Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-05-03 / 19. szám
May 3, 1952 AZ EMBER 7-ik o!dcf Nyeivöitögetéssei kezdődik Irta: Köves Ernő Igen unalmassá vált már az olvasónak a történelem és az utóbbi 1-2 évtized bünlistájának az ismétlése. Amikor az olvasó kézbe •veszi az újságját és a cikk újból és újból ezekkel az “agyoncsépelt” témákkal kezdődik — máris továb'olapoz. Pedig helytelen! A mi generációnknak és különösen a toliforgatóknak az a kötelességük, hogy ébren tartsuk a civilizált világ emlékezetét. De nemcsak ébrentartsuk, hanem állandóan foglalkoznunk kell az eseményekkel, hogy a felnövő fiatalság ne csak a majdani meghamisított történelemkönyvből ismerje tó elmúlt évtizedeknek krónikását, hanem ivadékról - ivadékra, szóban és Írásban kell örökségül rájuk hagynunk. Tehát igenis kötelességünk, hogy az utódokban ne hagyjuk egy pillanatra sem elszunnyadni hagyni az utóbbi évtizedek borzalmait. Ha ezt nem tennénk, akkor valóban megismétlődne gyakrabban az az eset, amelyet néhány hónappal ezelőtt olvastam éppen "Az Ember" hasábjain. Talán emlékeztetem a lap t. olvasóit rá. Az egyik new ybrki színházban bemutatták Hercz'eg Géza hatalmas irodalmi müvét, a tiszaeszlári-per drámáját. A nézőtéren egy amerikai yankee a szünetben beszélgetésbe elegyedett szomszédjával, aki történetesen magyar volt. A yankce-nek tetszett a darab története és dicsérte az iró fantáziáját. Amikor is a magyar néző megmagyarázta szomszédjának, hogy ez sajnos nem fantázia, hanem, egy megtörtént Story, az amerikai hitetlenkedve hallgatta a magyarázatot— majd telkeit a helyéről és amikor a következő felvonás elkezdődött, nem ült vissza oda, mert mint í később kitudódott, nem volt hajlandó olyan ember mellé leülni, i aki ilyen képtelen dolgokat akart ; . neki “bebeszélni.” | íme, itt van a példa rá, hogy a második generáció már képtelen; ségnek tekinti a pár évvel vagy i | évtizeddel előbb megtörtént vi- 1 lágszenzácijt. De nem kell ilyen j i messzire nyúlnom — a múlt év- j ben Rómában egy olasz köztiszt -1 , viselővel beszélgettem a németek tömeggyilkolásairól. Ő ugyanis, ; méltatlankodott az akkoriban kivégzett hét náci tömeggyilkos mi- j ' alt. Amikor egy félórás előadásomban elmondtam, hogy ezek a tömeggyilkosok hány ezer franciát, belgát, hollandot, norvégot, i oroszt, olaszt, sőt még hatmillió. zsidót — Európát megszégyenítő barbár módon legyilkoltak és el-; égettek ... az olasz angyali naiv- I sággal ezt kérdezte tőlem: mondd, és ezek mind olyan rosszak voltak és bűnösök, hogy tey bántak el velük? Hát mit felelhettem én erre a kérdésre?! Tehát nem is kell túl messzire mennünk, hiszen alig múlt el 6-8 esztendő. A véreskezü nácik és hozzá a mi nyilasaink nagyrészének sikerült idejében, kereket oldani. Félrevezették az I.R.O.-t és az egyéb társadalmi egyesületeket, s ezeri a réven el- ; lepték a világ minden részét. Jól i : megjátszották a szegény menekült j szerepét! A befogadó országokban | egy ideig dinnye módon hallgattak a fűben, de azután igyekeztek j a levegőt megfertőzni — ami sikerült is nekik—olyannyira, hogy j ESTE 8 órakor rendes hely árakkal WAWLBERG GYULA kántor -tenor YORKVILLE CASINÓ SZÍNHÁZ 210-214 86th Street New York City -A' SZBZÓN LEGNAGYOBB MAGYAR SZÍ NI ELŐADÁSA 1952 MÁJUS 18-án, VASÁRNAP DÉLUTÁN- 3 órakor mérsékelt heíyárakkal HERSKOVITS BÉLA fókán tor - tenor VÁRKONYI MIHÁLY hollywoodi filmsztár véndégfeHéptévd: KONDOR MARISKA MÓROCZ GABI VERŐ ERZSI pximadona Vidám Színház <:Budapesti:) Városi