Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-10 / 20. szám
May 10, 1952 AZ EMBER 3-ik oldal vált Szovjet ellen már ma elengedhetetlenül szükséges ez a tegnapi német hadsereg. Viszont — nem indokolatlanul -- a Nyugat még mindig jobban fél a jövőben feltámadható német militarizmustól mint a már teljes brutalitásában jelenlévő szovjet hatalomtól. Igv amit a jobbkéz a katonai győzelemmel alkotott, azt a bal a ki nem elégíthető politikai intézkedésekkel nyomban le is rombolta. Ez Jalta legdrámaibb következménye és egyben korunk legnagyobb tragédiája. Vér és arany: az amerikai fiuk élete és Fort Knox dollárjai, a másik oldalon pedig egész kultúrák megsemmisítésével felérő háborús rombolások (Európa végig. bombázása) csak ezt eredményezték: kezdhetünk mindent újra élűiről, ezerszer rosszabb helyzetben, mint a II. világháború legvigasztalanabb napjának helyzetképe volt. S miközben jövőbe néző szemünk a távoli horizonton, a német kisértetet lesi, lábunk végkép elbotolhat a máris utunkban heverő szovjet tuskóban és akkor ä bolsevizmust semmi sem választja el végső céljai megvalósításától. Ennél súlyosabb kettős kelepcében még nem volt a szabad világ és ez kétségtelenül Jalta következménye. A tragédia a mi tragédiánk is, sőt talán elsősorban a mi népünké s így a kérdéshez mint illetékesek szólhatunk hozzá. Egyelőre azonban aligha tehetünk többet, minthogy nemzeti múltúnk mérhetetlen kincsestárából — melynél ragyogóbb nagyon kevés népnek van — előveszünk valamit. Újra és újra csak a legnagyobb -magyart idézzük, a magyar emigráció elrontott akusztikája miatt végtelenül kevés reménnyel arra, hogy még is hallják. Hogyan vélekedett gróf Széchenyi István a Hitel végszavában a hasonló kóresetről? “A múlt elesett hatalmunkból, de a jövendőnek urai ! vagyunk.” AZ ESKÜSZEGÖ, HAZAÁRULÓ KISBARNAKI FARKAS FERENC NEW YORKBAN! Irta: KERESZTHEGYI JÁNOS 1944 őszén Horthy Miklós előkészületeket tett a háborúból való kilépésre, miután titkos parlamenterjei a Szövetséges Hatalmakkal már felvették az érintkezést és előzetes megállapodásokat kötöttek az ideiglenes fegyverszünet tárgyában. Horthy számolt azzal, hogy az országot megszállva tartó németek a kiválás esetén ellenakciót kísérelnek meg és számolt a nyilasok puccs-tervével is és ezért a magát hűségesnek mutató Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredest titkos paranccsal a budai hídfőállás parancsnokává nevezte ki. Kisbarnaki Farkas Ferenc feladata volt a várható német és nyilas támadással szemben a Várat és az egész budai környéket megvédeni. Kisbarnaki Farkas Ferenc a kormányzói parancsot elszabotálta, a bekövetkezett összeomlásnál meg sem kísérelte az ellentámadás elrendelését, a helyőrségi riadót visszarendelte, a rádió megvédéséről nem gondoskodott. Ez volt Kisbarnaki Farkas Ferenc első árulása. 1944 október lö-én Horthy Miklós, Magyarország kormányzója rádiószózatban arra utasította katonáit, hogy szüntessék be a további felesleges vérontást a Magyarországot megszállva tartó, rabló és harácsoló nácik oldalán. Horthy ezt a parancsát ‘‘legfőbb haduri” minőségében adta ki mindazokhoz, akik az érvényben volt katonai szabályzat szerint esküt tettek arra, hogy a legfőbb Hadúr parancsait életükkel-halálukkal meg fogják tartani. Hörthynak az esztelen háborúból való kilépési szándéka azért hiúsult meg, mert a legfőbb katonai vezetők megszegték esküjüket és szembefordulva Horthyval s még jobban szembefordulva a nemzet érdekeivel, árulásukat tetézve tovább is kitartottak Hitler oldalán, az országot továbbtaszitották a szörnyű lejtön és fegyveres támaszt adtak Szálasi törvénytelen, nemzetáruló, az országot rombadöntő, vérengző, gyilkos uralmának. Ezek között az esküszegő, hazaáruló magasrangú tisztek között szerepelt Kisbarnaki Farkas