Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-03 / 19. szám
£-ik oldal AZ EMBER May 3, 1952 NEW YORKI NOTESZ A felháborodás moraja fogadta lapunk multheti leleplezését a huenos-airesi nyilasok Szálasi-miséjéről. A hozzánk érkezett levelek a legnagyobb megbotránkozással kommentálják ezt a vakmerő merényletet és felvetik a kérdést: hogyan lehet, hogy ez a hazaáruló, gyilkos t á b o r tudott magának egy olyan templomot találni, ahol ez az Isten-gyalázó, gyilkosdicsőítő “emlékmisét’’ megrendezhették és vájjon ki a felelős ez utóbbi kérdésben? Információnk szerint a katolikus egyháznak egyik köztiszteletben álló, demokratikus érzésű tagja ebben az ügyben a legmagasabb egyházi fórumhoz fordult és vizsgálat megindítását sürgeti a magukról megfeledkezett papi személyek ellen. A lépést és a várható vizsgálatot a magunk részéről helyesnek tartjuk, éppen az általánosítások megelőzése szempontjából, és azért is, hogy a botrányos eset után legalább máshol ne ismétlődhessen meg a sao-paoloi és buenos-airesi skandalum. • Emigráns politikai körökben élénken kommentálják Rákosi Mátyás cikkét, amely a Budapesten megjelenő “Társadalmi Szemle” cimü kommunista ideológiai folyóirat legutóbbi számában látott napvilágot. A vörös diktátor a terjedelmes cikkben részletes visszapillantást vet a magyarországi bolsevizálási folyamat elmúlt esztendeire és időrendi sorrendben, pontról-pontra kimutatja azokat az akadályokat, amelyekkel a kommunista pártnak meg kellett küzdenie, amig a jelenlegi egyeduralmi helyzetéig eljutott. A kommunista térhódítás legfőbb akadályául az 1945-47-es években Rákosi a Kisgazdapártot, illetve Nagy Ferencet jelöli meg, aki Rákosi szavai szerint “ravasz taktikázással” keresztülhúzta a kommunista párt terveit. Ugyanilyen nagy akadályt jelentett Pfeiffer Zoltán ellenzéki kiállása, i a Pfeiffer-párt megalakítása és választási sikere. Pfeif fért — Rákosi cikke szerint — meg kellett semmisíteni és a kommunista párt 1947-ben ezt a feladatot tartotta a legfontosabbnak. Hosszan foglalkozik Rákosi a “jobboldali” szociáldemokratákat is és ebben a vonatkozásban Peyer Károlyban látja az akkori évek legerősebb ellenfelét. A bolseviki diktátor cikke azért érdekes, mert kommunista részről világítja meg az 1945-47-es esztendők nemzeti ellenál* lását és az abban nagy szerepet játszó demokratikus politikusok magatartását. Az emigráció jobboldala — nem is emlitve a szélsőjobboldali, fasiszta és náci elemeket — nem vetve meg a történelemhamisitást sem, unos-untalan azzal támadja a menekült demokratikus politikusokat, hogy a kommunista párt gyáva kollaboránsai voltak. Nos, Rákosi cikke most kommunista oldalról járul hozzá a tények tisztázásához. Bár egyéb vonatkozásokban nem fogadjuk el a bolsi diktátort szavahihető tanúnak, de akkor, amikor a kommunista párt 1945r47-es kudarcaira ad magyarázatot, nem lehet kételkedni szavai tárgyilagosságában. Habsburg Ottónak közel egymillió dollárt kitevő követelése állott fent Angliában. A követelés érvényesítése éveken át húzódott, míg, most egyezség jött létre: Ottó hamarosan kézhezkaphatja a ha- j talmas, summát. Hirt adtunk a párisi magyar rádió botrányáról: Zakó Andrásnak, a fasiszta MHBK vezetőjének