Az Ember, 1952 (27. évfolyam, 2-49. szám)
1952-03-29 / 14. szám
8-ik o!da! AZ EMBER March 29. 1952 zése azonban nem felelt me? Emii és Zsuzsi kifinomult Ízlésének. Túl modem volt, jobban szerették a barokkot és a rokokót. Egy szép napon megszólalt hát az Elhagyott Javak Kormánybiztosának a telefonja. “Halló, itt Népjóléti Minisztérium, kérem elvtárs, Weil Emil és nejének kívánságai a legmesszebbmenően kielégitendők." A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a telefonáló Kuti-Kaezender Gyula volt, aki a Rajk-per óta Szibériában “normacsaló.” . . . Zsuzsikám lelkem-galambom. egy kommunistához nem illik az ilyen harácsolás. Az hogy hittestvéreit Palesztinába való kivándorlásuk előtt dr. Hajdú Imre nevű csendes társával darabonkint 100 forintjával megröntgenezték. jobba nmondva megvágták .az még csak hagyján. A sze- 1 gény hittestvéreik a pénzüket siratják. dr Hajdú pedig a MABI röntgenosztályának {vezető főorvosa lett. Az sem olyan égbekiál' tó, hogy hittestvéreinek értékeit az Elhagyott Javak Kormánybiz! tosságától elkommimizálták, hiszen kommunisták. Azt sem vetem szép szemére, hogy a perzsaszőnyegeket Szentgyörgyinél cserélgeti a Váci-utcában, hiszen egy diplomata feleségének kifinomult ízlését csiszolnia kell, ha lépést akar tartani a többi diplomata feleségével. De hogy egy diplomata felesége egy másik diplomata lakását kifossza, annak értékeit ellopja, az már — bocsássan meg drága Zsuzsikám — nem egyeztethető össze a diplomáciában meghonosodott szokásokkal! A régi Kómában egy közmondás dívott, amely a következőképpen szólt: Videant consules, nequid respublica detrimenti caperet. Vigyázzanak a konzulok, nehogy károsodás érje a köztársaságot. Ezt én Zsuzsa esetében a következőképpen fordítanám: Vigyázanak a diplomaták, ha Zsuzsit vendégségbe hivják, mert egy diplomata már megjárta . . . Főszerkesztő Ernák őszinte nagyrabecsüléssel kész híve: nroká-lihälfe- ccr,aásgyott8 z z z X. Y. (Montreal) Candeil Victor képkiállitása • (Grand Central Moderns, 130 East 56 Street, Március 29-től április 12-ig) Candell Victor képeiről szeretnék itt beszélni. De nemcsak a képekről, a festőről magáról is. A képek beszélni fognak magukról a galéria faláról. A képek beszélnek majd magukról, az újságok beszélnek majd a képekről és beszéd lesz majd róluk Írásban és szóban egész addig mig lesz irás és szó. Festenek Amerikában is jó képeket és imák jó könyveket is és van jó mai zene is. Ritka, mint minden jó, de van. Ha ezt érezzük, fellélegzünk és örülünk, hogy élünk és haladunk. Aztán egyszeregyszer, még ritkábban, jönnek alkotások. amik egyet löknek a haladáson és meggyorsítják a tempót. Észre kell venni ezeket a lökéseket és nagyon értékelni, mert ezek az élet felé löknek, életvágyat adnak. És mikor volt erre nagyobb szükség, mint ma, mikor szinte kultuszt űznek a megsemmisülésből. Eszeveszett versengés folyik minden vonalon az értelmetlenségért, mintha a Karinthy-féle méreg után kutatnának, amiből egy csepp elég, hogy az egész világ méze keserűvé váljon. Elveszi az ember életizét a sok handabandázó, a rikácsolok, az ostoba olcsótrükkös kisutánzók, akik ugrálnak a porondon. Különös