Színház-SZÁNTHÓ ISTVÁN, BÉLA FERENC SÁROSSY MIHÁLY Madridi Opera baritonja pesti Vígszínház pesti Vidám Színház Vékony Antol, Rónay Lajos, Ungar József, Bower Elemér, Hajós Sándor. Kapin Aranka-Kőimen Irmo-Mary Rose-Ann Shenkar-F. Armstrong szólóícncosok, 16 fágU TÁNC- és 9 tagú ÉNEKKAR közreműködésével. SZÜL AMIT Äz Operettek Operettje ■ A SIVATAG LEÁNYA) Daljáték 2 részben — 6 kép. Irta: A. GOLDFADEN, zenéjét zerezte: DONÁTH EDE Hangszerelte: ARÁNYI KORNÉL. Rendező: SÁROSSY MIHÁLY A színházi zenekart vezényli SEMSEY LÁSZLÓ, A tanokat betanította SERLY ETUS, kinek tánecsoportja is fellep* Jegyek olcsó elővételi áron már kaphatók: DR: FÖLDY KAROLY managernél, 205 E. 85 St. (Room 204) telefon: TRafalgar 9-5338 Paprikás Weiss Importoméi, 1504 Second Ave-, Földes hajójegy irodájában, 1523 First Ave„ Atlantic Exchange utazási irodában, 1351 3rd Ave, Paszkonza Istvánnénái, 235 E. 84 St. Tel. TR 9-9316. 'Jm NI Ilii ■Ilii Hl II II lijjij llill! .I' iÜil ■M l]||| Itt miijjjUj HIÚ) Ili Hifi 0 fii» ImlJiIk Hímzett szegedi papucsok, Hunyadi János ásványvíz, akácméz, j u h t u r ó‘ LIBAMÁJ. PAPRIKA, MÁK, LEKVÁR és ezer más import áru, — MAGYAR LEMEZEK nagy választékban. — Kérjen 400-képpel ellátott ingyen árjegyzéket — Hallgassa a YVBNX (1380 hullámhossz) rádióműsorunkat: vasárnap délután 1 órától kezdődöleg. 1577 FIRST AVENUE New York 28, N. Y. (Corner East 82nd Street) Tel.: REgent 4-1110 H. ROTH & SON IMPORTERS bizony vannak országok, amelyek nem fogadnak be zsidót . . . Meg kell mondanunk őszintén: jó munkát végeztek! Nem volna azonban érdektelen megtudni, hogy honnan teremtették meg ennek a propagandának az anyagi feltételeit? Hiszen azt tudjuk, hogy a vezérkolomposok bőröndökben és ládákban szállították ki Magyarországból az általuk legyilkolt zsidók vagyonát. Valósággal tetemreliivást végeznek a véres kincsekkel. De viszont, nincs az a sok, amely egyszer el nem fogyna — és különösen az ilyenek kezéből! De talán az sem volna érdektelen megemlíteni, hogy az elmúlt év nyarán is történi egy kisebb náci-nyilas megmozdulás. Ez Itáliában történt egy ottani carnpben 1951 nyarán — nem kérem, én nem tévedek, mert az valóban AKKOR történt! Ez a csőcselék, — mert sajnos ez még csak dicsérő jelző rájuk — újból alaposan megtépázta a “dipik” becsületét. A camp mellékhelyiségeiben (ahová ők valók!) megjelentek a horogkeresztek, a nyilaskeresztek különböző feliratokkal, — akasztófán lógó emberi alakok és ahhoz megfelelő demagóg szövegekkel. De amikor erre senki sem reagált, már elcsattant az első pofon egy zsidó “dipi" arcán — azután már a ruhaszaggatás és a bicskázás következett. Addig még nem halt meg senki sem és egyéb súlyos következméfty sem lett belőle. De mint elöljáróban írtam “csak egyszerű nyeivöitögetéssei kezdődik.” Itt azonban — hála a hatóság gyors beleavatkozásának, na meg a zsidó önvédelmi szervnek — addig mig én ott voltam, mélyebb gyökereket nem tudott ereszteni ez a métely. (Hídverők, lehet tapsikálni!!!) A szélsőjobboldali uszításnak már itt is volt egy kis eredménye. Az cdaszok sohasem voltak antiszemiták és arnikor Hitler rájuk parancsolta a zsidók üldözését — nagyobb többségük pont az ellenkezőjét tette. De akik az utóbbi időkben antiszemitákká lettek, az köszönhető a "HidverÖ”-kön keresztül ezekhek a csatornatöltelékeknek. Módszereik azonosak a múltéval, alattomosak és gyávák, hitványak és csak a sötétben támadnak, többségi biztonságuk tudatában, de akkor is csak hátulról. Még