megbotránkoztató szerepelte- I téséről. Most arról értesülünk, hogy a párisi rádió francia vezetősége szigorú vizsgálatot indított az ügyben és azonnali hatállyal elmozdította a keleteurópai osztály vezetőjét. ugyan sem tulipán, sem más módra nem ostromoljuk Reginával kapcsolatban az eget, hajlandók volnánk azonban barátságosan megostromolni valamelyik jónevü orvost, hogy a szolgalelküségtől csepegő szerző elmeállapotába sürgősen tekintsen bele. Hátha még gyógyítható szegény!” • Klasszikus példája a felületes újságírásnak: az egyik nevyorki magyarnyelvű lapban tudósítás jelent meg Békeffi László jubileumi estjéről és többek között a következő mondat olvasható a tudósításban: “Ernster Dezső kivételes sikert aratott tenorszólóival.” A cikkiró alighanem “hasból” irta a beszámolóját, minthogy Ernster nem lépett fel az estén, mert a Metropolitan - opera több tagjával együtt Clevelandba kellett utaznia. Ugyanígy megemlíti a beszámoló Kolossy Erika nevét is, aki “kedvesen ügyes játékával hízelegte be magát.” Hová hízelegte be magát? Merthogy ő sem lépett fel hirtelen megbetegedése miatt . . . Rákosi meglátogatja fényes kíséretével a Szegedi Fonógyárat. A legelső dolog az, hogy bemutassák a gyár első igáslovát, azaz: sztahanovistáját a “magyar nép nagy tanítójának és vezérének,” aki lelkesen gratulál a fiatal nőnek. Nagy Mari azonban— vagy sztahanivsta az ember vagy nem — oda se néz Rákosira, hiszen öt szövőgépen dolgozik egyszerre—s csak egyre dolgozik, dolgozik. Rákosinak azonban tetszik ez a pokoli szorgalom. Egyre nézi a sürgő-forgó, rohanó, izzadó lányt, s csakhamar észreveszi azon, hogy anyai örömöknek néz elébe. — Az elvtársnő bébit vár?—kérdi a hatalmas népvezir. — Igen. Az orvos elvtárs szerint még egy hónapom van. — És ki a boldog apajelölt? Csend. Nincs válasz. — Ki a boldog apajelölt? — ismétli meg a kérdést Rákosi. Erre az eddig ördögmotolaként dolgozó terhes leány összecsapja kezeit és indulatosan felkiált: — Hát azt hiszi, hogy vöt nekem idom — hátranézni?! Levél a szerkesztőhöz — Megvédem a pesti nőket — Jávor László a Párisországban élő kitűnő tollú betüvető, legutóbbi cikkében alaposan leszedi a keresztvizet egy bizonyos Manyikáról. aki megveti “a piszkos párisi nőket.” Minthogy e sorok szerény Írója, — aki harminc esztendős világvándorlása alatt másfél évtizedig tartózkodott Franciaországban — alaposan tájékozva van a helyi viszonyokról, ismerve a francia nőktől kezdve—a francia hotel-kulturáig csaknem mindent, úgy gondolja, hogy kellő szakértelemmel szóihat hozzá az illusztris cikkiró fejtegetéseihez. Nagyjában osztom, sőt szorzóm Jávor véleményét a Mademoiselle de Paris-okra vonatkozólag ... a francia nő édes, mint a cukrozott datolya, értelmes és okos, mint egy gazdasági szakbizottság és tiszta, mint a hegyipatak vize éjféli holdvilágban. Minthogy én sem tartozom az álszentek kasztjába, igy hát én is szégyenkezés nélkül nevén nevezem a gyereket, azaz a “bidét,” amely a francia nők elsőszámú kelléke . . . elismerem azt is, hogy sehol a világon oly magas fokon nem áll a kozmetikai ipar, mint Frankhonban, de ez még nem bizonyiték a népi hygiénia mellett! Hátrapillantva a francia történelem napkirályának udvarába, a Madame