nagy boldogság hát a sok talmi áru után igaz ,szép dolgokat látni, alkotásokat, amik egyet löknek a haladáson. Mestermüveket. Igen. én ezt a szót le merem imi, mert senki se fogja érte beverni a fejemet. Se hivatásos kritikus nem vagyok, akinek csak a halottak poraiból szabad jósolni, se festő, aki nagyképűen magyaráz. Én csak csendes szemlélő vagyok. aki vágyot-a szépre, az igazra, a maradandóra. És ujjongok ha megtalálom. Candell Victorrói, a jó festőről már sokan irtak, ő már rég a beérkezettek közt van,'önálló kiállításai voltak, múzeumok és egyetemek őrzik a biográfiáját; vagy i harminc csoportkiállitáson vett részt, képei járják körül az egész I országot, dijakat nyer. gyűjtők vásárolják és a Brooklyn Museum szépművészeti iskolájának legkiválóbb tanárai közé tartozik. A Carnegie International őszi tárlatán ott lesz a legjobbak közt. Mégis, mi az oka, hogy tiz év telt el az utolsó önálló kiállítása óta? “Szerény,” mondták sokan. —- Dehogy szerény. Szerény csak a kisigényű, aki gyors sikerrel MAYOR’S RESTAURANT KÖZISMERT MAGYAR KÜLÖNLEGESSÉGEIRŐL Mérsékelt árak. Finom vevőkör CLIFTON HOTEL 127 West 79th Street Telephone: TR 4-4525 NEW YORK CITY GYÓGYSZER SZÁLLÍTÁS EURÓPÁBA! Elvállaljuk gyógyszerek küldését Magyarországba. — Sürgős gyógyszereket repülővel is szállítunk. — Magyar nyelvű utasítást mellékelünk a gyógyszerekhez. — Keressen fel vagy Írjon: REICHMAN ZOLTÁN v. budapesti gyógyszerész 1519 FIRST AVE. New York —MACYAR PATIKA— (79-80 St.) Tel.: RE 4-9415 bevonni minket is a teremtés élményébe. abba a mágikus csodába mikor a szikl a lángbakap. hegy mi is részt vegyünk benne és mellette melegedjünk és ne maradjunk kinn, mint suta bámulok, hogy többet kapjunk mint csak múló látványosságot, hegy ne csak éhesen kívülről nyalogassuk a hideg ablaküveget, ami elzár minket a dúsan rakott asztaltól, de részt vegyünk a lakomán is. Hogy találkozásunk ne olcsó kis kaland legyen, amit lekoptat a holnap más kalandja, de élmény legyen, mélyreható, nyomothagyó, el nem felejthető. A művész adni akar, mert gazdag és tud adni, nem alamizsnát osztogat, de megosztja amilye van és annyit ad, amennyit elfogadnak tőle. És Victor ad, két kézzel. A “Colony birches”-be a nyárfák szűzies tisztaságát, friss tavaszi illatát, bársonyselymes tapintását a fehér kérgeknek. Madárház a fák közt, nem fészek, ház. Ember jár itt is, de nem a romboló. A szerető ember. — “Early bird.” Harkály kopácsol a fán, fúr, “rivetel” Istenigazában. De micsoda zajt csap. Rázza a fát, nem hagyja aludni. Mozgó élet, mozgat és adja át a hangot tovább és tovább.—“yprooted,” gyökérből kidöntött fa. Megrázóan szép. De nem festői értékről beszélek csak, ahhoz én nem értek eleget, de arról ami túlmegy az ecseten, túl- a vásznon a színeken formákon ritmusokon keresztül, a hozzánk szóló komoly közlésről. Ez vagyunk mi, ez a kitaszított gyökér télén fatörzs, a levegőbe ágaskodó korhadásra Ítélt gyökércsomó. A szomorúságunkkal, a rosszulszületésünkkel, az egysorsbadöntött tragédiánkkal. Ez a fájó üzenet amit túlmegy a vásznon, mint ahogy minden kép itt túlmegy a vásznon. A “High noon” izzó napjába találkozó embermunkája