Ferenc vezérezredes is, aki rhtul megtaposva katonai esküjét, sietve "‘hűségesküt” tett a lázadó, gyilkos és örült Szálasinak. Beregffy, Szálasi honvédelmi minisztere egy csomó idősebb tábornokot nyugdíjazott, köztük Kisbarnaki Farkas Ferencet is, de csupán hiúsági okokból: a nála rangidősebbeket helyezte nyugdíjba. Kisbarnaki Farkas Ferenc mindösszes pár napig volt nyugdíjban. Szálasi utasítására reaktiválták és csakhamar újra felbukkant a nyilaskeresztes arénában, mint Szálasi ‘‘kiürítési kormánybiztosa.” De fontosabb beosztást is kapott a törekvő Kisbarnaki Farkas Ferenc. Kovarcz Emil, a már 1919-ben gyilkossá vált véreskezü gangster (SOMOGYI-BACSó-GYILKOSSÁG!), aki Szálasi alatt a “a nemzet totális mozgósításának és hadbevetésének” minisztere lett, alkotmányellenesen és törvénytelenül külön bíróságot szervezett, amely ezt a nyakatekert nevet viselte: “A nemzet totális mozgósításának és hadbavetésének minisztere mellé beosztott tábornok külön bírósága.” A hangzatos címben szereplő tábornok Kisbarnaki Farkas Ferenc volt. Jól értsük meg: ez nem a katonai szabályzat szerinti vezérkari biróság', vagy egyéb szokásos katonai Ítélkező hatóság volt, hanem egy teljesen törvénytelen, katonai szabályzat-ellenes gyorstalpalt biróság, amelynek célja kifejezetten az volt, hogy a német-ellenes katonatisztek felett vérbiráskodást tartson. Dálnoky-Véress Lajos altábornagy, a 2. hadtest parancsnoka eleget akart tenni Horthy parancsának és hadseregével együtt le akarta tenni a fegyvert. Kozár Elemér, Dálnoky-Veress vezérkari főnöke elárulta a németeknek a tervet, mire a németek lefogták Dálnokyt és átadták a fentebb említett alkalmi bíróságnak, Kisbarnaki Farkas Ferenc “külön bíróságának.” Dálnoky-Veres Lajost, a legkiválóbb katonák egyikét, Horthy dezignált miniszterelnökét Kisbarnaki Farkas Ferenc huszonötévi fegyházra Ítélte! Kisbarnaki Farkas Ferenc szervezete sorra fogatta le az esküjükhöz hü magasrangu katonákat: Hennycy Vilmost, Szombathelyi Ferencet, Lázár Károly testőrtábornokot, Vatai Lajost, a kormányzó szárnysegédét, Vörös Géza hadtest parancsnokot, Utassy Lóránd vezérkari ezredest, Horthy futárját a Szövetséges Hatalmaknál, Csatay Lajos tábornokot és volt honvédelmi minisztert és még számos más magasrangu tisztet. 1944 novemberében és decemberében működni kezdett a sopronkőhidai katonai vérbiróság. A nemzet legjobb és leghübb fiait állították itt biróság elé, akik a szabadság és függetlenség védelmében, a nemzeti becsület megóvása érdekében szervezkedni merlek a nyilasok becstelen, véres uralma ellen. A vérbiróság sorra hozta a halálos ítéleteket és többek között itt. a sopronkőhidai fegyház udvarán végezték ki Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Nagy Jenőt, Tartsay Vilmost, Odescalchi Miklóst és sokan másokat. Étinek a vérbiróságnak volt egyik vezető tagja Kisbarnaki-Farkas Ferenc és például őmaga hozta meg a halálos ítéletet Hardy Kálmán tábornok, a folyami erők parancsnoka ellen! Mindezt miért mondjuk el itt újra? Miért kell feleleveníteni Magyarország sötét korszakának ezt a legaljasabb, leggyalázatosabb fejezetét ? Mert Kisbarnaki Farkas Ferenc ezidőszerint New Yorkban tartózkodik, ahová — megtévesztve az amerikai hatóságokat — harmincnapos látogató vízummal besurrant és az elmúlt vasárnap délután már beszédet is mondott az összesereglett nácik, fasiszták és nyilaskeresztesek megszervezett seregének! Ugyanaz a Kisbarnaki Farkas Ferenc, aki megszegve esküjét a hitleri háború továbbfolytatását látta jónak, ugyanaz a Kisbarnaki Farkas Ferenc, aki az örült tömeggyilkos Szál a s i uralmát támogatta, ugyanaz a Kisbarnaki Farkas Ferenc, aki Sopronkőhidán halálos Ítéleteket hozott! Minden becsületes, tisztességes olvasó összecsapja a kezét a fenti hir olvasásakor. Hogyan