de Pompadour példája, hogy úgy mondjam, kicsit biceg, noha a szóbani’orgó királyi demimonde arany-bidében mosakodott, ‘felül azonban a nyaka piszkos volt és a hajában is menüettet táncoltak az udvari tetük . . . Ferenc Jóska apostoli királyomat (noha nem ragyok bis die Knochen - legitimista) a történelmi igazság kedvéért mégis meg kell védenem Já- j vor vádjával szemben, hogy nem fürdőit volna: a reggelenként a lainzi kis kastélyban vette az uszóleckéket — mint az egykori hálószoba - krónikások is feljegyezték. Főleg azonban nem értek egyet Jávorral és azzal a lekicsinylő gesztussal, amellyel ő a bidé-ügyben pálcát tör szeretett szülőföldem fővárosa és igy a pesti nők felett. Hogy aszongya: “Odahaza ritkán találkoztam bidével” . . . Sag schon! — mondanám mély körúti humorral, azért még a pesti nők tiszták lehettek, ha lavórban is mosakodtak. Én tartalékos vezérkari becsületszavamra állítom, hogy sehol a nagyvilágon nem találkoztam olyan illatos nőkkel, mint a pestiek voltak, akiknek még a nyomában is rózsák nőttek ... De még a magyar vidékről felrándulók is áldoztak a test kultuszának, hiszen a népdal is azt zengi, hogy “fürdik is már a randa.” Viszont nagy elismeréssel adózom azért Jávor Lászlónak, hogy Madame de Pompadour aranybidéjéből szopogatta a szőllőt, de ez sem uj a nap alatt, illetőleg nem kizárólag “Made in France.” Magyar színpadi reminiscenciákbót olvastam, hogy volt nekünk Pesten egy népszerű Pálmay Ilkánk, akit pezsgőben fürösztettek meg és utána azt egy huszárezred tisztikara itta meg, űrtartalomra való tekintet nélkül. A vasfüggöny mpgül kiszivárgó hírek szerint Ugyanabba a fürdőkádba most — nem a Manyika —, hanem a Matyika fürdik' és annak levét sajnos nekünk, magyar emigránsoknak kell meginni . . . Maradtam kiváló tisztelettel: EGY MONTECARLOI HŰSÉGES OLVASÓ NADEL tavaszi ruhái és kabátai szenzációsak! %20-tól $50-ig takarít meg HA MOST vásárol! HUGO NADEL férfiruha kereskedő 104 FIFTH AVENUE New York City (a 15. és 16. utcák között, fent a 15-ik emeleten) Telefon: CHelsea 2-5666 és CHelsea 2-5355 — NYITVA: NAPONTA ESTE G-IG — III azt akarja, hogy pontosan, 100% ran U fi orvosának rendelése alapján legyen I gyógyszere elkészítve — keresse fel a LIGETI-féle “YORE PHARMACY”-t _Ligeti Jenő Ph. G„ évtizedes amerikai gyakorlattal biró patikus— Speciális bébi-denartment — Sebészeti felszerelések — Orthopédiai és sérvkötő osztályok. GYÓGYSZEREKET KÜLDÜNK Magyarországba, Angliába, Izraelbe és más országokba! — Laboratóriumi vizsgálatok. Ligeti Patika <$5-45 99th St. Forest Hills, L. I. (Tel.: Tw 7-3330) i Többévi európai tartózkodás > után megérkezett Amerikába | Márai Sándor, a kiváló Író, a maí gyár széppróza nagyszerű művelője. Márai a szellemi foglalkozá-5 su emigránsok között egészen jki" vételes helyet foglal el, akinél ^ minden Írása az emigráció eset «lényének számit. “Halotti be- 1 széd” cimü remekművét “Az Em‘ bér” is közölte és arra olvasóink ' közül igen sokan a legélénkebbel 1 reagáltak. Márai New Yorkbar 1 telepedik le s ez az itteni magyai " kolónia nagy értékgyarapodásál " jelenti. • Kiss Rezső, a New Yorkban éle kiváló festőművész, a nemzetközileg is ismert nagyszerű portrait- 1 ista nemrég megfestette Mólnál Ferenc arcképét. Molnárt hosszi évtizedek óta fennálló szoros barátság fűzte Kiss Rezsőhöz s iger sokat időzött a 57-ik utcai müte- 1 rémben, ahol fesztelen beszélgetések közben született meg a 1 nagyméretű portré. A remek kép visszaadja az igazi Molnárt: de' rüs„ kedves, bölcs és nagyon emberi arc néz le a vászonról. Ez Molnár Ferenc utolsó portréja. A muzeális értékű festmény reprodukcióját Kiss Rezső készséggel adott felhatalmazása alapján a legközelebb közöljük. 