a természettel. (És milyen diadalmas, örömteljes egyesülés ez.) A "Village dog” őr-szemén átérzett alvó falun át a “Blue waterfall” sejtelmes erdőjén, ami nem kezdődik és nem végződik, végig a tizenhat képen keresztül a “White hat”-ig a figyelő önarcképig. De hiszen, ezek a képek mind önarcképek a figyelő, látó, halló, érző, gondolkodó. a tudó és szerető emberé, aki átkap és átad. Nem fékevesztett indulattal, nem gőgös önteltséggel, de a filozófus nyugodt biztonságával. HOLLÓS KLÁRA ÉJFÉL Éjfélkor jönnek, tört szivekre járnak, Szárnyas sereg, suhanó orv-csapat, Meredt szemükből gyilkos sugár árad, Karmuk szigony és hült vértől ragad. Éjszinü gondban, bénán, mozdulatlan, Csak fekszem, fekszem s lesve figyelek . . . Vert szivemben vészjósló borulat van, Érzem, jön már a rejtelmes sereg: A bus emlékek, — éjféli vendégek — Kisértő árnyak, csúf ragadozók, Gonosz rémek; könyörtelen rémképek, Szivbemarkoló örök vádolok. Két riadt szemem hirtelen lezárul — És feltárul a múlt és ... a jelen. Elém tűnnek a rémségek s elámul A siri csend, mely lelkemen teper. És peregnek a képek szakadatlan ... És látok vétket, bűnt temérdeket, Ezer alakban, tenger változatban S rá újra uj más szörnyűségeket. Térdre bágyadó vezeklést, vergődést, Lelki viharzást, gyötrődéseket, őrjítő gyászt, elkárhozást, bünhödést — Béklvós sorsot és vérkönnyes szemet. Minden, mit e sártekén végigéltem. Itt áll előttem pőrén, mereven . . . Rám mered vádlón, dermesztő sötéten Az árnyas mult s a fénytelen jelen. örök bünbánat kínjával szivemben, Csak fekszem, fekszem mélán, hallgatag. Alázterhes vak éjben, néma csendben, A lázterhes vak éjben, néma csendben, S az irgalmatlan, zord éji-riasztók Álnok hada még egyre rám les itt, Hű őrködők, dacos-éber virrasztók! Szivem hunyó lobogását lesik. De fölcsendül egy bűbájos dal, halkan. Tört szivem dala. legszebb énekem .. . Elandalit a csodás égi dallam Cs álomba ring gyötrő életem. MÉSZÁROS ZOLTÁN Izraelben élő rokonait segítse A legfinomabb készítésű rétesek sütemények és torták. Hal’gassa minden vasárnap d.u 3-tól 3.15-ig MRS. HERBST rádió negelégszik. Az anyagiakban, az igynevezett é 1 e t s t andardban, gén, ott zserény, a lakásokban, a i y a k kendőkben, a kényelemben, 3ankbetétekben, ott szerény Vic;or. De a művészetben, ott szemérnes. nem szerény. Ott nagyravágyón. Önmagát adni, sallangok nélkül, technikai trükkök nélkül, tetszelgés nélkül, magyarázkodás nélkül, összehangba hozni a vágyakat, a csüggedéseket, a lelkesedéseket, a bölcselkedéseket, a tudást. így szűrődtek le és születtek ezek a képek. Sokáig születtek, nagy volt az áruk, komoly az értékük. Nem handabandázó öklözök ezek, nem megrökönyitő cirkuszi csodamutatványok a vásznon. Candell nem akar senkit tulvisitani, senkinek a beleiből jósolni, sőt még a fenébe se küldi ezt az ádáz világot. Csöndesen, de biztosan halad az utón, nyilt szemmel és nyílt aggyal mindent befogadón. Megáll, ha a fülét megüti valami, közelebb megy, megtapintja, megvizsgálja kivül belül, csodálkozik is sokszor, aztán szétszedi és nagyitó alá teszi, mint egy laboratóriumi tudós, megvitatja, összehasonlítja, aztán öszszerakja. Aztán