az ő küzdelmeiken át varázsolja maga elé a szabadság éjszakáján a szabadság napfényét. Bajcsy-Zsilinszky Endrére és legendás csapatára, meg a háború utáni évek szabadságot osztó, népet felemelő j demokratikus erőfeszítésére s annak helytálló férfijaira gondol a bilincsekben vonagló ország népe, egj'ségesen, j összeforrottan.

így gondol Mindszentv József hercegprímásra, az ércnél és gránitnál keményebb férfire, aki a sorsának beteljesedésével szimbólummá magasodott. Benne és általa a sza- I badságjogok bátor hitvallásának példája lép az emberek elé és az a tanítás, hogy a jó ügyért vállalt mártirság a nemzet érdekeinek szolgálója. Tragikus, de egyben történelem! igazoló sors, amikor az elnyomott nép a mártírok kínszenvedéséből meríti a halódó, vergődő lélek egyedüli orvosságát! Magyarországon ma mindenki a lét és nemlét szédítő örvénye szélén azokat idézi, akik áldozatukkal jogot szereztek népüknek a jövendőre. így idézi a megkínzott néma rabot, aki megtört teste ellenére is az erő és hűség szobraként áll a nemzet Pantheonjában. de az egész világnak, a szabadságeszméket és az emberi áldozatvállalásokat tisztelő világnak elismerő csodálatában is.

Mi, szabad földön élő magyarok, nyíltan és szabadon, az elnémítottak helyett is hangos szóval emlékezhettünk meg az évforduló alkalmából Mindszentiről. Ma már nincs különbség a külföldi magyarság soraiban Mindszenty hercegprímás szerepének megítélésében. Amióta ráesapódott a kegyetlen börtönajtó, a napi politika sajátos szempontjai elvesztették létjogosultságukat és az önként vállalt szenvedéseknek az egész világra szertesugárzó hősi példázata szabja meg az egyedüli értékelést.

Rendkívül figyelemreméltó ebben a vonatkozásban Közi-Horváth József pápai prelátusnak a ne wy or ki Mindszenty ünnepélyen elmondott beszéde, amely kitért a hercegprímás közéleti harcaira és ezzel kapcsolatban az akkori megítélésére is. ‘‘1940-b'en Mindszenty József állásfoglalása és magatartása — mondotta Közi-Horváth — nem volt könnyű és nem volt veszélytelen. A világpolitikát és a világ közvéleményét nem a tények, hanem a vágyálmok irányították. A náci szörnyeteg ellenUbáboruban kifáradt szabad világ béke és nyuga lom fa tán áhítozva szívesen elhitte a moszkvai propagandat4M$áÍTiait .... Voltak, akik az elérendő célban és a útban egyetértettek Mindszenty vei, de kifo^á^ltiijj^tarthatatlanságat és szókimonuásátvv. A szabad*világ sajtója részéről édeskevés elismerést és támogatást kapott az alapvető emberi jogokért és a demokrácia eszményeiért küzdő kardinális . . . Bármily furcsán hangzik is ma, amikor öt a bitvallók, mártírok és szabadsághősök között emlegeti a világ, hogy öt-hat évvel ezelőtt a keresztény világ egy része is kissé hitetlenkedve és fejcsóválva kísérte akcióit ... A tragikus és borzalmas események hosszú sorának kellett elkövetkeznie, hogy a vágyálmaiból felébredő, a kommunista propaganda hazugságaira rádöbbenő, Moszkva imperializmusát felismerő Nyugat meglássa és kimondja, hogy Magyarország prímásának igaza volt!”

így van, a kételkedő, vág}- éppen ellenző hangok elnémullak. A történelem igazolta Mindszenty Józsefet és ma már a kétkedők és egykori ellenzők is ott állnak a tisztelők eggvéforrott seregében. Magyar vonatkozásban sincs eltérés a helyes megítélés és tisztánlátás tekintetében és a külföldi magyarság ma már egységesen adja meg a bátor hősnek és a szenvedő mártírnak kijáró tiszteletet.

“Az Ember”, amely nem tartózkodott a hercegprímás egy-egy politikai gesztusának éles bírálatától sem, a következőket irta a mártirsors beteljesedése után, egy Mindszentyvel foglalkozó megrázó levél leközlése kapcsán: “Ahoz, hogy a szerkesztő közzétegye ezt az őszinte és megindító emberi dokumentumot, nem kellett bátorság, csak meleg szív és tisztességérzet Az a két emberi tulajdonság, amelynek nyomaveszett úgy a zöld, mint a vörös diktatúrákban ! A hitleri szörnyek uralmában, amelyben akasztófát ácsoltak Bajcsy-Zsilinszky Endrének és a sztálini fenevadak pesti cirkuszában, amelyben Mindszenty Józsefet marcangolják halálra . . . Úgy érzem, a mindhalálig elszánt hitvallásnak ez a két magyar jelképe összeolvad lelki szemünk előtt, mint ahogy két zászló összehajlik és összefonódik a viharban. A mártiromság tisztelete egyik legerősebb kötelék, amely összekovácsolja a legkülönbözőbb fajok száz- és százmillióit. Ebben egyek vagyunk, ebben nincs jköztünk politikai, világnézeti különbség. A szembenálló harjcesok leeresztik kardjukat és alázattal tisztelegnek a hősök | előtt.”

Mialatt a tisztességes külföldi magyarság egységesen áll ebben a kérdésben, annál feltűnőbb az a változás, amelyet az emigrációban feléledt nyilaskeresztes tábor és szélsőjobboldal kapcsolt részei tanúsítanak újabban. A newyorki Mindszenty-ünnepélyt csendes bojkott alá vették a nácizmus, fasizmus és ryilasizmüs javíthatatlan megszál; lottjai, a diktaturás vágyálmok sanda kergiiltjei, azok, akik a legutóbbi időkig naponta gargarizálták Mindszenty nevét