1 « A Notesz nemrég röviden foglalkozott azzal a furcsa újságcikkel, ami az egyik Londonban készülő . emigráns-lapban jelent meg a demokratikus erők összefogásával kapcsolatban, de amely az összefogásba .torpedót eresztve heves ’ oldaltámadást intézett Peyer Ká> j roly ellen. Mi nem rejtettük véka . | alá- a véleményünket, hogy értelmetlennek, sőt károsnak tartjuk az ilyen frakciózó politizálást és kifejtettük azt is, hogy Peyer Károly nélkül elképzelhetetlennek ■ Ítéljük a tervezett összefogást. Ál■ láspontunk világos. Peyer a ma• j gyár munkásmozgalmaknak nem, zetközileg is megbecsüléssel öve■ zett veterán bajnoka, azonkívül ; az ő szerepe a háború utáni ma- 1 gyár politika iéletben kristálytisztán áll a legkényesebb szemlélő | előtt is. Most Peyer Károly, illet| ve a vezetése alatt álló Szociáldemokrata Párt megszólalt ebben az ügyben és kiadványukban visz. szautasitják a londoni lap, illetve j a mögötte álló csoport zavartkel- 1 tését.• Jubileum az amerikai magyarnyelvű sajtóban: a Hungárián Reformed Federation of America kiadásában megjelenő “Testvériség” belépett a harmincadik évfolyamába. A jubiláló lapot és szerkesztőit kollégiális szeretettel üdvözöljük! • A “Testvériség” legutóbbi szá' má&an egyébként a következő glosszát olvastuk: "A legitimisták lapjában egyik émelygős cikk a másik után jelenik meg a ‘felséges királynő’-röl, Regináról, aki tudvalévőén Habsburg Ottó «felesége. Legutóbb egy New Yorkban élő idősebb kisaszszony arról irt cikket, hogy Regina él-hal a tulipánért, amely a ‘létfenntartáshoz szükséges és Ma- j gyarország jólétét egyensúlyban tartó aranyparitásu búzánk mel- [ lett a nemzeti érzésünk és vidá- j man zengő megváltásunk arany-! .paritásu felkiáltójele lett.’ Vggeze- f .tül arra kéri a szerző. a költőket, f hogy írjanak verseket, zengő ri-J mekbe szedett koszorút a tulipán- r róL s ültessetek honfitársnőim tulipánt, Regina-virágot, amelynek j' szirmai kinyilva széttárják keblü.ket,.mintha eleven imádságos ajkak volnának és.tetemrehivásként .ostrompinák az eget . . .’ Nos. mi Sirkőfelavatás Ezúton is értesítjük rokoni és baráti körünket, hogy MÁJUS Il-én, vasárnap délelőtt 11.30 órakor avatjuk fel néhai Kohn Sámuel Laurelton, L. I. -i lakos, a budapesti nagyfuvarosuccai izraelita templom volt elöljárójának sírkövét a Beth Dávid Cemeteryben (Heriipstead, L.I.) A sirhely Block 5, Section BB alatt van. Rossz időjárás esetén a felavatás május 18-án lesz. néhai KÓHN SÁMUEL gyaládja 130-57 22.7th St., Laurelton, L. I. — — — — — — — —------------------------------(KtTJRSlT(Jrfm“ “könnyü ”“módszei'Tel, '"jutányos áron aa ASGOL ÓRÁKAT kezdőknek, amerikai diák. Gyors előmenetel garantálva. J. POWERS, (telefon: AC ‘2-ÍOht) esténként 1-tO között.