újra szétszedi és újra összerakja. Mig az izét érzi, a szagát éri, a tapintását éri, mig a hangjának minden színskáláját hallja és látja. Aztán értelmet ad neki. Nem nevet ad. Értelmet. Viszonylatot. Egymásravaló hatást. Egymástól való függést, öszszetartozást. Fölmérést és fölértékelést. örökigazságot. így születik egy kép. “Spider-story.” Egy pók. Egyszerű, közönséges pók. Szövi a hálót, ereszti a petéket. Ennyi az egész. De a képnek nincs kezdete és nincs vége. A pók a középen van, csak ezt az egy pókot látni: de a pók más pókból jön, más petéből, más hálóból és megy más petébe, más hálóba, más pókhoz. Nem látom, de érzem, tudom, hiszem. Az élet-halál örök misztikuma. Az örök körforgás. Az örök élet. A sarokban egész szerényen meghúzódva talán egy kis csigalépcső. Festői értelme van, de más is. Mi is itt járunk, föl, le. Idetartozunk. Ezt hozza ki belőlem a kép. Ez a művész ajándéka, ez a közlés, ez az erő, amivel átad, mikor megéreztet és megláttat, mert érintkezésbe akar lépni velünk, A NÁLAM VÁSÁROLHATÓ m“ VÁSÁRLÁSI UT ALVÁN YOKKALrm melyek $10-$15-S>20-$25 és $50-ért kaphatók. s MINDENKI AZT VÁSÁROLHAT ÉRTE, AMIRE J| Ül SZÜKSÉGE VAN! — Kérjen bővebb információt! 3 paprikás Weiss importer! 1504 SECOND AVE. (Az Overseas Distributors Exchange Inc. reprezentánsa.) New York 21, N. Y.|j Telefon: BU 8-6117F A férfit Barna elvtársnak szólította. Barna eivtárs a nagyságos nr, Leichnerné pedig a szegénynagyságos asszony szobáját hurcolta el. Mondtam is neki, hogy nagyságos asszony kérem, miért tetszik ezt csinálni? Azt felelte rá mérgesen, hogy mert a maga gazdája egy rothadt jobboldali szociáldemokrata, egy gonosz imperiálista kém, bitang, hazaáruló." Erre Mariska azt felelte, hogy “rendben van, nagyságos asszony, az én gazdám hazaáruló, de az én asszonyom arról nem tehet, az a nagyságos asszony kollégája.” Érte Zsuzsa már nem felelt, hanem müf elháborodva kirabolta Halászná rendelőjét és itt egy kicsit le kell térnem a folytatásról, hogy bemutassam mi a külömbség a kommunista Zsuzsa és például a “rothadt jobboldali szociáldemokrata” Buchinger Manó erkölcsi felfogása között. Buchinger lakásán is megjelentek a német SS-rablók, de nem találták otthon, mire gazdasszonyát vitték el azzal, hogy visszamehet, ha gazdája megkerül. Buchinger hazatérve, értesült a történtekről, egy taxiba vágta magát, jelentkezett az Astoriában Winkelmannál. a rablóbanda főnőkénél. Ő ottmaradt, elhurcolták, de házvezetőnőjét hazabocsájtották. A gyáva nyilasfront Összeomlőtt, dr. Weil Emit kiszabadult a Margit-kőrútról. Egybekeltek és fészket raktak. Beköltöztek egy nyilas haramia elhagyott lakásába, a Damjanich-utcában. A lakás telve volt a környékbeli zsidóktól elrabolt értékekkel. A viszszatért zsidók jelentkeztek ugyan elrabolt értékeikért, de Weilék, — mint afféle kommunisták, — kiutasították a jogos tulajdonosokat lakásukból. Dr. WTeil Emilnek jobb levegőre volt szüksége. A mézeshetek letelte után azonnal kiutaltatott magának egy villát a Rózsadombon, magukhoz vették értékeiket, átadták a régi lakást az azóta kivégzett Szőnyi Tibornak s felköltöztek a Rózsadombra. A rózsadombi uj lakás berende-