szerencse, hogy kicsi a létszámuk és igy kisebb a szégyenük (Olaszországban) és bármennyire is elitéi| jük az eseményeket — nem lehet í meg nem történtnek tekinteni! * * * Ha vissza lapozunk az elj múlt harminc év magyar törté| ne’mén. láthatjuk, hogy ijesztően ; megdöbbentő annak tanulsága és sok minden átok egyszerű nyelvöltögetéssel kezdődött. Nem célom azokkal részletesen foglalkozni, csupán egy kis elmefuttatást akarok végezni. A Horthy-féle fehérlovas elleforradalmon keresztül és annak zsidógyilkolásairól közismert különítményei, terroralakuiatai jó tananyagot adtak át a jóval később jövő nyilaskeresztes hrigantiknak. A Haller-féle numerus clausostól a Klébersbergmerus ciausustól a Klebersbergnyakán ülő tízéves Rethlen-rezsimnek s későbbi kormányoknak hallatlan panamáik leplezésére és ködösítésére volt szükség. A hallatlanul nagy gazdasági bajok nem enyhültek, sőt az egyre fokozódó panamák cs nyílt lopások egyre szemérmetlenebbül emelkedtek. Tehát újabb porhintésre volt szükség! A zsidó nagybirtokok elkobzása és felszámolása, amit a képviselőház megszavazott. (Ennek a törvénynek a megszavazol közül ma egy-kettő a mai M. B.-ban foglal helyet, persze, ismét más politikai beállítottságban). De megszavazta a Felsőház is, ahol pedig a javaslat könnyen elbukhatott volna. Itt lehetett volna az a történelmi dátum, amíkor gátat vethettek volna a kezdődő gyűlölet elburjánzásának. Sajnos nem a magyar gerincesség bukott el itt — hanem a rövidlátás a “ma neked, holnap nekem” elven. Azt hitték a nagybirtokok képviselői és a panamák művelői, hogy ezzel elterelik magukról a figyelmet. Csak vigyék a zsidó nagybirtokot! — és rövidlátásuk odáig sem terjedt ki, hogy »■zekböl a törvényekből csak az következhetett, ami végül is az ő és az egész ország bukását jelentette. Ne essék félreértés közöttünk, nem is az volt a nagy baj, hogy a zsidó nagybirtokokat elvették . ..hanem az, hogy ebből is zsidókérdést csináltak. Ennek a nyelvöltögetésnck azután már természetes folyamányai voltak, ami az ország züllését és egyre mélyebbre siilyedését eredményezték! Az első, harmadik, negyedik zsidótörvény és végül, amivel végződött: a tömeggyilkosságok. Persze, ehhez az is hozzájárult, hogy az országnak olyan dilettáns, hiú és ostoba miniszterelnökei voltak, mint például: Gömbös, Darányi, Imrédy, Bárdbssy, Sztójai és végül a nagy tömeggyilkos Szálasi, illetve a “nagy miniszterelnöke,” Szölösi. Joggal megkérdezhetjük, hogy hol volt a Felsőház, amelynek hivatása lett volna gátat vetni ezek- 1 nek az őrülteknek az' önálló, nagyratörä politikájukban. Sőt, joggal is megkérdezhetjük magunktól, • hogyha mindezeket a Felsöház megakadályozta volna — akkor az ország szekerének rudját másfelé 'lehetett vollia-e irányítani?! Hát' igen!! Ha másképpen politizáltak volna ezek az urak, biztosan a tizedrész áldozatot sem kellett volj na meghozni. Nem beszélve a | hatszázezer zsidó vallása polgár} ról, amely nem fáj a “Hidverők”| nek s az egyéb csatornatöltelékek! nek. — de beszélhetek a másik félmillió honvédről is, akiket az orosz hómezőkre küldtek a biztos í halálba és még, ma is állítólag j 200,000 honvéd van orosz fogság: ban. De ne felejtkezzünk el a sok ! tízezer polgári halottról sem. I akik a bombázáskor lelték halálukat. Mindez persze még ma is köí dösitve van, pedig egyszerű szám; tani feladat az egész és nem is i kell jól tudni számolni. Ma. az os- i tóba nyilas propaganda azt akarja elhitetni a nyugatiakkal, hogy minden helyes volt, mert