történhetett ez meg. hogyan lehetséges, hogy egy ilyen huszonnégykarátos fasiszta beteheti a lábát Amerika földjére, sőt ott beszédet is mondhat? Az antibolsevista küzdelem az álarc. Ennek az álarcnak védelme alatt mondta el beszédét ez az esküszegő és hazaáruló törzstiszt. Világjelenség ez: a volt nácik és fasiszták egyszeriben előbujtak odúikból és hangos szóval hirdetik, hogy ők a bolsevisták legádázabb, legmegbízhatóbb ellenfelei. így akarnak szalonképessé válni a nyugati világ előtt és igy akarnak akcióképességet szerezni az elkövetkezendő évekre. A céljuk azonban távolról sem az, hogy valóban küzdjenek a bolsevisták ellen! Még egyetlen melldöngető volt fasisztát sem láttunk, aki valamilyen akciót végrehajtott volna a moszkvai zsarnokság ellen. A valódi céljuk az, hogy a felszabadulandó országot újra birtokukba vegyék és újra megteremtsék a maguk undorító klikkuralmát! ' ' De ma már a szabad nyugati világ jól látja, miről van szó. A bolsevizmusnak nem a fasizmus az ellenszere, hanem egyesegyedül a demokrácia. Erre a Kisbarnaki Farkas Ferencre pedig különös gondol fordítunk . . . 25 ÉV 25 éven át szerkesztői asztal előtt ülni, nyomdateremben intézni az ólombetűk helyes sorakozását, támadásba vezetni őket . . . olyan taposómalom, ahol idő élőt felőrlődnek az idegek. Minden lapnak két főellensége van: a “barát,” aki ellenszolgáltatás nélkül zsebeli be a tiszteletpéldányokat és a közömbös, akit senkifia nem tud a lap olvasására birni. A kimondott ellenség elvégre tiszta dolog; tudja az ember hányadán áll vele, adva van a lejhetöség: vagy ö vagy én. Ha egy lapnak sok az ellensége, velük arányban növekszik a barátok tábora is, — idézőjelek nélkül. A sok ellenségnek és sok barátnak köszönheti “Az Ember,? hogy 25 éven át maradéktalanul teljesíteni tudta Amerikában az: önmaga által előirt hivatást: irtani az emigráns közéletből a káros elemeket, elősegíteni az ország demokratizálódását, vagyis: azért hadakozott, amiért ellenfelei 25 éven át beverték volna a fejét, ha elérik, s amit ma, — a* idők változásával — állítólag ők % is akarnak, de azért a fejét továbbra is hajlandók lennének beverni, egyszerűen azért, mert aii ő “demokráciájuk” különféle színű ingekben jár s tarkólövésben gondolkozik. Az ő “demokrációjuk alatt zokog a betű a szégyentől, fogát vicsorgatja a sajtógép a dühtől. Ilyen évfordulókor szines szóvi- I rágokbói tortát szoktak sütni a szerkesztő ünnepi asztalára s belehelyeznek 25 érdem-méltatástól lobogó gyertyát. így van rendjén, mert az épp úgy kijár egy szerkesztőnek a jólvégzett munka után, mint színésznek a taps. Legyen részemről e néhány sor tiszteletadás Göndör Ferenc s régi munkatársai felé, akik jóbanrosszban kitartottak “Az Ember’* mellett. PERNEKI MIHÁLY BARÁTI LEVELEK Montreal, Canada, 1952. ápr. 14 “Az Ember” igen tisztelt Szerkesztőjét kissé elkésve én is szeretettel üdvözlöm a 25 éves amerikai jubileuma alkalmával. Kívánom, hogy az emberi kor legvégső határáig ugyanilyen töret-, lenül álljon az igazság oldalán, miként ezt ezidáig tette! Továbbra is jó egészséget és harcos szellemet kíván: KÖVES ERNŐ* * * Havana, Cuba, 1952. V. 1 Kedves Szerkesztő Uram! Nagyon köszönöm, hogy végre “Az Ember”-t pontosan, kapom. Itt valami manipuláció történhetett és mások élvezték az én lapom tartalmát. A lapokból értesültem szintén, hogy “Az Ember” 25 éves ezüstjubileumát ünnepi? megjelenésének, amerikai földön. Ez gyönyörű teljesítmény! Minden jót továbbra is — erőt, jó egészséget! Szívélyesen üdvözlöm kedves, feleségével együtt, HIRSCH VILMA HOLLÓS BÖZSI ás SHIRLEV ROSS angol-magyar és magyar-angol fordítási és bevándorlási ügyekben segítő irodája készséggel áll az amerikai magyarság rendelkezésére. Cím: 55 West 42 St. (Room 1046) New York 18, N. Y. Telefon: LO 4-3619 I