igy megakadályozták a gyors orosz ! előnyomulást és a nyugati hatat - | maknak igy módjukban volt behatolni Európa közepébe. De erre | majd legközelebb térünk rá! * V V Külön fejezetet kellene írni a magyarországi miniszterelnökök portréiról — Bethlentől egészen Sálasiig, illetve Szöllősiig, de ez nem témá ja a cikkemnek, s nem Is túl aktuális. Mindenesetre érdekes megemlíteni, hogy ezek közül mindössze kettő van életí ben, A rosszul, avagy jól táncoló Kállay, aki megjárta a maga Kállay-kettősét és jelenleg Olaszországban (állítólag) gazdálkodik. | A másik Lakatos, a becsületes és i tisztességes katona, aki mindent elkövetett, hogy a borzalmaknak gátat vessen. Hogy hol él — nem tudni. Darányiról semmit sem le* i hét felemlíteni, talán csak azt, , hogy ő hozta az első számú zsidótörvényt. Természetes halállal tűnt el a földről. Gömbös Gyula, aki halhatatlanná akarta tenni magát — de mindösszes csak hírhedtté tette magát. Legszívesebben már az életében lovasszobrot állíttatott volna magáról s a körutat a nevére keresztelte volna. Betegesen hiú volt és bár tudta, hogy menthetetlen, Németországban “a tengely” barátjához fordult, hátha az übermenschek megmenthetik az életnek. Ott is halt meg. |Oe semmiért sem mondott le a miniszterelnökségről, mert ha már meg kell halnia, hát legalább mint miniszterelnök haljon meg. Uralomra “törésekor” revideálta álláspontját a zsidókérdésben, de rövidesen újból revideálta a “tengely” felé, amely az ö találmánya volt. Teleki Pál abecsület mezején sajátmaga vetett véget az életének, miután árulásra akarták kényszeríteni. Imrédi Béla, az állítólagos fél-: vagy negyedárja, aki kötélen kellett volna hogy függjön, de a sors kegyes volt hozzá — golyóval végezték ki. Bárdossy, aki nyugaton végezte tanulmányait, mégis :» Nyugatnak és a Szovjetnek hadat üzent “rendkívüli hatalmával” visszaélve, a nép megkérdezése iveikül. Golyóval végezték ki. Sztójai, a tengely kedvence szintén halállal bűnhődött a németimádatáért. A sort Szálasi és miniszterelnöke, Szöllösi zárják be, akiket kötéllel küldtek át “rögvalóságukkal” együtt a másvilágra. Szálasi, az őrült “nemzetvbzető,” akiért a jó nyilas test vérek Délamerikában még nemrég rekviemet tartottak, sőt — mint egy barátom San Pauloból irja nekem — a közelmúltban Szálasi-vacsorát is rendeztek ott. Szálasiról még el kell mondanom, hogy halála előtt jó egy néhány évvel felkinálkozott a szociáldemokratáknak. Ahova először más ürüggyel az ügyvédjét küldte, majd utána személyesen odatolakodott többseör. Marxi tudásával kérkedve felajánlotta saját és még néhány tiszttársa szolgálatát a pártnak £ ennek fejében mindössze csak pártvezetőségi helyet kért. Peyerrel s a zsidó Büehler és Kertész elvtársakkal tárgyalt. Persze, nem fogadták be maguk közé ezt a hatalomra vágyó őrültet. Néhány évvel később homlokegyenesen ellentétes pártot alakított, , hol vezérnek kiáltatta ki magát. Y'ajjon, ha akkor befogadják Szálasit a szocialisták — ki lett volna a magyar kvizling?! Ö is nyeivöitögetéssei kezdte és nyeivöitögetéssei végezte az akasztófán. Glória helyett a jól megérdemelt akasztófát kapta hírhedtségéért . . . VÁMMENTESEN SZÁLLÍTUNK MAGYAROK SZÁGI RAKTÁRBÓL: Élelmiszer csomagokat, kávét, teát, cukrot, nylon harisnyát. síb. KÉRJEN ' SÜRGŐSEN ÁRJEGYZÉKET! AMERICAN FUEL TRADING CO. Fourth Ave. New York 10, NT. Y. Telefon: OR 7-ÖT07 MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör. CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY \
